Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Gyász és felháborodás Itália-szerte fftotytaids ez Î. oldalról) A szerda réggeïâ olasz lapok csaknem egész terjedelmüket Moro meggyilkolásának, élet­útjának, a politikus emléké­nek szentelik. Ismertetik a külföldi államférfiak, politiku­sok részvéttáviratait, nyilatko­zatait, és a külföld reagálását Moro halálának hírére. A milánói n Giorno olyan * nagy közvetítőnek« nevezi Morét, aki »kitapintotta a jö­vőt«. Az Olasz Televízió kom­mentátora fölvetette: Vajon nem azért oltották-e ki Moro életét, mert valami »újat akart a régiben«? Szerdára virradóira Rómá­ban találtak egy kézzel írott közleményt, amelyet egy isme­retlen telefonáló ugyan a »Vö­rös Brigádok«-nak tulajdoní­tott, de a hatóságok egyönte­tűen kétségbe vonják hiteles­ségét. A »10. számú közle­ményben« az ismeretlen azzal fenyegetőzött, hogy Moro után másokat is elrabolnak majd. • • • Milánó szerdán reggel újabb terrorakció színhelye volt: há­rom férfi és egy nő lakásából kijövet az utcán közrefogta Franco Ciacomazzit, a Mon- tedison-cég fejlesztési és szer­vezési igazgatóját, majd pisz­tollyal a lábába lőtt. Az 50 éves férfit kórházba szállítot­ták, * » • Valamennyi francia napilap szalagcímekben és első olda­lon — a halottat a gépkocsi­ban ábrázoló kegyetlen fény­képpel — közli Aldo Moro meggyilkolásának hírét, s ve­zércikket szentel a tragédiá­nál!. A Les Echos azt írja, hogy a tragikus vég ellenére remény született: az erőszakos akció bajnokai számára a zsa­rolás nem fizetődött ki. Morón keresztül az Olaszországban uralkodó rendet támadták, Olaszország azonban kitartott. A Le Quotidien de Paris vé­leménye: amennyiben az ál­lam engedett volna a »Vörös Brigádokénak, egész Olaszor­szág anarchiába jutott volna. Moro meggyilkolása azonban vereség a terroristák számára. Amíg életben hagyták, az in­tézményeket nevetségessé tet­ték, most viszanit egyesítették a népet maguk ellen, és egye­sítették a pártokat is. A Le Matin szerint a ter­roristák célja a politikai kom- szenzus és a történelmi komp­romisszum megbontása volt. Arra a kérdésre, hogy ezt el­érték-e, a válasz nyilvánvaló nem. Moro meggyilkolásával a »Vörös Brigádok« valószínűleg az ellenkezőjét érték el, mint amire törekedtek: »visszaad­ták a 30 évi hatalom és poli­tikai játék által kompromittált s leromlott keresztény demok­ráciának a szeplötlenség egy­fajta látszatát«. A -nagypolgári Le Figaro va­lamilyen módon a »kommu­nizmus« ügyét próbálja diszk- reditálni — azzal érvelve, hogy a »Vörös Brigádok«, amelyek az OKP ellen küzdenek, szin­tén a marxizmusra és a kom­munizmusra hivatkoznak. A L’Humanité, a Francia KP lapja azt hangsúlyozza, hogy Moro fejlődése egy de­mokratikus olasz fejlődés irá- nyáha mutatott. A tekintélyi rend hívei számára tehát ve­szélyes emberről volt szó, s a »vörös és fekete színre mázolt terroristák« közös célja egy ilyen rend szükségességét bi­zonyítani a közvélemény egy részének, amelyet megzavar a munkanélküliség, a perspektí­vák hiánya. A »Vörös Brigá­dok« — folytatja a lap —szét akarták zúzni a jelenlegi par­lamenti és kormánytöbbséget, térdre akarták kényszeríteni a demokráciát, hogy aztán vé­gezhessenek vele. A terroriz­mus — Olaszországban, az NSZK-ban vagy akár Francia- országban — immár része a- hanyatló kapitalizmus fegy­vertárának. Elítélni, harcolni ellene — ez a szabadság vé­delmét jelenti, forradalmi cse­lekvést jelent Agrárreformra készülnek Afganisztánban Nur Mohammed Taraki, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi taná­csának elnöke, miniszterelnök, a kabuli rádióban elhangzóit nyilatkozatában az új kor­mány politikájáról adott tá­jékoztatást. A közeljövőben — mint mondta — Afganisz­tánban demokratikus agrár­reformot hajtanak végre a dolgozó parasztság érdekében, megszüntetik a még meglevő feudális és prefeudális viszo­nyokat. Tudományos tervezés alapján megerősítik a gazda­sági állami szektorát, demok­ratizálják a társadalmi éle­tet és más radikális reform­intézkedéseiket foganatosíta­nak, hatékony lépéseket fog­nak tenni az elnyomás min­den formájának felszámolása érdekében. Külpolitikai téren az új kormány az, el nem kötele­zettség elvét vallja: kapcsola­tot akar létesíteni valameny- nyi szomszédos országgal és sokoldalú baráti kapcsolatok kiépítésére törekszik nagy északi szomszédjával, a Szov­jetunióval — hangoztatta rá­dióbeszédében Afganisztán ál­lam- és kormányfője. Nyilatkozatban követették az embargót A felháborodás hangjai Olaszország ma gyászol. A világsajtót betöltik a tiltako­zás, a felháborodás hangjai. Nehéz volna felsorolni az ösz- szes nyilatkozattevőt, a gyil­kosságot elítélő államférfiak es szervezetek neveit. Kétórás sztrájkkal tiltakoztak Olasz­ország munkásai is a terroris­es véres tette ellen. A »Vö­rös Brigádok« bűncselekmé­nyét elítéli Moszkva és Wa­shington, fölemelik szavukat a polgári politikusok és a mun­kásosztály szervezetei. Miért ez az egyöntetűség? Miért van az, hogy egymással szembenálló erők ennyire ha­tározottan vallanak azonos véleményt a május 9-i gyil­kosságról. Nyilván oka ennek az áldozat személye is. Aldo Moro, akiről az Olasz Kommunista Párt vezetősége megállapította: Itália jelentős politikai személyisége volt, olyan államférfi, aki jobbról balra tartva, országa bonyo­lult realitásait képes volt számba venni, s képes volt ar­ra is, hogy saját pártjának szélsőségesen konzervatív erői­től elforduljon. A Moro-család óhajára Olaszországban nem rendeltek el nemzeti gyászt, s a politi­kust csendesen temetik el. A gyász azonban sok mindent kifejez így is. Elsősorban tá­lán azt az eltökéltséget, amit Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára fejezett ki: meg kell védeni Olaszországban a de­mokrácia vívmányait, a nép­tömegek három évtizedes har­cának eredményeit, a tőkés Európa egyik leghaladóbb al­kotmányát. A terroristák ugyanis ez ellen az alkotmány ellen indították meg — hamis jelszavakkal és valódi fegyve­rekkel — háborújukat. A köztársaság védelme ma az olasz dolgozók számára igen' sokat jelent. Mind vilá­gosabbá válik, a munkásosz­tály hosszú harcának eredmé­nyeit, s a jobb jövő távlatait közvetlenül veszélyeztetheti az álbaloldali jelszavakkal operáló fasiszta terror. Nem véletlen az sem, hogy Itáliá­ban támad legelkeseredetteb- ben a demokráciaellenes erők fekete frontja, hiszen éppen ebben az' országban tevé­kenykedik a tőkésvilág leg­erősebb és legbefolyásosabb kommunista pártja. Ez a párt szövetségeseivel együtt vezeti a legnagyobb olasz városok és tartományok helyi közigazga­tását, s tagja a kormánytöbb­Balatonszabadiban készült ez a kép 1974-ben a meggyilkolt olasz politikusról (jobbról). Akkor külügyminiszterként járt hazánkban. (Kurucz Ferenc felvétele) ségnek is. Realitás ezl Olyan valóság, amelyet a burzsoázia legjózanabbul gondolkodó po­litikusai —így Moro is — föl­ismertek. A fekete front néhány év­vel ezelőtt fasiszta állam­csínnyel kísérletezett. Akkor csúfos kudarcot vallott. Most a fasiszta célok szolgálatában állók nem átallanak »»őrös« köpönyeget ölteni, t »balol­dali« jelsztavakat hangoztatva a nép nevében beszélnit Az olasz munkásosztály vá­lasza egyértelműen elutasító. Torino, Milánó, Nápoly mun­kásai nem engedhetik meg, hogy vívmányaikat, az embe­ribb jövő immár közelinek tűnő lehetőségét kalandorok veszélyeztessék. Ugyanakkor tagadhatatlan: Olaszország­ban igen sokan vannak olya­nok, akiket még megtéveszt­het a demagógia. De ezért a felelősséget a tőkés rend vi­seli! A sok százezer munkát kereső fiatal, a diplomájukkal az utcára került értelmisé­giek, az elmaradott Dél meg­annyi megoldhatatlannak lát­szó problémával küzdenek. Ezt a közeget használják ki a fegyveres álbaloldali terror- osztagok is. Akcióik tenden­ciája egyre világosabb: olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a polgári demokrá­cia felmondja a szolgálatot. Hogy ez kinek kedvez? Azoknak az erőknek, akik a terrorosztagok tevékenységét akarják fölhasználni a mun­kásosztály pártjai, a haladó emberek ellen, az NSZK-ban és Olaszországban is. Tavaly Nyugat-Németországban a szélső jobboldali hecc-sajtó — a terror ürügyén •— Willy Brandt és Heinrich BöZI ellen indított kampányt. Olaszor­szágban még egyértelműbb a cél: megakadályozni a kom­munisták részvételét a hata­lomban — azt, hogy az ország megindulhasson az új felé. A római utcákat tegnap tüntetők lepték el. A szak- szervezetek felvonulói Moro arcképe alatt vonultak az ut­cákra. A gyász és a felhábo­rodás hangjai Itáliában -ne­met-! mondanak a fasiszta terrorra, és igent az olasz munkásosztály demokratikus vívmányaira — a haladásra, a tőkét válság leküzdésére. A Garter-kormanyzatnak — az Izraelt támogató lobby be­folyása miatt — eddig nem si­került elfogadtatni a hadigép­szállítási tervet Az eredeti elgondolás szerint az Egyesült Államok az Izraelnek szánt 90 F—15-ös és F—16-os gép mel­lett Szaúd-Arábiának is szál­lítana 60 modem harci repülő­gépet, és 50-et Egyiptomnak — a jóval kevésbé korszerű F— 5-ösbőL Memorandumában Ciprus ENSZ-nagykövete kizárta an­nak lehetőségét, hogy további tárgyalásokat lehessen folytat­ni a törökök által elfoglalt te­rületek mindösze öt százaléká­nak visszaadását kilátásba he­lyező föderációs tervről. A tö­rök kormányfő is visszautasí­totta az ENSZ főtitkárának az előkészítő konzultációkra tett javaslatát A svéd kormány még ebben a hónapban kivonja az ENSZ-csapatok kötelékében Dél-Libanonban állomásozó alakulatait —• jelentette be Karin Söder külügyminiszter. Az ENSZ apartheidellenes bizottsága — elítélve a Dél­afrikai Köztársaságnak Ango­la eUemi agresszióját — sür­gette, hogy zárják ki a világ- szervezetből a pretoriai re­zsimet A bizottság nyilatko­zatában követelte, hogy ren­deljenek el kötelező és átfogó olajszállítási embargót a Dél­afrikai Köztársasággal szem­ben, s fölszólította a nyugati hatalmakat, hogy csatlakozza­nak »az * emberiség többi ré­széhez«: tartsák tiszteletben a / Pretórdával szemben a múlt év novemberében hozott fegy­verszállítási embargót. Az apartheidellenes bizottság keddi határozata nemcsak Pre­toriának Angola elleni táma­dáséit ítélte el, hanem élesen elmarasztalta a Dél-afrikai Köztársaságot amiatt is, hogy az akcióhoz Namibia területét használta föl. Leslie H arrima n nigériai diplomata, a bizottság elnöke a nyilatkozatait elküldte Waldheim főtitkárhoz, hogy a szöveget terjesszék a Biz­tonsági Tanács és a közgyűlés tagjai között. Átalakította kormányát Konsztantin Karamanlisz gö­rög miniszterelnök. Elfogadta Papaligurasz és Taliadurosz lemondását, s a görög diplo­mácia vezetőjévé Georgiosz Ralliszt, mezőgazdasági mi­niszternek pedik Joannisz Bu- toszt nevezte ki. Hua Kuo-feng, a kínai ál­lamtanács elnöke, a Kínai KP elnöke tegnap hatnapos hiva­talos látogatása végeztével el­utazott a Koreai NDK-bóL Lá­togatása — mint mondotta — »nagy mértékben befolyásolja a továbbiakban a KNDK és Kína közös harcát«. A santiagói érsekség felhí­vást intézett a chilei katonai juntához, hogy közölje annak a több száz személynek a hol­létét, aki rendőrségi őrizetbe­vétele óta »nyomtalanul el­tűnt«. Egy évvel ezelőtt Pi­nochet tett ígéretet az ENSZ- ben, hogy vizsgálatot indít az ügyben, eddig azonban semmi nem történt HÍREK A VIL A (élhalott élesítése Mindössze egy napig tar­tott a közép-keleti katonai tömb, a CENTO áprilisi lon­doni ülése. A szervezet amelynek Törökország. Irán. Pakisztán és Nagy - B ritamni a a tagjai, s amelynek külső, de legbefolyásosabb tagja az Egyesült Államok, az ötve­nes évek szüleménye. Dulles amerikai külügyminiszter hozta létre a CENTO előd­jét a Bagdadi Paktumot Célja az imperialista befo­lyás erősítése volt a Közép- Kelet stratégiailag rendkívül fontos térségében, s az, hogy kapcsolatot teremtsen a NA­TO és az azóta már lámáit délkelet-ázsiai agresszív cso­portosulás, a SEATO között Az utóbbi években több­ször megjósolták: a CENTO hamarosan követi a rossz emlékű délkelet-ázsiai töm­böt, s a belső ellentmondá­sok, a térségen beiüii változó politikai erőviszonyok követ­keztében feloszlik. Tény az, hogy a térség országai több­ször kinyilvánították, meg kell változtatni a szovjetelle­nes céllal létrehozott kato­nai tömörülés jellegét^ s a gazdasági együttműködés fejlesztésére keli fordítani a figyelmet. Az Egyesült Álla­mok azonban az utóbbi idő­ben egyre nagyobb figyelmet fordít közép-keleti hadállá­sainak erősítésére, az olaj­körzetek katonapolitikai el­lenőrzésének hosszú távú biztosítására. Ezért is tesz­nek az imperialista hatal­mak, a NATO-országok olyan jelentős erőfeszítéseket a tér­ségbeli szövetségleseik kato­nai erősítésére, a CENTO or­szágok közötti ellentétek csökkentésére. Az ellentétek jellegére fényt derítettek a londoni tanácskozáson el­hangzott külügyminiszteri felszólalások is. így például Törökország képviselője, Gunduz Okcun külügymi­niszter több pontban ellent­mondott amerikai kollégájá­nak, Vance-nek. Nincs egyet­értés a két ország között Ciprus kérdésében, s Török­ország (és Pakisztán) a kö­zel-keleti helyzetet, Izrael és az arabok konfliktusát is másként ítéli meg, mint Wa­shington. A térségben korábban Tö­rökországot tartották »kulcs- országnak«. Az elmúlt évek­ben ezt a posztot Irán vet­te át. Ennek oka a hatal­mas ólajvagyon, az ország­nak, gazdaság) ereje követ­keztében megnövekedett po­litikai és katonai jelentősé­ge. A másik ok pedig az, hogy Ankara kapcsolatai a fegyveremibargó miatt meg­romlottak az Amerikai Egye­sült Államokkal, ugyanakkor pedig Törökország nem csak arab szomszédaival való vi­szonyát igyekszik javítani, de közeledik a balkáni szocia­lista országokhoz, s nagy északi szomszédjához. a Szovjetunióhoz is. (Jól jelzi ezt Ogarkov marsall, vezér­kari főnök minapi látogatá­sa Ankarában, s Ecevit török kormányfő bulgáriai útja.) A fennálló ellenit étek. a politikai véleménykülönbség hangoztatása mellett Lon­donban megállapodások szü­lettek a katonai együttműkö­dés fejlesztésére. Tovább folytatják az indiai-óceáni kö­zös tengeri hadgyakorlatokat, együttműködik a NATO és a CENTO vezérkara, valamint a két katonai tömb légi­ereje is. Az amerikai befolyás egyik hatásos eszköze a közép-ke­leti országokban a fegyver­szállítás is, ez a térség lett az utóbbi időben az ameri­kai hadiipari monopóliumok fő piaca. Az amerikai katonai veze­tésnek a CENTO-hoz fűződő terveit jelzi a nemrég nyil­vánosságra került hír: bizo­nyos körök Egyiptomnak a CENTO-ba való beléptetését tervezik. Az elképzelést Kai­róban nem kommentálták, de nyilvánvaló: az USA ér­dekeinek igencsak megfelel­ne egy ilyen lépés. Biz to­vábbi stratégiailag fontos tá­maszpontokhoz juttatná a Pentagont a térségben. Mor- dechaj Gur tábornok izraeli vezérkari főnök a minap nyilatkozatot adott a News­week című amerikai hírma­gazinnak, a ebben igen po­zitívnak minősítette azt a tervet, hogy az Egyiptomhoz tartozó Sinal-félszigeten légi­támaszpontot, Izraelben pe­dig hadikikötőt létesítsen az Egyesült Államok. Nyilván­való, a katonai tömbök erő­sítése, a külföldi támaszpon­tok hálózatának építése el­lentmondásban van az eny­hülés szellemével, s nem szolgálja Közel-Kelet fontos problémáinak valódi megol­dását, M. G. A Zselic Áruház ballagási ajánlata NDK színes asztalterítő 130X130-as 101,— Ft Kerek színes abrosz 120X120-as 82,50 Ft Kerek színes abrosz garn. 118X118-as 138,— Ft Kockás színes abrosz 120X140-es 125,— Ft Damaszt fehér abrosz garn, 130X13Q-as 225,~ Ft Márkás karórák, óraszíjak, óracsatok, fa és réz ajándéktárgyak (173961)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents