Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Válom a nmiéri!1-ekre

Kiállítás a marcali képtárban

Lengÿelffi Mikiéi a Röpülj páváról

— Mindját a »miért«-ekkel kezdeném — mondja Len- g yelffi Miklós, a Mágyar Te- levízó népszerű Röpülj páva vetélkedőjenek szerkesztője.

Igen, a »miért«-ekkel, mert a közönség általában kérdéseket tesz föl egy-egy műsorra vonatkozóan, s vitázni óhajt az alkotókkal. A legtöbb »miért« érthető módon a legt népszerűbb, a tv-nézők legszélesebb körében visszhangot keltő műsorokkal kapcsolatban hangzik el. A Röpülj páva vetélkedő ezek közé, tartozik. Nos, hát az első, mely a csapatverseny jelleget vonja kétségbe. Miért csapatverseny ez, kérdezik sokan, amikor, úgy tetszik, a műsorok összeállítói vetélkednek? Sőt, olyan véleményt is hallottunk, hogy tulajdonképpen maguk a tévések vetélkednek — önmagukkal —, mert egy-egy tájegység bemutatkozásának a sikere az ő munkájuk színvonalától függ. Az utóbbi megállapítás téves. Ezt legjobban a vetélkedő csapatok tudnák bizonyítani. Ehhez inég anyanyit: nem egy népművészeti hagyományokban gazdag tájegység képviselői még az elődöntőig sem jutottak el. Miért? Mert nem hoztak olyan összeállítást, amely reprezentálta volna értékeiket. Ehhez kapcsolódik az előbb említett kérdés: Miért mondjuk a Röpülj pávát csapatve- télkedőnek, amikor a műsor összeállítói Is a csapathoz tartoznak? Elismerem, hogy szerepük nagyon fontos. Elsősorban az ő leleményükön, tehetségükön áll, hogy a rendelkezésre álló anyag milyen formában jelenik meg a bírálók előtt.

' — Sokan úgy vélik, hogy talán célravezetőbb lett volna, mondjuk egy ismeretterjesztő filmsorozatot készíteni Magyarország népművészeti értékeiről. Miért volt szükség vetélkedőre?

" — Igen, ez. !s a »miért«-ek egyike. Hazai, dé nyugodtan mondhatom, nemzetközi tévés tapasztalat, hogy azokkal a műsorokkal lehet igazán hatni, amelyek valami módon izgalomba hozzák a közönséget. Meggyőződésem, ha nem. vetélkedő keretében mutatjuk be ezeket a filmeket, s hozzáteszem, ha ennél sokkal jobb filmeket mutatunk is be a hazai néprajzról, népművészetről, most nem beszélgetnénk a »miért«-ekről, s a Röpülj páva jelenlegi közönségének legföljebb az egynegyede ülne le olyankor a képernyő elé, amikor az említett filmeket sugározzák. A vetélkedő — amelyben nye'r- ni és veszteni lehet — föl- ajzza a kedélyeket. Sok olyan ember is nézi ezeket a műsorokat, akiknek egyébként esze ágában sem lenne néprajzi, népművészeti előadások, bemutatók alkalmával bekapcsolni a készüléket A vetélkedő révén az a közművelődési cél (az egésznek ez az értelme), hogy minél többen ismerjék meg hazánk népművészetét, minden bizonnyal a legkönnyebben elérhető. Ezúttal egyébként a népművészet egységét igyekeztünk láttatni. Ezért nemcsak a népdal, a néptánc előadóit, hanem a különféle tárgyak készítőit, kismestereket, fafaragókat stb. is megidézték, megszólaltatták. Ezzel mindjárt egy másik kérdésre is válaszoltam, mégpedig arra, hogy miért markoltunk sokat. Azért, mert Magyarország kis népi enciklopédiáját akartuk bemutatni, azt a tényt hangsúlyozva, hogy a népművészet egység. Ami pedig a kiesett csoportok műsorát illeti, természetesen azok sem kerülnek »süllyesztőbe«. A televízió valamennyit be fogja mutatni.

— Gondolom, a nemzetiségi csoportok szereplésével kapcsolatban is akadt néhány »miért«?

— Igen, Az 1970-ben rendezett Röpülj páván a magyarországi nemzetiséget

mindössze egy szlovák népi énekes képviselte. Azóta a nemzetiségek közösségeiben is örvendetesen sok hagyományt ápoló csoport alakult. A »miért«-ek ezzel kapcsolatLEMEZFIGYELŐ

Esti sugárkoszorú

♦A magyar lírának van egy tekintélyes vonulata — az érett férfilíra —, amely szinte önmagától is Kállai Ferenc hangján szólal meg« kínálja Magyar Fruzsina szerkesztő az új nagylemezt, melynek borítóját Hegedűs György szép fotója díszíti. Magyar költők versei szólalnak meg Kállai Ferenc hangján. Az egyetlen próza a lírába hajló illyési mű, a Kháron ladikja részlete.

Ha egyetlen szóval akarjuk jellemezni ezt a lemezt, akkor mondhatnánk : csendes. Egy higgadt, a felvétel idején letisztult önmutogatástól mentes színész tolmácsolja a verseket. Kállai nem igyekszik a költők által megfogalmazottak elé tolakodni, feladatát egyszerűen ezek megszólaltatásában látja. Nem az egyetlen üdvözítő módszer ez: kérdés, hogy egy. nagyobb szenvedéllyel, fűtöttséggel megszólaló vers — noha szinte nem is a költőének, hanem a színész- szenek érezzük —, nem tapad-e jobban agyunkba?

Tehát Kállai Ferenc kevés indülatú, csendes tolmácsa a verseknek. Nagyon szép anyagot válogattak össze szerkesztőjével. Illyés, Szabó Lőrinc, Ady, Tóth Árpád, Vajda János, Juhász Gyula, Babits, Kosztolányi, Füst Milán költeményed szerepelnek a korongon a Magyar Rádió felvételében.

Ahogy a borító szövege mondja: »összegező, tanúság- tevő, meditativ poézis ez. Halállal Is számoló embereik szerelmi vallomásai, elbocsátó — talán nem is annyira’ szép, mint kemény — üzenetei. Vajda János Utolsó dal Ginához című verse és Juhász Gyula Milyen volt.. .-ja, Ady Elbocsátó szép üzenete és Babits Mihály Engesztelő ajándéka, Tóth Árpád Levél című verse és Szabó Lőrinc Az eredmény címmel megjelent költeménye.

Közülük is váratlanul, hirtelen fénylik fel a tétova, szomorú, reményben vesztes vallomás, Juhász Gyula Anna örök című verse: »Mert benne élsz te minden félrecsúszott / Nyakkendőmben és elvétett szavamban, / És minden eltévesztett köszönésben, / És egész elhibázott életemben / Élsz és uralkodói örökkön, Amen.«

Az elsó lemezoldalnak ez a csúcsa előadói szempontból is.

A másik oldal versei »a költőnek és világának ellentétében is megbonthatatlan egységet« hivatottak példázni. Arany János Tambur ás öreg úr, Illyés Gyula Fekete-fehér, Babits Esti kérdés, Kosztolányi Hajnali részegség című költeménye éppen úgy ezt a gondolatot bontja elénk, "mint Füst Milán Barokk elégiája, vagy a másik Kosztolányi- vers, a Hajnali részegség. S még egy sereg más gondolatot ezen kívül ! Ady háború végi könyörgő fohásza szépen szólal meg Kállai hangján. Juhász Gyula Himnusz a múlandósághoz című verse is szerepel ezen a lemezoldalon. Emlékek, félelmek, vágyak íródtak versbe. A juhászi Himnusz a múlandósághoz és a Még maradok ellíinpoatos mondandója, Ady bizakodó Az én hadseregem-je teszi emlékezetessé a második lemezoldalt. Mert bár Kállai előadóként nem szerez meglepetést, a versek megújítása önmagunkban, s bizonyos szerkesztésbeli csoportosítása élménynyel szolgál minden időkben.

la, I»

ban a következők: miért nem rendeztünk külön nemzetiségi Röpülj pávát Aztán: Magyar- ország lakóinak mindössze két százaléka nemzetiségi, s ehhez képest túl nagy számban vettek részt a vetélkedőn. Miért? Az előbbi kérdésre azt mondhatom: nem tartjuk indokoltnak, hogy a nemzetiségi népművészetet külön, a nagy egészből kiszakítva láttassuk. Az utóbbira pedig egy korábbi válaszom érvényes : azok a csoportok jutottak a kamerák elé, amelyek elfogadható összeállítást hoztak.

— November 4-től február 24-ig tizennyolc Röpülj páva összeállítást mutatott be a televízió. Az elődöntőnek vé-. ge. Hogyan tovább?

— A döntőije jutott ősapátok új műsorral készülnek. Nekünk a többi között 'az a feladatunk, hogy azonos feltételeket teremtsünk számukra. A legkézenfekvőbbnek tetszett, ha az új műsorokat színpadon mutatják be. A döntő tehát Budapesten, a Pataki István Művelődési Házban lesz, ahol minden csapat 25 perces műsorral szerepek Ebből tíz percnél nem lehet több a tárgyi anyagot bemutató filmösszeállítás. Hattagú zsűri értékel — nem azok a szakemberek, akik az elődöntőben zsűrizték —, s ezúttal a tv-nézők is szavazhatnak. A zsűri és a közönség pontjainak összege adja egy-egy csapat végleges pontszámait. Eredetileg májusban szerettük volna megrendezni á döntőt, azonban a megyék képviselői kérték, hogy adjunk több időt a felkészülésre. A kérés indokolt, különösen azoknak a csapatoknak a szempontjából, akik az elődöntő végén szerepelték. A döntő tehát nem májusban, hanem októberben lesz. Péntekenként közvetítjük majd a televízióban. A gálaest és a díjkiosztás novemberben. A nagydíj egy Ikarus autóbusz, a két első díj egy-egy mikrobusz. Ezenkívül egy közönség- díj, és több különdíj is elnyerhető. A legjobb hagyományőrző együttes például a

’ Szabad Föld szerkesztőségéI nek színes televízióját nyeri

; el. A legjobb egyéni énék-zenei előadó, valamint a legszínvonalasabb prózamondó tiz-tízezer forint értékű ajándékot kap a Népművészeti és Háziipari Vállalattól.

—- Ismeri- e már a somogyi csapat elképzeléseit?

— Igen. Ügy tudom, felsorakoztatják mindazokat a népi előadókat és együtteseket, amelyek (akik) a leghitelesebben képesek bemutatni Somogy kincses népművészetét. Ezenkívül a somogyi pásztorélet hagyományaiból, a lakodalmi szertartásokból és a húshagyó keddi alakoskodó szokásokból adnak ízelítőt. Természetesen a szennai falumúzeum értékeit is bemutatják filmükben. Végül hadd mondjak egy »somogyi fülnek« kellemes hírt. A Magyar Televízió elnöksége a nemzetközi folklórfilmek

fesztiváljára — melyet az idén Dublinban rendeznek — a Somogyi búcsú összeállítást küldi ed.

Sz. A.

Tóth Ágoston honvéd ezredes olmfitzi arcképei

L.’Allemand: Kossuth búcsúja. (Litográfia)

Szabadsághősök portréiból nyílt kiállítás tegnap a marcali képtárban. Tóth Ágoston ecsetvonásai idézik a harcostársakat, akikkel együtt sínylődött az önkényuralom ol~ mützi börtönében. De ki is voit Tóth Ágoston? És hogyan kerül az 1848-as honvéd ezredes kezébe ecset? A kérdéseket lehetne még szaporítani, hisz történelmi ismereteink »fehér foltja« Tóth Ágostom; egyike azoknak a szabadsághősöknek, akik elkerülve az aradi hitót és sortüzet, tizennyolc évre ítéltettek. Egy marcali családkutató orvos, dr. Mányoki Kornél hívta felelő- szőr a figyelmet Tóth Ágostonra, de az orvos közbejött halála megakadályozta, hogy fény derüljön a honvéd ezredes életének állítólagos marcali vonatkozásaira.

A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnoka, Tóth olrrützi festményeinek birtokosa, gondolt rá, hogy milyen fontos helytörténeti szerepe van Marcaliban e művek bemutatásának: ott, ahol 1848 egyik kiváló harcosa született. A holnap feladata hogy a szülőhellyel kapcsolatos életrajzi adatokat begyújtsák, de a történelmi képcsarnoknak js van teendője, hisz — ahogy Cennerné Wil- helmb Gizella, a múzeum tudományos főmunkatársa megállapította —: Tóth Ágoston alkotásainak tudományos feldolgozása még nem történt meg.

Többet tudunk Tóth későbbi éveiről. Iskoláskorában Sopronba került. A( kulturális hagyományairól ismert városban a művészeti étet része volt a rajzoktatás. Molitor József ismertette meg a művészi ábrázolás alapjaival a középiskolás Tóth-ot, s később is — már katonai pályafutásának állomásain — megragadott minden lehetőséget, hogy a külföldi nagy városokban gyarapítsa tudását Így ismerkedett meg Bécsben Friedrich Amerling professzorral, a kitűnő portréfestővel, Velencében — ez időben az osztrák birodalomhoz tartozott — a festészeti akadémiát látogatta. A festés azonban, csak — mai szóval élve — hasznos időtöltést jelentett számára, hivatásnak a katonai pályát tekintette. Érthető emeleti az is, bogy gyakran elfogta a vágy — írta naplójában egy ízben —, hogy »egynémely költői gondolatot« is kifejezzen.

Tóth Ágoston arcképe.

Nemeskürty István tavaly, év végén megjelent »Kik érfed haltak, szent Világszabadság« — A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonafarradal- máral című könyvében számos helyen említi Tóth Ágoston nevét, bemutatja a szerző a honvéd ezredes katonai pályafutásának főbb állomásait.

Konkursen ci a

Lyon város »Fekete boszorkány«-hoz címzett éttermének főpincére beszélte el ezt a történetet:

Tegnap délben egy jól öltözött úr tért be hozzánk ebédelni.

— Milyen ebédet tud adni a pénzemért? — kérdezte, amint hozzá siettem.

Kezdetnek ragulevest vagy főzeléket ajánlottam. A ragulevesre rábólintott:

— Nos, hozzon egy tányérral a pénzemért.

A gőzölgő levest pillanatok alatt bekanalazta, s én újra elébe álltam:

— Óhajt, uram,sültet? Finom borjú- és sertéssülttel szolgálhatok.

— Sültet? — kérdezte fitymálva. — Eh, mégis hozzon egy sertéssültet a pénzemért.

— És italt? Ajánlhatok uram Courvoisier-t, burgundit vagy magyar tokajit.

— Kérek három deci tokajit a pénzemért.

Egyszóval a férfi remekül beebédelt. Az elszámolásra került a sor:

— 17 frank! — mondtam.

Erre benyúl a zsebébe, kihalászott onnan 2 frank 30

centime-ot, és az asztalra dobta.

— De uram — méltatlankodtam —, ön csak ennyit akar fizetni?

Pimaszul rám röhögött:

— Én nem 17 frankért kértem ebédet, hanem a pénzemért. Ez pedig itt van. Ha nem hiszi, kutassa át a zsebeimet.

Rendőrt akartam hívni, de hirtelen eszembe jutott a szemben levő vendéglős, akit ki nem állhatok. Így szóltam

a fickóhoz:

— Nézze, abban az esetben nem adom át a rendőrnek, ha este átmegy a szemben levő vendéglőbe vacsorázni, és ugyanezt nála is végigcsinálja. Rendben van?

A pasas már az ajtó kilincsét fogta, onnan szólt visz- sza:

— i Ez lehetetlen! — mondta. — Ott én már a reggelizést játszottam így végig. C küldött át ide, Önhöz ebédelni — a pénzemért.

Fordította: Bénes Géza

A szerző segítségével ebbői Si idézünk. Felsőszopori Tóth Ágoston ezredes, a harmad- osztályú honvédélem tulajdonosa, aki, a vezérkarnál Bécsben szolgált, meggyőződé- ses republikánus volt. Honvédzászlós korában Budavár bevételénél tüntették ks a harmadosztályú érdeméremmel, őrnagyként — Kolozsvárnál — a tasnádi 31. honvédzászlóalj parancsnokaként irányította katonáit. Tóth Ágoston öccse, Károly, hadnagyként szolgált a 27. gyalogezred kötelékében, Veronánál súlya« sérüléseket szenvedett.

A történelem menete ismeretes. 1848. október 24-én ítél~ ték el társaival együtt Tóth Ágostont is. A börtönben — illetve a börtönökben— a lélekemésztő tétlenséget mindenki igyekezett elűzni, ezért fogtak sokan tollat, hogy naplót írjanak, és más eszközöket, hogy emlékeket faragjanak szeretteiknek, családtagjaiknak. Tóth Ágoston most már magától értetődően nyúlt ecsethez, hogy megörökítse rabtársait. Igen sok portrét készített, mind haza juttatta feleségének — az ő adománya a történelmi képtár Tóthanyaga —, aki a portékát szét- küldite a hozzátartozóknak. Elsősorban a történelmi értéke alapján becsüljük Tóth Ágoston portréit, ám festészete is elismerést érdemel. A bécsi portréművészet korabeli stílusát követte, finom ecsetkezeléssel vitte vászonra — az aprólékos részletekre is gondot fordítva — portréit. Jelentősek ezek az alkotások azért is, mert több olyan személyt bemutatnak, akiről nem maradt fenn semmiféle arckép. Ilyen Dobay Józsefé, akit Tóth javaslatára neveztek ki 1848. december végén utódjául a 3L I 'ászlóalj parancsnokának. Az öimützi börtön a forradalom mellett kiállt lelkészeket is fogva tartotta. Tóth Ágoston portréinak sorában megtalálható többek között Könyves Tóth Mihály református lelkészé is, Laky Döme premontrei kanonoké, Römer Flórisr nak, a magyar régészet és műemlékvédelem kezdeményezőjének arcmása. Tóthrőd is készült portré, ót Berzsenyi Lénárd örökítette meg az od- mützi börtönben.

A marcali kiállítáls anyagában Tóth Ágoston művei mellett számos, a korra vonatkozó grafika is található.