Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
VIC AG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK J Ara: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 95. szám 1978. április 23., vasárnap biztonságot Európának! a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—aü-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt veitek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár János clvlársA Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően egyes vezető tisztségekben káderátcsoportosítást hajt végre; Pártszerveknél: a) Szűrös Mátyás elvtáraat, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövetét beválasztotta a Központi Bizottság tagjainak sorába, b) Biszku Béla elvtársat, a Politikád Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB titkári funkciójából és tudomásul vette nyugállományba helyezését. — Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának. — Korom Mihály elvtársat a Központi Bizottság tagját, megválasztotta a KB titkárának. c) Párdi Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetése alól és tudomásul vette nyugállományba helyezését. — Hoós János elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjét, kinevezte az osztály vezetőjének. d) Javasolta, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság — más fontos megbízatása miatt — érdemeinek elismerése mellett mentse fel első titkári tisztéből és pártbizottsági tagságából. — Javasolta, hogy Méhes Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti nak. a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. Ezután szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. A Kö/ponfi Bizottság az előterjesztéseket széles körűen megvitatta és egyhangúlag hozta meg határozatait. Ügy döntött, hogy a határozatok szövegét teljes terjedelemben közzéteszi. ! pártbizottság kooptálja tagjai I sorába és válassza meg a ! pártbizottság első titkárának. Állami szerveknél: I a) Javasolta, hogy Cseter- j lei Lajos elvtársat, a Köz- I ponti Bizottság tagját, érde- J meinek elismerése mellett ; mentsék fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári beosztásából és tudomásul vette nyugállományba helyezését — Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját az Elnöki Tanács tagját javasolta megválasztani a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkárává. bi Havasi Ferenc elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta felmenteni a .Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségéből. A Központi Bizottság Határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól \ À Központi Bizottság több [ mint féléves előkészítő munka | után, a párt-, az állami és a I társadalmi szervek tapaszta- ] latait és javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét és megállapí totta : — A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. márciusa-, ban megtartott XI. kongresz- szusa helytállóan elemezte az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelölte ki a szocializmus építésének soron lévő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista építőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál nehezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kiállották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta. — A Központi Bizottság, az állami, a gazdasági és a kulturális élet irányító szervei, a tömegszervezetek és mozgalmak vezető testületéi idejében megfelelő határozatokat hoztak a kongresszus elvi útmutatásainak gyakorlati megvalósítása céljából. — Népünk jól fogadta, tettekkel támogatja és eredményes munkájával megoldja a kongresszus által kitűzött feladatokat. Mindennek köszönhetően a XI. kongi-esszus határozatainak végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén, a belpolitikában, a gazdasági építőmunkában, az ideológiai, tudományos és [ kulturális területen, a rçemI zebközi kapcsolatok fejlesztésében. A ‘kongresszus határőr I zataiban, az ötödik ötéves népgazdasági tervben előírt feladatok időarányos részének megfelelő megoldásával eredményesen, töretlenül folytatódik hazánkban a fejlett szocialista társadalom építése, az ország gazdasága erősödik, az életszínvonal emelkedik, s növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. — A XI. kongresszus határozatai, az azokat kiegészítő központi bizottsági határozatok, állami döntések jelentik . változatlanul a további munka alapját. Társadalmunk politikailag egységes, a munkás- . osztályban, a parasztságban, az értelmiségben, egész népünkben él és növekszik a szocialista céljaink elérésére irányuló tettrekésaség. Minden szükséges feltétel adott tehát, illetve folyamatosan megteremthető ahhoz, hogy a XI. kongresszus határozatait időarányosan, jó eredménnyel megvalósítsuk. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását ellenőrizve arra a következtetésre jutott, hogy most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása minden területen és minden szinten; az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. A XI. kongresszus határozata és programnyilatkozata átfogja építőmunkánk egészét, ezért « jelen határozat célja, A XI. kongresszus elemzőén vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerelő erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának eredményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön és a nemzetközi helyzet általános alakulására is kedvezően hatott. A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolatokat. Az európai biztonsági értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek belgrádi találkozója — az elhúzódó viták ellenére — hasznos volt és kielégítő eredménnyel zárult. — Marjai József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, javasolta kinevezni miniszterelnök-helyettesnek. c) Korom Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tagját javasolta felmenteni igazság- üg---miniszteri tisztségéből. — Markója Imre elvtársat igazságügyi minisztériumi álI lamtitkárt javasolta kinevezni igazságügy-miniszternek; — Soltész István elvtársat, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatóját javasolta kinevezni kohó- és gépipari miniszternek, A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségiek; összetételét. Erre vonatkozó határozatát a Pártélet című folyóirat közli. A különböző reakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei isimét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását. A »szovjet fenyegetéséről szóló régi hazugságok felújításával a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. A nemzetközi küzdőtéren objektíve a reakciónak, az enyhülés szélsőséges ellenfeleinek kezére játszik az a körülmény is, hogy a szocialista országok, a haladás erői a békéért, a nemzetközi biztonságért tett erőfeszítéseik során szüntelenül beleütköznek a kínai vezetők nagyhatalmi külpolitikájába. 1. Kormányzatunk, a Magyar Népköztársaság külpolitikája a pártkongresszus irányvonalát, az országgyűlés állásfoglalásait követi, a közös érdekű kérdésekben a szocialista országok egyeztetett külpolitikai álláspontjának megfelelően lép fel, aktívan és eredményesen szolgálja országunk, népünk érdekeit, a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke általános ügyét. Külpolitikai tevékenységünk alapvető feladata szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ez a politika megfelel népeink közös eszméinek, érdekeinek és céljainak, egyben országunk szuverenitásának, népünk nemzeti függetlenségének is erős támasza, békés szocialista építőmunkánk folytatásának legfőbb biztosítéka. A kapcsolatok továbbfejlesztésére az elmúlt időszakban is meghatározó befolyást gyakoroltak párt- és kormányküldöttségeink találkozói, országaink, pártjaink képviselőinek rendszeies megbeszélései, tapasztalatcseréi. Aktívan részt veszünk a szocialista országok többoldalú együttműködésének kibontakoztatásában minden területen. 2„ Támogatjuk a gyarmati uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért. A barátság szellemétől áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fejlődő országok vezetőivel; ezek jól szolgálták a kapcsolatok szélesítését. Kibontakozó sokoldalú, politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk révén hozzájárulunk, hogy az új nemzeti államok megszabaduljanak az imperialista gyarmatosítás súlyos örökségétől, s az újgyar- jnatosító törekvésekkel szemben megszilárdítsák politikai függetlenségüket, gazdasági önállóságukat. A világ haladó közvéleményével együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél-Afrika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglévő gyarmati elnyomás és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. 3a A párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontunknak megfelelően következetesen munkálkodunk a békés egymás mellett élés politikájának kiterjesztésén, a tőkésországokkal fennálló kétoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok szélesítésén. A Magyar Népköz- 'ársaság a kongresszus óta 18 állammal létesített diplomáciai kapcsolatot, és jelenleg 122 állammal áll diplomáciai viszonyban, s képviselve van minden jelentős nemzetközi szervezetben. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követően hazánk kormánya 19 tőkésországnak tett konkrét együttműködési javaslatot a záróokmány szellemében. A békés egymás mellett élés elvei alapján fejlődtek kölcsönösen előnyös kapcsolataink Finnországgal, Ausztriával, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszországgal és több más európai tőkésországgal, amihez további lehetőséget tártak fel a Központi Bizottság első titkárának, az Elnöki Tanács elnökének, a Miniszter- tanács elnökének, a külügyminiszternek és országunk más képviselőinek hivatalos tárgyalásai. Haladás történt a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban is. 4. Á Magyar Népköztársaság legfőbb külpolitikai célja a béke védelme és megszilárdítása. Állhatatosan harcol azért, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének irányvonala folytatódjék. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű szovjet javaslatokat, a Varsói Szerződés szervezetének kezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezését célozzák. Helyesli a nemzetközi helyzet enyhülésére meghatározó módon kiható szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását, a stratégiai fegyverek korlátozását célzó SALT—II. tárgyalások folytatását, s kívánja azok eredményes befejezését. Határozottan fellép a neutron- fegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésének terve ellen. A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése gazdasági, tudományos, kulturális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együttműködésünk szélesítésére minden lehetséges területen. II. A belpolitikai helyzet A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyezele szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményéként tovább erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A párt, a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, a dolgozó nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd. A társadalmi fejlődés fő folyamataiban megvalósulnak a tudományos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelőeszközök állami és szövetkezeti tulajdona. A társadalom osztályviszonyait a i munkásosztály, • a parasztság, j ! az értelmiség egymáshoz való közeledése, alapvető érdekeinek azonossága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országiban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializmus eszméi széles körben terjednek és mind inkább áthatják a közgondólkozást. A szocialista világnézet és erkölcs fejlődését érzékelhetően bizonyítják az építőmunka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvánuló helytállása, politikai érettsége, . : ■ I (Folytatás a 2. oldalon.)’ KÖZLEMÉNY I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk hogy azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet, amelyek megoldásával most leginkább elősegíthetjük a kongresszus határozatainak következetes megvalósítását, s újabb lendületet adhatunk a szocializmus építésének.
