Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Berzencei példa Délelőtt fiózsamajorban A fcöaség lakó! szépítik a parkokat. ilyenkor, még tavasz előtt is megkapó , látvány a berzencei Szabadság park. Hatalmas ős­fák. fiatal facsemeték, dísznö­vények. Azután játékok, szé­pen gondozott utak. Az itt élők sokat adnak környezetük szé­pítésére, ápolására. — Látná akkor, amikor zöl­dellnek, a fáik, nyílnak a virá­gok... Községünk régi telepü­lés, rengeteg volt a kihaszná­latlan közterület, ahol éveken át halomba gyűlt a szemét. Tanácstagi beszámolókon, fa­lugyűléseken egyetértettünk abban, hogy ezen változtatni kell. Évekkel ezelőtt kezdődött meg a parkosítás, s községünk azóta, sok új zöldterülettel gyarapodott. Ezt a munkát to­vább folytatjuk, s évente, ta­vasszal meg ősszel 1000—2000 facsemetét ültetünk eL. Látná ilyen napokon a községet: fel­nőttek és gyerekek, munká­sok, termelőszövetkezeti dol­gozók, pedagógusok, óvónők összefogva dolgoznak Berzen- ce szépítése, gyarapítása érde­kében — mondja Hunyadi István tanácselnök. Így szépült meg a Szabad­ság park, a bölcsődével szem­beni liget és a Várdombnál meg az iskolánál lévő park, a sportpálya, ahol sokféle moz­gáslehetőség teremtődött a ta­nulók-s'záíHára. —- 1,5 millió forint értékű — tavaly végzett — társadalmi munkáról adhattam számot a nemrég tartott falugyűlésen. Hatalmas összeg ez. Csak az iskolai sportpályánál százezer forint értéknél többet tettek a szülök, a pedagógusok és a termelőszövetkezetek szocia­lista brigádjai. Á Diófa utca lakói sem vár- ! tak arra, hogy a tanács épít­tessen utat. Összefogtak, s ott dolgozott mindenki, mert va­lamennyiük érdekéről volt szó. Az ide tartozó Somogyud- varhaly lakói szintén készek arra, hogy cselekedjenek, ha környezetük szépítéséről van szó. A felső tagozatos tanulók a napokban az iskolaigazgató, a pedagógusok vezetésével a sportpályára vonultak, s an­nak környékén 300 facsemetét ültettek el. Ott dolgoztak ve­lük a Rinya menti vízmütár- sulás, a Nagyatádi Tövál be­tonüzemének és az erdészet­nek a szocialista brigádjai — Kútjaink többsége fertő­zött, Régi igény, hogy legyen egészséges ivóvíz. Két kutat már megfúrattunk, megvásá­roltuk a hidroglóbuszt, s az felállításra vár. A berzencei családok szép összeggel kell hozzájáruljanak a törpe vízmű megépítéséhez. A tanácstagok a népfront aktíváival együtt sorra járták a tanácstagi kör­zeteket beszélgettek az embe­rekkel. Sikerült szót érteni : többségük helyesléssel fogadta javaslatunkat vállalta az anyagi áldozatot, a nagy ösz- szegű hozzájárulást — ismer­teti legújabb tervüket a, ta­nács elnöke. Az emberek azt is megértet­ték: ha társadalmi munkában betemetik a vezetékeket s más munkákat is elvégeznek, legalább hárommillió forinttal csökkenthető a hozzájárulás összege. A nyáron kezdődik a munka és 1980-ban fejeződik be. Most ez lesz az egyik leg­fontosabb feladat. Folytatják a parkok, a zöld­területek kialakítását. A köz­ség központjában, közel a Sza­badság parkhoz, az Árpád té­ren már megkezdődött egy 10 000 négyzetméteres új park kialakítása. A terület rende­zésével végeztek, hamarosan több száz facsemetét — ezüst juhart, tujafenyőt, nyírfát, ne- mesfűzt — ültetnek, s május 1-én avatják fel a község új parkját. Bontják a régi isko­lát, ott épülnek föl az Adria olajvezeték munkásainak fa­házai. E házakat a tanács át­veszi a munka befejezése után, s körülöttük szintén zöldterü­letet, parkot alakítanak ki. A fallázakban otthont, klubot rendeznek be az öregeknek és a fiataloknak. Folytatódik a megtevő par­kokban a kiöregedett fák pót­lása. Az újonnan ültetett cse­meték gondozását, ápolását — mint a Szabadság parkban is — a község fiataljai, a KISZ- szervezet vállalják. Üjabb par­kot építenek a Várdomb köze­lében, s e nagyszerű környe­zetben negyven családi otthon számára alakítanak ki házhe­lyet. — Berzence a parkok falu­ja.. J Sokan akadnak, akik ilyen elismeréssel beszélnek e köz­ségről, A már meglevő 200 ezer négyzetméternyi zöldterület bizonyítja, hogy joggal érde­melték ki ezt az elismerést! . 8bU Unió Ha egy munkahelyen az idegen megkérdezi az em­berektől: vannak-e gond­jaik, már-már teilexszerű a válasz; »Nem, nincs semmi különös.« Ugyanígy ha a bri- gádéletről hangzás, el kérdés, válaszként fölsorolják okleve­leiket, vállalásaikat »-Minden­ben segítjük egymást közö­sen megyünk színházba.. .« A baiatonszabadi tsz dózsamajo- ri baromfitelepén hasonló vá­laszokat kaptam. A kitünte­tett brigád fiatal vezetője el­mondta, hogy vetélkedőt szer­veztek (sőt azt meg is nyer­ték), rendbe hozták a mun­kahelyük közelében levő busz­várót (azóta példájuk nyo­mán a többi brigád is elvál­lalta egy-egy megálló felújí­tását). Elhangzottak a fenteb­bi, többet eltitkoló, mint ki­mondó »mintamondatok« is. Sok mindent megtudtam, mégis úgy éreztem, hogy sem­mit sem tudok ezekről az emberekről, érzéseikről, az őket összekötő szálakról. To­vább kérdeztem, és két órá­val később már őszintébben folyt a beszélgetés... (Dózsamajorban 17 ember — három kivételével nő — dol­gozik. Zömében szakmunká­sok és türzsgárdatagok. Fel­adatuk mintegy 28 ezer to- jós tyúk gondozása, illetve a tojások összegyűjtése, váloga­tása. .. Ezt a munkát a fele létszám is képes volna ellát­ná A gazdaság azonban minél több asszony számára kívánt munkalehetőséget teremteni. Így a két »műszakra« osztott asszonyok hetenként váltják egymást) Az apró pihenőszobában heten beszélgetünk: Hajdú Györgyné, Lacza Jánosné, Ta­kács I,ászióné (mindhárman huszonévesek), Kiss Jánosné, Szohoja Andrásné, a telep legrégebbi dolgozója, két évig telepvezető is volt, ma rak­táros, és a brigádvezető, Ma- tyilió hajós. — Ha egy papírlapra min­denki felírná kit becsül leg­többre a brigádban, afféle »népszerűségi lista« alakulna ki... — Érdemes volna egyszer megpróbálni — így Laczáné. — Valószínű, hogy Lajos ke­rülne ki győztesen. Öt tavaly választottuk titkosan és csak­nem egyhangúan brigádveze­tővé — Miért pont őt? — Mert rendes, jól össze­fogja a társaságot... és még­iscsak férfi. — Ez miért fontos? — Volt női brigádvezetőnk is, de valahogy pern vált be. A Lajosban megbízunk... ű állandóan itt van a telepen, mindenkit ismer, és máshol is férfiak a brigádvezetők. — Vajon nem éppen a sa­ját előítéletük hat a sokat em­lített egyenjogúság éllen? — Egy brigádvezetőnek ér­tekezletekre kell járnia, meg szót. kell emelnie. Mi mind­annyian családosak vagyunk. Mit szólnának, ha esténként gyűlésekre mennénk... — Az előbbi listán lenne utolsó is? — De még mennyire.., ■ — Hogy érzi, magát sze­retik? — Nem tudom. — Van az asszonyok között bizalmas barátnője;? — Nincs. De talán harago­som se. — Mi határozza meg az em­berek hangulatát? — Például, hogy reggel mi­vel fogadják. Ha több a mun­ka, ingerültebbek vagyaink. A körülmények sem mindenütt szívderítőéit. Itt az egyesben még jó... — Elhasználódtak a beren­dezések, gyakoribb a meghi­básodás, több az idegesség. Ennyiben látszólag kimerült a téma, de később új szem­pontok akadtak. Takácsné nyíltan beszélt. — A telepvezetőnk jő saak- ember, de valahogy nem ért az emberekhez. Nem tudja például azt mondani: Legye­nek szívesek, asszonyait. Ügy mondja: Gyerünk asszonyok! Talán apróság... Néha tréfál­kozik velünk, de ilyen ko­moly dolgokról sohasem be­szélünk. Ilonka nénit tisztel­jük, de ez olykor csak egy­oldalú. .. — Mit változtatna elsőként a telepen? — Lebontanám ezt az át­kozott »hármast«. Aki itt van, kézben cipelheti le a to­jást a padlásról, ráadásul a lépcső sem túl megnjrugtató. — Gondokat említ, mi tart­ja Itt mégis? — Minden második hét szabad, így a családot is él lehet látni... — Ha bevezetnék a folya­matos munkarendet, elmenne? — Már úgy sem... Itt dol­gozik a húgom, a sógornőm és az unokahúgom is. Meg­szoktam a társaságot, és a kereset is jó. Irigyelnek is bennünket, mondván: »Két hét alatt majdnem annyit ke­restek, mint más helyen egy hónap alatt.« Különös beteg­ség ez az emberekben: min­dig előbb a pénzt nézik, és csak azután, hogy mennyit kell tenni érte.., —• A buszváró rendbetéte­lénél mindenki ott volt? — Nem mindenki, talán nyolcán... — A többiek tették-e szem­rehányást másnap? — Nem. — Volt-e közös eredmé­nyük, amely igazán össze­hozta a brigádot? —• A legutóbbi állománycse­re. Ilyenkor kiürülnek az ólak, rengeteg a munka. Mi­kor elkészültünk, csináltunk egy kis bankettet. Ott azok is együtt nevették, akik más­kor talán nem szívelik egy­mást — Valód1 közösségnek tart­ja » brigádot? — összetartunk, de sem mindenben. De hát nem is lehet másként: sokfélék va­gyunk. Marad az alkalmazko­dás. A főnöki Irodában Szabó Sándor telepvezetőt a vezetőnk és a dolgozók kapcsolatáról kérdeztem.-v- Az. eredményes munkát meg kell követelni. Ez csak úgy lehet, ha a vezető be­tartja a bártan, lépés távol­ságot. — E* nyilván nem kelt jó ha t ás t_ —• A követelmények nőnek. Ma már például nem élég a »darabszám«, minőségi tojás kell. Ezt meg csak fegyelme­zettebb munkával lehet meg­termelni. Szohoja Andrásné is a fen­tebbi véleményhez csatlako­zott. — Egy kis hanyagság a dol­gozó bérében legföljebb 100— 200 forintot jelent. Ugyanez a gazdaságnak már 200 ezer forint kiesést. Végső soron mindezért a telepvezető felel. A Matyikó-brigád megérde­melte a kitüntetést, hiszen valóban sokat tett Dózsama- jor mégsem egységes közös­ség. Az ellentmondások feloldása nem könnyű, hiszen az embe­rek valóban sokfélék, és az érdekek is ütköznek néha. Talán egy kicsivel több őszin­teségre volna szükség... Bíró Ferenc Növényvédelmi tájékoztató Pintér fsiviit Gyilkosság — a „szeretet Jegyében” •Halál a disznókra«. À szem­ben levő falon is vérrel írt szó: »RISE«. Vagyis: »Kelje­tek fel«. A hűtőszekrény aj­taján pedig két szó egy he­lyesírási hibával: »HEALTER SKELTER«. Helyesen: Heiter Skelter, »összevissza«. Egye­beik mellett egy világszerte is­mert Beatles-dal cime... A Bob Helder vezette gyil­kossági csoport emberei soha­sem jelentkeztek a seriff hi­vatalánál. És akiikor a kö­vetkező nap, agusztus 10-én reggel isméit egy olyan gyil­kosságot fedeztek föl, amely­nek tettesei vérrel írtl felira­tot hagytak hátra, amelyben a »PIG« szó szerepelt, White- leynek - és . Guenthemek már nem volt bátorsága, hogy fel- tételezésükkel zaklassák a a LaBianca-gyilkosságokkal megbízott csoport vezetőjét, Paul LePage-t, vagy valame­lyik beosztottját. Leno LaBianca és felesége épp olyan brutális gyilkosok­nak esett áldozatul, mint Sha­ron Tate és négy vendége. LaBiancáők lakása, a vérrel irt felír attak A gazdag szupermarkett-ttn la j donc® és félesége nyakán . szintén nylonkötélből készült Somogyi Néplap hurkot találtak, testük szám­talan késszúrástól sebzett volt. Saját házukban, éjszaka tör­tek rájuk. Rablásnak semmi nyoma. A lakószoba északi fa­lára vérrel azt írták a tette­sék; »DEATH TQ PIGS«. A helyszínt alaposan tanul­mányozó rendőrök olyasmit láttak, ami számukra is szo­katlan: Leno LaBianca hasá­ból egy kétágú hús villa állt ki. Nem volt nehéz megálla­pítani, hogy ahhoz az elefánt­csont fogantyús evőesziköz- készlethez tartozott, melyet a a konyhaszekrény fiókjában találtak. A LaBianca villában történt gyilkosság kétségtelen és könnyen felfedezhető. hasonló­ságot mutatott a Polanski- villában lezajlott vérfürdővel. Mindkét esetben az áldozatok jómódú fehér emberek voltak, számtalan szúrt sebet ejtettek rajtuk, hihetetlen kegyetlen­séggel végeztek velük. Mind­két esetben hiányzott a nyil­vánvaló indítóotk: semmi nyo­ma betörésnek vagy rabló- támadásnak. A legfontosabb hasonlóságot a vérrél írt fel­iratok jelentették A rendőrség, mely a rossz kiindulópontból csak rossz úton indulhatott el, a bulvár­sajtó segítségével igyekezett olyan látszatot kelteni, mint­ha tulajdonképpen az áldoza­tok lettek volna a főbűnösök Hatalmas tudósítások számol­tak be a filmváros erkölcsi fertőjéről, s a filmsztárok és más hírességek lakta Beverly Hills negyedben levő villák magas falai között rendezett kábítószeres orgiákról. Azt a békés estét, melyet az előre- hátedotcaa terhes Starua Ts Időszerű teendő a talaj fertőtlenítés te barátaival rendezett, »szex­orgiává« változtatták. Tagad­hatatlan, hogy a kábítószer­fogyasztás és az alkoholizmus, az Egyesült Államok pusztító tömegbetegségei nem állnak meg a művészek és a gazda­gok pompás villáinak küszö­bénél. A filmváros zaklatott, túlfeszített, a sikerért mindent követelő világa számos nagy sriárt is tönkretett. Ami azon­ban 1969 augusztusában tör­tént, annak semmi köze nem volt ehhez. A hétmilliós Lob Angeles­ben eluralkodott a félelem. Az üzletekben alig néhány óra le­forgása alatt elkelt minden biztonsági zár, riasztóberende­zés, vészcsengő, puska, revol­ver. Egy fegyverüzlet Beverly Hillsben két nap alatt 200 lő­fegyvert adott el, máskor két hónap alatt csinált ilyen for­galmat. Az emberek és házak őrzésével foglalkozó vállala­tok egy hét alatt meghárom­szorozták forgalmukat. Az őr­kutyák ára 200 dolárról 1500 dollárra emelkedett, de nem lehetett eleget kapni, az élel­mes kereskedők az Egyesült Államok távolabbi vidékeiről repülőgéppel hozták az álla­tokat a »rettegés városába«. Frank Sinatra, aki egyéb­ként nem állt gyáva ember hí­rében, róla »széltében-hosszá- ban« úgy tudták, hogy szoros összeköttetést tart fenn a gengszterkörókkel — egysze­rűen elbújt valahol. Mia Far­row nan mert elmenni barát­nőjének, Sharon Taténak te­metésére, mert attól félt, hogy ő lesz a következő. Steve McQueen vagyont érő sport­kocsijába egy pisztolytartót szereltetett, hogy egyetlen, gyors mozdulattal mindig fegyvert ragadhasson. (Fol)fUUj*kJ Az eftműlt években a csere­bogár nagy tömegű megjelené­sét az április, május eleji csa­padékos időjárás hatására fo­kozott lárvakelés követte. A kikelt cserebogárpajorok fej­lődését nem zavarta a múlt év mérsékelten meleg, nyári idő­járása, pusztulásuk gyenge mértékű volt, s őszi felméré­seink szerint erős pajorfertö- zések kialakulását figyeltük meg Barcs, Lad, Babócsa, Ber­zence, Nagyatád, Fonyód, Osz- topán, Siófok, valamint Ka­posvár, Kadarkút körzetében. Az idén tavasszal főleg ezek­ben a körzetekben számítani kell kártételükre. A pajorok megrágják a nö­vények hajszál- és főgyöke­reit, s átrágják a szamóca gyökértörzsét is. Károsításuk következtében a palánták, a szamóca-, ribiszke- és köszmé­tebokrok, a fiatal gyümölcs­fák, szőlők hirtelen lankad­nak, száradnak, elpusztulnak. Az idősebb és mélyebben gyö­kerező gyümölcsfák gyengén fejlődnek, koronarészeik sár­gulnak, elszáradnak, erős kár­tétel esetén el is pusztulnak. A múlt év őszén elvégzett talaj­fertőtlenítések nem hoztak megjelelő eredményt, ugyan­is az augusztus közepétől be­köszöntött száraz, meleg idő­járás hatására a pajorok a mélyebb talajrétegekbe húzód­tak, így korán kivonták ma­gukat a mérgezett rétegekből. A várható károk megelőzése érdekében javasoljuk a tilaj­fertőtlenitések végrehajtását, illetve megismétlését háziker­tekben, nagyüzemekben egy­aránt. A védekezés kora tava­szi elvégzését indokolja, hogy a fiatal lárvák jeleníleg a leg­érzékenyebbek a növényvédő szerre. A fertőzésre azokban a házikertekben kell fokozott mértékben számítani, mélyek­ben a múlt év során a talaj- munkáikkal kis mértékben bolygatták a talajt, illetve az őszi talajmunkák elmaradtak. A gyümölcsfáik, gyümölcs- bokrok, szőlők telepítése előtt az ültetésre előkészített göd­rökbe (a gyökérszint mélysé­gében) 3,4—4,5 gramm Basu- din 5 G-t, vagy 6 gramm Ga- litiont szórjunk. A szamócaül­tetvények sorközeibe 3,5 gramm Basudin 5 G-t, vagy 6 gramm Galitiont Szórjunk ki folyóméterenként, majd a ki­szórást követően gondosan munkáljuk be a talajba 5—6 cm mélyen. A zöldségfélék ve­tése előtt, a káposztafélék stb. palántázása, a burgonya ülte­tése előtt általános talajfertőt­lenítés végrehajtását javasol­juk. A vetésre, ültetésre elő­készített talajra 35 dkg Basu- din 5 G-t, vagy 60 dkg Gali­tiont, vagy 25 dkg Dursfoan 5 G-t szórjunk ki száz négyzet- méterenként, majd a kiszórást követően 5—6 cm mélyen mun­káljuk be a talajba (a várha­tó ültetési, illetve palántázás mélységig, a megvédendő nö­vények gyökérzónájába).

Next

/
Thumbnails
Contents