Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
/ Helikopterszerencsétlenség áldozata lett Werner Lamberz ' Ä . I , Német Demokratikus Köztársaság rádióállomásai kedd reggel óta a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának gyászjelentésével kezdik híradásaikat. Hétfőn este Líbiában ugyanis helikopterszerencsétlenség áldozata lett Werner Lamberz, az NSZEP Politikai"*Bizoítsá- gának tagja, a központi bizottság titkára, aki Erich Honec- ke.rnek, a Német Szocialista Egységpárl Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének különleges nagyköveteként vasárnap óta tartózkodott a líbiai arab szocialista népi államban. A 11 emberéletet követelő szerencsétlenség áldozata lett Paul Markowski, ez NSZEP KB tagja, a központi bizottság nemzetközi osztályú- 1 Lesújtott a Damokíesz-kard Amikor hétfőn Carter elnök a Fehér Házban összehívta a kabinet rendkívüli ülését, mindenki tudta: ami várható volt, bekövetkezett. A százhatvan ezer sztrájkoló bányász fölött »lebegő« Da- moklesz-kard lesújtott, az elnök úgy döntött, hogy »harcba veti» a hírhedt Taft— Hartley-törvényt. E törvénynek magvan a maga forgatókönyve — jó néhány közismert és meglehetősen formális, farizeus »jelenettel». Először a kabinet ' úgynevezett ténymegállapító bizottságot küld ki. Ennek az a feladata, hogy válaszoljon az elnöknek arra a kérdésére: »fenyegeti-e a nemzet érdekeit« az Egyesült Államok történetének egyébként leghosszabb, immár ki- lencvenkét napos szénbányász-sztrájkja? Még nem volt példa arra, hogy ha már elhatározták egy ilyen bizottság kiküldését, az . nemmel válaszolt volna erre a kérdésre. Ha pedig befut — márpedig csaknem biztosan befut — az igenlő válasz, jöhet a következő »szín»: a bíróság a kormány kérésére úgy dönt, hogy a bányászoknak — egyelőre nyolcvan napon át — föl kell venniük a munkát. Ha az egyesült bányászszakszervezet (angol rövidítéssel: UMWA) tagsága ezekután is megtagadja, hogy parancsszóra leszálljanak a tárnákba, körzetenként bevetik ellenük az egyes államok milíciasze- rű fegyveres erejét, a nemzeti gárdát. Magyarul: ismét működésbe lépett a »jól bevált» amerikai modell. Ha a vállalkozó nem akarja teljesíteni a munkások követeléseit, a munkajogi paragrafusok homályos dzsungeljából leplezetlenül elővillan a meztelen erőszak: a Damoklesz- kard lesújt. Pedig Carter vállal bizonyos kockázatot a döntéssel. Hiszen az amerikai szakszervezetek — hagyományosan — a demokratapárti elnök támogatói, és most a »félidős választások» előtt ez a törvényhozásban némileg visszaüthet. A jelenlegi helyzet külön sajátossága, hogy ezúttal nem elsősorban bérkérdésekről van szó. A mostani vita fő tétje a bányászoknak az a követelése, hogy körzetenként dönthessenek arról, sztrájkoljanak-e vagy sem. A munkáltatók többször kijelentették, szó sem lehet arról, hogy törvényesítsék az ilyen »vadsztrájkokat». A követelés nem véletlen; sok évtizedes tapasztalatokon alapul. Ennek lényege: maguk a szakszervezeti központok is túlságosan összefonódnak bizonyos nagyipari, sőt nem egyszer maffiakörökkel, és ha érdekeik úgy kívánják, egyszerűen lefújják a jogaikért küzdő munkások mozgalmát. Az UMWA vezetősége ezt most nem merte megtenni. Miller, a szakszervezet elnöke még jól emlékszik rá, hogy — épp ilyen opportunizmus vádja miatt —■ alig néhány szavazattal sikerült megszereznie az UMWA jól jövedelmező elnöki ipozícióját. nák vezetője, dr. Ármin Ernst tolmács és Hans-Joachim Spremberg, az ADN fotóriportere. Életét vesztette a helikopter többi utasa, köztük Talia Serif Ben Amer, a líbiai kormány miniszteri rangban levő összekötő titkára, valamint a négyfőnyi személyzet is. Az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK népi Kamarája, az államtanács, a kormány és a nemzeti front nemzeti tanácsa által Werner Lamberz haláláról kedden kiadott közlemény hangsúlyozza: »Kiváló kommunistát gyászolunk, aki, lelkes hazafiként és internacionalistaként fáradhatatlanul, teljes erejével és személyiségével szocialista ügyünkért, népünk jólétéért és boldogságáért munkálkodott... Gazdag tudással dolgozott az NDK és az imperialista gyarmati járomból felszabadult államok és népek együttműködésének fejlesztésén, megerősítésén. Ennek az internacionalista feladatának a teljesítése közben veszítette el az életét.« flz MSZMP részvéifávirata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Werner Lamberz, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára és Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, a központi bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője tragikus halála alkalmából. Az olasz kormányválság Döntő szakaszba juíoltak Andreotti tárgyalásai Olaszországban döntő szakaszukba érkeztek a kormányválság áthidalására irányuk erőfeszítések. Andreotti meg bízott kormányfő és a tavaly pártközi megállapodást létrehozott hat párt vezetői szerdán újból találkoztak egymással. A megfigyelők úg; vélik, hogy egy újabb kompromisszumos megállapodás talaján a pártok megerősíthetnék együttműködésüket a parlamentben is, és — a legjobb esetben — bevonnák az OKP-t az új kormány támaszának szánt parlamenti többségbe. Egy ilyen megoldással azonban szemben állnak a jobboldali erőik, beleértve a kereszténydemokrata jobb- szárnyat *!s. A hatpárti programmegállapodásban részt vevő liberális párt közölte: nem hajlandó ilyen összefogásra a kommunistákkal. Andreotti kedden a gyáriparosok országos szövetségének (Confindustria) vezetőivel egyeztette gazdaságpolitikai elképzeléseit. A pártok jogi kérdésekkel foglalkozó szakértői hétfőn fontos megállapodásra jutottak a közbiztonságról szóló törvény módosítását illetően; kikötötték, hogy a közrendet az állampolgárok joginak teljes biztosításával kell megszilárdítani a törvény szabta keretek között — kiküszöbölve az alkotmánnyal szembenálló rendkívüli intézkedéseket. Tito Car témái Tito Jugoszláv köztársasági elnök háromnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Allá- mokba érkezett Az Andrews légi támaszponton a jugoszláv államfőt és kíséretét Cyrus Vance amerikai külüyminisz- ter és több más, magas rangú hivatalos személyiség fogadta. A Fehér Ház — katonai tiszteletadással — hivatalosan kedden reggel (helyi idő) fogadta Titót, s megkezdődtek a hivatalos tárgyalások James Carter elnök és Joszíp Broz Tito között. Amerikai lapjelentések szerint a megbeszéléseken a kérdések széles köre kerül napirendre: egyebek között az Egyesült Államok és Jugoszlávia viszonya, illetve az Afrika szarvának térségében, valamint a Közel-Keleten kialakult helyzet. Ritotói támadás Zamliía ellen Rhodesia újabb fegyveres agressziót hajtott végre északi szomszédja, Zambia ellen. Mint a zambiai rádió a kormányszóvivő tájékoztatása alapján jelentette: hétfőn délelőtt rhodesiai szárazföldi alakulatok — lökhajtásos repülőgépek és helikopterek támogatásával — hatoltak be az ország területére Luangwa (a volt Feira) körzetébe. A szóvivő elmondta; a Zambézi határfolyón átkelő rhodesiai csapatok és a zambiai védelmi erők között az utóbbi huszonnégy órában szakadatlanul folytak a harcok. Egyes források szerint a rhodesiai támadás célpontja a tényleges többségi uralomért fegyveresen harcoló hazafias front egyik tagszervezete, a Joshua Nkomo vezette Zapu egyik zambiai gerillatábora. Hal, víz és ólai Egy csúcstalálkozó témái Arafat Moszkvában Moszkvába érkezett Sasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöKe. A palesztin vezető a szovjet fővárosban megbeszéléseket folytat a Szovjetunió Kommunista Pártja, illetve a szovjet kormány vezetőivel a közel-keieHírek Csádból Az utóbb! időben megszaporodtak a Csád Köztársaságról szóló sajtójelentések, amelyek vagy az ország Líbiához való viszonyával foglalkoznak, vagy a FROLI- NAT (Csád Nemzeti Felszabadítás! Frontja harci sikereiről számolnak be. Közép-Afri- kában helyezkedik el a majdnem 1,3 millió négyzetkilométer területű, közel 4 millió lakosú Csád Köztársaság. A népesség 50 százaléka szudá- ni néger, 30 százaléka arab, északon hau- sza nyelvcsoportba tartozó negroid népek A mai Csád Köztársaság területén élő szudáni négerek szultánságait 1900 és 1913 között a franciák hódították meg. Az országot, az Ouban- gui Chari gyarmathoz csatolták, majd 1958-ig a Francia Egyenlítői Afrika föderatív részévé tették. Csád 1958-tól autonóm köztársaság, 1960. augusztus 11-től független ország. Az alkotmány értelmében Csád elnöki köztársaság, ahol az elnök egyidejűleg kormányfő is. A diktatórikus elnöki hatalom ellen 1965-től az ország északi részén felkelés bontakozott ki a PROLIN AT vezetésével. Csád elmaradott agrárország Az ország területének 41 százalékát hasznosítja a mezőgazdaság ez az ágazat foglalkoztatja az aktív népesség 80 százalékát. Az exportnövények (gyapot, gumiarábikum és földimogyoró) termelése főleg francia és belga monopóliumok kezében van. Belső szükségletre rizst, kölest, cirkot, búzát, kukoricát termelnek. Iparát elsősorban mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó üzemed alkotják . ti helyzetről, az egyiptomi— izraeli különutas tárgyalások nyomában bekövetkezett változásokról. Mint ismeretes: korábban már Moszkvában járt a »szilárdsági front« valamennyi tagállamának magas rangú vezetője: Bumedien algériai és Asszad szíriai államfő, Dzsallud, a líbiai általános népi kongresszus főtitkárságának a tagja és Ali Nasszer Mohammed Hasszani dél-jemeni kormányfő, illetve Tank Aziz, az iraki elnök külön- megblzottja. Arafat látogatása annak a konzultációsorozatnak a része, amelyet a haladó arab vezetők folytatnak a Szovjetunió képviselőivel a legsürgősebb tennivalókról. A PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke tavaly kétszer is járt a szovjet fővárosban, legutóbb augusztusban, amikor Andrej Gromiko külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Moszkvába érkezésekor Jasszer Arafat méltatta a Szovjetunió szerepét a közel- keleti kérdés rendezésére irányuló kísérletekben. Ha valaki belepillant az elmúlt néhány év világgazdasági évkönyveibe, érdekes adatokat talál arról, hogy kiktől és milyen áron vásárolt búzát Törökország 1960 és 1977 között. Nem kevesebb mint tizenöt ilyen nagy üzletről számoltak be a világlapok — ám 1977-ben az ország már 300 ezer tonna búzát adott, el külföldre. A múlt mellé odakívánkozik a jelen: az 1977—78-as gazdasági évben — így jelentik február derekán a török lapok — egymillió tonna búza exportját tervezik... Első pillanatban ez azt jelenti, hogy az új, korszerű technológia bevezetése a török mezőgazdaságban komoly termelésnövekedést holott. Am a hír második fele riasztó. Az exportra Ankarának tonnánként 50—100 dollárt rá kell fizetnie. Amikor a hónap elején Ankarában járt Frydenlund norvég külügyminiszter, török kollégájával és Ecevit miniszter- elnökkel gazdasági kérdésekről is volt szó. De a legfontosabb két téma a közeljövőben sorra kerülő török— görög csúcsértekezlet kérdése és az égei-tengeri olajkutatás problémája volt. Ankara felkérte Oslót, támogassa a török álláspontot a felségvizek és az olajkmes tulajdonának kérdésében kialakult vitában. A török szakemberek azt is közölték: Norvégiától szeretnének műszaki segítséget kapni az égei-tengeri olajkutatáshoz — és ezt a segítséget esetleg majd Athénnal együtt kérik az északi-tengeri olajmezők kitermelésében eredményesen dolgozó norvégoktóL Vajon lehetséges-« igazi eredményt elérni a most már nagyjában elfogadott, márciusi időponttal is jelölhető Ecevit—Karamanlisz találkozón? (A két kormányfő megbeszélését Ecevit javasolta »ismerkedési céllal« és bár ' Karamanlisz előzőleg »rendkívül alapos és részletes előkészítést« kívánt, most beleegyezett abba, hogy előbb csak beszélgessenek, s majd csak a második találkozón kerüljön sor a konkrét prob; léniák megvitatására.) Aligha kétséges, hogy Athén hirtelen álláspontváltozásának az országon kívüli okai vannak. Karamanlisz nemrég nyugat-európai körutat tett A közös piaci országok vezetőinek ígérete, amelyek szerint még 1978- ban befejezik a görög tagságról folyó tárgyalásokat volt az első »meggyőző érv«. De legalább Ilyen jelentős az is, hogy megmagyarázták a görög miniszterelnöknek: a NATO-érdekek azt kívánják, hogy mielőbb feloldható legyen az Ankarára kimondott amerikai fegyverszállítási embargó. Márpedig nincs görög—török megállapodás, erre nem kerülhet sor... Persze, abban a szinte Mbogozhatatlan problémacso- mpban, amely ott lesz majd a görög—török tárgyalóasztalon, nem egyforma súlyú témák fonódtak össze. Akad olyan is, amelynek megoldásához egyáltalán nem elég Athén és Ankara. A felségvizek és légifolyosók kérdésében persze lehet megegyezési alapot találni. Az az egyszerű tény, hogy tőrök szárazföld és görög szigetek között néha csak kőhajítás- nyi távolság van, megköveteli, hogy ne a máshol szokásos normák alapján keressék a megoldást. Ugyancsak józan belátással kell vizsgálni az olajkincs tulajdonának kérdését is. Mert ha a halászhajók hálóinak kivetésénél tekintettel kell lenni a különleges földrajzi viszonyokra, ez még inkább parancsoló szükség — kontinentális talapzatban és az Égei-tenger szigetvilágát körülölelő vizek mélyén lelhető — egyelőre megállapíthatatlan mennyiségű — olaj kérdésében is. Egész más a helyzet a két ország közötti problémák talán legforróbbika. Ciprus esetében. Egy pillanatig sem kétséges, hogy Ecevitnek és Karamanlisznak módjában van segíteni a szigetország görög & törők lakosságának — például abban, hogy a világpolitikai realitásokat tekintetbe véve kíséreljenek megoldást találni. De sem Athén, sem Ankara nem dönthet a ciprusiak helyett; Ciprus független, szuverén szigetköztársaság. A megoldás csak a Ciprusi Köztársaság képviselőinek bevonásával zajló tárgyalások eredménye lehet A nélkülük folytatott megbeszélések nemcsak a nemzetközi jog szempontjából kifogásolhatók, hanem figyelmen kívül hagyják a kialakult helyzetet is. Ennek a helyzetnek például fontos eleme, hogy a török megszálló csapatok a török lakosság lélekszám- arányánál lényegesen nagyobb területet tartanak a kezükben; de hasonlóképpen fontos annak m figyelembe vétele te, hogy mind a görög, mind a török parasztságot, súlyosan érinti az otthonaiból való eltávolítás. Kényszerátköltöztetések, megszállás — nem a probléma megoldása, hanem elmérgesedése felé visznek. •Senki sem akarja az égei- tengeri görög szigetek státusát megváltoztatni« — mondotta nemrég Ecevit Ezt a kijelentést ki kellene egészíteni egy hasonló nyilatkozattal Ciprus dolgában is. Ez segíthetne valóban eredményessé tenni a görög—török csúcstalálkozót O. M. DOROTTYAszállóban H> 1978. március 17-én (pénteken) 19 órai kezdettel Fellépnek: Zala Tóth Erzsébet, Kutasi Katalin, Mozsár Imre. Kísér: Lakatos Vince és népi zenekara, valamint Horváth Gábor népi zenekara. Vacsora belépővel: 100 Ft. Asztalfoglalás az étterem üzletvezetőjénél. _____________________ (17538)
