Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

Értelmesen élni MvâncH, Széchenyi trtca 54. Szép családi ház, nemrég építették. A környék hasonló épületekkel van tele. Itt él a 75 esztendős Cserveni József » feleségével, leányával, ve- jéveL Legkisebb unokája, az elsős Krisztina gyakran rá­nyitja az ajtót és kéri: nagy­apa, mesélj... Erre a múlt hónapokban bőven volt ideje, mert egy kis baleset hosszú időre otthoná­hoz kötötte. Korábbi, mozgal­mas életével ellentétben tét­lenségre kárhoztatta. — Józsi bácsi olyan ember, aki még ebben a korban is a legaktívabb tanácstagok kö­zé tartozik. Nincs olyan ta­nácsülés, amejyen ne jelenne meg, s ne mondana véle­ményt a közösséget érintő kérdésekben. Ács a szakmája. Éppen tíz esztendeje, hogy megérdemelt pihenését meg­kezdhette, nyugdíjba ment a termelőszövetkezettől. Ám a messze környéken nincs meg­felelő szakember, az építtető pedig rengeteg. Ezért váltott működési engedélyt, hogy se­gíthessen a családi házat épí­tőknek a tetőszerkezet elké­szítésében. Bármire kérik, fiatalokat megszégyenítő lel­kesedéssel vállalja. Kezdettől tanácstag, s a 28 év alatt rá­szolgált választói bizalmára. Az elsők között jelentkezik ma is társadalmi munkára Nem túlzott dr. Kozma Ákos darányi tanácselnök, amikor így beszélt az idős Cserveni Józsefről. Életútja egyetlen rövid mondattal jel­lemezhető: értelmesen élni...! Ez az elv vezette, s vezeti ma is. Ez ösztönözte és sar­kallj a arra, hogy idős korában is hasznára legyen a közös­ségnek. — Édesapám uradalmi ko­vács volt, édesanyám pedig szülésznő. Heten voltunk test­vérek. én kezdetben a molnár szakmát tanultam kl A som, az egészségem azt kívánta, hogy más hivatást, életpályát válasszak. Dolgozott a kaposvári nagy- malomban, azután Németla- don, majd Nagyatádra került, a Kinya partján, Kivadáron levő malomba, Horváthékhoz. Ott érte alig 16 évesen a Ta­nácsköztársaság kikiáltása, s lett szemtanúja, résztvevője az eseményeknek. Mintha újból átélné, olyan lelkesen emlékszik vissza 1919-re, az első szabad május 1-re. Aztán látta a fehérter­roristák kegyetlenkedéseit, a megkínzott, lemészárolt em­bereket. Huszonkét esztendősen ta­nulta ki az ács szakmát, jár­ta az országot. Tavasszal ment ei, s rendszerint késő ősszel tért haza. Gyalog rót­ta az utakat, mert még enni­valóra se nagyon telt, olyan kevés volt a munka. Nem felejtette; hogyan fe­lejthette volna az 1919-es nagyszerű célokat. Titokban a szívében őrizgette — meg be­szélt róla megbízható munka­társainak —•, milyen lesz majd az élet,' ha újból az egyszerű emberek kezébe kerül a hata­lom. Amikor 1945-ben megtörtént a régen várt változás, nyom­ban a kommunista párt szer­vezéséhez látott. Pártalapító, az istvándí pártszervezet első titkára, mellette pedig községi bíró. Ö is azok között voit, akik a parasztság jövőjét a közösben végzett munkában látták, az elsők között lépett a szövetkezetbe. A tanácsok megalakulásakor Cserveni Jó­zsef került az istvándiafc bi­zalmából az elnöki székbe. Nehéz esztendőket élt árt. önálló iparos lett, majd ami­kor 1956 után ama kérték, hogy legyen újból párttitfcár és a tanács elnöke, készsége­sen vá Balta. Azt te, hogy mell sitté segít szervezni, erősí­teni a pártot. Egy ideig el­nök, majd újból önálló iparos volt, azután a termelőszövet­kezetbe lépett Innen ment nyugdíjba 1968-ban. — Amint javul az egészsé­gem, újból kiváltom a mű­ködési engedélyt és dolgozom. Nincs a környéken megfelelő ács, szükségük van rám az embereknek. A barcsi Vörös Csillag Tsz- ben szántén szükség van rá. 75 esztendősen tevékenyen részt vesz a fegyelmi bizott­ság munkájában, s ha más feladatna kérik, azt is éppen olyan készségesen vállalja, mint fiatalabb 'korában. Sok kitüntetést, elismerést kapott mimt például a Ta­nácsköztársaságért Emlék­érem, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérem, s a 25 éves tanácstagság után járó kitün­tetés. Józsi bácsit Ismét ott lát­hatják Darányban, Istvánéi­ban, a környező községekben az épülő új házaknál. S a ta­nácsüléseiken, falugyűléseken, ahol javaslatait is elmondja. Most is tenni akar és fára­dozik a közösségért. Szalai László Ököllel, gondolkodás nélkül Egy apa, aki majdnem megölte gyermekét A 23 éves Károlyi Sándor pásztorember Szesayérben. Há­rom gyermeke közül Anna­mária Volt a középső. 1976. április 13-án született A. be­teges, vézna kislány szeretet helyett gyűlöletet, verést ka­pott Jelenleg a pécsi klini­kán tartják életben. Vannak bizonyos életfunkciói, tud lé­legezni, de csupán orvosi szempontból él. Apja kis hí­ján megölte. Károlyi Sándort maradandó testi fogyatékosságot okozó sú­lyos testi sértés miatt állítat­ták bíróság elé Három tár­gyalást tartottak ügyében. A másodikon az ügyész ember­ölés bűntettének kísérletére módosította a vádat. Ahogy az apa bánt a kislánnyal, annak nem lehett más célja, mint hogy Annamária meghaljon. Tíz évvel ezelőtt egy hasonló ügyben ítélkezett a megyei bí­róság. Akkor egy cigányfiúnak azért kellett meghalnia, mert miután hazavltték az intézet­ből, nem tudott cigányul, ezért az apja azt hitte, nem az ő gyermeke. Annamáriáról is ezt tételezte föl Károlyi Sán­dor. Annamária a születése után kórházban volt egy évig. Rég hazamehetett volna, ám a szü­lök nem jelentkeztek érte Az állami gondozásba vétel előtt megjelentek a szülők. Haza­vitték a kislányt, a piszokba, a rendetlenségbe. A körzeti védőnő azt mondta: sok ha­sonló család él Szenyérben de közülük Károlyiék a leg­rendetlenebbek. Az asszony nem gondozza a gyermeket Annamária másfél éves korá­ban alig volt több hat kiló­nál. Ha sírt, szalonnát dugtak a szájába, ha tovább sírt, aa apa vesszővel verte. Amikoi decemberben kórházba vitték egész testét ütések nyomai véraláfutások borították. Károlyi a bíróság előtt bi­zonygatta, hogy az ő gyermek­kora még szomorúbb volt Ti- zenketten voltak testvérek, ő a mostohaapja nevelte. Ez £ nevelés verésekből állt Isko­lába nem járhatott, a mosto­haapa nem engedte. A betű­vetést nem ismeri. Csak a; ököllel ismertették meg, a kü­lönböző kínzási módokkal Odakötözték a kocsirúdhoz úgy vonszolták. Máskor mos­tohája a (tűzbe kergette a me zítlábas gyereket. Azután pió­cákat tett a testére, szívják ki a vérét A kegyetlenkedést ne­héz volt elviselni. A mostohát egyszer a saját apja vágta fejbe egy sátortartó rúddal mert nem bírta tovább elnéz­ni, ahogy a gyermeket kínoz­ta. így nőtt fe! Károlyi Sándor ö nem alkalmazott ilyen kín­zást gyermekével szemben, df indulatos, kemény ember volt s ha ütött, nem nézte, mek­korát, nem' nézte, hogy a gyer­mek vagy az anyja kapja-« az ütést Az indulat meglen­dítette a kezét és ilyenkoi nem volt érdekes, mi lesz a végeredmény. Megverte Anna­máriát, mert eltört egy vesz- szót a sok száz közül, melyek­ből az apa kosarat font Meg­verte, mert nem evett. A körzeti védőnő többszöi jelentette a tanácson, milyer piszkot talált Károdyiék házá- ban. Figyelmeztették a házas­párt. sőt Annamáriát állam: gondozásba akarták venni Károlyiék ilyenkor minden1 ígértek. Féltek, ha elviszik £ kislányt, elviszik a legkiseb­bet is. És akkor oda a család: pótlék. December elsején Károly fűzfavesszővel verte Annamá­riát mert lassan evett. A tra­gédia — bár ami addig volt az is tragikus — a következe napon történt. Károlyi haza jött a munkából. A legna gyobb gyereknek csdkit ho­zott. Annamária elvette tőle A nagyobb sírni kezdett, ak kor Károlyi visszavette a cso­koládét, erre Annamária zen dített rá. Károlyi »szallonáz tatta«, de Annamária csal sírt. Az asszony mindezzé nem törődött Neki mindea más fontosabb, mint a gyér mekek. Károlyi felugrott, é I ököllel verte a gyermek fejéi I A szakértők szerint Károly I a közepesnél nagyobb ereji I ütést mért a vézna aprósá. W TÓTH BÉLA Legendák a lórii | Rákóczi felségsértő és láza­dó,, ki királya, hazája elleti európai sereggel tör. Fejére vérdíj tűzetik ki. Bárki bün­tetlenül megölheti. És királyi szavával ígéri a király, hogy aki Rákóczit élve bármelyik vár vagy sereg parancsnoká­nak átadja, annak tízezer fo­rint a jutalma. Aki levágott fejével szolgál, annak hat­ezer forintokkal jutalmazzák tettét Vagy aki bizonyítani tudja, hogy megölte, annak is hatezer a várható jutalma. Dermesztő csönd követke­zett az istállóban, a tatar Ser­cegése dörömböl, középre állt egy fehér pamacs férfi, a ha­tárőrvidék kapitánya, bizo­nyos Szegedinác Péter neve­zetű, s azt mondja, hogy mos­tan, emberek, éppen Rákóczi nevével fordítsuk meg a sor­sunkat! Katonáim vakondok módra élnek a határsáv ve­remlaktanyáiban, embertelen döghalál tizedeli őket, s ha nem akarnak egyik napról a másikra felfordulni, akkor ti­teket fosztogatnak, jószágaito­kat a mezőről elhajtják, ga­bonáitokat felérésben elpaza­rolják. Én akármire megeskü­szöm, hogy az aradi várban levő két századommal egy ha­marosan fölzaj gatott népfölke- léssel mellétek állok. Szegedinác Péter folytatta: A mi érdekünk, a ti érdeke­tek. Magyar uralkodó segíthe­ti le rólunk a földre sújtó ba­jotokat csak! Az idegen ki­rály, idegem kupciherjei nem ismernek immár semmi kö- nyörületet velünk, A megyék ispánjai idegenek. Lázítsátok a népet, erősségeket foglal­junk el. Aradot én, de sege­delmetekre leszek Gyula el­foglalásában. A két vár kö­zötti térségeken már fogad­hatjuk Rákóczit, ki is a Tö­rökországba szorult bujdosói­val útban van hazafele immár. A verbuválás eredményéről pedig legyetek híradással né­kem az aradi várban. Én mentem volna Lázftani, akár Kokora vagy Csőke, s tíz más. Azon éjszakán már elindul­tak Vésztőre, Tornyára, Jenő­re, Dobozra, s a tájék húsz más tartományaiba, de Piros, az én Pirosom nyakamra kul­csolta két virágszál karját, s megsúgta, gyerekünk lesz. Hogy is hagyhatná*! el Ilyen örömös pillanatokban? Kokora az más, fölserdültek a kicsijei, Csőkének sincs vesztenivalója. Vértesi bíró is csak a terheitől szabadul, s mindazon bocsßoros parasz­tok, Matula, Szabó Péter, Szántó Mihály, Pásztor István a bajaiktól szabadulnak. De te nem is szeretsz en­gem, ha öthónapi házassá­gunkkal idehagyol apámra, anyámra! Április közepén, már fogyott a fallu katonának való népe. Egyre szaporodtak a zendülők a Körös vizei között: tárulko­zó Nagyszerénd. mezőségben. Vértesi bíró fia úgy járt az apjáék táborhelye és a falu között, ahogy a nap rója út­jait Híreket hozott, fölkelő kurucokat vitt Mert a nép közit Rákóczi neve lobogott a zászlókon. Eldugott kuruc fegyverek kerültek elő, kar­dok, puskák, kisebb ostrom­ágyúik és hírlövők. És öröm­mel teli várakozás, kuruc há­ború lesz! A bíró fia szerint három­ezer kuruc is ott gyakorolttá már magát a Körösök között, amikor a megyék tisztségei is kurenitálni kezdték a nemesi fölkelést. Lóra, vagyonosok ! Jó messziről gyülekeztek, nagy védelmeket kamyarítat- tak maguk körül. A kurucok pedig, amikor háromezernek tudták magukat, eliizentek Péróért. Adja az ígért kato­naságot, megyünk Gyula el­leni Ment Aradra két fölbelő lovasfutár Péróhoe, adóit sose láttak. A kuruc gyülekezés az aradi városparancsnokot is izgatta, külön őrjáratokat kül­dött kémlelőre, egyik össze is aikadit a Péróhoz igyekvő két tovasküldönccel. Nagyobb huncutok voltaik, mint a fel­kelők futárjai, mert míg fag­gatok a Körös közi két fu­tárt, magukat Péró embered­nek hazudtáik. No, mint aki­nek jól áll immár a szénája, ezek a futár jámborok elfe- csegták a fölkelés minden tudnivalóját. Közben beértek az aradi váriba, a két őr el­ment, hogy hívják Pérót. Jött is a várparancsnok, ki mint Péró szólt a tudatlanokkal. Mikor bilincsben Buda felé kisérték már Pérót a király katonái, a Körös közi türel­metlen hadak napokig hiába várva az Aradról ígért se­gítséget, szorongaittatva a me­gyei nemesség csapataitól, ostrom alá kapták a gyulai várait Ugyan előbb kéredzke- dő levélben intették a vár­kapitányt, bizonyos Klosz Mátyás nevezetűt az egy igaz élő istenre esküdve, hogy ha­juk szála sem görbül a bent levőknek, ha a maguk hely­zetének tarthatatlan voltát fölismerve, kinyitják a kapu­kat. Nem. Tapasztalatlan ost- romocska kezdődött, Klosz nem engedett. Reggelre a ne­mesi fölkelők szorították a falak alól az ostromlókat és Péró katonái Aradról kiszáll­va immár. A szekérsáncok mögé húzódott mezei hadak örömrivalgással fogadták a ' határőrvidékieket, akik üd­vözlésül rájuk sütögették ágyúikat, puskáikat. Ezeröt- százan maradtak holtan a nagyszerénél síkon. A többi sebesülten vagy anélkül fu­tott, amerre jó szerencséje utat nyitott. Most lettek nagy legények a nemes vármegye nemes lo­vasai. A bújkálókat tűzzel- vassal kutatták, családjaikat is túszul szedve, s örömmá­morban kísérgették a megye- székhelyekre, ahol tortúrák ailá fogták, akár a legártatla- nabbaikiat is. A jelesebbeket, száznál is többet, föltoloncol- tafc Budára, a csonka torony­ba. Közöttük Kokora. Pedig csak annyi volt a bűne, mint nekem. Hitte és négyszáz kincstári lóval támogatta a fölkelést. (Folytatjuk.) fejére. A kislány koponyaúri vérzést, agyzúzódást szenve­dett Ha életben marad, soha nem lesz egész ember. Súlyos egészségromlással kell szá­molni, valószínűleg megvakul, az idegrendszere maradandóan károsodott Az orvosszakértők Káro­lyiról megállapították, hogy csupán enyhe fokon gyenge­elméjű. Ez valószínűleg a gyer­mekkorban elszenvedett bán­talmazásokra, az iskolázatlan­ságra vezethető viasza, tehát gyakorlati szempontból nor­málisnak tekinthető. Ám ösz- tönember, aki nem ismeri az észérveket, akinek csupán ér-' zelmi indulatai parancsolnak. A kaposvári Megyei Bí­róság dr. Márton Géza taná­csa Károlyi Sándort — a mó­dosított vádindítvány szerint — emberölés bűntetének kí­sérletében találta bűnösnek. Ezért 5 évi, szigorított börtön­ben letöltendő szabadságvesz­tésre ítélte, és 5 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész, valamint a vádlott és védője esetleges fellebbe­zésük bejelentésére 3 nap gon­dolkozás! időt tartott fenn. Dán Tibor Pilis, junior, Orchidea Kezdődik a Már az üzletekben várják a jó idő bek ősz,öntét a tabi Cam- pingcikk Vállalat népszerű sát­rai. A korábbi évek jól bevált termékei közül mintegy 1300-at adtak át a Triál Nagykereske­delmi Vállalatnak. Az idén né­hány új típussal is bővítették kínálatukat. Elsősorban a fiata­lok pénztárcáját tartották szem előtt, amikor az Edzett ifjúság­ért ! mozgalom szellemében gyártani kezdték a könnyen ke­zelhető, tetszetős kivitelű és ol­csó, Pilis elnevezésű, kétszemé­lyes túrasátrat. Ugyancsak új típus a Junior. Ez dupla tetővel készült, ezért az ára valamivel magasabb, de egyaránt kitűnő védelmet biztosít a nappali nagy melegben és éjszakai le­hűlés ellen. Várhatóan nagy népszerűségnek örvend az Orc­hidea nevű ötszemélyes Lakósá­tor, amelyet most mutatnak be először a budapesti Szabadidő ’73 című kiállításon: 15 négy­zetméter alapterületű, belül két részre osztott, és konyha is ki­alakítható benne. Ha elnyeri az a vásárlóközönség és a' szakem­berek tetszését, az év második felében az üzletekben is kapha­tó lesz. Külföldön te népszerűek az üzlet termékei. A' sátrak mint­egy harmincöt százalékát nyu­gat-európai és közel-keleti or­szágokba szállítják, de Auszt­ráliába is eljutnak a tabi kem­pingcikkek. Érdekes összeha­sonlítást lehet tenni a hazai és a külföldi vásárlók Ízlése között. Mindenütt — az angolokat ki­véve —.kedvelik az élénk, több színből összeállított sátrakat. Nálunk a sötétebb, mélyebb tó­nusú színek a keresettek. Kül­földön szívesen vásárolják a kör alakú sátrait, a magyar kö­zönség tetszését viszont nem nyerte el. A szakemberek azon­ban úgy vélik, hogy az ide lá­togató nyugati turisták révén néhány év múlva nálunk is di­vatba jön majd. A turizmus fejlődésével pár­huzamosan növekszik a hazai vásárlók érdeklődése a na­gyobb lakóterületű, komforto­sabb sátrak iránt Annak elle­nére, hogy néha akadozik az alaoanyagellátás, a tabi válla­latnál belső átszervezéssel fo­lyamatosan kielégítik a belföl­di igényeket Nem lesz tehát hiány a hálófülkés, előtérrel ellátott sátrakból sem. A hagyományos termékeken kívül nemrég megkezdték az autótakaró ponyvák gyártását Ezt a kívülről vízhatlan, belül­ről párásodásgátló anyaggal be­vont terméket az Autóker hoz­za majd forgalomba. Előrelátó hatólag szeptemberben kerül az üzletekbe, és a kereslet dönti el, mennyit rendelnek belőle m piacfelmérés után. b l ŰJ vonalú könyvárusító pavilont szerelnek össze. Egyelőre 15 darabot rendelt belőle a Művelt Ncip Könyvterjesztő Válalat. A Balatonszárszói A fesz boltvezetőt keres felvételre Jelentkezés az áfész címén: Balatonszárszó, Rózsa u. 1. sz. (35724) A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres irányító, tervezői munkakörbe építészmérnököt vagy építész üzemmérnököt. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a vállalat műszaki igazgató-helyettesénél 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. II. em. _________________________________ (17999)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents