Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
Átadták az Állami-és Kossut h-díjakat (Folytatói a 2. oldalról) BOGÁR RICHARD Unt Ferencdíjas balettmesternek; BREITNEB TAMAs karmesternek; CSANYI AKPAD Jászai Maridíjas díszlettervezőnek; CSOMÓS MARI Jászai Mari-díjas színművésznek; OARGAY ATTILA Balázs Bfla- dij as raj zfilmrendezőnek ; FEHÉR TIBOR jászai Mari-díjas színművésznek; FORGÁCS JÓZSEF Liszt Ferenc- díjas szólótáncosnak; GABOR MARIANNE festőművésznek ; GARAS DEZSŐ Jászai Mari-díjas színművésznek ; GÖNDÖR KLARA Jászai Maridíjas színművésznek; HAJNAL GABRIELLA Munkácsy Mihály-díjas gobeiintervező művésznek ; HORVATH ADAMNAX, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezőjének; HUSZARIK ZOLTÁN Balázs Béla-díjas filmrendezőnek: KATKICS ILONÁNAK, a Magyar Televízió Balaza Béla-díjas rendezőjének; KÖRMENDI JANOS Jászai Mari-díjas színművésznek ; LKHOTKA GABOR Uart ftrenc-díjas orgonaművésznek; MADARAS JÓZSEF Balázs Béla-díjas színművésznek; MARTON FRIGYESNEK, a Magyar Rádió jászai Mari-díjas rendezőjének; MORELL MIHÁLYNAK, ft Magyar Filmgyártó Vállalat vágójának; MEIZL FERENC liszt Ferenc- díjas zenekari művésznek; NÉMETH ISTVÁN Munkácsy Mihály-díjas belsőépítésznek; NÉMETH JANOS Munkácsy Ml- hály-díjas kerámikusművésznek ; NÉMETH JÓZSEF Balázs Béla- díjas fotóművésznek; NÉMETH MARIKA Jászai Maridíj as színművésznek ; PÁLOS IMRE Liszt Ferenc-cM- j as magánénekesnek ; PETZ FERENCNEK, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara ütőhangszeres művészének; RAK SANYI GELLERT Jászai Mari-díjas színművésznek; SAROSDY REZSŐ Jászai Mari- díjas színművésznek; SASS SYLVIA Liszt Ferene-di- jas magánénekesnek: SZABÓ MIKLÓS Liszt Ferenc- dijas karvezetőnek; SZÉKELY GABOR Jászai Mari- I díjas igazgató főrendezőnek; SZILVÁST NÁNDOR Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek; SZTANKAY ISTVÁN Jászai Mari-díj as színművésznek ; VARHELYI ENDRÉNEK, a Magyar Állami Operaház magánénekesének ; VASAS KAROLY Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek; DB. VADASZ GYULANÉNAK, a Nemzeti Színház rendezőjének. József Attila-díj AFATI MIKLÓS költő, CSÁSZÁR ISTVÁN író, GAZDAG ERZSÉBET lró, ELLES ENDRE Író, KARDOS G. GYÖRGY lró. KENYERES ZOLTÁN Irodalomtörténész, kritikus, LADÁNYI MIHÁLY költő, MOLDOVA GYÖRGY Irő. SZÁRAZ GYÖRGY író, TANDORI DEZSŐ költő, műfordító, ÜT ASSY JÓZSEF költő. Balázs Béla-díj András ferenc rendező, FEHER GYÖRGY rendező, Áruvizsgálat Mitől farmer a farmer? . Aligha szorul bizonyításra : a fiatalok (és a kevésbé fiatalok) körében a legnépszerűbb öltözék — a farmer. Sokáig csak >-kéz alatt« és borsos áron lehetett beszerezni egy-egy eredeti darabot. Ma már az üzletekben kaphatók a márkás (Levis, Lee) farmerek, s bár anyaguk, szabásuk igazán megfelel a fiataloknak — áruk sajnœ nem egészem Olcsóbb megoldás anyagot, h.merszö vetet venni, és abból megvarrni, megvarratni a íar- meröltözék még hiányzó darabjait. A magyar gyártmányú íamerszövetek, még ha nem is kelhetnek versenyre az eredeti alapanyaggal, de jellegükben, minőségükben némelyik már megközelíti azt. Egyre bővebb a választék is. E választást könnyíti meg a Nagyító. A fogyasztók lapjának márciusi számában a far- merszövetek kerültek a nagyító alá. A minta — mi is lehetne más — az eredeti Levis és Lee nadrágok szövete. S bár ezek méteráruként nem vásárolhatók meg, a viszonyítás kedvéért ezek jellemzői is szerepelnek a Nagyító tesztjében. Á Levis farmerek' minősége kiváló, a teszt megállapításai — ritka eset — a közhiedelmet támasztják alá. A Lee farmerek minősége egy árnyalattal, pontosabban egy minőségi fokozattal gyengébb. dezte, az ifjú hozzáértők véleményét is felhasználta az objektív minősítés meghatározására. A (természetesen megváltoztatott nevű) farmerszövetmintákat kellett »osztályozniuk«. vőipari Vállalat termékek Feszes, jó fogású szövet, talán ezért is tetszett többeknek. A műszaki tulajdonságokat illetően is jó minőségű. Nem tetszettek Texas, Derszi, Kansas Nos, a minták között szereplő két márkás anyag, a Levis és a Lee farmerek anyaga szerepelt a legjobban. Ezt követi a Texas nevű jugoszláv farmernadrágok anyaga és néhány magyar farmerszövet is jól megállta a helyét; míg a rangsorban szinte a legutolsó a nálunk Is kapható lengyel farmerek anyaga. A méteráruként is megvásárolható farmeranyagok közül a Szeged tetszett a legjobban s a legtöbbeknek. Igaz, nem is a legolcsóbb áru (a 140 cm széles anyag ára 252 Ft). Talán ennél a szövetnél sikerült a leginkább megközelíteni az eredeti farmeranya- gok jellegét. De nemcsak a jellegét, a minőségét is, hiszen tartóssága jó, kopásállósága kiváló. (Az anyag egyébként a Derszi néven kapható farmernadrágok, öltözékek alapanyaga.) Jóval olcsóbb a Kansas nevű anyag (150 cm széles, 154 Ft métere, a Lenfonó és SzöHogy a hagyományos szövetektől mennyire eltérőek a íarmerszövetekkel szembeni igények, azt két szövet, a Jura és a Cowboy példázza (Mindkét anyag viszonylag olcsó, az előbbi 150 cm széles és métere 129 Ft-ba kerül, az utóbbi 80 cm széles és ára 87 forint). Tulajdonképpen mindkettő jó minőségű szövet, s különösen a második tartós cs strapabíró — csakhogy nem pamutból, illetve nem csupán pamutból készülnek, ami pedig a farmeranyagoknál mondhatni »követelmény«. Ezért sem nyerte el a fiatalok tetszését — legalábbis a megkérdezetteknek kevésbé tetszett. A legolcsóbb farmerszövet a Fikusz. Nem mérettartó, mosás után eléggé összemegy, — ez még a kisebbik baj, hiszen ez majd minden farmerra (a márkásokra is!) jellemző, csakhogy a szövet jellegében nemcsak fogásra, de ránézésre sem »igazi farmer«. Kár, mert igazán olcsó (a 80 cm széles szövet ára 55 Ft). Sz. L GYARMATOT LÍVIA mnlezA. HEMZO KAROLT lotómÜTte, KELEMEN FERENC rendező, LUGOSSY LASZLO rendező, NEMERE LASZLO rendező, TÓTH A. PÁL díszlettervező, TÓTH JÓZSEF fotóművész, VUKAN GYÖRGY zeneszerző. Erkel Ferenc>díj LKNDVAY kamhjlö zeneszerző» DR. MARTIN GYÖRGY tudományos kutató, RAJECZKY BENJÁMIN zenetörténész, SIMON ANTAL koreográfus. Jászai Mari-díj ATS GYULA színművé«, GYURKÓ HENRIK színművész, JOOs LASZLO színművész, JORDAN TAMAS színművész, KERN ANDRÁS színművész, KÖTI ÁRPÁD színművész, kozAk andras színművész, LUKACS SÁNDOR színművész, MOOR MARIANN színművész, POGÁNY JUDIT színművész, SZACSVAY LASZLO színművész, VADASZ GYULA rendező. Liszt Ferenc-díj ERDÉLYI SÁNDOR szélótáncos, KARES BELA magánénekes, KINCSES VERONIKA magánénekes, KRALIK JANOS karmester, NEMETH JÓZSEF magánénekes, FARKAI ISTVÁN karvezetés, PEGE ALADÁR előadóművész, PONGOR ILDIKÓ azólótáncos. Munkácsy M.-dij AGOTUA MARGIT grafikusművész, CSAVLEK ANDRAS festőművész, FiNTA LASZLO Ipari formatervező, CRAY KAROLY NE terttlterrezó, GYARMATOT AGNES dfszletjelmeztervezö, JANZER FRIGYES szobrászművész, KELEMEN JÓZSEF Ipari formatervező, MÉSZÁROS ANDRAS karikaturista, PAPACHRISTOS ANDREAS szobrászművész, POTYONDI MARGIT belsőépítész, RÉTFALVI SÁNDOR szobrászművész, SCHENER MIHÁLY festőművész, SZATHMAHY GYÖNGYI JSObrászmüvész. Ha nedves ruhával dörzsöljük ••• À legfontosabb követelmény a jó farmeranyaggal szemben, hogy strapabíró, vagyis tartós és erős legyen. A jó farmerszövet — bizonyos határok között — nehéz és vastag. A kopásállóság és a színtartóság szempontjából már teljesen mások a követelmények a íarmerszövetekkel szemben, mint a hagyományos kelméknél. Csupán egy példa: az amatőr szakértők szerint is csak az a farmer jó minőségű, amelyet, ha nedves ruhával megdörzsölnek, a ruhát elszínezi. Továbbá: a jó farmeranyag kismértékben ereszti a színét, a használatban megfakul stb. Persze, a farmerek esetében ugyan ki »hinne« a műszaki vizsgálatoknak, a különféle szakító és egyéb próbák eredményeinek, amikor az igazi »farmerszakértők« szerint valójában a fogásnak, a »farmerjellegnek« van jelentősége. A farmereknek ezt a sajátosságát mindenképpen figyelembe kell venni, s ezért a Nagyító olvasóit is megkér0 Somogyi Néplap Cserélik a csöveket A Kalínyin városrészben megkezdték a csapadékvíz-elvezető csövek cseréjét. Az új csövek hosszabbak a régieknél, éo jobban záró anyagból készültek. Távolodó évek VJsŰgMki Gr. bqi István reaóór sfezredest a menti rviiflas főkánttány közbiztonsági helyettesét, eredményes munkája elismeréséül, nvadállományba vonulása alkalmiból a Vörös Csillag ftr- demrenddel tűntették ki. Nem először ültünk így az asztal meülett, beszélgetve. Mindig valamilyen fontosabb bűncselekményről, ügyről volt sző. A téma meet egészen más : az elmúlt harminc évről kérdezem dr. Varga Istvánt. Egy mozgalmas életútról szeretnék képet kapni. Arról, hogyan kezdődött, mennyi sikerben volt része, és persze arról is, milyen kudarcokon kellett túllépni, hogy új lendülettel dolgozzon tovább. Harminckét év eseményeit pár sorban összefoglalni nem könnyű. Csupán egy-egy képet villanthatunk föd arról, mi minden történt ez idő alatt — Szüleim Bummás cselédek voltak — kezdd dr. Varga István. — Nem volt köny- nyú életünk. Én 1946-ban jelentkeztem rendőrnek, Pécsre mentem a tanosztályra. Nem nevezném ezt egészen tudatos, megalapozott dolognak, inkább külső tényezők, mások hatottak rám. Az viszont, hogy az annak idején működő pártok közül a kommunista pártba léptem, már nagyon is tudatos, végiggondolt folyamat eredménye volt. Pécs után Somogy megye következett, és a fiatal, tapasztalatlan rend'őr végigjárt számtalan állomást. Még felsorolni is nehéz a községeket, ahol szolgálatot teljesített. Kezdődött Hetesen, aztán Surd, Csurgó, Zákány, Barcs következett. — Barcson 1952-ben szak asz vezetőként politikai tiszt lettem. Közben persze állandóan tanulnom kellett A 32 év alatt szinte végig tanultam, a napi munka mellett. A rendőrségnél végeztem el az egyetemet is. Aztán pártiskolák, tanfolyamok követték egymást. Barcs után Kaposvárra, a megyei rendőr-főkapitányság politikai osztályára került majd 1957-ben, 31 évesen a Fonyódi Járási Rendőrkapitányság vezetője lett — Ez volt talán a legnehezebb időszak. Különösen, az első két év. Fiatal ember voltam, és meglehetősen tapasztalatlan. A fonyódi évek azonban sok mindenre megtanítottak. Azután újra Kaposvárra kerültem. 1964-ben fejeztem be az egyetemet, és akkor neveztek ki a megyei vizsgálati osztály vezetőjének. Ez az időszak volt a legszebb. Itt volt a részem a legtöbb sikerben, igaz, értek kudarcok is. Utána azonban kétszeres erővel dolgoztam. A nagyobb bűnügyeknél gyakran én magam végeztem a kihallgatásokat és nemcsak osztályvezetőiként vettem részt a vizsgálat munkájában. A fáradtság kerüli szőba. — Régebben soha non Ismertem ezt az érzést, legalábbis a szellemi fáradtságot nem. Pedig gyakran két nap, két éjjel nem volt megállás. A fáradtságot három éve ismerem. A vizsgálati osztályon bőven van munka, ott a lazítás lehetetlen. Kapcsolatokat kiépíteni létkérdés. Más osztályokkal együtt, egymást segítve lehet dolgozni. — Később aem szakadtak meg ezek a kapcsolatok, a munkatársakkal a baráti viszony. Ott, a vizsgálati osztályon tudtam meg, mennyit segíthetünk egymásnak. És a pártszervek is sokat segíthetnek. Csak így, együtt dolgozva érhetők el az eredmények, csak Így lehet beszámolni sikerről. — Amikor 1974-ben főkapitány-helyettesnek nevezték ki, nem hiányzott az a munka, amelyet a vizsgálati osztályon végzett? — Más feladatokat kaptam. Azokat az éveket azonban nem lehet elfelejteni. Gyakran visszatértem az osztályra. Persze igyekeztem, hogy a rendőrségi munka egyetlen területe se legyen ideken számomra. Tapasztalataim voltak, hiszen a járási kapitány szintén ilyen feladatokat lát el. És sok segítséget kaptam a főnökeimtől, a beosztottaktól egyaránt. Természetesen kritikát is, és ez különösen segített, hiszen így jobban láttam, hol mit kell máshogyan csinálnom. Az elismerés sem maradt el. Dicséretek, jutalmak, kitüntetések. Az el só kitüntetés a Közbiztonsági Érem bronz fokozata Azután sorba a többi, s végül most a tizenkettedik, 32 évi munka elismeréseként: a Vörös Csillag Érdemrend. — Most jöttem rá, milyen nehéz befejezni ezt a munkát Ügy tervezem, hogy a jövőben a megyei közlekedésbiztonsági tanácsban dolgozom. Nem akarom, hogy megszűnjön minden kapcsolatom a volt munkatársakkal, mert nem lehet tétlenül élni. Pihenni kell, de tétlennek lenni nem szabad. Dán Tibor A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat fölvesz EGY PÉNZTÁROST, • EGY GÉPKÖNYVELÖT ÉS,EGY ANYAGKÖNYVELŐT. Jelentkezés a személyzeti osztályon: Kaposvár, Malom u. 10.