Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
MÁJUS A HATÁRBAN határszemle után A háztáji területek, a zártHárompercenként húsz hektár A természet ritmusával együtt minden évben megújul a földet művelő ember reménye. Ilyenkor, május második felében már beszédessé válik a határ. Dicséri vagy bírálja a fél évvel ezelőtt kint dolgozó ember munkáját, vall az azóta végzett műveletek minőségéről, először ad módot arra, hogy az ember fölbecsülje, mire is számíthat; a gondosság, a törődés, a szorgalom milyen fizetséget ígér. Mit mutat a májusi határ, milyen remények töltik el a mezőgazdaságban dolgozókat — erről igyekeztünk képet adni. Ami ehhez a képhez még hozzá tartozik, az egy tegnap kapott jelentés: megyénkben a csaknem 151 400 hektárnyi tavaszi vetést — mintegy háromezer hektár kivételével — elvégezték. Egy kevés szója, silókukorica és zöldségféle vetése van még vissza, és természetesen a dohánypalántázás döntő többsége. Az ezt követő ápolási, védelmi munkától, a betalcarítás minőségétől és részben az időjárástól függ, hogy a tavalyinál magasabb szintre emelt tervek miként válnak valóra. Ha nem is mindennap, de amikor csak tehetik, kinn vannak a határban. A kitavaszodás után bizony nehéz megtalálni az irodában a gazdasági vagy szakmai vezetőt. Hányszor hallottam már tőlük: »Tavasztól hóhullásig a mi irodánk, a mi munkahelyünk a határ.« Egyetlen kérdéssel fordultam mindegyikükhöz: milyennek látják most, május derekán a határukat? Balogh Andor elnök, Vése: — Talán ilyen szépek még nem is voltak a földjeink. Most kél a kukorica, a gabona, a zab gyönyörű. Olyan jól sikerült a gyümölcskötés, a termékenyülés, ahogy talán még sohasem. Az almásaink ennyit még nem ígértek, mint most. Persze a betakarításig sok minden közbeszólhat Lassan silózni kéne már a takarmányrepcét, de egyelőre' nem lehet rámenni a földekre. Bessenyei György elnök, Kőröshegy: — Az összes időszerű munkánkkal készen vagyonik. Gyönyörűen sorol a kukorica. Bár a múlt évinél hat százalékkal nagyobb területen vetettünk, április 28-ra földben volt valamennyi. Szőlőinkben is végeztünk minden időszerű ápolási és növény- védelmi feladattal, egymilliókétszázezer forint értékben elvégeztük a támberendezés rekonstrukcióját. A fürtképződés alapján rekordtermést ígér a szőlő. Az igaz, hogy a kertészeti kultúrákat egy kicsit visszavetette a' hideg idő, de a fólia alatt és kinn a szabad földön is szépen fejlődnek a palánták. Befejeztük a rétek, legelők műtrágyázását, és ha az idő engedi, kaszálni kell a lucernát. Szép a határ, minden remény megvan arra, hogy a gabonatermés lényegesen meghaladja a korábbi átlagot. Műhelyeinkben a gépészek már az aratásra készülnek, szerelőink javítják a kombájnokat. Bártfai Imre elnök, So- mogybabod: — Teljes virágzásban van a 160 hektár repce, ez még látványnak ás szép. Rengeteg méhcsaláddal települtek a környékére a méhészek — érdekünk ez nekünk is, fuvarral segítettük őket. A közepesnél jobbnak mutatkozik a kenyérgabonánk, a kukorica a földben van, most vetjük a silókukoricát. A gyümölcsös jelenleg rekordot sejtet. Összességében mintegy tíz nappal előbbre állunk mindennel, mint egy évvel koAz első Befejeződött az első határszemle megyénkben, kialakult a »gyorsfénykép«: hogyan sáfárkodnak nagyüzemeink és a háztáji gazdálkodók, a kistermelők nemzeti kincsünkkel, a termőfölddel. »A gyors összegezés legfőbb tapasztalata, hogy gondos munkát, biztató képet mutat a határ« — így summázott dr. Mohar László, a megyei földhivatal vezetője. Az állami gazdaságoknál elenyészően csekély területet találtak műveletlenül a szemlebizottságok, termelőszövetkezeteinknél ösz- szesen mintegy háromszáz hektárra volt tehető a szemle idején még műveletien terület. Döntő többe égé ennek víznyomásos — azaz nem hanyagság, hanem természeti okok játszottak közre. Természetesen a szemlebizottság minden ilyen, esetben megtette észrevételét, felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét, hogy az egy hónap múlva sorra kerülő második szemle idejére ezeket a területeket is tegyék rendbe, vegyék művelésbe. rabban, s 15—20 százalékkal többet ígér a határ. Emeltük a műtrágya-felhasználást, a gabonák felénél vetömagcse- rét hajtottunk végre, és legalább harminc százalékkal jobb minőségűek a talajmunkáink a két nagy teljesítményű traktor munkába állásának eredményeként. Jó meleg kellene most. Békefi Lajos elnök, Komlósd: — Ha nem jön valami rendkívüli idő, minden korábbinál több gabonánk terem. Szépen kikelt a répa, a kukorica, jó a tőállomány' — egy kicsit megcsípte ugyan a hideg, de ezt kiheveri. Szép a zöldborsó, és dús fű nőtt a réteken. Igen jó nevelő idő volt. Mondják, a májusi eső aranyat ér, hát most már elég sok aranyunk van, a napfényből kellene több. Persze mi is igyekeztünk hozzásegíteni a határt ahhoz, hogy minél szebb képet mutasson; a búza1 alá minden eddiginél több, 380—400 káló hatóanyagot adtunk, a kukorica alá 500 kilót. Ennek a befektetésnek vissza kell jönnie. Négy elnök a megye négy pontjáról. A tisztességesen végzett munka tudatában, telve reménnyel. A reményt a határ mostani képe táplálja. Az országúiról a város zöldségeskertjére tekintve megka- póan szép a látvány: a ^ö’.d számtalan árnyékában pompázó táblák között katonásan sorakozó, gömbölyű fóliasátrak, és ezüst tóként csillogó síkfólia felületek. Ami távolról egymástól eltérő színárnyalat, az közelről saláta, hagyma, borsó, spenót . Tenyérnyi nagyságú, zsenge spenótleveleket szednek az asszonyok. — A megyében mi foglalkozunk csak ezzel — jegyzi meg Balogh Zoltán kertész. — Ma tíz mázsára van rendelés. — Hatvan mázsára szerződtünk — teszi hozzá Szabó Zoltán kertészeti ágazatvezető —, de már túl vagyunk a hetvenen. Lassan lefut a szezonja. Ütvén hollandi ágy, egy régi, kis, hagyományos melegház — csak az tudja, aki kertészkedéssel foglalkozik, hogy ilyen korszerűtlen körülmények között mennyi munkával, mennyi aggodalommal és törődéssel jár, amíg a magból paprika, paradicsom, uborka, káposzta nevelődik. A kaposmérői Latinca Tsz az idén már 280 hektáron kertek fölmérése ez évtől a községi tanácsok feladata, de a földhivatal is figyelemmel kíséri ezeknek a földeknek a sorsát. E vonatkozásban is kedvező tapasztalatokat hozott a májusi fölmérés: mintegy ötven százalékkal kevesebb műveletlen területet találtak, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy nemcsak a gazdák, a kiskert-, a szőlőtulajdonosok, hanem a nagyüzemek is több gondot fordítanak a zártkertek, a belsőségek megművelésére, és ahol erre mód van, ott messzemenő segítséget is nyújtanak. Egy határszemle során nemcsak a termőfölddel való gazdálkodásról alakul ki az összkép, hanem az ősszel, illetve a tavasszal elvetett és kikelt kultúrákról, nem utolsósorban a talajmunkák minőségéről. Amikor a földhivatal vezetője gondos munkát említett, abban benne volt az is, hogy a korábbiaknál szakszerűbb, szebb talajmunkákat találtak Szépen kelnek a kukoricavetések a toponári Kapostáj Termelőszövetkezetben. Az idén először vetettek mákot, nagy táblájukban nincs tőhiány. A tsz vezetői azt mondják, a traktorosok érdeme. Hármat kerestünk meg a legjobbak közül, akiktől függött a vetés. Mindössze két napot késett a munka a tervezetthez képest, pedig jóval több volt az esős nap, amikor nem tudtak dolgozni. Oláh János huszonöt éve traktoros. Tavaly kapta meg a jubileumi jutalmat. Darabos Jánossal váltották egymást az IHC traktoron. Már azt a mákot kültivátorozza, amelyet harmadik társuk, Samu Sándor vetett. — Nem lehet ebben a munkában rohanni — mondja. — Van, aki úgy szánt, hogy majd fölfalja a táblát, de nincs eredménye. Utána kell menni, aztán pótolni, amit elhagyott. Itt a pontosság számít'Nem egyforma a terület: volt, amikor kilencven hektárt vetettem egy { nap, máskor meg csak hetve- [ net. A város szélén vagyunk. Mindenütt vezetékek, sokszor | kell állítani a gépen. — Tíz—tizenkét órát dolgoztak naponta. — Másként nem fejeztük volna be időre. Vasárnap tizennyolc órát dolgoztunk, úgy váltottuk egymást a társammal Jó gép ez az IHC, lehet vele haladni. Persze csak úgy, a bizottságok megyeszerte, s szinte kivétel nélkül mindenütt igeai jól »beállt«, nagyon szép őszi gabonákat. Sajnos a tavaszi vetésű növényeknek, a napraforgónak, a cukorrépának, a kukoricának ártott a szokatlanul zord tavasz, a múlt hét végi fagy. Sok helyen ezekben a napokban derül ki, hogy milyen károkat okoztak a fagyosszentek — ezután kell sürgősen dönteni a veszteség pótlásáról. A gyors összegezésből nem maradhattak ki a megyénkben tekintélyes arányt képviselő gyepek sem. Talán itt a legkedvezőtlenebbek a tapasztalatok: azok az üzemek, amelyék állami támogatást kapnak rét-, legelőgazdálkodásuk javításához, rendben elvégezték' a szükséges munkákat, ez a megállapítás azonban nem mondható el a többi területről. Az első szemle felmérő, hibafeltáró volt. Egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a második szemle idejére" még nagyobb rendet találjanak a bizottságok. ha az ember figyeli, tudja, melyik alkatrészt kell cserélni. Ez a gép mindössze nyolc órát állt a két hétig tartó vetés ideje alatt. A traktorosokat dicséri az is, amit az IKR igazgatója mondott az ötéves gépről. Szerinte .nincs még egy ilyen megkímélt, jól járó traktor a rendszerben,, mint a to- ponáriaké. Samu Sándor, harmadik társuk a lucernát vágja, ö is ragaszkodik a gépéhez, amellyel most Oláh János dolgozik. — Nem is adtam volna oda másnak. Azért, hogy agyonhajtsa valaki. Jancsinak igenl Ügy bánik vele, mint én. Május 5-én, reggel kilenc órakor fejeződött be a vetés a termelőszövetkezetben. Nagy gond ment le a gazdaság vál- láróL Megalapozták a termést — Higgye el — mondta Oláh János —, ha egy lakodalomban reggelig mulatok, nem megyek haza olyan fáradtan, mint ahogy egy-egy ilyen műszak után. Valamennyien zimányiak. Darabos Jánosnak három gyereke van,, — Nem sokat láttam őket, amíg tartott a vetés — meséli. — A pihenő csak arra volt elég, hogy az ember két műszak között kialudja magát Szép munka volt. Ahogy végigmegyünk a terepjáróval a bevetett táblán, már azt nézegetik, hogyan kel a kukorica? Napról napra több zöldségszállítmány indul innen a városba. Tavaly öt és fél millió forint bevételt hozott ez az ágazat, az idei terv több mint hatmillió-kétszázezeí. Mint egy nagy sárga szúnyog, úgy köröz a helikopter a ma- gyaratádi termelőszövetkezet táblái fölött. Vegyszeres gyomirtást végez — második napja. Három napnál tovább ritkán marad egy-egy gazdaságban. Azonos munkafolyamatot rövid idő alatt befejez, és már indul is a megye következő tsz-ébe. Amíg a gép megáll, tankol, marad egy kis idő a beszélgetésre. A pilóta fiatal ember. Szemző Ernőnek hívják, és ahogy társainak többsége, ő is a nyíregyházi főiskolán szerzett képesítést. — A vitorlázásba tulajdonképpen belecsöppentem — mondja, amikor foglalkozása eredetéről kérdezgetjük. — Édesapám a kaposvári vitorlássport egyik ismert személyisége. Én is elkezdtem vitorlázni, majd ezt a szakmát választottam. Amikor végeztem, Kaposváron megszűnt a klub. — Maradt tehát a munka. — így van, és ennek is megvan a maga szépsége. — Mi az, amire a legjobban kell ügyelni? — Természetesen jól kell vezetni. De ez önmagában még kevés. Nagy ; figyelmet és fegyelmet kíván ez á munka. Valamelyest érteni kell a mező- gazdasági termeléshez, a növényvédelemhez is. A megye legjobb tejtermelő tsz-óben, a ráksiban fokozott felelősséggel jár a takarmánytermelés. 3500 literes szintnél — itt tartanak most az első negyedév eredményeiből következtetve — már véletlenül sem fordulhat elő, hogy »nem sikerül« a lu- cernabetakaritás, vagy hogy »rosszul jön be« a silókukorica. Ráksiban a takarmánytermelést egy növénytermesztő irányítja, aki semmiféle célprémiumot nem kap a takarmány minőségéért. Hogyan lehet, hogy mégsem veszik félvállról a ' takarmány termelést? Az »ágazati sovinizmus« azt diktálná, hogy a legjobb silókukoricát eladják, és csak a gyengét etessék, vagy hogy a takarmányfélék betakarítása csak minden más után következzen ... — Az efféle ágazati önzésnek itt nem sok értelme volna — vélte Sebők József fő- agronómus. — Jövedelmünk 40 százalékát a tej adja, így tehát nálunk nemcsak az állattenyésztő érdeke a jó minőségű takarmány, hanem valamennyiünké. Ugyanaz a közös érdek teszi fontossá a mostanában gyakori határszemléket. Vajon a takarmánytermő területek képe ad-e alapot az állattenyésztés szép terveihez? Kiss Árpád törzsállattenyésztő szerint igen. — A füves keverekek — nálunk ezek adják a takarmánytermelés alapját — szépek. Sajnos, a lucernának és a vörösherének ártott a múlt heti fagy . •.. Az első kaszálású lucerna- , * val teli pótkocsik egymás után futnak be a gazdasag tehenészeti telepére. Valamennyit értő, kíváncsi tekin— Nem fordulhat elő, hogy hiányosan szórja a gép * vegyszert? Vagy túladagolja az anyagot? — Nem, mert mindennek megvan a megfelelő műszere. Segítenek a visszapillantó tükrök is. Látni kell mindent, vigyázni, nehogy túl alacsonyan menjünk, és faágba ütközzünk, ugyanakkor a tábla szélén levő vetésre ugyanannyi vegyszernek kell jutnia, mint ahol akadály nélkül dolgozunk. — Hatszáz literes a tartály. Mennyi idő alatt ürül ki? — Három perc alatt. Ez idó alatt húsz hektáron vegyszere- zünk. — Nem olcsó mulatság. — Nem bizony. Ennek a gépnek — a legmodernebbek egyike — tízezer forint az órabére. Az már régen bebizonyosodott, hogy érdemes ezzel a módszerrel dolgozni. Ezt erősíti meg a termelőszövetkezet növényvédtelmi agronómusa is. — A földet nem tapossuk, arról nem is beszélve, hogy mennyivel hamarabb megkapja a növény a tápanyagot, a vegyszert, mintha földi gépekkel dolgoznánk. Közben megtelt a tank. A pilóta visszaül a fülkébe, s a gép kisebb szélvihart kavarva maga körül —■ fölemelkedik. „titok” tetek követik ... Mindany- nyian tudják: a jó tenyésztői munka vagy a mintaszerű fe- jés kevés az eredményességhez ... Jól emlékszem a tavaly Ráksiban tartott takarmányozási bemutatóra, ahol 70 mázsa körüli termést ígérő szó- jás kukoricát is lesdlózták. A jelenlevő szakemberek közül többen is megkérdezték Sebők Józsefet: »Nem szakad meg a szíved, ilyen gyönyörű kukoricát az állatok elé tenni?« »Mi azt akarjuk, hogy legyen tej« — hangzott a válasz. Az idén is a legjobb minőségű földjeikbe vetették a silókukoricát. ráadásul 650 kiló hatóanyagot is kiszórták hektáronként. Szinte hallom a véleményt: »Majd meglátják, milyen méregdrága . lesz a termelésük.« A tej literenkénti ötforintos önköltségé ellentmond ennek az aggodalmaskodásnak ... A ráksiak keresik az új — olcsóbb, mégis eredményes — megoldásokat. Szakítottak például a széles körben használt »zöld futószalag módszerrel«, és az idén már herével kevert füvet telepitettek. Ennek hozama csaknem kétszerese a lucernáénak, így kisebb területen is nagyobb fehérjemennyiséget állítanak elő. (A termőfölddel yaló takarékosság nem mellékes szempont egy ráksihoz hasonló Ids tsz-ben.) Mar-már szokványos a jó eredmények nyomán »titok« felől érdeklődni. A gazdaság zöldellő takarmánytermő táblái közt járva látható: nincs titok. A gazda szemével Váltótársak Fóliabirodalom kertészkedik. Legalább kéthetes késést okozott az időjárás — és természetesen sok többletmunkát, idegességet. — Reméljük, végre megembereli magát ez a május — mondják. — Miután »kidü- höngték« magukat a fagyosszentek — szerencsére itt a kertben sikerült megóvni a kultúrákat —, nagyon bízunk a jó időben. A legsürgősebb a paprika-, a paradicsompalántázás befejezése. Két ültetőt is beállítunk, így reméljük, május 25-ig befejezzük ezt a munkát. A ráksi
