Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) hátrányokat pedig csak oly­képpen csökkent hét j ük, illet­ve szüntethetjük meg, ha fo­kozzuk a termelékenyen és hatékonyan előállított termé­kek széles körű exportját. A magyar vállalatok megte­remtették már 'partnereikkel az együttműködés továbbfej­lesztésének tartós és kedvező alapjait, s fokozottan és si­keresen törekednek a legkor­szerűbb kereskedelmi for­mák lehetőségeinek, a szako­sítás és a kooperáció előnyei­nek kihasználására. Önök közül, tisztelt vendé­geink sokan rendszeresen keresik fel hazánkat. Ismerik gazdasági körülményeinket, ötéves tervünk és hosszú távú programunk céljait. Azt is tudják, hogy fejlődésünkben kiemelkedő jelentőségű az az együttműködés, amelyet a szocialista országokkal és ezen belül is elsősorban a Szovjet­unióval folytaturik. Nagy fon­tosságot tulajdonítunk annak, hogy legjelentékenyebb gaz­dasági szövetségeseinkkel mind több ágazatban túllép­jünk a hagyományos külke­reskedelem területein, gazda­gítsuk és gyümölcsözővé te­gyük a közös tervezés for­máit A KGST komplex program­ja alapján évről évre gyara­podik a határokon átívelő kooperációk szánna és — mint itt a vásáron is láthatják — tovább bővült a gyártás- és gyártmányszerkesztésben részt vevő vállalatok köre, emel­kedett a gyártott termékek színvonala. Örülünk annak, hogy KGST partnereink elhozták Buda­pestre élenjáró ipari termé­keiket A szocialista integrá­ciós kapcsolatoknak gazda­ságunk fejlődésében és stabi­litásában játszott meghatáro­zó szerepe ugyanis szükséges­sé teszi, hogy a jövőben még behatóbban temerjük kínála­tukat, s azokat a területe­ket ahol fejlesztési céljaink találkoznak. Hazánk gazdaság! felemel­kedése elválaszthatatlan a szocialista integráció fejlő­désétől. A szocialista orszá­gokkal lebonyolított árucse­re-forgalmunk tervszerűségé­vel biztosítja a stabilitást a változó világgazdasági körül­mények között. Ugyanakkor kedvező alapot biztosít a nyu­gati országokkal folytatott ke­reskedelmünkhöz is. Az elkövekező években to­vább nő a fejlett nyugati or­szágokkal folytatott gazdasági együttműködésünk szerepe. A gazdasági élet minden terüle­tén készek vagyunk a kor­látozás nélküli, a diszkrimi­natív intézkedésektől mentes kereskedelemre ezen orszá­gokkal. Mind az állami, mind á vállalati kapcsolatokban az együttműködés tartós, mind­két fél részére kedvező alap­jának megteremtésére tö­rekszünk. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása érdekében a fő hangsúlyt a hagyományéig ke­reskedelmi kapcsolatok bő­vítése mellett a termelési és kooperációs együttműködés fejlesztésére kívánjuk he­lyezni. Erőnkhöz mérten részt ve­szünk a fejlődő országok gaz­daságfejlesztő terveinek tá­mogatásában. Forgalmunk bővítése érdekében fokozni kívánjuk ezen országokból a félkész termékek, az alkatré­szek, az ipari fogyasztási cik­kek vásárlását, elősegítve ez­zel a hazai szelektív fejlesz­tési politika megvalósítását. Kívánok minden hazai és külföldi kiállítónak eredmé­nyes tárgyalásokat. hasznos üzletkötéseket, vendégeinknek kellemes budapesti tartóz­kodást. Az 1978. évi buda­pesti nemzetközi vásárt meg­nyitom. Séta a vásárban À vendégek ezután körsé­tára indultak. A kiállítási csarnokban az ágazatok, szakmák, vállalatok vezetői tájékoztatták őket a kiállított termékekről, szellemi alko­tásokról, azok értékesítésének 3 ehetőségeiről ­Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság pavilonjá­ban Sebestyén János, az OMFB elnökhelyettese el­mondta: a műszaki fejlesztés újdonságai jól segítik az ipari üzemek gyártmányfejleszté­sét Így például a BNV nagy­díjjal kitüntetett elektromos alállomás-berendezés minden eddiginél üzembiztosabb és a világpiacon is jól értékesíthe­tő. A szerszámgépipar számá­ra új kapcsolót terveztek, ez tízszerte nagyobb teljesít­ményre képes, mint az eddigi szerkezetek. A hidraulikuá pajzs a bányászat korszerűsí­tését szolgálja. Az Oktatási Minisztérium pavilonjában Polinszky Ká­roly miniszter arról tájékoz­tatott hogy az egyetemek, fő­iskolák tudományos-műszaki eredményeit a gyakorlat most már a korábbinál gyorsabban hasznosítja. A felsőoktatási intézményekben kifejlesztett számítóg'f -s rendszer a be­ruházási programok meggyor­sítását teszi lehetővé azzal, hogy »kiválasztja-« az optimá­lis megoldást, a műszakilag legjobb módszert. Az oktatás korszerűsítésére főiskolai taná­rok iskolai kísérlettekhez szol­gáló laboratóriumot állítottak össze. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok pavilonjában az árute- rítés rendszerét szemlélteti a kiállítási anyag, egyebek kö­zött ruházati cikkek gyártá­sát, raktározását és forgal­mazását. A kohászat kiállítási rész­legében Gácsi Miklós állam­titkár a külföldön is újdon­ságnak számító magyar tech­nikai sikerekre hívta fel a figyelmet: a magyar—szovjet ipari együttműködés tette le­hetővé a matt felületű nikkel- szalag gyártását a Csepeli Fémműben és kitűnően ex­portálható terméknek számit A Marcali és Vidéke ÁFÉSZ értesíti kedves vásárlóit, hogy megnyitotta Marcaliban, a Rákóczi u. 25—27. sz. alatt a Magyar Gördülőcsapágy Művekkel közösen üzemeltetett szaküzletét. Kaphatók a hazai gyártmányú, különféle típusú és szabványos méretű csapágyak. Boltunk készpénz és csekk ellenében széles áruválasztékkal áll a közületi és magánfogyasztók rendelkezésére; <17954) a sárgaréz szalag te, amelye* főként az izzógyártásnál hasz­nálnak. A kohászat szabadtéri kiállításán a Dunai Vasmű járműszerkezeti durvaleme­zeit tekintették meg, a szer­számgépipar egész sor újdon­ságot mutat be, ilyen például az optikai alakköszörű, mely főként azért számít modern megoldásnak, mert mikroszá­mítógép vezérli, és ily módon a gyártást a helyszínen prog­ramozhatják. A svájci kiállítók három szerszámgépet mutatnak be, ezek szintén nagy pontosság­gal működnek, vezérlésük automatikus. Zömmel könnyűipari gépek­nek, berendezéseknek ad he­lyet a 40-es pavilon, ahol többségében külföldi termé­kek láthatók, hiszen e gyárt­mányok nagy részét impor­táljuk. A BNV legnagyobb csar­nokának, az A-pavilonnak nagy részét a műszeripar és a híradástechnika foglalja el. Csupán a magyar vállalatok 1790 féle terméket mutatnak be. Sok újdonságot sorakoz­tatnak ifet fel a szocialista országok külkereskedelmi vállalatai és kiálították ter­mékeiket számos nyugati or­szág világhírű cégei. A pavi­lon szovjet kiállításán a ven­dégeket a Szovjetunió buda­pesti kereskedelmi képvise­lője és a kiállítás igazgatója kalauzolta. Megtekintették a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alá­írásának 30. évfordulója al­kalmából összeállított doku­mentációs bemutatót, amely áttekintést ad a politikai, gazdasági, kulturális és tudo­mányos együttműködés ered­ményeiről. A szovjet kiállítók külön is felhívták a figyelmet egy új típusú számítógépre, amely­nek kifejlesztésében bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK- beli és magyar kutató mérnö­kök is részt vettek. A román kiállításon hat vállalat állította ki ipari új­donságait, köztük mérő- és ellenőrző készülékeket, szám­lázó- és könyvelőgépeket. Az NDK bemutatóján két újdonságra is felhívták a fi­gyelmet: az egybeépített au­tomatikus számlázó- és író­géphez a gyártó vállalat kész programúikat is szállít. Másik újdonságuk egy 5—19 kilo­méteres körzetben használha­tó adó-vevő készülék, ezek kísérleti példányait a MÁV és néhány mezőgazdasági üzem már nálunk is eredményesen használja. A csehszlovák kiállításon — a részt vevő 16 vállalat kö­zül — egyedül a Kovo több mint száz, szakosítási szerző­dés keretében gyártott mérő­műszert és számítástechnikai részegységet állított ki. Az NSZK standjánál el­mondták: a kiállító 200 válla­lat többsége eredményes Koo­perációt létesített a magyar vállalatokkal. Az ily módon készülő új számjegyvezérléses esztergagépek a vásáron is láthatók. A lengyel kiállításon az or­vosi műszerekkel. halászati célokat szolgáló vízszondával ismerkedtek. Ezután Ausztria 13 műszergyárának újdonsá­gait kísérték figyelemmel, majd a bolgár kiállításon megnézték a magyar vállala­toknak ajánlott komplett fú­rógépcsaládot és a hazánkban sem ismeretlen író- és szá­mológépek legújabb típusait. A francia Comef külkeres­kedelmi vállalat standjánál — ahol különféle analizátorok láthatók — beszámoltak ar­ról, hogy a vásáron 70 más francia cég is bemutatja kí­nálatát. Az ICE, az Olasz Külkeres­kedelmi Intézet standján ar­ról tájékoztatták a vendége­ket, hogy a vásár minden szektorában megtalálhatók az olasz cégek termékei. Nagy-Britanma pavilonbeli standján három cég mutat be számítástechnikai, adatelő­készítő és feldolgozó berende­zéseket, az angol cégek azon­ban — mint a kiállítók kép­viselői mondották — megta­lálhatók termékeikkel a szer­számgépek, a kohászati be­rendezések szektorában is. Japán információs stand­jánál »házi televízióműsor« tájékoztatja a nézőket a ja­pán ipar különféle termékei­ről. Ezenkívül tablókon is szemléltetik orvosi műszer- gyártásuk, valamint miniatü­rizálásuk eredményeit. Brazília a Cotap cég ré­vén először vesz részt a ta­vaszi BNV-n, mégpedig kü­lönféle járműalkatrészekkel. A svéd Datasaab cég a banki, pénzügyi munkát köny- nyítő számító- és adatfeldol­gozó gép bemutatóján utal­tak a Videotonnal való eddi­gi sikeres együttműködésre, amelynek további bővítésé­re számítanak a vásári tár­gyalások alapján. Ugyancsak az A pavilon­ban megismerkedtek a Buda­pesti Híradástechnikai Gyár új termékével. A Medicor kiállításain a BNV nagydíjas programozott haematolögiai automatára, to­vábbá panel műtőre hívták fel a figyelmet, amelyből az elsőt az idén a tapolcai kór­ház szülészetén állítják fel. A körséta részvevői ezután megnézték az A pavilon, előtti vitrinsort, ahol 12 hazai vál­lalat ismerteti a KGST integ­rációban elért eredményeit. A vásár leglátványosabb, szabadtéri szektorában a jár­műipar gazdag nemzetközi kínálata között láthatók 25 hazai vállalat termékei, szál­lítóeszközei. Üzembiztos, nem ázik be az az új távbeszélő kábel, amelyet a Magyar Kábelmű- vük mutait be. A jugoszláv kiállítóikhoz is ellátogattak a körséta rész­vevői, majd a magyar építő­ipar pavilonjában folytatták útjukat. Itt 29 vállalat sora­koztatja fel termékeit. A B pavilonban, a vegyipa­ri gépek kiállításán egyebek között megnézték az argentin festékcsomagoló gépet, amely iránt magyar vállalatok is érdeklődnek. A magyar Che- mimas újdonsága az a gépsor, amely aluminium tubusokat készít, percenként nyolcvanat. A gép iránt máris nagy az érdeklődés, a Szovjetunió ren­delt már belőle. A körséta a spanyol kiállítóknál ért véget, ahol az élelmiszeriparban fel- hasznáható jégelőállító be­rendezést tekintették meg a látogatók. • » • A BNV délután 2 órakor a nagyközönség előtt is megnyi­totta kapuit. (MTI) Somogyi kiállítók Először szerepel a tavaszi BNV-n a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. A szak­embereknek — és természete­sen a vásárlátogatóknak — azt kívánják bemutatni, hogy az utóbbi években végrehajtott műszaki fejlesztésnek milyen eredményei vannak. Az új la­kásba költöző kaposváriak már ismerik azokat a vizes térele­meket, amelyek a fürdőszobát foglalják magukba és nem az épületen, hanem üzemi körül­mények között, műhelyekben végzik el a szerelést A válla­lat felkészült arra, hogy a jövő évtől már megyén kívül is ér­tékesíteni tudja ezt az élőmun­kaigényt csökkentő terméket A vállalat a BNV-n is bemu­tatja — igaz, csak maketten — a kaposvári Béke—Füredi la­kótelepen épülő 24 tantermes általános iskolát Műszaki új­donságai miatt számíthat na­gyobb érdeklődésre. A Videoton Számítástechni­kai Gyára új számítógépeit, adatrögzítőit mutatja be. E berendezésekben a tabi gyár­egységben készült alkatrészek és részegységek is működnek. Kiállító a BNV-n a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet is. Konténert szállító járműveit, valamint a nálunk újdonság­nak számító lakókonténereket mutatja be. Ebből az utóbbi termékből valóságos konténer településeket lehet építeni la­kószobákkal, szociális létesít­ményekkel. A legnagyobb meg­rendelőjük a változó munka­helyen dolgozó olajipar. E ter­mékük több újdonságot is tar­talmaz: a Barcson felépült Épí­tési Múanyagfeldolgozó Gyár termékei is helyet kapnak a lakókonténer berendezései kö­zött. A nagy fegyverüzlet 3. Az export nem csökken 1976 őszén, még a válasz­tási kampány idején, James Carter elitélte azt a szerepet, amelyet az Egyesült Álla­mok, »mint a világ vezető fegyverkereskedője« játszik. ÉS nemcsak hogy elítélte, de »veszélyesnek« és »példa nél­kül állónak« is minősítette azt. Amikor a Carter-kormány­zat hivatalba lépett, kor­mánykörökben kijelentették, hogy — először is — mostan­tól kezdve évenként csökken­ni fog a fegyverexport, má­sodszor ettől kezdve az Egye­sült Államok nem fog első­nek szállítani a világ vala­milyen térségébe új típusú fegyverzetet, nem fog csak exportcélokra gyártani fegy­vereket. Az amerikai kor­mány azt is kijelentette, hogy a katonai exportot olyan eszköznek fogja tekinteni, amelyhez csak kivételesen folyamodik. Kezdettől fogva úgy tűnt, olyan sok a kivétel, hogy azok felülkerekednek a sza­bályokon. Előzetes . adatok szerint 1977-ben az Egyesült Államok 11,3 milliárd dollár értékben adott el fegyvert. Ez jelentősen túlszárnyalja az elmúlt esztendők mintegy 10 milliárd dolláros átlagát. Röviddel ennek az adatnak nyilvánosságra kerülése után a Pentagon azt jelentette, hogy 1973-ban az USA hadi­anyag-exportja további mint­egy 2 mdliárd dollárral nö­vekszik. Sajtójelentések sze­rint az előzetes tervek a fegyverexport további várha­tó növekedését vetítik ki a következő esztendőkre. Más szóval: az »első pa­rancsolatnak« — amely a várható csökkenésre vonat­kozott — teljesítését a Pen­tagon megakadályozta. Ami­kor ez napvilágra került, ak­kor a folytatás tipikusan amerikai volt. Kijelentették, hogy »számítási hiba« tör­tént, s ennek oka a ... szá­mítógépekben van. Ez a meg­állapítás a Fehér Ház he­lyettes sajtótitkárától szár­mazott, alá úgy nyilatkozott, hogy a Pentagon számítógé­peinek programozási hibája következtében adtak el mint­egy 1,4 milliárd dollárral na­gyobb értékű fegyverzetet a tervezett néL Ez a nyilatkozat azonban a Pentagon büszkeségét sér­tette. Fisch tábornok, a ha­dieladásokkal foglalkozó rész­leg vezetője kijelentette, hogy a számítógépeknek az egész ügyhöz a világon semmi kö­zük. A Fehér Ház — folytat­ta — ugyan 9,9 milliárd dol­lárba szabta meg a fegyver- eladások mértékét 1977-re, de maga is tudja, hogy ez a számadat csupán orientációs célokat szolgál; így a kor­mányzatnak sem volt semmi kétsége, hogy ezt az összeget az esztendő végére túl fogják lépni. A szókimondó tábor­noknak állásával kellett fi­zetnie vitájáért a fehér házi sajtótitkánal — sa kor­mányzat ismét úgy nyilatko­zott, hogy 1978-ban tartani fogja magát ígéretéhez. Nem teljesült az a máso­dik önként vállalt kötelezett­ség sem, hogy az Egyesült Államok nem fog elsőnek új típusú fegyverzeteket expor­tálni egy térségbe. 1977-ben változatlanul szállítottak ultramodern fegyverzetet és harci eszközöket Izraelnek. E korábban kinyilvánított szándék mellőzését tükrözte az az elhatározás, hogy Sza- úd-Arábiának 60 F—15 típu­sú vadászgépet szállítanak, Egyiptomnak 50 F—5 Tigert, míg Izrael ugyanezen cso­magterv keretében 15 F—15-t és 75 F—16-t kap. A fegyvereladás fokozásét érdekében a legnagyobb erő­feszítéseket maguk a hadi­ipari monopóliumok fejtik ki. A szakértők, kimutatták: az ilyen korporációk profitjai általában 50—60 százalékkal magasabbak, mint a nem ka­tonai ágazatokban. Az ame­rikai kongresszus egyik albi­zottsága megvizsgálta több hadiipari monopólium jöve­delmét és megállapította: közülük 94-nek ötven száza­lék volt a tiszta haszna, 49- nek több mint száz, 22-nek több mint 200, háromnak több mint ötszáz, egynek pe­dig kétezer százalék! ... Végül említésre érde­mes az amerikai fegyverex­portnak még egy érdekes és különleges vonása. Washing­tonban soha ennyit nem be­széltek az emberi jogokról, a személyiség szabadságáról, mint az utóbbi időben. De ez nem zavarja az Egyesült Ál­lamókat abban, hogy a vilá­gon a legnagyobb mennyiség­űén exportálja az emberi jo­gok elfojtásának eszközeit, a legkülönbözőbb rendőri be­rendezéseket. A vevők között olyan diktatórikus rezsimnek, mint Chile, Haiti, Nicaragua, Uruguay, Dél-Korea, 1973-tól 1976-ig csupán az Egyesült Államok magáncégei több mint 150 ezer könnygázgrá­nátot szállítottak ezen orszá­gok elnyomó szervei számá­ra. A diktatúrák elnyomó gé­pezete évről .évre több lé­hallgatóberendezést, külön­leges rendőrautót, rendőri helikoptert vásárol. Az üzle­ti élet képviselőinek szánt Business Week című folyó­irat tájékoztatta olvasóit az e .téren folyó kutató és fej­lesztő munkáról. H. R. Shel­ton alezredes, aki az Ameri­kai Egyesült Államok hadse­regében a tömegmegmozdulá­sok elfojtására szolgáló eszkö­zök kutatási programjának ve' zetője, az »ugráló bombát« ne­vezte a legsikerültebb export­ra váró találmánynak. Az »ugráló bomba« egy por alakú, mérgező anyaggal töl­tött, base-ball labda méretű gumigolyó. Alkalmazásakor a bomba nem robban fél, ahe­lyett burkolatán egy kis rés keletkezik. Az itt sugárban kiáramló füst és mérgező- anyag hatására a bomba ug­rálni kezd a földön. Forog és ugrál, így gyakorlatilag le­hetetlen kézzel megfogni és visszadobni. A Shelton alezredes által említettek között van szuper - sí'kos folyadék az utcák ön­tözésére, barikád — vegyi úton előállított habból és még néhány ehhez hasonló »újdonság«. Ide sorolhatjuk a nagyfeszültségű elektromos­sággal védett páncélozott szállítói árműveket; a tünteté­sek szétoszlatására szolgáló, nagy teljesítményű vízágyú­kat a tüntetők csoportjára helikopterről ledobható háló­ikat; a tüntetők ruháján és bőrén lemoshatatlan nyomot hagyó festékszóró pisztolyo­kat és sok más eszközt... Proxmeier amerikai szená­tor szerint az ilyen amerikai fegyvereket a vevők »felhasz­nálják az elnyomásra saját országukon belül, felhasznál­ják államcsínyekre s agresz- sziókra a szomszédos államok ellen«. Azok, akik a jelenlegi politikát védelmezik, arra hi­vatkoznak, hogy ha az ÜSA nem exportálna fegyvereket, akkor ezt mások tennék meg. Csakhogy ez nagyon kevéssé hangzik meggyőzően olyan ország képviselőinek részéről, amely egymaga több fegyvert exportál, mint valamennyi konkurrense együttvéve. Vajda Péter A KAPOSVÁRI GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PÁLYÁZATOT HIRDET: gazdasági vezetői állásra; felsőfokú szakirányú végzettségű, gyakorlattal rendelkező dolgozó pályázatát várjuk; szakoktató tanári állásokra; pályázhatnak olyan gépipari felsőfokú végzettséggel (esetleg pedagógiai végzettséggel) és marós vagy géplakatos szakmunikás- ismeretekkel rendelkező szakemberek, akik legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek; raktárosi állásra; vasiipari anyagismerettel rendelkező dolgozók pályázhatnak. Jelentkezni az iskola igazgatójánál lehet: Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. (17969) fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents