Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
M AI KO M M E MTÁR U N K y Kemence és kémény nélkül Legyintés Vajon hogyan lehetne többet tenni a társadalmi tulajdon megvédéséért? Erre a kérdésre keresték a választ nemrég megyénk üzemrendé- szei azon az értekezleten, amelyen egy év munkáját tették mérlegre. A hozzászólók mindegyike szóba hozta a munloahelyi középvezetők felelősségét. Volt, aki azt mondta: a belső ellenőrzés túl »lezser«. A dolgozókat még úgy-ahogy felelősségre vonják, ám középvezetők esetében ez nagyon ritkán fordul elő. Az építőiparban különösen gyakoriak a lopások, és hogy ne szaporodjanak tovább, csak határozott felelősségre vonással előzhető meg. Ezért meglepő volt, amit a SAÊV rendészei tapasztaltak. »A munkahelyi vezetők — építésvezetők, fő-építésvezetők — a rendészete jelzéseit semmibe veszik. Csak legyintenek rá, elmarad' a felelősségre vonás. Volt rá eset, hogy azért szűnt meg a fegyelmi eljárás, mert kiderült, hogy a dolgozók, akik ellen indult, húsz éve vannak a vállalatnál, kiváló dolgozók.« Ilyen és hasonló vélemények követték egymást, azt bizonyítva, hogy nem egyedi esetekről, hanem jelenségről van szó. és azt hiszem, egy kissé értetlenül állunk előtte. Legalábbis nehezen értem meg, miért nagy bűn, ha egy »egyszerű« dolgozó lop, es miért jelentéktelen semmiség, ha egy törzsgárdatag, egy kiváló dolgozó, esetleg egy középvezető teszi ezt? Hiszen az embert a cselekedetei minősítik, és ez a minősítés mindenkire érvényes. Az természetes, hogy más-más embert különféleképpen kell elbírálni, hiszen nem mindegy, hogy ki »mennyit tett le az asztalra«. Aki többet tesz le, az többet is kaphat onnan. Am el nem vehet senki. És aki mégis elvesz, az nem kerülheti el a felelősségre vonást, A gyakorlat azt mutatja, hogy ez korántsem így vám Ezért aztán nehéz gátat vetni a munkahelyi lopásokriak, hiszen ha valaki látja, hogy a másikat nem vonják felelősségre, ö is megteszi. A »ha neki lehet, nekem miért ne lehetne? elv alapján. Így fordulhat elő, hogy mire elkészül egy új lakóház, hiányzik az összes csaptelep, és mindent újra kell szerelni. Bizony sokba kerül az « legyintés, amellyel az ilyesmit néhol elintézik. Tudom, a munkahelyi Vezetőknek sok a dolgük, nem figyelhetnek oda mindenre, de amire figyelmeztetik, kérik őket, ami nagy kárt okoz a vállalatnak, azt nem lehet legyintéssel elintézni. Vajon mit kellene tenni azért, hogy a munkahelyi vezetők szívügyüknek tekintsék a társadalmi tulajdon védelmét? A Délviép jó példával szolgált. Ennél a vállalatnál a középvezetők premizálásakor döntő tényező, hogy milyen a társadalmi tulajdon védelmének helyzete a munkaterületükön. A vállalatvezetők megkérdezik a rendészeti előadó véleményét, amikor arról döntenek, ki mennyi jutalmad kap. így aztán forintokban mérhetők egy könnyelmű legyintés követleezményei. Talán, ha másutt is ezt a módszert alkalmaznák, kevesebb »üzemi szarka« ténykedhetne. D. T. Harminc hárs kontra daru A villanyszerelő téglát gyárt — Miért kedvelik a fiatalok? À recept így hangzik : »Végy sok. sok tonna folyami kavicsot, keverj hozzá tized- résznyi mészport, és engedd föl kellő mennyiségű vízzel. A keletkezett masszát pihentesd néhány órát, azután 200 atmoszféra nyomással préseld össze. Szeleteld föl megfelelő méretűre, majd kezeld forró gőzzel, hogy kellő szilárdságú legyen. Az eredménnyel eléés az átlagosnál jobb munkakörülmények teszik előttük népszerűvé a gyárát. Csak egyetlen adat: a 80 dolgozónak több mint a fele harminc éven aluli. Tömött, egyenletes sorokban ontja egy hosszú szállító- szalagra a présgép a világos- szürke téglák tömegét. A kapcsolókarokkal, apró lámpákkal zsúfolt kezelőpult mögött Szagedett lehetsz: kitűnő minőségű téglát nyertél.« December óta műszakonként 28 ezer tégla készül e •»recept« alapján a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat barcsi gyáregységében, amely az első pillanatban inkább egy vegyiüzem benyomását kelti a látogatóban. Semmi sem emlékeztet itt a hagyományos módon üzemelő téglagyárak környékére. Nem sürögnek félmeztelenre vetkőzött munkások az égetőkemencék körül, s a legfőbb ismertetője!, az égbe nyúló kémény is hiányzik. Helyettük hatalmas tartályok, szeszélyesen tekere- dő csőkígyók, hangos zúgással dolgozó automata gépsorok töltik meg a tágas csarnokokat. A Dráva partján felépült új üzem vonzza a fiatalokat Elsősorban a korszerű technika bő József villanyszerelő ügyel a munkafoylamatra. — Villanyszerelő gyártja a téglát? — Máshol talán furcsa lenne, de nálunk teljesen megszokott dolog. Amikor a lengyelek a gyárat szerelték, magyar szakmunkások segítettek nekik. Akkor kerültem én is ide. Részt vettünk a gépek üzembe helyezésében, és megismertük azokat az utolsó csavarig. Kézenfekvő volt, hogy továbbra is olyan ember kezelje őket, aki töviről hegyire ismeri, az apróbb hibákat ki tudja javítani, és a karbantartást is elvégzi. A munkám egyébként nem nehéz, és nem kell attól tartani, hogy a tégla fölsebzi a tenyeremet, hiszen hozzá sem érek. Inkább figyelni, felügyelni kell, hogy ne történjen üzemzavar. A 22 éves Keszeg Tibort is az automata gépsor csalogatta ide. Eredeti szakmája asztalos volt. Egy barátja unszolására eljött, körülnézett, és megtetszett neki a gyár. Igaz, még csak három hete dolgozik a tolópad mellett, de úgy érzi, itt jobban megtalálja számítását, mint az előző munkahelyén. Az .egyhetes betanulási idő után már nem okozott gondot a norma teljesítése, így a műszakpótlékkal és némi túlórával összejön a havi háromezer. Kalányos József egy évvel ezelőtt még pulóvereket kötött. Nem érezte igazán jól magát. Akkor gondolt egyet, és munkahelyet változtatott. Most meggyőződése, hogy Barcson övé a legjobb munkahely. — Az elsők között jelentkeztem arra a kazánfűtő tanfolyamra, melyet a téglagyár indított. A korábbi munkahelyemen nem gördítettek akadályt a tanulásom elé. Munkaidő-kedvezményt kaptam, eljárhattam az előadásokra. Októberben vizsgáztam, azóta itt dolgozom. Könnyű, tiszta munka, igazán örömmel végzem. Talán csak a hőség szokatlan. De hát jóformán ez az egyetlen dolog, ami emlékeztet arra, hogy téglagyárban vagyok. Lendvai József Mennyit ér egy fa ? A biztonságot közlekedésért Diafilmen a baleset X Volán 13. számú Vállala- ! tánál tavaly 41 baleset volt: 19 a vállalat dolgozójának hi- j bájából következett be. A vállalat vezetői nem fogadják el mentségül azt, hogy soha nem futottak olyan sokat a járművek, mint 1977-ben (ösz- szesen 45 millió 987 ezer kilométert). Az sem érv, hogy a dolgozók negyven százaléka kezdő gépkocsivezető. Ilyen rossz értékelése rég nem volt a vállalatnak, most ugyanis a trösztön belül a kilencedik helyre estek vissza. Mit tesznek azért, hogy kevesebb baleset legyen? Kenesei József teherforgalmi és kereskedelmi főosztály- vezető irányítja a nyolctagú forgalombiztonsági bizottságot, amely három szakbizottságból áll. Az oktatási és propaganda-szakbizottság ellenőrzi a baleseti oktatásokat. Tagjai röplapokat, felhívásokat készítenek, a reggeli indításoknál röpgyúléseket szerveznek. Az operatív bizottság a megtörtént baleseteket elemzi. A hasznosítható tapasztalatokat továbbítja az oktatási és propaganda-szakbizottságnak. Az operatív szakbizottság vezetője a forgalombiztonsági előadó, aki együttműködik a megyei közlekedésbiztonsági tanáccsal és a rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályával. A szociális szakbizottság pedig azt kutatja: milyen családi környezetből jön dolgozni a gépkocsivezető? Esetleges gondjai nem lehetnek-e balesetet előidéző okok? Mráv László, a közúti ellenőri csoport vezetője, a közlekedésbiztonsági csoport tagja és oktatótiszt. Balesetmegelőző tevékenységükről így beszél : —. Az egyik leghatásosabb módszernek azt tartom, amikor diafiilmen viszontlátják a gépkocsivezetők, hogyan tör» tént egy baleset. Megdöbbentő, amikor az ember a munkatársát látja ilyen helyzetben. Pszichológiai, pályaalkalmassági vizsgálat után vesszük föl a gépkocsivezetőket, és ügyességüktől, rátermettségüktől függően négy, illetve hat hétig segédvezetőként dolgoznak. A .helyi ismeretek megszerzése érdekében azután Kaposváron, Siófokon, Budapesten gyakorlati bemutatót, »terepszemlét« tartunk, nehogy pánikba essenek a sajátos forgalmi rendtől akkor, amikor már utasokat szállítanak ezekben a városokban. Több hasznos kezdeményezés szolgálja a Volán 13. száVi lag viszony latban is élen járunk az édesvízi hal tenyésztés tudományos módszereinek alkalmazásában — állapították meg szerdán a harmadik országos halászati tudományos nap alkalmából, a halbiológiai kutatás fellegvárában, a Szarvasi Kutatóintézetben rendezett kollégiumi ülésen. Az értekezleten olyan tapasztalatokról tartottak tájékoztatót a haltenyésztő szakemberek, amelyek a gyakorlatban már kiállták a próbát. A genetikai szétválasztás például egy-egy törzsállománynál igen gyors mennyiségi növekedést jelent. A halegészségügyi kutatások gyakorlati eredménye az édesvízi halaknál előforduló betegségek megelőzése és gyógyítása. Alkalmazzák a tógazdaságokban a mú Vállalatánál a balesetek megelőzését. Ilyen például az a negyedévenkénti közlekedési ankét, mélyet a rendőrség bevonásával szerveznek a gépkocsivezetőiknek, vagy az évenkénti KRESZ vetélkedő, amely fölfrissíti a sofőrök elméleti ismereteit. Népszerű a »Legyünk barátok a közlekedésben« mozgalom. Legutóbb a vállalat három dolgozóját küldte el a gépkocsivezetők országos tornájára, ahol Simái Béla autóbuszvezető második helyezést ért el. Somogybán a gépjármüvek száma az elmúlt évek alatt rohamosan megszaporodott. A forgalom növekedésének azonban. nem szükségszerű velejárója a több baleset paraziták elleni gyógyszert, amely vízbe szórva 48 órán belül megsemmisíti az élősdie- ket. Kivédhető és gyógyítható a pontyféléknél gyakori bőrgyulladás, a harcsákra veszélyes baktériumok ellen pedig antibiotikumokkal védekeznek. Szó esett az ülésen, a természetes vizekbe kerülő kémiai anyagok hatásáról. A hetvenes evek elején sokat szenvedett a Balaton élővilága a kűltúrte- rületekről beszivárgott DDT- kártételétől. E növényvédő suer alkalmazását azóta megtiltották, s a tóban már nyomokban sem lelhető fel az említett vegyszer. A védekezést azonban nem szabad felfüggeszteni, hiszen a víz tisztaságát veszélyeztető tényezők száma nem csökken. Új sebészeti tömb épül a kaposvári kórházban. A leendő épület 'kinyúlik a Dimitrov utca és a Németh István fasor sarkáig. A kórház és a megyei egészségügy számára fontos beruházás előkészítése másfél éve kezdődött Tavaly a létesítmény ügyét tervtanács tárgyalta Pécsen. Kiderült, hogy a sebészeti töimb tervezett kinyú" lása a két utca kereszteződéséig ellenkezik fontos építésziét! előírásokkal. A Németh István fasor városi forgalmi út, s itt az utcát szegélyező két házsornak legkevesebb 30 méterre kell lennie egymástól. Kórháznál ez a távolság 40 méter. A pécsi tervtanácson mégis elfogadták, hogy a sebészeti tömb közelebb kerüljön, tekintettel az utcában, húzódó kettős, dús levelű, tömött fasorra, amely megszűri a port, a zajt. Ugyanaífckor kikötötték, hogy az épület felhúzása nem sértse a fasort. . Ennek alapján tekintett el az építési szabályzat előírásainak merev betartásától az építés- I ügyi és városfejlesztési, a közlekedési és postaügyi és az Egészségügyi Minisztérium. így készült el az építés programja is. A különleges adottságok miatt háromsza- kaszios építés szerepeit a be» ruházasd programban, így lehet csak — helyszűke miatt — megóvni a fákat. Áprilisban azonban új elképzeléssel állt elő a Pécsi Tervező Vállalat, ahol a dokumentáció , készül. Az első pillanatban nagyon jó ötletnek látszik. Takarékos, gazdaságos, egyszerű műszaki megoldásokat ajánl. A tervezők azt szeretnék, hogy a leendő építkezéshez a Németh István fasor felől vonuljanak fel a daruval. Ez mintegy négy hónappal megrövidítené az építkezést, ennyivel korábban fogadhatná a betegeket az intézmény, és n befektetett pénz is hamarabb kamatozhatna a gyógyításban. Sót, a beruházás kamatköltségei is csökkennének ezáltal. A darupálya utcai elhelyezése azt is jelentené, hogy nem kellene a szakaszos építéssel bíbelődni, ütemesen, egyenletesen folyna a munka, s a beruházási programtervhez képest több mint 5,5 milliós megtakarítás érhető el így. Csak hát a fasor... útban van. De foghíjas, 15—20 százaléka hiányzik. S ugyanilyen arányú azoknak a fáiknak az aránya, amelyek kivágásra érettek. Már nem menthetők. A fasor tehát — a tervezők szerint. —• egyébként is öreg, felújításra szorul. Ezért cél!■ széni volna a kórházi építkezéssel párhuzamosan a felújítást is megkezdeni. S éppen az említett területen. A belső sor ágainak egy részét — szakaszos építkezés esetén — amúgy is le kell vágni, s az építkezés anyagainak tárolása, a közművek csatlakozásának megoldása következtében tovább rongálódnak a vastag hársák. Sőt, az épület leendő bejáratánál is kd kell vágni a fákat. Ez az építkezés befejezéséig leg, alább tíz hárs pusztulását jelentené. Ezért a darupálya telepítésének nem állhat útjába a szükséges 22 hársfa. Közülük 6—8 már félig száraz, s ezen a szakaszon hiányzik továbbá 8. (Ez összesen 30.) Gondoskodni kell viszont a kivágott harsak pótlásáról : helyükbe előnevelt fákat lehet ültetni. Igaz, ezek nem éppen olcsók. s a tervezett 30 előnevelt fa értéke számítások szerint 1,5 millió forint De a darupálya felállításából még mindig marad négymíi'iós haszon. Ennyit a tervezetről ösz- szeállítói azonban nem vettek figyelembe néhány tényt. A Németh István fasorról sok mindent el lehet mondaná nem elég gondozott, egyikmásik lambkoronája csonka —, de azt, hogy öreg. aligha. A harsaik 50—60 évnél semmiképpen sem idősebbek, s az a szakasz, ahol a 22 fa kivágását tervezik, éppenséggel a legfiatalabb telepítésű. Egy hárs elélhet akár 300 évig is, ennyi a felső életkora. A somogyi löszdombság talaja igen kedvező e fáknak, tehát a megyében megközelíthetik életkoruk felső határát. Igaz, a kaposvári hársak semmiképpen sem fognak annyi ideig élni. A nem megfelelő gondozás, s télen az utakról a gyökerek közé szívódó sós lé jócskán megrövidíti életkorukat. De még így is, mindezt figyelembe véve, a Német István fasor hársfái a legszebb korban vannak. Negyven-ötven évig még nyugodtan áldhatnának helyükön — megfelelő gondozás esetén. A tervezet pótlásról, a sor felújításáról is beszél. Előnevelt harsak ültetését javasolja. A költségekből ítélve nyilván koronás fákról van szó, amelyek földbe helyezése rengeteg kínnal, vesződ - séggel jár. S igen nagy a kockázat is: vajon megered- nek-e? A fa a növényvilág — ha nem az egész élővilág — leg- időáillóbb egyede. Adott helyen — például a város patinás, legszebb fasorában — pótolhatatlan. Eltűnése után, csonkulása esetén megváltozik a környezet is. Itt harminc harsról van szó! A ki- . vágott fák helyébe lehet újakat ültetni, de látványában, hangulatában a városrés« már nem lesz ugyanaz. (Lég- alábbi»' évtizedekig nem.) Más lesz. Érték tűnhet el a szemünk elől. Olyan érték, amely más kategóriába tartozik, s nem lehet a hagyományos műszaki szükségszerűség. fogalmak, a puszta hasznosság alapián ítélni róla. Csupor Tibor G. J. Haltenyésstési tudományos nap r
