Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

Közlemény Franz Muhri budapesti látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására április 26— 27-én látogatást tett Buda­pesten Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnö­ke és Erwin Scharf, a poli­tikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta az osztrák test­vérpárt vezetőit. A találkozó során megbeszéléseket folytat­tak a két párt tevékenységé­ről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről, valamint a két ország és a két párt kapcsolatairól. A megbeszélések során hangsú­lyozták az enyhülési folyamat megszilárdításának és további kiterjesztésének fontosságát. Kifejezésre juttatták állás­pontjukat, hogy széles körű és hatékony erőfeszítések szükségesek az emberiség bé­kéjét és biztonságát fenyege­tő fegyverkezési hajsza be­szüntetése, az új tömegpusz­tító fegyverek, közöttük a ne­utronbomba gyártásának meg­akadályozása érdekében. Te­vékenyen támogatják mind­azokat a kezdeményezéseket, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a leszerelés ügyét szolgálják. A két párt képviselői teljes egyetértéssel állapították meg, hogy folyamatosan növekszik a nemzetközi kommunista mozgalom ereje és befolyása. A kommunista és munkáspár­tok önállóan határozzák meg Katolikus főpapok eskütétele Csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköz- társaság alkotmányára Kádár László egri érsek, Paskay László címzetes püspök, veszp­rémi apostoli kormányzó és Rosta Ferenc székesfehérvári segédpüspök — magas egyhá­zi tisztségükbe történt kineve­zésük alkalmából. Az esküté­telen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi ér­sek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke. a saját országuk konkrét adottságainak, s a szocialista forradalom általános törvény­szerűségeinek megfelelő poli­tikájukat. A nemzetközi osz­tályharc közös és nemzeti ér­dekei ugyanakkor egyaránt szükségessé teszik a testvér­pártok közötti kapcsolatok, a hatékony együttműködés in- tenmaeionalista szolidaritás to­vábbi erősítését. Ehhez jó alapot nyújt az európai kom­munista és munkáspártok ber­lini értekezletének közös po­litikai állásfoglalása és cse­lekvési programja. A tárgyalások során Auszt­ria Kommunista Pártjának ve­zetői méltatták a gazdasági, a kulturális és az államközi kapcsolatok kedvező fejlődését a Magyar Népköztársaság és Ausztria között. Az MSZMP és az AKP kép­viselői hangsúlyozták, hogy a két szomszédos ország kapcso­latainak fejlődése, beleértve az utasforgalomban, bevezetett könnyítéseket, jól szolgálja a két nép érdekeit, és a két párt — miként eddig — a jövőben is következetesen föl­lép e kapcsolatok további elő­mozdításáért. A szívélyes, baráti légkör­ben és az internacionalista szolidaritás szellemében foly­tatott megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. A Komszomol kongresszusa Harmadik napja ülésezik a Kreml kongresszusi palotájá­ban a Szovjet Kommunista if­júsági szövetség XVIII. kong­resszusa. Csütörtökön délelőtt 10 órakor plenáris ülésen foly­tatódott a vita a központi bi­zottság és a központi revíziós bizottság beszámolója fölött. A kongresszusi küldöttek kö­rében nagy visszhangot váltott ki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a leg­felsőbb tanács elnöksége elnö­kének kedden elhangzott, bél­és külpolitikai szempontból egyaránt lényeges megállapí­tásokat tartalmazó beszéde. Felszólalásában valamennyi küldött hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev beszéde is tanúsítja az SZKP és a szov­jet állam vezetőinek állandó gondoskodását a felnövekvő nemzedékrőL (MTI) Orenburg! gázvezeték-építés (Folytatás az 1. oldalról) a legtávolabb, ahol a föld­munkálatok befejeződtek. A rendkívül mostoha, hegyes te­repviszonyok miatt két ezer cölöpöt kellett betonágyba he­lyezni, amellyel a nehézgépala­pok építése befejeződött. Gya­korlatilag kész a guszjatyini vezénylőépület is. Most a bel­ső technológiai szereléseket végzik. Az első kompresszo­rok, turbinák megérkeztek, s itt is tartani tudják az 1979. áprilisi határidőt A magyar szakasz dolgozói 101,7 százalékra teljesítették idei első negyedévi tervüket, í 2 millió 640 ezer rubel értékű munkát végezték. A második negyedévre a magyar szaka­szon 3 millió 550 ezer rubel értékű munkát irányoztak elő. 1978 harmadik negyedé­ben üzembe helyeznek 12 kompresszorállomást, köztük a bogorodcsányit augusztus­ban megkezdődik a nyomás­próba, az év végére pedig — az első lépcsőben 50 százalé­kos kapacitással — megindul a gáz az új távvezetéken. A tervek szerint a szövetség gázvezeték 1979 első negyed­évének végén teljes üzembe lép. Áz ÀGROBER Somogy megyei kirendeltsége irányító tervezői beosztásba építészmérnököt keres Jelentkezés személyesen a vállalat tervezési osztályvezetőjénél, Kaposvár, Kossuth I Lajos u. 6. (17803) Katonai államcsíny Afganisztánban Megdöntötték Daud kormányát Repülőgépek géppuskázzák a minisztériumokat A kabuli rádió csütörtökön este azt jelentette: az afgán fegyveres erők megdöntötték Mohammed Daud kormányát és a hatalmat Abdul Kader tábornok vezetésével a »fegy­veres erők forradalmi taná­csa« vette át. A tábornok rádióüzenetében hangsúlyozta, hogy »Afganisz­tán történelmében most első ízben fölszámolják a feudális zsarnokság és önkényuralom maradványait«. A »forradal­mi tanács« közölte, hogy este nyolc órától kijárási tilalmat rendeltek el. Felszólította a lakosokat, hogy ne hagyják el otthonukat, és hangsúlyozta, hogy szigorú intézkedéseket hoznak mindazok ellen, akik megszegik a forradalmi tanács parancsait. A kabuli rádió Islamabad­ban és Üj-Delhiben lehallga­tott adásában bejelentette, hogy a kormány tagjait őri­zetbe vették. Daud elnökről a közlemény nem tett említést Az afgán külügyminisztéri­umtól korábban a diplomaták még úgy értesültek, hogy az elnöknek nem esett bántódá- sa, sikerült egy hozzá hű ka­tonai egységhez menekülnie. Űj-Delhiből és Islamabadból keltezett nyugati hírügynöksé­gi jelentések arról számoltak be, hogy a nap folyamán az elnöki palotát és a legfonto­sabb középületeket harcko­csik vették körül, s repülőgé­pek géppuskázták a kabuli repülőteret, a légierő főpa­rancsnokságát és több minisz­tériumot. A heves harcok órákig tartottak. A francia nagykövetség épületét talála­tok érték, a konzulátus épüle­te teljesen összedőlt. Az AFP késő délután azt jelentette: teljes határozott­sággal még nem erősíthető meg az államcsínykísérlet si­kere, bár a rádió, a belügy­minisztérium épülete és.a re­pülőtér a kormány ellen fel­lázadt katonai egységek ke­zén van. Izraeli provokációk Dél-Libanonban Újabb támadás fenyeget Egyre gyakrabban jelennek meg a hadihajók A Dél-Dibanon megszállt részéből érkező hírek szerint a megszállók olyan helyzetet szándékoznak kialakítani, amely ürügyet szolgáltathat a Biztonsági Tanácsnak az iz­raeli csapatók azonnali és tel­jes kivonását sürgető határo­zatának teljes mellőzésére. Az izraeli erők az utóbbi két na­pon sorozatosan provokatív támadásokat intéztek a liba­noni haladó erők és a palesz­tinok ellen Tyr és Nabatijeh körzetében. Tyr körzetében az izraeli erők előbbretolták állásaikat és nagyarányú támadással fe­nyegetnek. Izraeli hadihajók egyre gyakrabban jelennek meg Libanon területi vizein. A megszállt dél-libanoni terü­letekről olyan hírek is érkez­tek, hogy Izrael eltulajdonítja a hadműveletek során vélet­lenül napvilágra került érté­kes régészeti leleteket, s foly­tatja a terület kirablását. A megszállt területeken iz­raeli kereskedők hatalmas hasznot zsebelnek be — a szükséget szenvedő lakosság­nak óriási felárral eladott áruikért. ( Csütörtökön Tel-Avivban bejelentették: az izraeli csa­patok vasárnap kezdik meg dél-libanoni kivonulásuk ed­digi legfontosabb szakaszát. Az ötnaposra tervezett csapat­mozdulatok azonban még min­dig nem jelentik a megszállt libanoni területek teljes ki­ürítését: az akció eredménye­ként az izraeli erők a Földkö­zi-tengertől az izraeli Metul- la magasságáig terjedő szaka- szón helyenként változóan, a határtól három-tíz kilométer távolságban foglalnak el új állásokat. A Sinai-félszigetet meg­szállva tartó Izrael mind na­gyobb erőkkel folytatja a te­rület olajkincsének kiaknázá­sát. A félsziget déli részén tel­jes üzemmel működtet három olajkutat, amelynek napi ho­zama máris 2 ezer tonna. Ez a mennyiség Izrael teljes kő­olajszükségletének egy harma­dát fedezi. Egyiptom ugyan panaszt tett emiatt az ENSZ főtitkáránál, ez azonbaft egy­általán nem zavtarja az izraeli hatóságokat Miközben a hi­vatalos Egyiptom tiltakozik, az is nyilvánvaló, hogy első­sorban magának tehet szem­rehányást: az agresszomak engedményeket tevő szadata politika csak tovább bátorítja Izraelt a mgszállt arab terü­letek kirablására. BEJRUT A libanoni parlament csü­törtökön egyhangúlag elfo­gadta azt a baloldal által sé­relmesnek tartott hatpontos megállapodást, amelyet parla­menti képviselők egy kis cso­portja a múlt héten dolgozott ki az új kormány megalakítá­sának lehetővé tételére. A képviselőház 99 tagja kö­zül 74-en jelentek meg az ülé­sen, amely mindössze fél órá­ig tartott. A megállapodás el­fogadása révén lehetővé vált, hogy Eliasz Szarkisz elnök ki­jelölje az új miniszterelnököt, és az összeállítsa az új kor­mányt, amely Al-Hossz lekö­szönő technokrata kabinetjé­nek helyére lép. Szigetek az óceánban A világ leggazdagabb or­szágában több mint 22 ezer dollár az egy főre jutó nem­zeti jövedelem. Kétszer any- nyi, mint Kuvaitban. Igaz, ez az imponáló statisztikai adat nem a nemzeti jöve­delem »érdeme«, hanem a szigetlakoké, ugyanis kevesen osztozkodnak rajta. Nauru a világ egyik legkisebb or­szága. A foszfátbánya A pici sziget Nauru, fél­úton van Sydney és Hono­lulu között; alig 22 négy­zetkilométert vesz el a Csen­des-óceánból. Lakóinak szá­ma 6000 körül van, de közü­lük csak 4000 az igazi nau- rui, a többiek Irinái keresfce­szigethez hasonlóan »adó- paradicsom«. 15 ezer körül van az országban bejegyzett társaságok száma és minden 600 lakosra jut egy bank — vagyis a banksűrűség húsz­szor akkora, mint az Egye­sült Államokban. Két okiból is érdemes fiókot nyitni az egykori brit gyarmaton: az egyik, hogy olcsóbb, mint máshol, és adót jóformán nem kell fizetni, a másik: olyan szigorúan védik a banktitkot, hogy a svájci pénzemberek ehhez képest kezdőknek tűnnek. A lehetőségek csábítóak. — elsősorban az amerikai adóhivatal kijátszására A legegyszerűbb módszer: a társaságok vagy gazdag ma­gánemberek bevételeik nagy dole, jól fizetett britek és ausztrálok, akik a közigaz­gatásban dolgoznak. A szi­get legnagyobb része egyet­len hatalmas külszíni fosz­fátbánya Jó években ebből a nyersanyagból kétmillió tonnát tudnak eladni a vi­lágpiacon. A bevételek fele az államé, amely névleges bérért ad lakóházakat, tanít­tatja a gyerekeket hattól ti­zenhét éves korukig, és gon­doskodik az állampolgárok orvosi ellátásáról. Ha valaki olyan beteg lesz, hogy a két helyi kórház nem tudja el­látni, államköltségen Auszt­ráliába viszik repülővel, ter­mészetesen az Air Nauru gé­pén. Az exportjövedelem 5— 10 százalékát a földtulajdo­nosoknak fizetik kl Nauru ugyanis szabályos tőkésor­szág, ahol a magántulajdon­nak profitálnia kell, és a szi­get 22 négyzetkilométeres területéből 19 négyzetkilo­méter magántulajdonban van. A világ leggazdagabb or­szágának gondjai is vannak. Az egyik az, hogyan költse el pénzét a naurui polgár. Mit is lehet csinálni egy ilyen kis helyen, ahol a fő­utca egyben a repülőtér ki­futópályája is (ha gép jön, forgalmi lámpával állítják le az autókat), ahol mind­össze egy hotel van, és ahol az ember 12 mérföld megté­tele után már körbe is au­tózta az országot. Nagy ‘gond, hogy mi lesz. ha elfogy a foszfát? A bányák 20—25 év múlva kimerül­nek. Komolyan fölmerült az ötlet, hogy altkor mindenki csomagoljon és költözzön át ausztráliai házába. Jobb módszer, hogy a kormány az exportbevételek jó részét be­fekteti és igyekszik jól ka­matoztatni. Jövedelmező­nek látszik az az elképzelés, amely szerint Naurut nem­zetközi üzleti központtá ké­ne fejleszteni. Az adó- és vámmentesség máris 130 külföldi társaságot vonzott az országba. Vannak kis szi­getállamok, melyek az ilyes­miből hosszú idő óta jól megélnek. Két „paradicsom” Nassau a tókés világ egyik pénzügyi központja. A Balia- ma-ságetek fővárosában minden valamirevaló ameri­kai és nyugat-európai bank­nak -van fiókja és a londoni Financial Times (Európa gazdasági napilapja) állan­dó tudósítót tart itt Nauru- hoz képest a Bahama-szige- tek nagy ország: majdnem 14 ezer négyzetkilométer a területe s ez többek között j 700 szigetet ölel föl, közü- I lük csak harmincon laknak Í emberek, összesen 200 ezren. A Bahama-szigetek arról híres — sót már-már hírhedt —. hogy több Karib-tengeri részét az adóparadicsomban helyezik el, tehát alig fizet­nek adót Kiadásaikat vi­szont az otthoni bankszám­lán tüntetik föL Kis ügyes­kedéssel ez továbbfejleszt­hető és akár csődöt is lehet jelenteni, miközben a pénz a közeli, de ellenőrizhetet­len nassaui bankban van. A Bahama-szigetefcről szólva ezek mellett már rit­kábban említik, hogy melles­leg négy amerikai támasz­pont is van ott, köztük egy műholdfigyelő állomás. Sokkal fontosabbak viszont a nyugati támaszpontok — az Indiai-óceán kis szigetálla­maiban. A sor a kelet-afri­kai partoknál kezdődik a Comore-szigetekkeL majd fontos láncszem a Seychel- ies-szigetak és az újságok­ban sokszor szereplő Diego Garcia; a sor valahol az in­donéz szigetvilágban ér vé­get. A Seychelles-szigetek legnagyobbikán, Mahén az Egyesült Államok műhold- figyelő állomást, Nagy-Bri- tannia repülőteret épített. Még két éve sincs, hogy a köztársaság független, tagja az ENSZ-nek és a Brit Nemzet'közösség nek. A stra­tégiai előnyökön kívül a kö­rülbelül 400 négyzetkilomé­ternyi szigetcsoport egyetlen értéke : kellemes éghajlatú és gyönyörű strandjai. Tehát turistaparadicsom. Több szi­getet már el is adtak gazdag külföldieknek, például az iráni sahnak és több nyu­gatnémet üzletembernek. Az ország legnagyobb »gyára« — egy sörfőzde — ugyancsak nyugatnémet tulajdonban van. A virágzó turizmus azon­ban alig feledteti, hogy a szigetország gazdasága na­gyon rosszul áll. A nyomorgó sziget A Comore-szigetek 2000 négyzetkilométernyi terüle­tén megtermő cukornád, szi­zál, kopra, kávé, kakaó, va­nília és illóolajok vagy 700 millió frankot hoznak egy évben, s ebből alig él meg a 300 ezer comorei. Turisták nem jönnek, és még a tá­maszpontbirtoklás kétes örö­mét is elvették tőlük. A franciák a támaszpont-szige­ten, Mayotte-on olyan nép­szavazást rendeztek, hogy a lakosság a volt »anyaország« mellett szavazott így ez a sziget — az Afrikai Egység­szervezet állásfoglalása és a nemzetközi tiltakozás ellené­re — francia maradt (két­száz idegenlégiós állomáso­zik ott). A másik három szi­getről viszont a sértődött franciák hazautaztak, s nem érkezik már a segély sem, amely korábban fenntartotta a comone-i gazdaságot. B, I.

Next

/
Thumbnails
Contents