Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

« * Párt rendezvények — munkaidőn kívül lövőre csak sajtot gyártanak A párt illetékes vezető testületéi a közelmúlt­ban megállapították : eredményesen valósul meg az' a korábbi döntés, hogy a pártrendezvényeket lehetőleg munkaidőn ljívül tartsák. Pártunk e határozatával és annak gyakorlati végrehajtá­sával példát mutatott ,a tár­sadalmi munkaidőalap jobb kihasználásában. Számsze­rűen is kimutatható, hogy or­szágosan csökkent a pártren­dezvényekből eredő munka­idő-kiesés. A pártszervezetek többsége a Politikai Bizottság erről szóló határozatát kedvezően, egy része viszont aggodalmas­kodva fogadta. Attól tartot­tak, hógy a határozat végre­hajtása során visszaesik majd a testületi ülések tartalmi színvonala, s csökkenni fog a rendezvények látogatottsága Ezek az aggodalmak alap­talanoknak bizonyultak. Ép­pen ezért tovább kell mun­kálkodnunk a határozat kö­vetkezetes végrehajtásán. A párt-, az állami és a társa­dalmi szervek továbbra is te­kintsék feladatuknak, hogy a rendezvényeket, a társadalmi munkát a legkisebb munka­idő-kieséssel, a lehetőség sze­rint munkaidőn kívül szer­vezzék. Ennek megvalósításá­hoz további • intézkedésekre van szükség, melyek irányát éppen az eddigi tapasztalatok jelzik, és egyben szükséges­ségüket is indokolják. A határozatot ugyanis helytelenül értelmezték né­hány helyen. Ebből adódott, hogy mereven és differenciá­lás nélkül határozták meg az értekezletek időpontját. A leg­több vitát a járási pártren­dezvények kezdési időpontja okozta. Sajnos, nem egy he­lyen figyelmen kívül hagyták a kezdési időpont megállapí­tásánál, hogy az érintettek milyen esetben esnek ki a legkisebb mértékben a mun­kából. Ezért' olykor a későbbi kezdés előnytelenebbnek bi­zonyult, mivel nem vették fi­gyelembe a közlekedési lehe­tőségeket a járási székhelyre. Az esti egyetemi foglalkozá­sok kezdési időpontjáról pe­dig több helyen úgy váe­Üj mnnkatöryénykónyy az NDK-ban kedtek: »az elnevezésben is benne van, hogy esti", ezért természetes, hogy azokat csak az »esti« órákban lehet tar­tani. Ez is több szükségtelen bonyodalmat okozott. A hatá­rozat helytelen értelmezéséből adódott az a merev felfogás is, hogy a párt tagjai bármi­féle pártmunkát csakis mun­kaidőn kívül végezhetnek, s minden értekezletet — bárki szervezi, rendezi is azt — csak a munkaidő végeztével lehet megtartani. Ugyanakkor még változatlanul találkozni egyes helyeken a másik vég­lettel is, vagyis a rendezvé­nyek megtartását továbbra is csak munkaidő alatt tudják elképzelni. F igyelmet érdemel, hogy a pártszervezetek egy része a végrehajtás feltételeit ma is csak szerve­zeti intézkedésekkel igyekszik megteremteni, és nem tekinti feladatának a tartalmi mun­ka, a munkamódszer hozzá­igazítását a határozatból adó­dó követelményekhez. Egyes helyeken a határozat után sem megfelelő a munka ter­vezése, változatlanul magas a testületi napirendek száma, nem elég körültekintő a té­mák kiválasztása, nem ala­kult megfelelően az előter­jesztések tartalmi színvonala és terjedelme. A párt testületéi élé kerülő napirendek anyagában sok helyütt túlteng a jelenségek elemzése, holott ezt sokszor semmi sem indokolja. Ma is találkozni lehet azzal, hogy nem kellően előkészített ügyekben hoznak döntést, amikor a végrejhatás felté­telei nincsenek biztosítva. Változatlanul tapasztalható, hogy aránylag nagy számban kerülnek olyan témák a párt- szervezet testületéi elé. ame­lyekben a döntéshozatal más szerv, így a tanács, a szak­szervezeti bizottság, a népi ellenőrzés feladatkörébe tar­tozik. A feladatok és hatás­körök ilyesfajta átvállalása vagy elvonása a helytelen munkamódszer egyik meg­nyilvánulási formája, ami — az egyéb hátrányok mellett — fölöslegesen leköti a párt­szerveket, szükségtelenül nö­veli a tanácskozásra fordított időt A pártszervezetek koordi­náló tevékenységének fejlő­dése ellenére nem csökkent megfelelően az értekezletek száma, sok még a párhuza­mosság. Másrészt viszont gondot okoz az is, hogy a ha­tározat merev értelmezése miatt több helyen elmarad­tak a jól bevált egész napos titkári és reszortfelelősi érte­kezletek, továbbképzések. Né­melyik gazdasági vezető az ifjúsági szervezet és a szak- szervezet aktivistáinak indo­kolt esetben sem engedélyez­te munkaidőben az értekez­leteken, rendezvényeken való részvételt. Ám arra is érde­mes odafigyelni, hogy a ta­nácsok és intézményeik több helyen már a késő délutáni és az esti órákban is az ügy­felek rendelkezésére állnak, ennek ellenére a pártszervek vezetői is elnézik, hogy a munkahelyi vezetők egy ré­sze továbbra is engedélyezi beosztottainak különféle ügyeik munkaidő alatti in­tézését. Jó lenne, ha mindenütt megértenék: az említett párt- határozatnak mindenekelőtt a pártszervezetek munka- módszerének további javítá­sára, csiszolására kell késztet­nie. Arra, hogy hatékonyab­bak legyenek a tanácskozá­sok, csökkenjen a fölösleges, egymást ismétlő párt-, állami és társadalmi rendezvények száma. Minden pártszervezet­ben gazdálkodjanak takaré­kosan az idővel, akár mun­kaidő után, akár az alatt tartják összejöveteleiket. Ke­rüljék mindenütt az elnyúj­tott értekezleteket. A túlzott elemezgetések helyett a fel­adatok pontos kimunkálására, a konkrét teendőkre összpon­tosítsák a figyelmet. A z irányító pártszervek akkor cselekszenek a leghelyesebben, ha el­sősorban ezt kísérik figyelem­mel. Oldják fel a szükségte­len kötöttségeket, a határozat alkalmazásánál vegyék job­ban figyelembe a helyi lehe­tőségeket és körülményeket Így válhat a munkaidő-kiesés csökkentését célzó párthatáro­zat a munkastílus továbbfej­lesztésének is hatékony esz­közévé. Bíró József— dr. Kovács József az MSZMP KB munkatársai Naponta ötvenezer liter friss tej érkezik a marcali tejfeldol­gozó üzembe. A központi sta­tisztikák szerint tavaly 18,4 százalékkal nőtt a felvásárolt tej mennyisége. Mi ennek a magyarázata, s a feldolgozó kapacitás vajon lépést tud-e tartani a feltehetően tovább­ra is növekvő termeléssel? — A szarvasmarha-program fokozta a tenyésztői kedvet a mezőgazdasági üzemekben — feleli Sipos János üzemvezető. — A mi körzetünkben van olyan termelőszövetkezet, mely a bázishoz viszonyítva 35 szá­zalékkal növelte teljesítmé­nyét. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az üzem esetleg nem tudná fogadni a beérkező tejet. Jelenlegi ka­pacitásunk napi 60 ezer liter tej, ezt csak április—májusban érjük el. Ha ennél is többet kapunk, akkor a fölösleget más üzemekbe továbbítjuk. Hamarosan üzemelni kezd a kaposvári tejüzem, mely szin­tén fogadni tudja a fölös mennyiséget, sőt az új üzem beindításával más változtatás­ra is sor kerül. — Most még »univerzális" az üzem tevékenysége. A trap­pista sajtot előállító gépsorunk mellett üzemel az úgynevezett tej vonal is, ahol városi fo­gyasztásra zacskós tejet, kan­natejet, tejfölt és kakaót állí­tunk elő. Mintegy fele-fele a termékek aránya. A tëjfélesé- gekből szállítunk a csurgói és szárszói központba is. Ha megépül a kaposvári üzem, a kettős tevékenység megszűnik, a tejfeldolgozó sor helyett is sajtgyártó vonal lesz. Ez a beruházás mintegy 18 millió forintba kerül, s akkor egy korszerű, óránként tízezer liter tej feldolgozására képes gépsor állítaná ejő a jó mi­nőségű trappistát. A jó minő­ség különösen fontos, hiszen a marcali üzemnek kiemelt feladata a tőkés exportra ter­melés. Tavaly 11 vagonnal szállítot­tak külföldre, az idén három vagonnal már elment, és év vé­gére várhatóan 30 vagon saj­tot szállítanak majd. Ez per­sze csak egy része az évi 80 vagonos termelésnek. A beru­házás befejezésével 180 vagon sajtot állítanak elő. E nagy mennyiségből az egész hazai piacot ellátják, ugyanis a tej- feldolgozó üzemek szakosítása révén egy-egy sajtféleséget csak egy üzem állít elő. — A növekvő feladatok szükségszerűen megkövetelik tőlünk is, hogy keressük tar­talékainkat, eredményeseb­ben, hatékonyan dolgozzunk, ügy érzem, eddig sikerült. Ezt ötvenezer palánta kifagyott Fóliával és anélkül Ez ér Január elsején lé­pett életbe a Német De­mokratikus Köztársaságban az új nwnkatörvénykönyv. A törvény készítését széles körű 4 nyilvános vita sorozat előzte meg. Az érdeklődés azonban a tőrvény megalkotá­sa óta sem szűnik. Ezért 1,6 millió példányban kinyomtat­ták, hogy a dolgozók ennek ismeretében éljenek jogaikkal és kötelességeikkel. A Szabad Német Szakszer­vezetek oktatási programjának is fontos része az új törvény. Tanfolyamokon, üzemekben, megyei és járási székhelyeken, szakszervezeti rendezvénye­ken, az ország vezető jogá­szai, a Humboldt Egyetem elő­adói ismertetik az új törvényt. A szakszervezetek — az új törvényben is hangsúlyozott egyetértési jog valóra váltásá­val — NDK-szerte hozzáláttak a törvény megfelelő végrehaj­tásához. Készülnek a kollek­tív szerződések, a bizalmi és taggyűléseken ezekben a he­tekben dolgozzák ki a munka­verseny módozatait. Élnek a törvény adta újszerű lehetősé­gekkel. Ezek sorában említés­re érdemes a vezetési és ha­táskörátruházási munkajogi szerződések kidolgozása, me­lyekben a dolgozók a szakszer­vezet • útján tevékeny részt vesznek. A dolgozók, a bizalmiak kü­lönösen nagyra értékelik, hogy az új törvénykönyv jelentős előrelépést jelent nem csupán a munkához való jog minden esetben való garantálásával, de a társadalombiztosítási szolgáltatások további növelé­se terén is. Kiemelik világos, egységes nyelvezetét, amely mindenki számára jól használ­hatóvá teszi az NDK legújabb törvénykönyvét. À megyét járva azt tapasz­taltuk, hogy a fóliasátrak a vártnál kevesebb udvarban, kiskertben feszülnek. A ka­posvári járásban a magyar- atádi termelőszövetkezet szor­gos kezű asszonyai éppen magágyat készítettek a papri­kának, paradicsomnak. Ret­ket, salátát azonban nem na­gyon találtunk. A termelők ugyanarra hivatkoztak min­denütt: még nem kapták meg a fóliát. A MESZÖV-nél megtudtuk, hogy a megyében tíz mező- gazdasági szakcsoport foglal­kozik hajtatott zöldségterme­léssel, mintegy hetvenezer négyzetméteren. Erre a terü­letre 288 mázsa fólia volt az igény. A megrendelést be is nyújtották az Agroker megyei vállalatának. Januárig a kért mennyiségnek mindössze a fe­le érkezett meg. Sajnos a fó­liahiány nagy károkat okozott. Például a buzsáki termelőszö­vetkezet hajtatott salátájából 50 ezret el kellett dobni. Most újabb palántákat ültettek. Ha­sonló a helyzet a retekkel is, amelyet, ha fólia alá vetnek, néhány hét alatt a piacra jut. Sajnos, a termelők egy részé­nél még nincs földben a mag, ezért • kell Csongrádból szállí­tani. A nagybajomiak hetvenezer, tápkockába ültetett salátára kötöttek szerződést, de mert nincs fólia, nagy gondban vannak. A hajtatott palánták elöregszenek, s ha kiültetik, elfagynak. Ugyanilyen pana­szok érkeztek Balatonmáriá- ról, Marcaliból is. Az Agroker megyei vállala­tánál jól ismerik a gondokat. Sajnos a fólia egy része kül­földről érkezett, a szállítás akadozott. A múlt hét elején érkezett nyolcvan mázsa, me­lyet a napokban osztottak szét a szakcsoportok között. A kö­zeljövőben újabb szállítmány érkezik, ez ha nem is szünteti meg a hiányt, enyhít a gon­dokon. bizonyítja, hogy a tervezett 108 millió forint helyett 120 mil­lió forintot »termeltünk«, azo­nos létszámmal. A hatékony­sághoz tartozik az is, hogy az országosan engedélyezett nyolc százalék selejt helyett nálunk csak 2,2 százalék lett. A tejüzemben a gazdaságok­hoz hasonlóan nincs ünnep- és vasárnap. A tejet azonnal föl kell dolgozni. Még sincs gond a munkaerővel, mert amint ezt az üzemben megfogalmazták, »aki tejesnek szegődik, az vál­lalja a kötelezettségeket . is«. Ho"v megéri, azt az évi nye­reség igazolta. Az idén 22 na­pot fizettek. ,A közelmúltban lezajlott munkás gyűlésen vál­lalták, hogy azonos létszám mellett dolgozzák föl a mint­egy tíz százalékkal több tejet. Eredményeikkel tavaly elsők lettek a somogyi üzemek kö­zött. A mostani vállalás ugyancsak sikeres évet ígér. B. A. T Nem mutatnalf másra Űtmuialás a KlSZ-eseknek A választás nagy pezsgést hozott a KISZ-szervezetek ele­iébe. Ez az időszak a legal­kalmasabb arra, hogy a párt­irányítás kérdései szinten na­pirendre kerüljenek. Most le­het a legjobban előrelépni ab­ban is,* hogy a pártszervezetek egész évben rendszeresen és folyamatosan adjanak útmu­tatást, segilséíieí a KiSZ-esek- nek. A Kaposvári Ruhagyár négy párlaiapszérvezete egy-egy KiúZ-szer vezetet irányit, az üzemi pártbizottság pedig a gyár KISZ-bizottságát. iíiss Tiborral, a pártbizottság, Do­bos Györgyivel, a KlSZ-üi- zottság titkárával arról be­szélgettem, milyen támogatást kaptak és kapnak a fiatalok e »kétfordulós« taggyűlésük­höz. — Nagy esemény a szám­adás, a vezetőség újjáválasz- tása, az akcióprogram elfoga­dása a KISZ-életében — mondja Kiss Tibor. — Éppen ezért az üzemi pártbizottság, a négy alapszervezet nagy fi­gyelmet fordít erre. Nagyon jónak tartom, hogy a KISZ kaposvári városig titkára tájé­koztatta a párttitkárokat a feladatokról. Természetesen mi is továbbadtuk a tenniva~ lókat az alapszervezetek ve­zetőségénélc. Elsősorban azt hánytuk-vetettük meg, hogy mi a feladatunk, miben vár­nak a fiatalok segítséget tő­lünk. A KISZ-bizottságunk titkára párttag, állandó meg­hívott a végrehajtó bizottság, az üzemi pártbizottság ülései­re. így jól tájékozott. Vele azt beszéltük meg, hogy mikor tartsuk a négyszer két KISZ- taggyűlést. Nagyon fontos, hogy semmivel ne ütközzön. Még a pontos terv ellenére is szükség volt a »külön« intéz­kedésre. A csütörtöki pártbi­zottsági ülés időpontját meg­változtattuk a városi pártbi­zottság engedélyével, hogy a KISZ-titkár, a patronáló, s mindenki ott lehessen az egyik KISZ-taggyűlésen. — Most fejeződtek bp. a be­számoló taggyűlések. Milyen formában foglalkoztak a be­számolók, a hozzászólók a KISZ tevékenységével? — Ügy fogalmazhatom meg a legpontosabban, hogy mir.d a számadások, mind a párt­tagok sokkal határozottabban, következetesebben elemezték a KISZ munkáját. — Minek köszönhető ez? Kiss Tibor ránéz Dobos Györgyire, s már sorolja is. . — A KISZ-faizottság tavaly beszámolt az üzemi pártbi­zottságnak a választás óta vég­zett munkáról. Nagyon őszin­tén elemeztük a helyzetet, rá­mutattunk a hibákra. Elfo­gadtunk egy határozatot, mely a bizottság, az alaöszer- vezetek tennivalóit is össze­gezte. Tudjuk, s erről beszél­tünk is, hogy olykor mi sem figyeltünk oda eléggé arra, mit csinálnak a KlSZ-esek. A beszámoló taggyűléseken e pártbizottsági ülés és e hatá­rozat szellemében foglalkoztak az irányításuk alá tartozó KISZ-szervezet tevékenységé- veL — Hány párttag tepékeny­kedik a KISZ-ben? — Huszonnégy. Az ő meg­bízatásukat figyelemmel kísé­rik a pártvezetőségek is. — Mi az eadigi tapasztalat a pártszervezetek irajiyító te­vékenységéről? — ivét KISZ-alapszervezet előbb, kettő pedig csütörtökön tartotta a taggyűlését. Általá­ban a párttitkárok voltak ott a KISZ-szervezet taggyűlésén, s elmondták a véleményüket, a tanácsukat. Természetesen értékelték a párttag K1SZ- esek munkáját is. Dobos Györgyi, a KISZ-bi- zottság titkára saját tapaszta­latával egészíti ki mindezt. — Nagyon fontos szerintem az a segítség, melyet a beszá­moló összeállításához adtak a pártvezetőségek. Ennek ered­ménye, hogy nem felsorolás, lista kerekedett a mondaniva­lójukból, hanem őszinte es pontos elemzés. A számadá­sok feitárták a hibákat. — Például mit? — Azt, többek között, hogy fegyelmezettebben vegyenek részt a fiatalok a rendezvé­nyeken, a taggyűléseken. A jövőben sokkal határozottab­ban számon kérjük ezt. Ter­mészetesen az alapszervezetek is ilyen követelményt állíta­nak a -KISZ-vezetőségek elé. Úgy összegezhetem, hogy na­gyon sok segítséget kaptunk, sokkal jobb a KISZ páriirá­nyítása. A fiatalok körében érződik a pezsgés. Az első taggyűlések után most az ak­cióprogram összeállításával foglalkoznak, azután az egyé­ni íeladatvállalásékkal. — Az a tervünk, hogy mind az alapszervezetektől, mind a KISZ-bizottságtól számon kér­jük, amit vállaltak — veszi át a szót Kiss Tibor. — A párt­végrehajtóbizottságunk ápri­lisban véleményezi a KISZ- bizottság beszámolóját. Június végén pedig visszatérünk ta­valyi határozatunk végrehaj­tására. Szerintünk ez nagy lendületet adhat a színvona­lasabb munkához. A ruhagyári példa máshol is követhető. Itt a hibák ese~ tén nem a fiatalokra mutat­nak, hanem előbb magukra. Csak ez lehet a kulcsa a párt­irányítás javításának. Lajos Gétm

Next

/
Thumbnails
Contents