Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
\ Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Párt- és állami vezetők az ülésteremben. (MTI-fotó — Soós Lajos felv. — KS) (Folytatás az 1. oldalról) A* utóbbi 15 esztendőbe® szinte robbanásszerű változáson ment át a háztartások gépesítése. Míg 1960-ban száz háztartásra 15 mosó-, 1 hűtőgép, 3 és fél televízió jutott addig 1977-ben 78 mosó-, 81 hűtőgép és 76 televízió jut. A lakosság személyi tulajdonában 1969-ban alig 20 ezer személygépkocsi volt A legfrissebb adatok szerint számuk ma meghaladja a 700 ezret: hazánkban minden ötödik család vásárolt már autót Az ilyen hatalmas terméktömeg bemutatása intenzív és szakszerű hálózatfejlesztést az üzletek szakosítását, a kereskedelmi dolgozók állandó továbbképzését is megköveteli. Az életszínvonal fontos minőségi elemének kell tekintenünk azt, hogy milyen a kereskedelem áruválasztéka, a dolgozók milyen mértékben találják meg az üzletekben az általuk keresett termékeket. A törvényjavaslatnak egyik célja éppen az, hogy — megfogalmazza azokat a magatartási normákat, amelyeket az áruellátás színvonalának megtartása és javítása érdekében követni kell. A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van. a piackutatásnak. A törvényjavaslat szerint a piackutatással nemcsak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőknek egyaránt foglalkozniok kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. Jelenleg a lakosság áruvásárlásainak több mint 80 százaléka hazai termelésből származik. Valószínű, hogy a jövőben ez az arány csökken. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása a népgazdaságnak, így a lakosságnak ás érdeke. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon zökkenőket a lakosság ellátásában. A zökkenőmentes ellátás érdekében különös jelentősége van a szerződéses fegyelemnek és az ütemes szállításoknak. Nagy zavarokat okozhat, ha például a megrendelt játékok karácsony után, vagy ha a nyári ruházati- és strandcikkek augusztus—szeptemberben —, vagy a nyárra rendelt cement télre érkezik meg. Jelenleg is vannak olyan ipar- vállalatok, amelyek az első negyedévi szállítási kötelezettségükből januárban, februárban. csak 10—15 százalékot teljesítettek. A fogyasztok érdeke megkívánja, hogy az eddiginél szigorúbb követelményeket támasszunk mind a kereskedelmi, mind az ipar- vállalatokkal szemben. Azokat, akik nem szállítanak ütemesen, vagy a megrendelt árukat nem veszik át, megfelelő szankciókkal kell sújtani. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, . hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen, határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az alkatrészellátásról és a javító szolgáltatásról rendelkeznek. A törvényjavaslatban, megfogalmaztuk: járműveket, tartós fogyasztási cikkeket csak akkor lehet forgalomba hozni, Ira a termelők és a kereskedők gondoskodtak a megfelelő alkatrészeiig fásról és a szakszerű javítás lehetőségéről. Az idegenforgalom hatása Fontos a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy egyes termékek forgalmazását meg lehet tiltani, vagy más termékek árusítását el lehet rendelni. A belkereskedelem része az idegenforgalommal, turisztikával összefüggő sokrétű szolgáltatás is. Hazánk idegen- forgalma és a belföldi turizmus az utóbb» másfél évűidőlegesen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szakmától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a. vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. Artúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vásárló kárát, minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat rendelkezései előremutatóak és megfelelnek azoknak a társadalmi és gazdasági • követelményeknek, amelyek a népgazdaság hosz- szabbtávú fejlődési programjából a kereskedelemre hárulnak. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta befejezésül a miniszter. Ezután I^pánovfts Márton, (Bács m.) a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadalmi vita fontosságát, hangsúlyozva: a szocialista demokrácia érvényesülését erősítette, hogy a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fórumokra még a döntés előtti szakaszban került sor. A viták nyomán egyértelműbben fogalmazódott meg a kereskedelem feladata, az, hogy javítani kell a vásárlási körülményeket, segíteni a korszerűbb fogyasztási szokások kialakítását, szorgalmazni az ésszerű és szervezett áruszállítást. Ispánovits Márton utalt s törvényjavaslatban végül is figyelembe nem vett javaslatokra és észrevételekre is hangsúlyozva, hogy az indítványok nem vesznek el. A bizottság ülésén javasolták hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan a törvény megvalósítása során £ javaslatokat hasznosítsák. Novics János Bács me gyei, Vilmányi Mária Hajdú megyei. Antal Imre Pest megyei képviselő szólalt fé ezután, majd Kosztolánczi Jánosné, megyénk képviselője lépett a szónoki emelvényre. zedben jelentősen bővült. 1960-ban még csak félmillió ember látogatott hazánkba, 1977-ben pedig számuk már elérte a 12,5 milliót A kiutazó magyar állampolgárok száma 1977-ben megközelítette a 4,5 milliót. A helsinki értekezlet szelleméből (kiindulva az utóbbi években sokat tettünk, a nemzetközi fórumokon is kezdeményező! eg léptünk fel a ki- és beutazások feltételeinek megkönnyítéséért Intézkedéseink sorából külön kiemelem azt a nemrég született kormányhatározatot, amellyel 1978. január elsejétől kezdve a nem szocialista országok beutazó állampolgárainál is eltöröltük a valutabeváltási köteletzettséget Az első tapasztalatok arra mutatnak, hogy a beutazások száma a tőkés országokból is növekedett, s az utóbbi időben a magyar állampolgárok kiutazásait is sokfele intézkedéssel könnyítettük. Fogadó- képességünket befolyásolja szálláshelyeink száma és állapota. Jelenleg a főidényben 200 ezer kereskedelmi szálláshely áll rendelkezésre, sajnos azonban ebből a szállodai helyek száma mindössze 30 ezer. Az ellátás javítására szaporítani kívánjuk szálláshelyeinket, jobban ki kell használnunk gyógyidegenforgalmi lehetőségeinkéit. A kiskereskedelemnek és a vendéglátásnak jelenleg kereken 55 ezer hely. 6,5 millió négyzetméternyi terület jut. Az utóbbi másfél évtizedben az üzletek száma 20 százalékkal növekedett, az eladási alapterület viszont megkétszereződött A törvényjavaslat az Őrietek nyitva tartásáról is rendelkezik. Eszerint a nyivta tartást úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, munkafeltételeinek —, s tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeire is. Jelenleg a kereskedelemben 450 ezren — többségükben nők — dolgoznak. Ezeknek több mint fele közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal, a vendégekkel. A szak- képzettséget igénylő munkakörök 75 százalékában sza- képzett munkaerőt foglalkoztatnak. Szakképzési rendszerünk biztosítja az utánpótlást, a szakképzettek aránya lassan, de folyamatosan növekszik. A kereskedelmi dolgozók jövedelmi viszonyai az elmúlt évek tervszerű bérpolitikája, legutóbb a tavaly bevezetett műszakpótlék eredményeként valamelyest javultak. A vásárlók tájékoztatása A törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül kiemelném a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét. Ennek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontœak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és Kosztolánczy Jánosné: Jól képzett szakemberekre van szükség Képviselőnőnk elmondotta: a Hazafias Népfront által szervezett vitafórumokon Somogybán Is számos olyan javaslat hangzott el, amelyet az előterjesztett törvényjavaslat már tartalmaz. Sokan szóltak hozzá például olyan, a közvéleményt foglalkoztató kérdésekhez, mint az alkatrész- és tartozékutánpótlás. Ezzel kapcsolatban a képviselőnő megemlítette: sok fölösleges bosszúságtól szabadulnak meg a vásárlók, ha a használható, de az alkatrészek hiánya miatt egyelőre javíthatatlan gépeik, eszközök ismét részt vesznek majd a termelésben, a szolgáltatásban és továbbra is segíthetik a háztartási munkát. Somogybán az utóbbi tíz év alatt három új város született, a gyors urbanizálódás ellenére azonban továbbra is az aprófalvas településszerkezet jellemző a megyére. Ma már nem ritka, hogy falun is korszerű hűtőpultokban tárolják a romlandó élelmiszereket, s így a választék bővítéséhez is adottak a feltételek. S bár a kereskedelem technikai-műszaki fejdőlése megalapozza az ellátás színvonalának javítását, a vásárlók igényeinek magasabb szintű kielégítéséhez egyre több jól képzett szakemberre is szükség lenne. A szakemberképzés és -oktatás feltételei azonban Somogybán nem felelnek meg a követelményeknek. Az oktatás korszerűtlen, kis épületekben folyik, ahol nem lehet megfelelően tanítani. Ráadásul a munka melletti felsőszintű szakemberképzés sem kielégítő. Ezután a megye közismert sajátosságáról, nagyarányú idegenforgalmáról szólva elmondotta, hogy a Balaton déli partján főidényben a lakossággal együtt 300 ezer vendég fogadásáról kell gondoskodniuk. Ez a kereskedelemtől és a vendéglátóipartól feszített, erejüket és törvényes munkaidejüket is gyakran meghaladó munkát követel, mert az üdülők a parti településeken joggal várnak el városias ellátást. Csikós-Nagy Béla: R vállalati munka minősítőié: helytállás a termelési kooperációban A termékforgalmazás jelen- • légi rendjét — kezdte beszé- uet az államtitkár — az 19u8. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a termés anyagi-műszaki ellátását. A kereskedelmi szabályoknak megfelelően azóta itt is, csakúgy, mint a fogyasztási cikkeknél szabad árucsere és többcsatornás értékesítés érvényesül. A termelés és elosztás folyamataiba a kormány csak a feltétlenül szükséges mértékben avatkozik be. Központilag csak a húst és a húskészítményeket osztjuk él. A lakosság biztonságos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzájárulásával exportálható. A lakosság biztonságos ellátása érdekében néhány terméknél a termelőket a belkereskedelmi vállalatokkal szállítási szerződéskötésre szólítjuk fel. Ilyen előírások vannak például az építési anyagoknál, nehogy a közületi építkezések a lakosság áruellátását veszélyeztessék. Az a körülmény, hogy nálunk télen zavartalan a tüzelőanyagellátás, egyebek mellett annak is tulajdonítható, hogy a vállalatokat a téli idény előtt megfelelő készletek gyűjtésére kötelezzük. Gazdasági életünkben fel szoktak merülni előre nem látható problémák is. A kormány ezért felhatalmazta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy utólagos beszámolási kötelezettséggel operatív intézkedéseket foganatosíthasson. Ezeket az ügyeket általában a tárcaközi arcs termékforgalmazási bizottság tárgyalja és az ott kialakult álláspont határozza meg magatartásunkat. Ilyen intézkedésekre azonban csak kivételesen indokolt esetekben kerül sor — hangsúlyozta Csikós-Nagy Béla. majd rámutatott: a lakosság áruellátását a termelésben kell megalapozni E tekintetben megkülönböztetett figyelmet érdemel a gyártmányprogramozás, a vállalatok közötti árukapcsolatok, a ter-1 mêlés gazdaságos szervezése és az ütemes szállítás. A lakosság áruellátása évek óta kielégítő, de azért gyakoriak' az időszaki áruhiányok. Ebben eseti elkerülhetetlen, előre nem látható ténj'ezők is szerepet játszanak, amelyeket nem mindig tudunk készletekkel áthidalni. A szerződési fegyelem lazasága is zökkenőkre vezetnek az áruellátásban. E problémák nagymértékben csökkennének, ha az iparvállalatok folyamatos szállításra rendezkednének be és nem csak a szerződéses időszak végére vállalnának szállítási kötelezettséget Ennek előmozdítását szolgálja az a rendelkezés, amely az ütemes szállításban teremt anyagi érdekeltséget. Beépítettük az »idő-pénz-« elvét a szerződéses kapcsolatok rendszerébe. A tervezett intézkedések körében azoknak adunk elsőbbséget, amelyek nem Igényelnek újabb kiadásokat, sőt megtakarítást is hozhatnak! A könnyűszerrel osztogatott állami támogatásokra gondolok. Ha egy rosszul vezetett és ezért rossz hatékonysággal működő vállalat sikerrel hivatkozhat objektív okokra és ezért könnyen juthat költség- vetési támogatáshoz, akkor a következő lépés az. hogy megfeledkezik a társadalmi termelésben betöltött szerepéről. A vállalatokkal meg kell értetnünk: nem a minősíti munkájukat, hogy milyen a kapcsolatuk a felügyeleti szerveikkel, hanem a termelési kooperációban való helytállás. A belkereskedelemről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk áttekintésére is megfelelő keretül szolgál. Politikánkban ugyanis fontos szerepet játszanak a belkereskedelmi vállalatok. A fogyasztói árak zömét a belkereskedelmi vállalatok a felvásárló vállalatokkal, illetve az iparvállalatokkal létesített szerződésekben határozzák meg és változtatják. A belkereskedelmi vállalatok konkrét ármunkája általában kiváló. Mindenesetre jobb, mint korábban, amikor ezt a munkát a központi állami szervek, adott esetekben az árhivatal végezték. Ha valamit tanulhattunk az elmúlt évtizedek árképzési gyakorlatából, akkor ez az, hogy az ármegállapítást nem célszerű kivonni azoknak a gazdasági szervezeteknek a hatásköréből, akik a gyártásért és a lakosság ellátásáért elsősorban viselik a felelősséget A __ homogén, a nagy volumenű és a rendszeresen gyártott termékek, közszolgáltatások ármegállapítását persze lehet és kell is centralizálni. Ezt meg is tesszük, ez az árstabilitás egyik fontos tényezőié. Ugyanezt ésszerűen nem tehettük meg azoknál a termékeknél, amelyekre a lakosság széles választékban változatos minőségben, formában vagy formában tart igényt Ez az, amire árpolitikánk Is épít, amikor különböző árformákat, hatósági és szabad árakat egyidejűleg alkalmaz. De amíg 19C8 előtt a szabadáras forgalom a lakosság fogyasztási árualapjának csupán 10— 13 százalékát adta, ma es 15 százalék körül alakul. A belkereskedelmi vállalatok általában nagyfokú körültekintéssel oldják meg konkrét ármunkájukat, ehhez kormányzati támogatást is kapnak. Az árucserében a termelő vállalat fölényben van a fogyasztóval szemben, A fogyasztó fokozott védelemre szőrűt Ezt veszd figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit A fogyasztók érdekét védi a nagyobb volumenű szabadáras cikkeknél az áremelési szándék bejelentési kötelezettsége. Ha ez indokolatlan, ezt az országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. Társadalmunk elfogadja, de legalábbis tudomásul veszi ezt az árpolitikát Joggal sérelmezi viszont az ár körüli visszásságokat A fogyasztói árváltozásokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztatja. A központi árváltoztatásokról árhivatal! közlemény ad információt A piaci tényezők nyomán bekövetkező változásokról a tájékoztatás kötelezettsége a vállalatokra hárul, ennek rendjét a belkereskedelmi miniszter szabályozta. A jogos sérelmek elsősorban az árdrágító bűncselekményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés fokozásával igyekszünk megelőzni, feltárni. A belkereskedelemről be-’ terjesztett javaslat törvénybe iktatása — zárta beszédét az államtitkár — a fogyasztói árpolitika számára is jobb feltételeket teremt, Ezután Czéget Valéria Bács megyei, Komócsin Mihály Csongrád megyei, Kovács Istvánná Pest megyei, Szigethy Dezső Győr-Sopron megyei, Kovács Károly budapesti, Molnár Frigyes Bács megyei, Kiss Imre Borsod megyei, Fritz László Zala megyei, Vargáné Tóth Rozália budapesti, Varga Sándor Szolnok megyei, Pethő Ferenc Szabolcs megyei képviselő kapott szót. Sághy Vilmos válaszolt a felszólalásokra, majd határozathozatal (következett. A képviselők először az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által benyújtott módosító javaslatokról döntöttek; a módosító indítványokat egyhangúlag megszavazták. Ezután az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezzel a tavaszi ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be A-'ró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — végétért. Pénteken Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját az országgyűlés. I
