Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
A szocialista Magyarország jogrendszere írta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter A n-épi Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági sikereihez joggal sorolhatjuk az új jogrend megteremtésének és megszilárdításának művét is. Az új törvények és más jogszabályok létrehozása, más szóval a jogalkotási tevékenység az eltelt több mint három évtizedben állandó folyamat volt. Célja és szerepe a társadalmi, gazdasági viszonyok és az állampolgárok életviszonyainak szervezésére, oltalmazására, a társadalom előtt álló feladatok sikeres végrehajtásának segítésére és biztosítására irányult. A demokratikus magyar államiság kezdetét az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i megalakulásától számíthatjuk. Ez a Nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás képviselője és megtestesítője, minden jog forrása volt. Az új társadalom építéséhez új államgépezetre és jogrendszerre volt szükség. Az első jogi rendelkezések között szerepelt a fegyverszünet megkötése a Szovjetunióval, hadüzenet a fasiszta Németországnak, a közrend és a közbiztonság megteremtése, a földreform végrehajtása és a törvényes felelősségre vonása mindazoknak, akik felelősek voltak azért, hogy országunkat nemzeti katasztrófába taszították. A régi társadalom Jogrendszeréből azonnal hatályon kívül kellett helyezni a népellenes, antidemokratikus törvényeket, a megmaradó jogi rendelkezések esetében pedig biztosítani kellett azok demokratikus alkalmazását. Mindez a felszabadulás utáni esztendők éles osztályharcai, az új és a régi összeütközése közepette ment végbe. Gondoljunk csak a földreform következetes végrehajtásának szabotálóira, a háborús és népellenes bűnösök mentésének kísérleteire, a stabilizáció ellenségeinek, a közellátás vámszedőmek nyüt vagy burkolt támogatóira, a bankok, egyes nagyvállalatok állami tulajdonba vételét megakadályozni igyekvőkre, a köztársasági államforma bevezetését, a nők egyenjogúságának törvénybe iktatását vagy az iskolák államosítását foggal-körömmel akadályozók fellépéseire. Történelmünk e szakaszában a jogalkotással és a jogalkalmazással összefüggésben alá kell húznunk, hogy abban a dolgozó néptömegek aktív, cselekvő fellépése\end- kívül nagy szerepet játszott. Az akkori parlamenti csatáknak. a nép javára történt eldöntése, egy-egy újabb törvény megszületése elképzelhetetlen lett volna a tömegek mozgósítása és határozott fellépése nélkül. Ugyanez áll áz államapparátus reakciósainak eltávolítására is, akik sokszor magas beosztásokban szabotálták a törvények demokratikus szellemű alkalmazását, végrehajtását, vagy új törvények megalkotását. Az újkori magyar történelembe 1948—49 úgy vonult be, mint a fordulat éve. Ekkor végérvényesen eldőlt, hogy hazánk a szocialista társadalom építésének útjára lép. Ezt a történelmi jelentőségű tényt a jogalkotás folyamata is jól érzékelteti. Különösen jelentős — és nem egyszerű jogi aktus volt — alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának elfogadása és 1949. augusztus 20-én történt életbe léptetése. Ez a jogi do- kumentüm már történelmi jelentőségű eredményeket tudott rögzíteni. Az akkori társadalmi viszonyokat hűségesen fejezik ki első írott alkotmányunk következő szavai: »Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását...« Ezzel új szakasz kezdődött országunk, népünk életében. Magától értetődik, hogy e szakasz követelményei megjelentek a jogalkotásban, kifejezésre jutottak a jogrendszer további építésében is. Alkotmányunk elveivel és konkrét rendelkezéseivel összhangban került megalkotásra első tanácstörvényünk, amelynek alapján gyökeresen átalakítottuk államigazgatásunkat Ez a törvény tette lehetővé, hogy dolgozó népünk közvetlenül és döntő módon vehessen részt az államhatalom gyakorlásában. E zekben az években történt meg igazságszolgáltatásunk alapvető és átfogó átalakítása, a valóban népi, a dolgozók hatalmát kifejezésre juttató igazságszolgáltatás megteremtése. A törvényhozás megkülönböztetett figyelmet fordított a családra, a házasság intézményére, általában a dolgozó ember életviszonyainak szocialista fejlesztésére. Ide sorolhatjuk a társadalombiztosításról, a kórházi ápolásról, az orvosi és gyógyászati ellátásról, az üdülésről, a gyermekvédelemről megjelent jogszabályokat is. Ebben az időszakban Jogi eszközökkel Is biztosítottuk a szocialista gazdasági rend megteremtésének feltételeit. A jogalkotás és jogalkalmazás megkülönböztetett figyelmet fordított az életűnk anyagi alapjait jelentő társadalmi tulajdon védelmére, gyarapítására. Jogszabályaink elősegítették a mezőgazdaság szocialista átalakításának történelmi művét is. Az új büntető és polgári törvénykönyv megfelelő módon tükrözte a fejlettebb társadalmi viszonyokat. A Munka Törvénykönyve pedig a munkaviszonyok új típusú szabályozását jelentette. Az említett jogszabályok mindegyike kifejezte ' azt az alkotmányos elvet, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. A szocializmus alapjainak lerakását követően annak teljes felépítése került történelmi feladataink középpontjába. Ez kifejezésre jutott a jogalkotásban is. A törvényeknek és más jogszabályoknak most már az új igények és követelmények színvonalán kellett tartalmazniuk a szocialista társadalmat vezető marxista— leninista párt politikájából adódó tennivalókat. Ezért módosítottunk az elmúlt évtizedben számos törvényt vagy alkottunk olyanokat, amelyeknek létrehozására csak akkoriban értek meg a társadalmi feltételek. Jelentős hangsúlyt kapott a jogalkotás tervszerűségének és demokratizmusának fejlesztése. Irányelvül szolgált a jogialkotás számára is a X. és a XI. pártkongresszusnak az az előírása, hogy erősödjék a központi irányítás, fokozódjék a kormányzati szervek hatékonysága, ugyanakkor növekedjék a helyi szervek önállósága, a szocialista demokrácia, az állampolgárok aktivitása az államélet minden területén, Ennek megfelelően került sor alkotmányunk átfogó módosítására 1972-ben. Módosított alaptörvényünk rögzíti a néphatalom eddigi vívmánjmit, főleg pedig azt, hogy a szocializmus alapjait megerősítettük, hazánk a szocializmus építésének fejlettebb, magasabb szakaszába, lépett, és az új társadalom teljes felépítésének útján van. r 0 4 törvény született a tanácsokról, amelyben kifejezésre jut az a társadalmi igény, hogy erősödjék munkájuk népképviseleti és önkormányzati jellege, az államigazgatásban betöltött kiemelkedő szerepük. Egységes törvényt alkottunk a szövetkezetekről, kifejezésre juttatva ezzel is fontos társadalmi-gazdasági Jelentőségüket, szocialista jellegüket. Az Igazságszolgáltatás munkájának korszerűsítését szolgáló új törvényben megvalósítottuk az Igazságszolgáltatás egységét, a bírák választásának alkotmányos előírását. Az egészségügyi, á környezetvédelmi, az ifjúsági és a közművelődési törvény a maga területén a fejlett szocialista társadalom aktív építőinek javát, jogaik, kötelezettségeik egységes felfogását fejezi ki. Űj honvédelmi törvényünk elősegíti hazánk védelmi képességének növelését olyan módon is, hogy a haza, a szocialista vívmányaink oltalmazásában előírásokat tartalmaz szövetségi rendszerünk erősítésére, a haza fegyveres szolgálatát teljesítő fiai mellett pedig fontos kötelezettségeket állapít meg minden állami, gazdasági szervezetünkre. A közrend és közbiztonság, a szocialista jogrend és törvényesség magsabb szinten történő védelmezését szolgálja új büntetőeljárási törvényünk és a most előkészítés alatt álló Büntető Törvény- könyvünk. Gazdasági életünk fejlesztését olyan jogalkotások segítik, mint a népgazdasági tervezés rendjéről, az állami vállalatokról, a külkereskedelemről, a belkereskedelemről szóló törvények, az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatait magasabb szinten szabályozó módosított Polgári Törvénykönyv, a korszerűsített szövetkezeti törvény és törvényerejű rendeletek, a gazdasági társulások létrehozását és eredményes működését segítő, valamint az ellenőrzés átfogó rendszerét kialakító jogi rendelkezések. Az eltelt több mint három évtized jogalkotásának nem lehet teljes felsorolását adni, csak azokat, amelyek kiemelkedő jelentőségű jogi aktusai voltait eddigi fejlődésünknek. Jogalkotásunkra az volt és ma is az a jellemző, hogy az jól betölti szolgálati, segítő, szervező és védelmező szerepét. Lépést tudott és tud tartani a fejlődő, változó szocialista életünkkel, a társadalmi igényekkel és követelményekkel. J ogalkotásunk célja a jövőben az is, hogy minél jobban kifejezésre juttassa a társadalmunkat vezető Magyar Szocialista Munkáspárt politikájából mindazt, amit jogszabályokba lehet és kell foglalni. Az ilyen módon megfogalmazott garanciák, jogok és kötelezettségek elősegítik történelmi feladatunk, a fejlett szocialista társadalom mielőbbi felépítését Étterem iskolásoknak Közétkeztetés a Csalogányban A következő két évben háromszáz gyermek étkeztetésére alkalmas étterem épül a Tabi Általános Iskolánál, s ennek üzemeltetéséhez a helyi fogyasztási szövetkezet konyháját veszik majd igénybe. Azét a konyháét, amelyik * az áfész terveiben szereplő új étterem építése során valósul meg. Mindezt dr. Szabó Károly tói, a Tabi Nagyközségi Tanács elnökétől tudjuk. Az étteremre a további iskolakörzetesítés miatt is szükség van. Ebben a létesítményben — a szakközépiskolásokkal együtt — mintegy ezren étkezhetnek. — A fogyasztási szövetkezet igyekszik igazodni a nagyközség egyre növekvő igényeihez ezen a téren is — mondta a tanácselnök. A mintegy húszmilliós költségből hárommilliót magára vállal a tanács. A település dinamikus fejlődését tekintve nem nélkülözhetjük a vendéglátóipari ellátás fejlesztését Az ipari üzemek nagy részénél megoldották a dolgozók étkeztetését, de még így is sokan veszik igénybe az áfész vendéglőjében a közétkeztetést. Amíg a szövetkezet étterme, illetve az iskolai étterem elkészül, a Csalogány vendéglőre támaszkodhatunk. Az Iskolakörzetesítés folytán mintegy százötven gyermeknek nem tudnak ebédet' adni. A tanács vezetői arra gondoltak, hogy azokat akik ebből az ellátásból kimaradtak, majd a Csalogányban étkeztetik. Az iskola vezetőségével együtt körlevélben fordultak a szülőkhöz és kérték, járuljanak hozzá ehhez az átmeneti megoldáshoz. A szülők közül azonban mindössze öt-tíz egyezett bele, a többiek azért zárkóztak el, mert úgymond nem akarják kocsmába szoktatni a gyermekeiket. így a tervből semmi sem lett... — Ettől függetlenül a Csalogány nagy szerepet játszik a tabi közétkeztetésben — folytatta a tanácselnök. — Étihez a személyi föltételek jók. Sajnos, a tárgyi adottságok már kevésbé. Választékosán főznek, a mennyiségre és a minőségre sem lehet panasz. Sertésraguleves, káposztafőzelék vagdalthús föltéttel, egy tepertős pogácsa — ottjár- tunkkor ezt kapták a dolgozók a Csalogányban. Az ebédlők többsége az áfész és a vízműtársulat dolgozója, és itt étkezik ötven karádi ipari tanuló is. Sokan éthordóban viszik el az ebédet. — Naponta több mint háromszáz személyre főzünk, nyáron ennél többre — tájékoztatott Kiss János, a vendéglő vezetője — Most kétszázharminc előfizetéses ebéd készül, ezt azonban nem mind itt fogyasztják eL Innen viszik a főtt ételt a Közúti Építő Vállalat negyven dolgozójának, azután 50—55 termelőszövetkezeti dolgozóinak Ná- gocsra, Kányára. Tizenöt-húsz gyes-en levő édesanya is a rendszeres ebédhordók közé tartozik Nyáron a helyi téesz kombájnosainak is mi főzzük a kalóriadús ebédet Hetenként háromszor-négy- szer harmadik fogást is adnak: pogácsát, befőttet vagy cukrászsüteményt. Papp Lajos szakács a tizenhat éves gyakorlatával, a felszolgálók a* udvarias magatartásukkal érték el, hogy a táblák és * környékbeliek szívesen veszik igénybe a tabi áfész szolgáltatását. Amig a vendéglátást és a diákétkeztetést szolgáló beruházások elkészülnék, a Csalogány konyhájára bizton számíthatnak azok, akik a közétkeztetésre igényt tartanak Tabon. H. F. Füstölgés bútorügyben A készen kapható szekrénysorok általában mindenre alkalmasak, csak használni nemigen lehet őket. Valaki egyszer kitalálta, akkor még jó is volt, mert 15—20 évvel ezelőtt olyan lakások épültek, amelyekben nem akadt beépített szekrény, ahhoz vi- sz„..t túl kicsire tervezték a szobákat, hogy a régi behe- mót bútordarabok elférjenek bennük. Maradt tehát a fal mellé sorakoztatható, nem túl nagy mélységű szekrénysor, ruhának, könyvnek, mindennek ... A lakások megváltoztak, a szekrénysor lassan őskori kövületté válva megmaradt. Ma már sok a beépített szekrény, a konyhai étkezés a divat, a törülközők és hasonló dolgok általában a fürdőszobában kapnak helyet, szükségtelen tehát a szobai tárolóhely az edényeknek, a ritkábban használt textilneműnek, és a vitrin is kikopóban van. A szekrénysor tehát nem tölti be funkcióját, mert szaporodtak a könyvek, majdnem mindenütt található televízió, rádió, sok embernek lemezjátszója, magnója is van, mindehhez a levegős, sok polcos svédfal a legmegfelelőbb. Az emberek ezt keresik. Kazal bútoriparunk nemrég kezdett ébredezni. Külföldi I katalógusokban legkevesebb húsz-harmincféle, elemekből összeállítható polcrendszert találunk, és sóvárgunk utánuk. Nálunk legföljebb négy-ötféle között válogathatunk. Vegyünk néhány példát (nemigen van több persze): a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat gyártja a Garzon bútorcsaládot. Sajnos, a prospektusában van egy megjegyzés: »Tiszta polcos könyvállvány összeállítását nem javasoljuk, miután a dobozelemek elmaradása a termék stabilitását csökkenti.« Pedig a rendeltetés szerint sok polc és kevés, kis méretű szekrényelem, fiók kellene az embereknek. Ugyanez a vállalat a tavalyi BNV-n bemutatott egy Modul elnevezésű könyvesfalat, mindig nagy tömeg nézte. A vállalat értékesítési csoportjától megtudtam: mintadarab volt, piackutató jelleggel, az idén nemigen várható, hogy gyártják. Akkor meg minek kutatják a piacot? (A Lakáskultúra című folyóirat tavalyi 6. számában megjelent a mézes- madzak, kapható 1978-ban jelszóval.) Ugyanebben a Lakáskultúrában bemutatták a Budapesti Bútoripari Vállalat Réka könyvszekrényét. Ez valóban kapható. Szép is, «W is, rengeteg fajta elemből álló bútorcsalád. Persze van, aki még ennél is nagyobb variálhatóságra vágyik, mert a Réka is bizonyos mértékig megköti a vásárlóját, kétféle magasságban és szélességben kaphatók a változatos részek. Ha ezt ahhoz hasonlítjuk, hogy az említett külföldi katalógusokban látható, sokféle méretű deszkából markiin-fém építő módjára, szinte a végtelenségig változtatható polcokat, szekrényeket és fiókokat lehet csinálni, akkor talán, »elszo- morodunk«, de a Réka mégis oázis a magyar bútoriparban. A folyóirat bemutatott még egy Bácska és egy Orsi nevű polcrendszert is, az utóbbi gyermekbútor, az előbbi fényképen nézve és a rövid leírásból következtetve egész jó, viszont a kereskedelem még nem tud róla — talán a Modul-falhoz l-asonló a helyzet? Lesz Domusunk! örvendezünk Kaposváron. De addig? Ki tudja miért, az amúgy sem sok svédfallehetőség közül egvedül a Garzont árulják Kaposváron, viszont erről mái kiderült, hogy nem is nagyon alkalmas másra, mint arra. hogy elemeiből hagyományos szekrénysort csináljunk. Legalább prospektusokat tartan i- nak arról, amit Magyarországon be lehet szerezni. Anyagi haszna nem lenne belőle a kaposvári bútorboltnak, de talán nem túl nagy igény ez a szolgáltatás. Igaz, a budapesti nagy Domus A ruház vevőszolgálatától teiefonon próbáltam kikönyörögni egy rajzos, arme« ielölés es tájékoztatót a Rékáról; erre közölték, hogy menjek oda, és tervezzek, rendeljek, eszük ágában sincs velem levelezni. \ Ilyen példa után... A székesfehérvári vállalattól levélben kértem katalógust, és postafordultával meg is kaptam. A Bubiv-hez telefonon fordultam Réka-ügyben, nem is tudtam elmondani, hogy nagyon szépen kérem, de igazán ... mert a bútor megnevezése és a prospektus szó elhangzása után rámkérdeztek; mi a nevem, hol lakom, hányat küldjenek. A gyártók vették hát át a kereskedő feladatát? Vagy a gyárak tulajdonképpen illetéktelen dolgozói — mert találomra címeztem és tárcsáztam — mind kedves, megértő, segítőkész emberek? Elvileg ugyanis azt várná az ember, hogy a kereskedelmi cégek adnak tájékoztatást a vásárlónak, különösen, ha vevőszolgálatnak hívják a »kérdezettet«. KörÜlbeiÜl ugyanazt az utat — azaz talán még kisebb kálváriát — próbáltam bejárni bútorügyben, amelyet minden fiatal vagy idősebb család tagjai bejárnak. Sokszor, sokan. Az út — néhány kellemes meglepetés ellenére — nem derített föl. Olcsóbbnál is olcsóbb: Női S részes ruha HW,— Ft Női otthonka 1*9,— Ft Bakfis póló •1,56 Ft : erfi farmer pantalló 253,— Ft kamasz farmer pantalló 83»,— Ft Bakfis farmer ruha 456,— Ft 3,5-es krepp dunna külső 18S,— Ft 3,5-es erepp dunna pn. m,F« Most érdemes rendkívül olcsón vásárolni a Kaposvár, Noszlopy G. utcai Olcsó áruk boltjában. 07670) L. r.
