Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
Beszélgetés az öreg tölgyesben Erdők napja májusban ! »Az erdők széppé teszik a földet, tanítják az embert a gyönyörűség megértésére, és fenséges hangulatot ébresztenek benne.-» ^Csehov) Hatat, zőldellő nyírfák, hatalmas, öreg tölgyek, cserfák a Vízvár alatti szőlőhegy szomszédságában. Az erdőben egy barátságos, alpesi stílusban épített hétvégi pihenő, egy kis tetszetős házikó áll. Itt, ebben a szemet gyönyörködtető, pihentető környezetben beszélgetünk Kulcsár Árpáddal, a vízvári tanács elnökével. — Ez lesz községünk parkerdeje, a jövő hónapban ju- niálissal avatjuk. Meghívjuk erre a közös tanács területén élőket, a vízváriakat, a béla- váriakat, a heresznyeieket és a járás más községeiben lakókat. Évek óta hagyomány, hogy nyaranta műsoros ifjúsági napot tartunk. Tavaly még Lábadról (és Csurgóról is jöttek. Az idei találkozót a parkerdő avatásával kötjük össze. Sóik munka, fáradozás után jutották idáig. A község" lakói, a vízügy, a tsz szocialista brigádjainak dolgozói, s a pedagógusok vezetésével az iskolások rengeteget tettek. A terveket a Pécsi Geodéziai Vállalat Gagarin szocialista brigádja társadalmi munkában csinálta Sokat fáradozott Horváth Ferenc, a kaposvári erdőrendezőség felügyelője, akinek szívügye volt, hogy a parkerdő megvalósuljon. Szabó Imre, a darányi ősborókás erdésze is segített tanácsaival. Kivágták az elöregedett fákat, a környezetet rontó bokrokat, majd sétányokat alakítottak ki, padokat, asztalokat állítottak fel, ahol pihenni, étkezni lehet. Jó néhány játék is került már a parkerdőbe, s Régi hagyomány, hogy az iskolák egy-egy szép májusi napon erdei kirándulást szervesnek, dallal köszöntik a tavaszt Az erdők napja tulajdonképpen a madarak és fák napja új köntösben, hiszen az erdő: a madarait, az erdei állatok, a fák, a növények harmonikus közössége. Napjainkban, ha a természetről beszélünk, a legtöbb ember az erdőre gondok Valóban az erdő a természet egyik legszebb és legkomplexebb megjelenési formája: a természeti értékek gazdag tárháza. Az erdő a legmagasabb szervezettséggel rendelkező növénytársulás, ahol a fákon kívül a cserjék, a gyep, a mohák, a gombák, a talajszint növényei kölcsönhatásban élnek, és az erdő állatvilágával együtt alkotnak életközösséget. Az erdő szerepe napjainkban egyre sokoldalúbb, egyre jelentősebb. A gazdasági célkitűzéseken túl előtérbe került az erdő szociális és egészségvédelmi szerepe is. Az erdő oxigént termel, javítja a levegő páratartalmát kedvező klímát teremt, vizet tárót port szűr, zajt tompít, megtöri a szelek erejét, megköti és gazdagítja a talajt A városiasodás és a rohamosan fejlődő technika egyre inkább eltávolítja az embert természetes környezetétől. A lakótelepekre zsúfcxlt embereknek lassan már csak a házak közti kis zöld gyepfolt vagy neitán egy-egy cserép virág jelenti a természetet. Az emberek természet utáni vágya pedig a civilizáció fejlődésével egyre inkább nő, a fizikai munka csökkenésével és a szabad idő növekedésével a természetjárás reális lehetőségei is fokozódnak. A felüdülés a szabadiban ma már nem luxus, hanem az ember alapvető életszükséglete, csakúgy, mint a táplálék vagy a víz. Saint Marc frantta szociológus szerint a jólét három összetevője: az életszínvonal, az életmód és az életkörülmények. Míg az életszínvonal alapja a materiális javakkal való ellátottság, az életmódot a szociális környezet — foglalkoztatottság, egészségügy, kultúra^ oktatás, tömegközlekedés, szabad idő, üdülés —, az életkörülményeket pedig a természeti környezet — erdősültség, a víz és a levegő tisztasága, a csend, a tájak szépsége stb. — jelenti. Világos tehát, hogy pártunk és kormányunk a tenné- , szeti környezet feltárásával ás az erdők több célú. hasz nosításával is lakosságunk jólétét, egészséges életkörülményeit kívánja biztosítani. A városi ember számára az erdő — a szabad természet — a megelőző természetvédelem egyik leghatékonyabb eszköze. Megváltozott életmódunk és a fokozott szellemi megterhelés megkívánja az erdőben tartózkodást is. A csend, a nyugalom, a természet szépsége, az oxigéndús levegő a teljes kikapcsolódás biológiai reguláié hatások útján elősegíti a testi és szellemi felfrissülést. A táj, az erdő magas fokú esztétikai élmények forrása is lehet. »A fa örök szépség« — vallja Tolsztoj. Valóban, minden fafaj a természet sajátságos műremeke! Gondoljunk csak a zselici ezüsthárs- sal elegyes bükkösökre. A magasba nyúló ezüstszürke fatörzsek régmúlt időkről mesélhetnének. A bütokertíő puha csendje csodálatos békét és harmóniát teremt az emberben. A bükkösök hangulatáról így ír Eötvös Károly: »-Az erdőrengeteg mélysége határtalan. A fák alja tiszta, se fű, se cserje, se gaz. Csak avarszőnyeg. Az ember lépése alig hallik, de lélegzete jól hallatszik.« Tölgyerdeink nyugalmas fenségét hangsúlyozza dús cserjeszintjük. Változatait az aljnövényzet is jelzi, a gyöngyvirágtól a páfrányokig. És ahol csobban az erdei patakocska, fényes levelű berekfák vonulnak a bókoló füzek felé. Az erdei tisztásokat ütött fehér nyírligetek tarkítják. Szépségük tudatában konokul törnek gótikus magasságba a lucfenyők. Sötét sátruk alatt nem tűrnek mást, csak mohát és néhány igénytelen aljnövényt. Az erdei fenyő nem ilyen büszke már, derekát kard alakúan meghajtja, és szívesen társul más fafajokkal is, a feketefenyő még igénytelenebb. A vörösfenyő »a felső kaszthoz« tartozik. Mind annyiak fődé kerekedik, fátyolként lobogó koronájával. Igaz, bűnhődik is érte, hiszen minden ősszel elveszti tűit, a tél már csupaszon találja Romantikát és változatosságot ígérnek a Dráva-part holtágainak éger láperdei és az ösborókás tájvédelmi körzet: Kellemes a kirándulás á Balaton-part természetvédelmi erdeiben is. A fonyódi erdő övezte Vár-hegyről a Badacsony vulkánikus hegycsúcsa és a Nagy berek őslápja egyaránt látható. Bogláron a feketefenyvestől takart fennsíkon — a gömbkilátó körül — az ifjabb korosztályok is találhatnak szórakozást. A bogiári kápolnadomb ciprusai alatt a képzőművészet kedvelői találhatnak szabadidő- programot csakúgy, mint a nagyatádi parkerdő szomszédságában a mûvésztelepen. A földvári parkerdő panoráma kilátójáról tiszta időben féltárulkozik a tihanyi félsziget és a Bakony. A parkerdőn keresztül turistaút vezet a XIV. századbeli kereki várromhoz, amelyet ugyancsak erdő övez. Történelmi atmoszférát te- remt a somogyvári Kupavárhegy szomszédságában a szépen gondozott brézai parkerdő. Bőven akad lehetőség kirándulásra Kaposvár környékén is; a tokaji parkerdő, a Nádasdi-erdő Latinca-em- lékligete és a desedai parkerdő mindnyájunkat vár! De ne feledjük, hogy a természetet nemcsak szeretni, hanem óvni és védeni is kell. Ennek adnak hangsúlyt Arany János sorai is: »Természetet s magányt keresvén Fel nem söpört falevelem El-elvisz egy kalandor ösvény A »rengetegbe« (képzelem); Hol fű, a fa zöldebb —, annak selyme Ne törte annyi csizma-port Ennek se hántá buta elme Kérgét le, vagy részeg csoport.« Dr. Tarján Lászlónc természetvédelmi felügyelő Növényvédelmi tájékoztató A levéltetvek elleni védekezés Legendák a léről Ahogy rátalál a lő a gazdájára, olyan sebességgel. Már a katonák is nekikészülődnek, harminc ló is járja körben az erejét, jön Sé- vity visszafelé a táltoson, de nem hogy tajtékban, összevissza zúzva, de mint a pompaló, pici francia tipegésben jön az a vasderes, Sévity áll a fara dombján, karban ösz- szefomva a keze. Hát csak el- ámultunk. Korbász kiabált — Nekem nem mutatványos lovak kellenek! Meg vagyok értve? Katonaló! Nem bűvészetek! Szemfényvesztők, hipnotizőrök, lótolvajok! Félakasztatlak, négyrét vágatlak benneteket! — Sévity nem tudta, hogy Korbász örömében rikoltoz, de az is lehet, volt mért féltse a bőrét, tán valóban ő is ott volt a kecskeméti lólopók között. Leugrott a lóról, s egy földön heverő nyerget megfogott, meg- szagoltatta lovával a terhelő hevedert, meghúzta a csatlón, fejére a zabláskantárt, hajtószárat, odavezette KorKász elé, s megkínálta vele, ahogy Mar- siglit kínálták körülállói egy pohár boirai. Még egy kicsit meg is hajolt hozzá. Az rávágódott hatalmas testével, a csikó állta, ahogy próbált régi csataló. Korbász nem hitt benne. — Nekem sereglovak kellenek, nem fölfújt hólyagok. Biztosan bilindekmagot etettél vele! ■— Kapitány uram, ebben orvosság annyi sincs, mint én- bennem bor! De a tudás, meg Négy ember négyfelé osztja a csapat figyelmét, jobban boldogulunk. De az én embereim, mintha vadászaton lennének olyan szenvedelmesen merül- köznek a lófogó játékba. Egy legényem, Sévity Lázó indul a lócsapatnak, de üres kézzel. Mondom, árkányra, Lázó, hova mégy puszta kézzel? De nem szól, csak int, ahogy szimatra indult kutya legyez vissza farkával gazdája szavára, ha elfogja a buzgalom. Lessük aztán Lázót. Hátulról támadja meg a választott csikót, mint a farkas. Mire az horkanna egyet ijedtében, a horkanás után felrúgna, Lázó a lő horgasimára lépve a hátán terem a szilajnak. Átkulcsolja a nyakát, lábával a hasa alá kapcsol. Teheti, karikalábú, mint akinek hordón szárították a gatyáját. Kivágódik a csordából, ahogy szikra röppen az éjszakai rőzse- lángokból. Kapitány Korbász fa csak föltaszítja feje búbjára fazék- nyi csákóját, a térdét veri, s mondja az ebedeussát, az ebea parancsértés már benne, s ki js tart dögrovásáig. Tudom, a mi fejünk nem sokat ér, de a fejemmel kezeskedem, hogy ez már kéz alá értő. — Csak a szabályokat, a szabályosat ! Ilyen nincs a szabályzatban, hogy bűbájnak erejével.«. Ez a dajkamesékben csak. Játéknak jó. Becsülöm a szép játékokat. De az más, mint a kemény munka! Játsszunk még, de azután szigorúan neki ! — Engedelmével, kapitány uram — állt elő egy szőrcsomó ember —, Hatalmos Istványa nevem, de tessék nékem megmutatni a legvaddisznóbb lovat, ha szabad játszanom, ón megpuhítom három minutum alatt! — Lássuk játékodat! Ott van az a rigószőrű, tüzet fúvó csikó, mutasd, mire mégy vele. De nem viszed ki a szemünk elől! Odasétál Hatalmos a sár- kánypofájúhoz, három ölről, már az öklét mutatja neki, a ló meg bámulja fülhegyezve, olyan ugrásra készen, ahogy a nyúl szokott. Hatalmos szőr- mók mocskos mancsát figyeli, mialatt oly közel lopja magát a lóhoz, hogy a kezével is eléri már. Picit megszagolják egymást, a ló lehajtja fejét, szőrmók a fülébe súg. Es már jönnek is kifelé, Korbász kapitány elé. (Folytatjuk) telepek (kolóniák) észlelése esetén, illetve a már erősen fertőzött fákon, növényeken az azonnali védekezés. Gyors« tömeges elszaporodásukat és az esetlegesen kialakulható károkat így előzhetjük meg. Védekezésre a Lebaycid 50 EC, a Nogos 50 EC, az Unir fosz 50 EC, a Rogor L—40, a Bi—58 EC 0,1 százalékos, a Sumithion 50 EC 0,2 százalékos, a Pirimor 50 WP 0,05 százalékos töménységű rovarölő szer valamelyike használ-, ható. A levélíetvek elleni védekezésre javasolt rovarölő szerek egyúttal védelmet nyújtanak a poloskaszagú alma-, körte- és szilvadarazsak, valamint a károsító levélbarkók ellen is. Ezek a kártevők a vontatott, hosszain elhúzódó virágzások alatt tartósan veszélyeztették gyümölcsöseinket, és az elmúlt évekénél számottevőbb mértékű fellépésükre kell számítani. A védekezés őszi-, kajszibarack esetében egyúttal hatásosan gyéríti a keleti gyümölcsmoly rajzó és tojásrakó lepkéit is, illetve védelmet biztosít a lárvák elten, melyeknek kelése május 13—15-e között várható. Földművelés a hegyekben deussát az anyjának Is neki, de egy pimasz tyirmok ez, te, halljátok, mint az ördög! Háj, háj, tyirmokom, tyirmoikom (gyermekem), ilyenek lopdos- ták Kecskeméten is a csikó- jainkat! Még gatya se volt rajtuk. Hogy hívják ezt a tyir- mokot? Nem ő volt a tolvaj? De ha kitapintom, huszonöt naponta a hátsó fertályára, de utána magasra akasztom, any- nyi bizonyos! De Korbász is iníkább örömében beszélt, mint haragjában, hisz süvít Sévity olyan pompázatosán a pusztában, alig győzzük szemmel tartani. Már birkányi alakot mutat csak, aztán kutyái nagyságában távolodik, s elfogy fecs- fcényire, míg kitűnik látásunkból. Ló lovas egyben. Rágombolta magát, fejét a nyakára szorította. Tudtam a titkát. Tényleg lólopók .fogásai ezek. Ahogy a karjával elöl megkulcsolja a ló nyakát, úgy szorít egy kicsit a légzőcsövön Nem erősen, mert ha hirtelen szorítja el a levegőt, bukik a ló akkorát, a lovas is repül. Csak szedjük mi árkányra a többi gyalog emberrel a csi- kóságot, ki butább, ki okosabb, olyan eredménnyel. Bulgária hasznosítható földterületének fele dombos-hegyes vidék. Ez a körülmény különösen jelentőssé teszi azt a tavalyi plovdivi vásáron aranyéremmel kitüntetett új mezőgazdasági gépet, a Mur- gas M—20 traktort, amely a hegyvidéki mezőgazdasági munka fontos eszköze. Az új traktor jól használható takarmánytermeléshez, egészen 30 fokos dőlési szögig. A traktorhoz tíz különféle gép és felszerelés tartozik, amelyekkel Lehetővé válik ezeken a területeken a talajművelés, a vetés, a rétek talajjavítása, a szénaforgatás ás a begyűjtés. Alkalmazása az erózió sújtotta, kilúgozott hegyi talajokon is mezőgazdasági kultúrát teremthet. Ezzel a korszerű technikával 1980-ig összesen 500 ezer hektáron — főleg hegyvidékeken — 800 rétgazdaságot alakítanak ki. Az új gépek mintegy 250 ezer hektárnyi természetes réten is növelik a terméshozamot- köze! a tanács píhenőházához t az úttörőknek is épülit egy ked• vés, barátságos szoba, ahol í őrsi foglalkozásokat tarthat- nak. Ezek megvalósítása több , mint 300 000 forint társadalmi . munkát jelentett. — Tavaly a társadalmi mun- ka értéke megközelítette az- egymillió forintot. A Hazafias • Népfronttal összefogva sikerült megnyerni az embereket,- s mindenkor szívesen jönnek ■ dolgozni a közösségért. He- : resznyén az ifjúsági klub, Bé- I laváron a művelődési ház • környékének parkosításában i segédkeztek, azonkívül utakat, ■ járdát építettek. Hét éve, , hogy együttműködési szerződést kötöttünk a népfronttal. Évente meghatározzuk a leg; fontosabb feladatokat, értékel- : jük a végzett munkát. Már : épül az. új orvosi rendelő és az orvoslakás, november 7-én avatjuk majd. Itt is mintegy 300 ezer forint a társadalmi munka értéke, ősszel az áfész kezd építeni egy új ABC-áru- házat Vízváron. Községünk lakói készségesen segítenek társadalmi munkában, hogy olcsóbban és gyorsabban elkészülhessen — tájékoztat Kulcsár Árpád. A népfronttal együtt azon fáradoznak, hogy az idén létrejöjjön egy kertbarát-szakcsoport, és a korábbinál szervezettebben, tervszerűbben menjen a háztáji termelés. E beszélgetések eredménye már tavaly is megmutatkozott. Azelőtt főleg burgonyát termeltek, tavaly viszont csak Vízvárról 100 mázsa paradicsomot, 26 mázsa zöldpaprikát és 9000 csomó zöldséget is átad: ! tak az 1500 mázsa ubarks I mellett a felvásárlónak. Az. ii l ; eredmény, hogy a háztáji gaz ■ daságok tavaly — az előzi I évi 679-cel szemben — 98' . sertést hizlaltak és adtak eL — A napokban tanácskoz- ' tunk — közösen a népfronttá ; — a nem tanácsi irányítás al; tartozó szervek vezetőivel ; jövő feladatairól. Abban ál- ; lapodtunk meg, hogy az ed- ' diginél is többet kell tennünl- a közművelődésért, és nagyobb segítséget kell adnuni a tanácstagoknak, a tanácsta gi csoportoknak, hogy Vízvá: Bélavár és Heresznye még tovább fejlődhessen — mondj, az elnök. Ha elkészül az orvod rendelő meg az orvoslakás, felépül az ABC-áruház, a legközelebbi feladat az óvoda bővítése lesz, amire a tervek szerint 1979-ben kerül sor. De már szervezik a fatelepítő akciót: 2000 csemetét ültetnek el a parkerdő kivágott fái, bokrai helyére. Néhány év múlva az öreg fák mellett fiatal erdő csábítja sétálásra, kirándulásra a környékbelieket. Nagy gonddal készülnek a juniálisra. Ez nem csupán műsoros ifjúsági találkozó lesz. Itt köszöntik, jutalmazzák meg azokat, akik a parkerdő létrehozásában és a különböző társadalmi feladatok elvégzésében kiemelkedő munkát végeztek. Akiknek a szépülő, gazdagodó községek mellett az is köszönhető, hogy tavaly a településfejlesztési versenyben másodikoik lettek. Szalal László Az erősen felmelegedő, párás időjárás kedvező feltételeket teremt a levélíetvek élettevékenységének, fejlődésének, s tömeges elszaporodásuk ügyelhető meg almán, körién, szilván, őszibarackon, cseresznyén, ribiszkén és díszcserjéken. Szárnyas alakjaik tömeges repülése tapasztalható, ezért a répaféléken, káposztaféléken, illetve a'kiültetésre váró paprika, paradi- csomkultiírákban várható a tömeges betelepedésük, s rövid idő á!att erős fertőzések alakulhatnak ki megyénk minden részén. A levélíetvek jelenléte már messziről szembetűnő a leveleket, lombokat és a későbbiek folyamán a gyümölcsöt, termést is beborító nagy mennyiségű, fénylő, ragadós mézharmatról. Az ebben megtelepedő másodlagos kórokozó, a korompenész csökkenti a levelek asszimilációs tevékenységét, és korai lomb- hullást okoz. A levélte tvek kártétele a közvetlen levél-, hajtáskárosításon túlmenően a vírusbetegségek terjesztésében is megnyilvánul. Fontos feladat a veszélyétetetett növények rendszeres figyelése, és az első levéltetű-
