Somogyi Néplap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
Elvi egyetértésben a hatékonyabb munkáért A csapatzászló kötelez Auguszt Bálintné a gyáregység dolgozóinak szalagját köti a zászlóra. { átnyújtotta a csapatzászlót Varga József alezredesnek. Török Mihály vezérőrnagy a miniszáer, Auguszt Bálintné pedig a gyáregység dolgozói, szocialista brigádjai nevében köt szalagot az új csapatzászlóra. »-Népünk szabadságáért-« — ez olvasható a szalagon, s erről beszél áz ünnepélyes pillanatok után Varga alezredes, és arról, hogy mire kötelezd őket a gyár dolgozóinak bizalma. A háromszoros hajrá a katonák fogadalmát jelzi, azt az ígéretet: a jövőben is becsülettel teljesítik kötelességeiket, hajtják végre feladataikat. A marcali általános iskolások köszöntik énekkel az egységet. Messze Száll a dal a hatalmas laktanyaudvaron, ahol a példás tisztaság, a virágok, a zöldellő parkok is az itt szolgáló katonák réndszere- tetéről, szorgalmáról tanúskodnak. Díszmenet. A pattogó indulók hangjaira, élen az új csapatzászlóval vonulnak el a vendégek és a parancsnokok előtt az élenjáró egység katonái. Ott vonul fegyelmezetten Kpszta Bertalan tizedes, Hosszú Béla honvéd, Hármonyik István tizedes, Horváth Ferenc főhadnagy, Virág Lajos mérnök hadnagy. Nem látszik rajtuk, hogy csupán néhány napja tértek vissza egy fárasztó, eredményes harcgyakorlatról. Büszkék, elégedetten nézik a díszmenetben vonuló katonákat a parancsnokok, a vendégek és a csapatzászlót adományozó gyáregység képviselői: Gulyás János igazgató, Kovács János KISZ-titkár, aki ugyancsak itt teljesített katonai szolgálatot. Látszik az arcukon: tudják, jó kezekbe került a zászló, Varga alezredes egységének katonái méltóan fogják őrizni. ..! Sz. L. A boltvezető KISZ-titkár Pártunk egész tevékenységében meghatározó szerepeit játszanak az alapszervezetek. Munkájuk színvonalától nem kis mértékben függ, hogy miként érvényesül társadalmunkban a párt vezető szerepe. Tevékenységüket, jélentő- ségüínet aláhúzta a XI. kongresszus is, amely kiemelte: »A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben.-« A vezető szerep eredményes érvényesítése, a politikai irányvonal következetes megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a párt folyamatosan tökéletesíti saját munkastílusát E törekvésnek elválaszthatatlan rész« az alapszervezeti munka stílusának, módszereinek továbbfejlesztése. A fejlett szocialista társadalom építéséneik, a reánk háruló politikai feladatok megoldásának ez napjainkban lényeges követelménye. A politikai élet irányítója Az alapszervezeteknek sokrétű tennivalóik vannak a párthatározatok valóra váltásában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Mégsem lenne helyes szerepüket erre szűkíteni. Leegyszerűsítő, pontatlan az a — gyakorta emlegetett — megállapítás, amely szerint az alapszervezetek arra hivatottak, hogy végrehajtsák a párt határozatait. Rendeltetésük, hivatásuk több ennél: működés» területükön óik a politikai munka, a politikai élet fő irányítói és szervezői. Ez azt jelenti, hogy a párt általános érvényű határozatainak szellemében elemzik, vizsgálják területük politikai viszonyait, a felsőbb pártszervek határozataival összhangban döntéseket hoznak a megérett kérdésekben és szervező munkával, politikai befolyásukkal biztosítják ezek végrehajtását E tevékenységük szervesen beleilleszkedik politikai rendszerünk működésének mechanizmusába. Más szóval: a pártszervezet az egyenrangúság elve alapján termékeny kapcsolatot tart fenn az adott terület állami vezetéséivel, s szoros szálakkal kapcsolódik az egész munkahelyi kollektívához, az ott tevékenykedő társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz. A munkában kialakult egymásra utaltság — úgy is fogalmazhatnám : kölcsönös függőség — alapján együtt, egyetértésben dönt az adott gazdasági egység vagy intézmény állami vezetődve! a kollektívát érintő legfontosabb politikai természetű, kihatású kérdésekben. Mint az adott terület kommunistáinak közössége, a szakszervezettel, az ifjúsági szervezettel, a szocialista brigádokkal és más társadalmi mozgalmakkal való együttműködésen keresztül befolyásolja az egész dolgozó kollektívát. Törekszik minél alaposabban megismerni érdekeit, véleményét, hangulatét, hogy az egész közösség valós érdekeinek képviselője és szószólója lehessen. A pártszervezet ezáltal közvetlen eleme, tényezője a munkahelyi demokráciának; tevékenysége alapvető szerepet játszik abban, hogy az általa képviselt munkahelyi kollektíva részt vehessen az irányításban, a döntésekben. Az elviség és konkrétság egysége A pártalapszervezetek többsége a gazdasági élet területén tevékenykedik. Ezért az előbb említett feladatkör számukra tartalmilag mindenekelőtt a gazdaságpolitika megvalósítását, a gazdasági kérdések megoldására irányuló fáradozást jelenti, abban ölt testet. Tanulságos megvizsgálni, kiket tesznek általában felelőssé a pártszervezetekben a különféle gazdasági természetű határozati, munkatervi pontok megvalósulásáért. Leginkább mérnököket, technikusokat, agronómusokat, közgazdászokat, versenyfelelősöket és így tovább. A magyarázat, az indok általában az, hogy nekik ez munkaköri kötelességük is, így a pártmunkában is ők tudnak vele a legjobban foglalkozni. Ügy vélekednek tehát, hogy az ilyen feladatokat legcélszerűbb szakemberekre bízni. E felfogással vitába kell szállnunk. A pártszervezetnek a gazdasággal kapcsolatos tevékenysége nem lehet csupán a kommunista gazdasági vezetők, szakemberek feladata. A pártmunkában ugyanis a gazdasági feladatok közül elsősorban azokat célszerű és helyes kiválasztani, előtérbe állítani, amelyek politikai természetűek. Ezek olyan kérdések, amelyek megoldása egyaránt igényli a konkrét szervezést és az emberek gondolkodásának alakítását, vagyis a politikai munkát. Ebben pedig az alapszervezet minden tagjának megvan a maga helye, szerepe, teendője. így mutatkozik meg a mindennapi gyakorlatban az, hogy a pártszervezet a gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megoldását elvi-politikai eszközökkel irányítja Az elvi irányítást azonban nem lehet, nem szabad szembeállítani a konkrétsággal, az operativitással. A kettőnek együtt kell jellemeznie az alapszervezeti munkát. Hiszen ezen a szinten az elvi kérdések is mindig konkrét formában merülnek fel, s konkrét megoldást igényelnek. A konkrétság követelménye azonban nem jogosít arra hogy a pártszervezetek a gazdasági vezetők helyett, illetve a gazdasági vezetés módszereivel és eszközeivel dolgozzanak. Átmenetileg például megoldhatnak gondokat, ha maguk sürgetik és politikai kapcsolataikkal élve megszerzik a feldolgozás számára a hiányzó nyersanyagot. De tartósan mégis csak a hatáskö- rileg illetékes gazdasági vezetőktől kell igényelniük a megoldást, szükség esetén felvetve akár a személyes felelősséget is. A pártszervezet alapvető feladata minden ályen probléma jelentkezésekor, hogy a tartós megoldás útjait keresse, egyengesse. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a problémákat marxista módon vizsgálják, vagyis nem feledkeznek meg a valóságosan érvényesülő és a cselekvést meghatározó érdekekről. A párt- határozatok elfogadtatása és megvalósítása csak úgy lehetséges, ha eközben állandóan munkálkodnak azon, hogy az egyéni és csoportérdek összhangba kerüljön az általános érdekkel, kifejezze azt. Ha ezek között figyelemre méltó, lényeges az eltérés, akkor a megoldás céljából jelezniük, kezdeményezniük kelL Kialakulhat ilyen helyzet például a termelési szerkezet átalakítása kapcsán, amely egy sor helyen új követelményeket támaszt, a munkahely, a munkakör megváltoztatását, esetleg új szakma elsajátítását is igényli. Kapcsolat a szakmai vezetéssel A gyakorlatban tehát a politikai és a szakmai feladatok nem határolódnak el élesen egymástól. A kettő összekapcsolódása, kölcsönös felté- telezettsége határozza meg a pártszervezet és a munkahelyi vezetés kapcsolatának tartalmát is. Nemegyszer úgy teszik fel a kérdést, hogy ki vezet az adott területen, ki kinek van alárendelve. Ügy vélem, már magának a kérdésnek ily módon való feltevése is helytelen. Az egyszemélyi vezetés konkrét és határozott intézkedésekben fejeződik ki, a párt- szervezet elvi-politikai irányító tevékenysége viszont általában kevésbé »kézzelfogható-«. Ez olyan látszatot kelthet, hogy a munkaterület igazi »gazdája«* a gazdasági, intézményi vezető, s a pártvezetés mögéje szorul. E látszatot csak erősíti, ha például a felsőbb pártszerv képviselője is mindig az igazgatót vagy az elnököt keresi meg a munkával összefüggő kérdésekben, s nem a párttitkárt, a pártvezetőséget. Valójában azonban itt nincs, nem lehet szó valamiféle egyirányú alárendelődésről. A pártszervezet, mint kollektíva és annak választott vezetősége, tisztségviselői nincsenek a munkahelyi vezetőnek alárendelve, az nem utasíthatja őket semmiféle döntés, állásfoglalás meghozatalára. Ha a munkahelyi vezető tagja pártunknak, a párt életében semmivel sincs több joga, mint bármely más párttagnak, s kötelességei is azonosak. De akár párttag, akár pártonkívüli, mint a munkáshatalom megbízottja politikai felelősséget visel a gondjaira bízott területen folyó munka egészéért. S ezt a felelősséget nemcsak a felsőbb szervek előtt viseli, hanem az adott egység kollektívája előtt is. E felelősség elsősorban nem formális jogi keretek között érvényesül, hanem mindenekelőtt abban testesül meg, hogy a vezetőnek élveznie kell az ott működő pártszervezet politikai bizalmát. Az alapszervezet tehát nem úgy érvényesíti helyileg á párt vezető szerepét, hogy csorbítja a munkahelyi vezető jogkörét, önállóságát, s őt megkerülve vagy ellenére intézkedik olyan kérdésekben, amelyek megoldása reá tartozik, az ő feladatköre, hatásköre. A párt állásfoglalásainak érvényesítésében számára a legfőbb eszköz a politikai bizalom kifejezésre juttatása. Megadja ezt a bizalmat minden vezetőnek, amíg azok a párt politikája alapján, annak szellemében dolgoznak, és megvonja mindazoktól, akik nem így végzik munkájukat. Márpedig e politikai bizalom nélkül senki sem tölthet be vezető tisztséget, beosztást. Népköztársaságunkban ezt minden állami szerv, intézmény tekintetbe veszi és szem előtt tartja. Ha így értelmezzük ezt a kérdést, azt kell mondanunk: megvannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a pártalap- szervezetelk betöltsék hivatásukat, megfeleljenek rendeltetésüknek. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy tevékenységük e feltételek között mind eredményesebb. Egyre több részükről a jó kezdeményezés, ötlet, elgondolás, s ezek támogatásra is találnak. Erősödő öntevékenységük fontos szerepet játszik abban, hogy továbbra is eredményesen oldjuk meg a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló politikai feladatokat. Lovakkal áfák között Erdőirtás Füst kanyarog az ágak között, messziről vonzza a szemet. A tisztáson teherautó áll, a daru nyergében ülő kezelő csak a vezérlő karokat mozgatja, s tíz perc alatt hasábfa- hegy magasodik a rakfelületen — emberkéz érintése nélkül. Balatonszentgyörgy határában, a marcali erdészet barihegyi kerületében már ingujjban dolgoznak az emberek. A fák között két erős, igásló bó- kolva vonszolja az öles fator- zseket. A gépek itt nem tudnak mindent helyettesíteni; ahol elfér a ló, ott szorongana az erős traktor. A tisztásra kí- vonszolt fatörzsek pár perc alatt szabályos hosszúságú hasábokká rendeződnek. Az egyikből papírfa lesz, amelyet e"”enesen Olaszországba szállítanak, a másikból tűzifa, a harmadikból meg parkett. — Az erdei munka más, mint a többi! mondja a »Legyen e zászló a csapat beosztottjai előtt a katonai becsület, hősiesség, helytállás és dicsőség jelképe ... (Kivonat a honvédelmi miniszter adományozó leveléből.) Zászlódíszbe öltözött a laktanya. Az alakulótéren ott áll felsorakozva az egység. Ünnepi hangulat, érződik a katonák feszes tartásából, s az egymás után érkező, a díszemelvényen helyet foglaló vendégek megjelenéséből is. Itt vannak a marcali járás, város párt- és tanácsi vezetői, a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. És a Mechanikai Művek marcali gyáregységének küldöttei, akik — mint a miniszter levele tanúsítja —a csapatzászlót adományozták Varga József alezredes élenjáró címmel hatszor, s a KISZ KB Kiváló Zászlójával kétszer kitüntetett egységének. Pattogó indulók hangjára két munkásőr között katonai díszszakasz kíséretében Kökény Attila, a Mechanikai Művek lakatosa hozza a vörös selyemzászlót, ö is ennél az egységnél szolgált, innen szerelt le kiváló katonaként — ezért érdemelte ki ezt á megtiszteltetést Kürtszó harsam. Fullajtár István százados, vezénylő parancsnok tesz jelentést a Bernáth Béla ezredes, magasabb egységparancsnak kíséretében érkező Török Mihály vezérőrnagynak, a honvédelmi miniszter képviselőjének. Felhangzik a Himnusz. Az élenjáró parancsnok üdvözlésére a katonák válaszolnak. Pataki Mihály alezredes, politikai osztályvezető köszönti a vendégeket Felolvassák a honvédelmi miniszter adományozó levelét, majd Mozsolics Melinda nyolcadikos tanuló szavalja el Gyárfás Endre: Zászló című versét Székely Antal, a gyáregység pártszervezetének titkára szól a katonákhoz. Beszél a zászlóról, a hadsereg és a nép közötti megbonthatatlan kapcsolatról : »Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen, kiemelkedő katonai és politikai eredményeket elért egységnek adományozhatunk csapatzászlót. Erősítse ez a zászló tovább a hadsereg és a nép kapcsolatát, kötelezzen minden katonát az eddigieknél is nagyszerűbb eredmények elérésére. Szerezzenek a zászlónak dicsőséget« — mondatta befejezésül, majd brigád egyik tagja, s homlokán két tűz hevétől gyöngyöznek a verejtékcsöppek. Itt a fák között augusztusi a nap heve, s fokozza ezt az égő rőzse lángja. — Látja, már pattannak a fák rügyei, még egy hét, és zöldbe borul itt minden. A meleg levegőben szinte mozdulatlanul lebeg a kesernyés szagú füst. Az autó már megrakodott, s a rönköket k»Gige félezer lakosú kis község a kadarkúti áfész körzetében. A ■ falu boltjában rend, tisztaság, ízléses áruelhelye- zes dicséri Mike Irma boltvezető gondosságát. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat Somogy Áruházában tanulta meg a kereskedőszakmát. Itt lett szakmunkás, és utál.a még három évig dolgozott az áruházban. Közben megüresedett szülőfaluja, Gi- ge boltjának vezetői állása; a regi nyugdíjba ment. A kadarkúti áfész hívására szívesen jött. A húszéves leányra Í 170 ezer forint értékű árut bízott >a szövetkezet. Az első hiánymentes leltár bizonyítotrülgetve kievickél az országúira. Csak a bókoló lovak maradtak, a bozótot kerülgető embereik, meg a sivító fűrész forgácsfelhője. Nem mondják, mégis érteni: aki télen is hűséges az erdőhöz, tavasszal semmiért sem cserélné el. A brigádvezető papírjai szerint a nyár végéig négyezer köbméter fát termelnek ki. B. A. ta: helyt tud állni a felelősségteljes munkában. A 170 ezer forintos árukészlettel havonta 130 ezer forintot forgalmaz. Különösen a péntek és a szombat erős nap, akkor nincs megállás egy pillanatra sem. Az' árufeltöltésre, a rendezésre már csak a munkaidőn túl kerülhet sor. Gyakran érkeznek a nagykereskedelmi vállalatok autói is a munkaidőn túl, azokat sem lehet visszaküldeni. A Somogy—Zala megyei B'ű- szért kéthetenként, e vállalat vegyi részlege havonta kétszer szállít árut a gigei boltba. Kenyér naponta érkezik, ugyancsak állandóan friss a tej és a tejtermék. A húskombinát autói hetenként kétszer állnak meg a kis üzlet előtt. 5—600 féle cikk beszerzéséről gondoskodik a fiatal boltvezető. Áruhiány nincs, mindaz kapható, ami a mindennapi élethez szükséges. — Azt még feltétlenül el kell mondanom — jegyezte meg Mike Irma —, hogy amikor a Somogy Áruházból ide kerültem, a csökölyi vegyesboltba küldtek tanulni két hétre. Ott nagyon sokat segített nekem Toplak Ferenc boltvezető. Tőle tanultam még, hogy ebben a kis falusi boltban felelős vezetőként mit, hogyan kell csinálni. .. boltvezető a község KISZ- alapszervezftenek titkára. A fiatalok rendszeresen szombaton tartják összejövetelüket a művelődési otthonban vagy a klubban, melynek rendben tartása érdekében sok társadalmi munkát végeznek. Az már szinte természetes, hogy a gigei boltvezető részt vesz a sz ; rialista munkaverseny ben is. D. Z. Jakab Sándor, ■x MSZMP KB osztályvezetője