Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK!

Ara: 80 fillér

Somogyi Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam 71. szám

1978. március 24., péntek

MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA

f

Uj törvény a belkereskedelemről

Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszt ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkán, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapestre akJcreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.

Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. A mun- káshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük — mondotta. Mély megrendüléssel vettük a hirt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, aki a felszabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi testületünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, maradandó életművét, majd javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyv ben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érdemeit, emléküknek a képviselők néma felállással adóztak.

Ezt kővetően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. számú választókerületének képviselője mandátumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik.

Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:

1. A belkereskedelmiről sióló törvényjavaslat ;

Z. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója;

3. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről;

4. interpellációk. .

Az elfogadott napirendnek megfelelően Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra.

Fontos alapelv: a fogyasztói érdekvédelem

Dr. Sághy Vilmos expozéja

Tlarteft orsiísgyffiósl

— Itt az Ideje annale, hogy a réel társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter.

— Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűéin megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett

Röviden áttekintve a kiskereskedelmi forgalom néhány területét a következő kép tárul elénk : élelmiszerfogyasz- tásurtkat ma az jellemzi, hogy fejenként és naponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét ezen belül mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk és a vitaminfogyasztásunkat legjobban szemléltető zöldség-gyümölcs félékből évente és fejenként 165 kilogramm jut minden lakosra. Kalóriafogyasztásunk

mennyiségileg kielégítő, itt inkább a túltápláltság jelent ma már problémát. Fehérjefogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az ennek színvonalát meghatározó termékek közül a húsfogyasztásunk az 1960. évi egy főre számított 49 kilogrammról 1975- ig 71 kilogrammra növekedett. Tojásfogyasztásunk pedig ugyanebben az időben 9 kilogrammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogyasztási adatokkal megelőztünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia. Finnország. A lakosság, különösen a fiatalok élelmezésében fontos helyet foglalnak cl a tej- és tejtermékek. Bár ezekből az utóbbi éveikben gyors ütemben nőtt a fogyasztás, itt még messze vagyunk az optimumtól.

Elelmiszerkínálatunk választéka — közmegelégedésre — különösen az utóbbi 5—6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezők a fontosak. A kalóriafogyaszgálja r törvényjavaslatnak az a része, amely lehetővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltását, és más termékek árusításának kötelezővé tételét Mai gyakorlatunkban példul a szeszesitalok eladását korlátozzuk, a tejeladást pedig bizonyos üzlettípusokban kötelezően előírjuk.

A vendéglátás gondjai

A vendéglátás fontos része a kereskedeleminek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt, tevékenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. Az 1960-as évben még a szeszesital értékesítés állt tevékenységük középpontjában, az utóbbi időben mindinkább az ételkészítés és ételforgalmazás került előtérbe. Nem látványos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munkahelyi-, a gyermek- és a diák- étkeztetésben: jelenleg 1,3 millió felnőtt és 1,2 millió gyermek, illetve diák részesül szervezett étkeztetésben.

A fejlődés ellenére — a dolgozók számához viszonyítva — még nem kielégítő a munkahelyi étkeztetésben részesülők száma. A gyermek- és diákétkeztetésen, belül különösen elégedetlenek vagyunk az általános iskolások helyzetével, akiknek csak 45 százaléka vesz részt szervezett étkeztetésben.

A vendéglátáshoz kapcsolódóan, kissé részletesebben szólt a miniszter a szeszesital-forgalmazás időszerű kérdéseiről.

— A szeszesitalok forgalmazásának korlátozását összekapcsoltuk azzal az intézkedéssel — mondotta —, hogy a jövőben a vendéglátóipari dolgozók bérfejlesztési lehetősége és jutaléka ne a szeszes ital értékesítésétől függjön, hanem az étel-, üdítő ital stb. forgalmazásától. A szeszesitalforgalom korlátozása nagy érdeklődést, és meg kell mondani, vitát is váltott ki az egész társadalomban. A számok azt mutatják, hogy az első két hónapban a vendéglátásban f-oÄkkent a szeszfor- galom. Jó dolog az is, hogy a vendéglátás nagyobb gonddal foglalkozik az ételek, az üdítő italok, a reggeli italok (tej, tejeskávé, tea stb.) eladásával.

Tapasztalataink szerint az élelmiszerkereskedelemben annak ellenére növekedett a szeszesitalok értékesítése, hogy egyes üzlettípusokban —édes- ségboltokbap, zöldség-gyü- mölcs-boltokban — részben vagy egészen megtiltottuk a szeszes italok árusítását.

Jó és rossz tapasztalataink tehát egyaránt vannak már. Az már ma is látható, hogy tartós eredményt csak adminisztratív intézkedéssel nem tudunk elérni. Szükség van a közfelfogás alakítására, a nevelésre, egyszóval a társadalom tevékeny közreműködésé- ' re is. I

I

(Folytatás a 2. oldalon) 1

Betonlapok Balatonkereszturról

Hatvanöt millió forint értékben készít betontermékeket ebben az évben a balatonmáriai áfész balatonkeresztúri üzeme. Az itt készülő tizenötféle betonterméket az ország minden részébe szállítják. Képünkön: Az önjáró tjétonelemgyártó gép, mely műszakonként 7500 járdalapot készít.

Willy Brandt

az Egyesült Izzóba látogatott

Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket Méhes Lajos, a Vas—, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sándorné, a vállalat pártbizottságának titkára fogadta. A vezérigazgató tájékoztatójában egyebek között elmondta: az izzónak jelentős kereskedelmi kapcsolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vásárokon már eddig is számos elektroipari újdonsággal mutatkozott be.

Willly Brandt ezután megtekintette a díszkivilágító- és normál izzókat gyártó üzemrészt, majd elismerését, jókívánságait kifejező sorokat jegyzett a lámpatesteket készítő' brigád naplójába.

A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti- bizottság képviselőivel, szakszervezeti bizalmiakkal találkozott. Az eszmecserén szólt az NSZK üzemeiben és gyáraiban működő szakszervezetek feladatairól is. A kötetlen beszélgetésen részt vett Méhes Lajos is.

Koszigin Orenburgban

tás csökkenésével egyidejűleg a biológiailag különösen értékes tej-, tejtermékek és zöldség-gyümölcs fogyasztásának kell növekednie. Fontos feladat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész-, a konyhakész termékek arányát, hogy ezzel is könmyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát és a maiinál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakosságot diabetikus élelmiszerekkel is.

Élvezeti cikkekre lakosságunk évente 50 milliárd forintot költ, körülbelül 40 százalékkal többet mint ruházatra. Ebből a csoportból érdemes megemlíteni a szesz-, a cigaretta- és a kávé fogyasztását. Az egy főre jutó fogyasztás 15 év alatt szeszből — 100 százalékos alkoholban kifejezve — 6 literről 10 literre, dohányból 1,8 kilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammól 2,6 kilogrammra emelkedett. Társadalmunk egészsegvédelme is indokolja, hogy ne ösztönözzük e cikkek vásárlását. Ezért jelenleg mindhárom termék reklámozását tiltjuk, a szeszforgalmazás korlátozására pedig az utóbbi időben számos intézkedést tettünk.

Az egészségesebb fogyasetá- , szokások kialakítását szolAlekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden látogatást tett Orenburgban. Megtekintette a város környéki földgázlelőhelyeket, beszélgetéseket folytatott a dolgozókkal és a mérnökökkel. A körzeti pártbizottság épületében a szovjet miniszterelnök eszmecserét folytatott párt- és gazdasági vezetőkkel, gázipari szakemberekkel.

Alekszej Koszigin szerdán ellátogatott a nyugat-szibériai kőolaj- és gázkitermelő körzet két városába, Nyizsnyevartoszvszkba és Szurgutba. ahol helyi párt- és közigazgatási képviselőkkel, olaj munkásokkal, az ipari vállalatok szakértőivel találkozott. A délutáni órákban Koszigin Tyu- menybe érkezett.

Munkatársunk jelenti a Parlamentből

Mindenki vásárló

bemutatták Kosztolánczinét. S azért is figyelt még a szavaira, mert az előző felszólalása V éppen a könnyűiparral foglalkozott.

Kosztolánczi Jánosnéval arról beszélgettem, miként készült föl erre a hozzászólásra.

— Számomra a törvénytervezetről rendezett két fórum volt a kiindulópont. A kapos- várin ott voltam, a csurgóiról szóló anyagot pedig alaposan /áttanulmányoztam. Sok értékes gondolatot mondtak el e fórumokon. 25-en 27 féle témát érintettek. A megyei képviselőcsoport ülésén szintén alaposan megvitattuk a törvénytervezetet, ■ s ez is sokat. segített a felkészü'ésben.

— Szó van-e a bevásárlásról a munkahelyén is?

— Természetesen. A vásárlás mindennapos téma, szinte lehetetlen megkerülni vagy elkerülni. A ruhagyári asszonyokkal » együtt mindennap megvitatjuk a gondokat.

— Milyennek tartja Kaposvár ellátását?

Gondolkodik egy kicsit.

— Néha elégedett vagyok, néha nem. Azt hiszem, hogy ezzel mindenki ígv van.

A minden • embert érdeklő témáról folyó tanácskozást ma folytatja az országgyűlés.

Lajos Géaa

t

Ragyogó napsütéses délelőtt gyülekeztek a megye képviselői tegnap a Parlament folyosóján az év első ország- gyűlésére. A társalgás középpontjában — a kölcsönös üdvözlések után — a kereskedelem állt. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke viszont a múlt heti franciaországi útjáról mondott néhány érdekességet.

Többen hoztak vendéget. Horváth László, a nagybajomi Lenin Tsz elnöke a feleseget.

— Először jött cl?

— Nem. már voltam máskor is. Ez a mostani olyan téma, hogy a legjobb személyesen hallani.

Horváth László még hozzáteszi, hogy a napokban fórumot rendeztek a nagyközségben.

— Sok kérdést Irántunk az ellátásról. Ez megerősített abban, hogy milyen fontos a belkereskedelemről szóló törvénytervezet. A fórumon felszólaló háziasszonyok is nagyon jól érezték ezt. A belkereskedelem munkája attól is függ, milyen árut kap az

ipartól.

Szigeti István a betegsége miatt nem volt ott az ipari bizottság legutóbbi ülésén, de van véleménye a témáról.

— Szerintem nagy az ipar felelőssége a kereskedelem ellátásában, a választék bővítésében. A kereskedelem természetesen hatással van az iparra is. Ha a kereskedelem igénye nő, helyesen ismeri fel a vásárlók igényét, ha nem nyugszik bele. hogy valami nincs, sokat (ehet a jobb ellátásért. C.sak példaként : bemegy az ember az üzletbe, kér valamit, az eladó azt mondja, hogy nincs. A bátrabb vevő megkérdi, hogy mikor lesz. A válasz: én nem tudom. A még bátrabb azt is megkockáztatja: miért nem rendelték meg? Az ipar nem szállít, így a válasz. S ha megkérdezi a vevő. miért nem szállít: uram, a legjobb a békesség. Ha viszont ilyen »-békesség-« van az ipar és a kereskedelem között, békétlenség támad a vásárlók és a kereskedelem között. Nem akarom csökkenteni a kereskedelem felelősségét,' de az iparét is nagyon fontosnak tartom.

Sári János úgy hallgatta a beszélgetést, hogy közben az otthoni, nágocsi helyzetre gondolt.

— Mi azt várjuk e törvénytől, hogy nálunk is javuljon a lakosság ellátása, és kiváltképpen a kiszolgá'ás. Vidéken általában ez a legfőbb gond.

— Hova járnak vásárolni?

— Tabra ... Aránylag jó az, ellátás.. Amióta a község a karádi áfész-hez tartozik, otthon is erezzük a javulást.

A belkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz Kosztolánczi Jánosné szólt hozzá. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter is odanézett, amikor elkezdte a hozzászólását. Jól ismeri a képviselőnőt; amikor Somogybán járt a kubai könnyűipari miniszterrel, a szigetországbeli vendégnek 1*