Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

Tanácskozott a marcali járási KISZ küldöttgyűlése Jelzések életvitelünk változásairél NINCS OLYAN mérőszám, ■mely százaléknyi pontosság­gal kifejezhetné : hogyan éltünk. A statisztika sok min­denre választ ad ugyan — ismeretes például, hogy ta­valy 1976-hoz képest 10,3 szá­zalékkal nőttek a lakosság pénzbevételei; a mezőgazdasá­gi termeléssel kapcsolatos be­vételeik 17,1, a pénzbeli tár­sadalmi juttatások pedig 9.8 százalékkal haladták meg az előző évit. s tudjuk azt is. hogy a fogyasztói árak át­lagosan 3,9 százalékkal emel­kedtek, ám az, életszínvonalat csupán a számok nyelvén nem lehet jellemezni. Meg­annyi — már-már felsorol- hatatlanul sok — tényezőtől függ a »hogyan«, ily módon az sem mindegy, hogy hol, az ország melyik településén élünk. Nyilvánvaló : ahol gyors a fejlődés ott jobbak az élet- körülmények. Üj városaink­ban — Dunaújvárostól Lenin- városig — lényegesen több a komfortos otthon, mint a múlt örökségét még hordozó, látványosan, de az igények­hez képest mégsem elég gyor­san megújuló megyeszékhe­lyeink egynémelyekében. De falu és falú között is különb­séget lehet tenni, attól füg­gően, hogy mennyire gazdag a termelőszövötkee^t. s mit tesznek szőkébb pátriájuk felvirágoztatásáért az ott la­kók. Vállalják-e a közműve­sítéssel, csatornahálózat épí­tésével járó költségeket, mi több : társadalmilag mennyi­re aktívak? Megfelelő-e az ellátás, kulturált-e a szolgál­tató- és bolthálózat? S még folytathatnánk a sorolást. A különbözőségekből ala­kul ki ama összkép, amelyet elemezve az MSZMP Köz­ponti Bizottsága április 19— 20«i ülésén egyebek között megállapíthatta : »A lakosság életszínvonala gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban az elmúlt években is rendszere­sen emelkedett.« Ez tartal­mazza azt is, hogy: »A kere­seti arányok kedvezően vál­toztak. A munkásság _ és a parasztság reálkeresete cél­jainknak megfelelően, meg­közelítőleg azonos ütemben emelkedett«; utal arra. hogy: »A tervidőszak első két évé­ben 187 ezer (ebből 66 050 ál­lami) lakás, az ötéves tervben előirányzottnál összesen húsz­ezerrel több, épült. Az új la­kások 93—95 százaléka két­vagy több, ezen belül 35—38 százaléka három vagy több szobás.« Szó esik arról is: »A termelőszövetkezeti tagok csa­ládi pótléka azonos lett az ipari dolgozókéval. Kiterjesz­tettük a gyermekgondozási segélyt a szakszövetkezeti ta­gokra«; továbbá, ismét más témára (egyszersmind gond­jaink egyikére) utalva: »Bár a szolgáltató vállalatok telje­sítménye növekedett, a kis­iparosok száma gyarapodott, az igények emelkedésével nem sikerült lépést tartani.« Jövedelmek, lakás, szolgál­tatás — kiragaaott példák a leglényegesebbek közül. Ám éiedtóriilményeiinket — fogal­mazhatunk úgy is : életszín­vonalunkat — sok olyan té­nyező befolyásolja, amelyek mellett hajlamosak vagyunk már-már oda sem figyelve el­haladni. Mindennapossá, ter­mészetessé vált — és mégsem áz ! —, hogy a televízió-elóéize- tők száma a rádiótulajdonoso­kéval vetekszik: elérte a két és fél milliót. Ez annyit je­lent, hogy az ezer lakosra ju­tó televízió-előfizetők száma 233 (összehasonlításul : 1973­ban Olaszországban 208, Ausztriában és Franciaország­ban 238—237, az NSZK-ban 298). A személygépkocsik szá­ma meghaladta a 700 ezret, s jóllehet megvásárlásuk, üzem­ben tartásuk tetemes költsé­get jelent, az igények az előb­bi szám fölött járnak. S az autózás megkönnyítésére egy­idejűleg több autópálya, kor­szerű autóút épül; Budapest és több nagyváros közúti fe­lüljárókkal gazdagodik — mi­közben a tömegközlekedés is megújutóban van. A vasútnál előtérbe került a gyorsabb, kulturáltabb utazást lehetővé tevő villamosítás (belföldi expresszvonaitainkon immár számozott, helyjeggyel lefog­lalható ülések vannak), a Vo­lán autóbuszai között mind több a tetszetős, kényelmes panorámabusz, több városban pedig a íróiihálózat kifejlesz­tését tervezik. HA KÖZVETVE IS, a köz­lekedés korszerűsítésével a környezet fokozottabb védel­mére is utaltunk. Igaz, a sze­mélygépkocsik szennyezik a le­vegőt, mind több helyen lé­tesítenek viszont — olyan parkosított sétáló utcákat, a városok határában erdőket ül­tetnek, csónakázó tavakat lé­tesítenek. Aki pedig új lakó­negyedben él, láthatja: ilyen­kor, tavasztájt, ezerszámra ér­keznek a néhány év múlva már árnyat adó facsemeték. Gazdagabbak vagyunk a sportolási lehetőségekben is, mint korábban: erdei toma- pályá'k nyíltak, sok sportte­lep a lakosság számára is szélesre tárta kapuját, s im­már nemcsak a főváros kér­kedhet rangos sportverse­nyekre. mindennapos tesited- z/ésre egyaránt alkalmas fe­dett uszodákkal. S ha már utaltunk hazánk idegenforgalmára, tegyük hozzá aat is: tavaly négy és fél milliónál több magyar lá­togatott külföldre ('1971-ben még csupán egymülióan, 1975-ben hozzávetőleg három és fél millióan), s az utazási irodák nemzetközi túráira már az év elején rendre le­foglalják a helyeket... MINDEZ adalék csupán, alig néhány — ha úgy tetszik önkényesen — kiragadott vonás az összképből. Ám jel­zi az életvitelben végbement változásokat, az anyagi-tudati előrehaladás állomásait. Földes Tamás Megnőtt az ifjűkommunisták tekintélye A marcali járás KISZ-esei megválasztotta nyolcvanhat küldött tegnap a járási szék­helyen a fegyveres erők klub­jának nagytermében gyüle­kezett. Délelőtt kilenc óra­kor kezdődött a járási kül­döttgyűlés. Mezei Lajos, a gyűlés el­nöke köszöntötte a részvevő­ket, az elnökség tagjait, kö­Három év Drezdában Egy szakma és egy nyelv Az elmúlt tíz év alatt 794 somogyi fiatal dolgozott a Német Demokratikus Köz­társaságban hároméves mun­kavállalói engedéllyel, és szerzett szakmai gyakorlatot Közülük 335 volt a szakmun­kás. összesen 162 nő vállalko­zott a hároméves munkáira. Az idén 85 szakmunkás és 65 be­tanított munkás mehet a me­gyéből az NDK-ba dolgozni. Aki nem akar három évet ott tölteni, kétéves szerződést is köthet. A lakhely szerint ille­tékes tanácson szeptemberig fogadják el a 18—22 évesek jelentkezését Fülöp Balázs a V3KM Ka­posvári Villamossági Gyárá­ban dolgozik. A tmk-műhely- ben géplakatos, és a gyár II. számú telepén az öntödei gé­peket javítja. 1974 októberé­ben utazott Drezdába, és ta­valy szeptemberben jött visz- sza. — Milyen volt? — Az első hónapban a né­met nyelvet tanultuk munka­idő alatt. Fizettek erre az időre is, mintha dolgoznánk. Utána kellemetlen meglepetés ért: arra számítottam, hogy könnyű dolgom lesz, ha visz- szatérek ! Az öntöde összes gé­pét az NDK-tól vásároljuk, s én azt gondoltam, íme itt az alkalom, hogy alaposan ki­ismerjem valamennyit, s akt kor könnyebb lesz a karban­tartás. javítás itthon. Ehelyett bedobtak a mély vízbe. Hiába magyaráztam kézzel-lábbal, hogy mi a szakmám, a tűzi horganyzókhoz irányítottak egy olyan gyárba, ahol köny- nyűfémelemeket készítenek az építőipar, a mezőgazdaság ré­szére. Rettenetesen elkesered­tem, és karácsonykor, amikor először hazalátogattam, fo- gadkoztam: én bizony vissza nem megyek ... A fiatalember megszerette az új szakmát, amelyről négy­hónapos tanfolyam után bi­zonyítványt kapott. — Nagyon szép szakma, csakhogy Magyarországon összesen két helyen végzik az épületelemek horganyzását, és egyik sem Somogybán ta­lálható. Pedig szívesen csi­nálnám, a háromműszakos el­foglaltság ellenére. Mifelénk annyira ismeretlen ez a szak­ma, hogy például a főnököm, aki kiváló szakember, nem is hallott róla. A másik meglepetés a ná­lunk szokásosnál szigorúbb munkafegyelem volt. De hogy ezzel is meg lehet barátkoz­ni, arra bizonyság, hogy Fü­löp Balázs kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott. (A csoport­jában csak ő.) — Nem tűrték a lazaságot Előfordult, hogy valakit ne­gyedórás késésért hazaküld­tek. Senkinek sem kellett agyondolgoznia magát de elvártált, hogy amit megcsi­nált az pontos legyen. Jó munkatársak a németek. Ftilöp Balázs az NDK-ban is egy szocialista brigád tagja volt. — Ott aztán van szervezés.. esténként együtt jártunk tán­colni, és ha kirándulást ter­veztünk mindenki eljött. — Mivel töltötte a szabad idejét ? — Sok pénzem volt és jó­val több szórakozási alkalmat találtam, mint amit meg­szoktam. Az első évben, amíg a későbbi íeleségemet meg nem ismertem, rengeteget szó­rakoztam. Balázs és az egyik testvére még Magyarországon tervezett egy európai körutat, de köz­bejött a hároméves szerző­dés. 1975 húsvétján — a kör­útja során — kereste föl Drezdában Balázst a bátyja. Együtt látogattak Lengyelor­szágba. — Gyakran haza is jöhet­tem, s az útiköltségemet az NDK-beli vállalat fizette. Sok örömet szereztem: anyám pél­dául a mixergéptől volt , a legjobban^ elragadtatva ... Tavaly ' áprilisban azután Drezdában esküvőt tartottak Fülöpék. — Kijöttek a szüleim és az egyik testvérem. A feleségem — német lány létére — azóta megszokta az új környezetet, szeret itt élni. Óvónő, és el­helyezkedésével sem volt gon­dunk. Augusztusra kisbabát várunk. Szövetkezeti lakást igényeltünk; a befizetendő pénz javát az NDK-ban vég­zett munkámmal kerestem meg. Fülöp Balázs jó hasznát ve­szi a nyelvtudásának. Leg­utóbb például akkor tolmá­csolt, amikor a főnökének szakmai tárgyalása volti egy német mérnökkel. A német újságokat ma is forgatja. — Nem állítom, hogy min­den jó volt a három év alatt, de igaz, hogy a végén még maradtam volna. Nemrégiben elutaztunk a feleségem szülei­hez, s én a volt munkahe­lyemre is benéztem. Kérdez­ték, hogy mikor megyek visz- sza. Ne vet Lem, pedig a mi csoportunk hatvankét embe­réből tízen újra visszatértek. Gombos Jolán aöttük dr. Takács Lászlót, a megyei pártbizottság osztály- vezető helyettesét, Király Fe­rencet, a Marcali Járási Párt- bizottság első titkárát és Kusz Józsefet, a megyei KISZ-bi- zotiíság titkárát. Az einöiki megnyitó után a küldöttek megválasztották a tanácskozás tisztségviselőit: a jelölő-, a szavazaitszedő- és a mandátumvizsg^ló bizott­ság tagjait. A szavazást köve­tően Bartsch János, a járási KISZ-bizottság titkára emel­kedett szólásra. Kiegészítette a bizottság írásbeli jelentését. A járási bizottság beszámo­lója három fejezetben elemzi a IX. KISZ kongresszus óta folytatott tevékenységet. Az első részben a fiatalok mun­kájáról, tanulásáról van szó. Felsorolják a termelésben, a szocialista brigádmozgaiőm- ban elért eredményeket, a si­keres társadalmi munikaak- ciókat. A beszámoló kiemeli, hogy a fiatalok szót emelnek a lógás, a hanyag munka el­len, síkraszálinak a takaré­kosságért, a jó munkaszer­vezésért A második fejezet a poli­tikai képzésről, a KISZ köz­művelődési tevékenységéről és a sportról szól. A marcali járásban jól működnek a KISZ vitakörei. Itt sikerült legjobban megszervezni a KISZ-en kívüli munkásfiata­lok fölkészítését, több Kil- lián-körben vesznek részt o dolgozó tagjelöltek. Fejlődött az ifjúsági szövetség támoga­tásával .a klubmozgalom, a fiatalok hasznosan el tudják tölteni szabad idejüket. A tömegsportért még nem tettek eleget a járás ifjúkommunis­tái — állapítja meg a jelen­tés. A harmadik fejezetben a járási KISZ-bizottság a KISZ- bizottságok irányító munká­ját, az alapiszervezetek életét, a KISZ létszámának növeke­dését és a párttaggá való ne­velést elemezte. Bartsch János ezt a jelen­tést a legutóbbi eseményeikről KISZ-taggyülésekrdI szóló be­számolóval egészítette ki. Ki­emelte: — Járásunkban az utóbbi években a szokásosnál több küldöttgyűlés volt. A lonyódi és marcali járás összevonása­kor, a KISZ-kongresszus előtt és, Marcali várossá nyil­vánítását követően is talál­koztunk. Ezért fontos a mai tanácskozás, mert sok felada­tunk volt, számot kell adnunk munkánkról és arról is, ami nem sikerült. A járási KISZ-bizottság tit­kára után Csizmadia László, a járási pénzügyi ellenőrző bizottság titkára tett jelen­tést Hangsúlyozta, hogy visz- szaélés nem volt, egyetlen ko­moly hiba van; az alapszerve­zetek nem tartják biztonságos helyen a pénzüket. A jelentésekről szóló vitá­ban sokan mondták el véle­ményüket. Különösen figye­lemreméltó voit öreglaki Ist­ván somogyvári KlSZ-bizott- sági titkár hozzászólása Az úgynevezett » pr-ofi Ltiszta­és a területi alapszervezetek ellentéteiről beszélt és el­mondta, hogyan sikerült a so­mogyvári bizottsághoz tar­tozó területen a fiatalokat egy-egy intézmény. üzem atapszervezetébe tömöríteni. Simon Márta balatonszent­györgyi népművelő az ama­tőr művészeti mozgalomról és az ifjúsági klubokról szól­va kiemelte ; — A íközponti községek klubjainak segítenie kell a társközségek közösségeit, mert a kisebb falvakból el­költöző szervek közéleti sze­repét, összetartó erejét az if­júsági klubnak át kell ven­nie. Kusz József a megyei KISZ-bizottság megbízásából tolmácsolta a testület véle­ményét a járás KlSZ-munká- járól. Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkára a kommunisták nevében kö­szöntötte a KISZ-eseket é* hangsúlyozta: — A pártszervek és -szer­vezetek kötelessége, hogy fe­lelősséget erezzenek a fiatalo­kért és irányítsák, segítsék a KISZ munkáját. A járásban csökken a vezetők átlagélet- kora, a párt utánpótlását a KISZ adja, ezért örvendetes, hogy az utóbbi években az if júkommunisták tekintélye megnőtt, mert jól dolgoztak. A vita után a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót. Az elnök bejelentette, hogy le­járt a KISZ-bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság mandátuma, megkezdődött a választás. A küldöttek megválasztot­ták a 13 tagú járási bizott­ságot, a PEB-et, és 17 kül­döttet delegáltak a megyei küldöttgyűlésre. Az új járási bizottság ezután ülésezni vo­nult, tanácskozásuk végén be­jelentették, hogy újra Bartsch Jánost választották meg já­rási KlSZ-titkárnak. A küldöttgyűlés a KISZ- indulóval ért véget. A szeles április idéző hűvös május utolsó hetében sok szó esett az igazi nyárról. Egy he­te dobták vízbe a koszorút Balatonfüreden a hajósok, jel­képesen is megnyitva az idényt. A nyár közeledtét más is jelzi a Balaton déli partján: ezen a héten — becslések sze­rint — már 50 ezren pihentek. Megteltek a szakszervezeti üdülők, s — bár a kempinge­zőket igazán nem kényezteti el az idő — egyre több a vendég a nyaralótelepeken. Az igazi roham azonban hátravan még. Pénteken délelőtt az ellátásban érdekelt vállalatok vezetői ba- latonföldvári tanácskozásúkon arról adtak számot, miként ké­szültek fel a vendégfogadásra. A beszámolókból kiderült: nagy forgalomra számítanak. Szervezési intézkedéseik azt segítik, hogy mindig időben a megrendelőhöz érjen az áru. A felkészülés igazi próbája azonban majd július lesz. Júliusban másfajta felkészü­lésről is számot kell adni. A héten elmúlt az utolsó fagvos nap, igaz, csütörtökre virradó­ra már csak hűvösebb volt az idő és nem hideg. A májusi esők hatására ígéretesen szép a határ: a korán kelt kukori­ca kiheverte a májusi fagyok »perzselését«, s szépek a bur­gonyásotok. A rozs kalászt ho­zott már, és szárba szökött a búza is. Június végén, július­ban az aratásra való felkészü­lésből tesznek vizsgát a mező- gazdasági üzemek. A betaka­rítógépeket forgalmazó és »••ártó vállalatok viszont már most vizsgáznak felkészülés­ből: a mezőgazdasági üzemek ugyanis keresik az alkatrésze­ket. Csütörtökön ülést tartott Barcs nagyközségi tanácsa: a testület a Dráva-parti telepü­lés kereskedelmének és ven­déglátásának munkájáról, va­lamint az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokról tár­gyalt. A két téma szorosan összefügg, hiszen évről évre több vendég érkezik Barcsra az országhatáron túlról. 1968- ban 86 500 utas lépte át Barcs­nál a határt, tavaly pedig már 146 843 útlevelet ellenőriztek. Az idén — minden jel erre mutat — ismét rekordot dönt a határforgalom. A több ven­déget — mert hiszen az utasok Barcson mindenképpen meg­állnak — egyre nehezebb ki­szolgálni: a vendéglátásra al­kalmas egyetlen étterem — a Boróka — túlzsúfolt. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, ismerve Barcs nagy gondját, úgy foglalt állást ked­di ülésén, hogy a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalatnak is segítenie kell a Dráva-parti te­lepülés ellátását. A megyei vendéglátó vállalat segíthet ugyan, de egyedül nem tudja megoldani a gondot. Annak érdekében, hogy alapvető ja­vulás következzék be, az eddi­ginél jóval többet kell tenni a Barcs és Vidéke Áfész-nek. Ezt egyébként a nagyközségi ta­nács határozatban is rögzítet­te. Mától a nyári menetrend ér­vényes a vasúton és az autó­buszvonalakon. Aki tehát utaz­ni kíván, jól teszi, ha tájéko­zódik a megváltozott menet­rendről. A vasúti menetrendet lapunk tegnapi számában kö­zöltük. Több változás lesz az autóbusz-menetrendben is. Ja­vul a buszösszeköttetés Siófok és Barcs között. A Balaton­part vendégeit is érdekli, hogy Siófok—Marcali között új já­rat közlekedik majd. Javul Sá- volv és Marcali között az autó­buszkapcsolat: régi kérést tel­jesít a Volán azzaf, hogy a be­járók igényeit jobban figye­lembe veszi. Sok újdonsággal szolgál Barcs környékén az autóbusz-menetrend. A Dráva- parti település és Bélavár kö­zött sűrítették a járatokat. Barcs és Lakócsa között pedig hattal növelték a járatok szá­mát. A bejáró munkások érde­két szolgálja az is, hogy rövi­dítették az utazási időt. A vi­déki közlekedés javítása érde­kébe még egy új járatot indít a most életbe lépő menetrend­ben a Volán: reggel Gyéké­nyesről átszállás nélkül jut­hatnak el a lakók Nagyatádra. Nem árt tehát indulás előtt tájékozódni. !>r. Kcreza Imre Levi's farmer Marcaliból Június közepén megkezdik az eredeti Levi Strauss farmer- nadrágok gyártását a Május 1.Ruhagyár marcali gyáregysé­gében. Az üzem a Levi's cégtől kapja az alapanyagot és az összes kelléket. Marcaliban már az idén több százezer, jö­vőre pedig egymillió darab farmer készül. Ennek hatvan százalékát visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret » hazai piacon értékesítenek. Képünkön: Próbagyártás az új üzemrészben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents