Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
Szinte szólammá "koptatott megállapítás már, hogy a művezetők a termelés parancsnokai. Feladataikat — hosszú felsorolás nélkül — aligha lehetne leírni. Egy sor — elsősorban a termeléssel kapcsolatos — kérdésben dönteni kell. Máskor — ha béremelésről, jutalomról vagy elmarasztalásról van szó — javaslatot tesznek és »verekednek«, érvelnek, vitatkoznak azért, hogy az meg is valósuljov- A munkások tőlük kapják a feladatot, s nekik mondják meg leggyakrabban, ha nem értenek egyet egy döntéssel. A vezetők tőlük kérik számon, hogy miként folyik a termelés. A művezetők feladatait — a munkamódszert — nem tanítják iskolában: Tapasztalatokat lehet szerezni ezzel kapcsolatban, de alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatást egyik iskolatípusban sepa kap a felölt. Munkájukról, gondjaikról és megbecsülésükről szólnak mai összeállításunk írásai. zr MŰVEZETŐK Művezetőt „toboroztam” Hat munkástól kérdeztem meg a Mezőgép kaposvári gyárában: Elvállalná-e a művezetőséget? A válasz mindannyiszor határozott nem volt. — Semmi pénzért! Nyugod- tabb a munkám itt a gépem mellett — így Tóth Géza esztergályos brigádvezető. — Nyolcvan erábert közvetlenül irányítani, munkájukért felelni... nem irigylésre méltó. — Sokan úgy tartják, egy művezetőt vagy a dolgozói szeretnek, vagy a főnökei... — A művezetőnek elsősorban a munkásokkal kell éreznie, hiszen az eredményeket is velük kell elérnie. A mi főnökünk nemegyszer az asztalra csapott már az érdekünkben. Például a bérfejlesztéseknél ... — Nyolcvan ember munkáját figyelemmel tudja-e kísérni egy? — Elveszett ember az a művezető, aki mindent maga akar megoldani, és nem támaszkodik a szocialista brigádokra, vagy például a KISZ- alapszervezetre... A művezetőjük, Béni Sándor oda tudna-e állni a gép mellé? 5? — De még mennyire! Láttam őt dolgozni. Alighanem ez tekintélyének az alapja... Lantos Ferenc tíz éve művezető. Azelőtt ő is a műhelyben dolgozott. — Minden vezető asztalán kell lennie egy visszapillantó tükörnek... Ez megóvja attól, hogy súlyos emberi hibát vétsen. Vita persze mindenképp akad munkás és művezető közt. — Szükség van-e arra, hogy a művezető beosztottai személyes gondjait is ismerje? Vagy elég, ha csupán amy- nyit tud valakiről: jó szakember. — A magánélet gondjai kihatnak a munkára is. A napi feladatok megszervezésekor nemegyszer ilyen »-bizalmas szempontokra« is tekintettel kell lenni. A darabolóműhely 24 munkását kaki László megbízott művezető irányítja. Tőle azt kérdeztem, mitől fájhat a művezető feje. — Ha hiányzó van és a munkát át kell szervezni, ha Hetven művezető dolgozik a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Tevékenységük minősége alapvetően meghatározza a tervek teljesítését, befolyással van a légkörre, sőt a munkaerő-vándorlásra is. A művezetőkből kérdezem: miként ítélik meg munkájukat a beosztottak? — Művezetője válogatja — mondja Berecz Imre. — Én úgy érzem, hogy a többségét becsülik szakmai felkészültségéért, emberi magatartásáért. — Hogyan lesz valakiből művezető? — Tizenkilenc éve dolgozom a vállalatnál — mondja Kovács László. — A szakmám ács. Fizikai munkásként kezdtem. »Kiemeltek«, és az emberek elfogadtak. Aki jó szakmunkás, azt a munkások művezetőnek is elfogadják. — Én Pécsen végeztem a műszaki főiskolát, és utána jöttem a vállalathoz. Fiatalon lettem művezető, a beosztás minden, gondjával és örömével. A művezető mindenért felel, ami a termeléssel, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos. Az anyagellátás viszont nem mindig tőle függ, de ha gond van vele, a munkások tőle várják a megoldást. Azt, hogy »verekedjen« anyagért, szervezze át úgy a munkát, hogy ne tegyen keresetkiesés. Amikor én ebbe a beosztásba kerültem — úgy érzem — az emberekkel köny- nyen szót értettem., A munkám mégsem volt ' könnyű; nem ismertek a vállalatnál, és hiába telefonáltam a telepre, hogy ez vagy az hiányzik, azt felelték: nincs. Az »öreg« művezetőknek viszont volt. — Vannak esetek — veszi vissza a szót Berecz Imre —, amikor anyaghiány miatt sürgősen kell átszervezni. Ez nálunk azt jelenti, hogy aki ma Kaposváron dolgozott, az holnap Siófokra vagy Nagyatádra megy. Ilyenkor nemcsak dönteni kell, hanem meggyőzni is. — Milyen szempontok alapján ítélnek a munkások? — A boríték vastagsága alapján. Azt tartják jó művezetőnek, aki biztosítja a folyamatos munka, a jó kereseti lehetőség feltételeit. — És a főnökök? *' — Azt, aki pontosain hozza a tervet. Bogozzuk, hogy feladatai ellátásához mit kell tudnia a művezetőnek. Azt mondják: a fiatalok,, akik az iskolából jönnek, nehezen hirkóznak, mert hiányzik a tapasztalat. A munkásból lett művezető helyzete azért nehéz, mert nincsenek szervezési ismeretei. Horváth Sándor munkaügyi osztályvezető: —• A művezetőkkel kapcsolatban egész sor kérdés vetődik fel. hol kezdje a pályát, miHetven parancsnok Lamping Tamás: »Nehéz as újat elfogadtatni«. lywt képzést kapjon, szakközépiskolát, vagy főiskolát végezzen? Legkézenfekvőbbnek a szakközépiskola látszana Csakhogy ott nem művezetőket, hanem tervezőket, rajzolókat képeznek. Az az érzésünk, hogy az oktatás során a kivitelező építőipar igényeit háttérbe szorítják. Munka- szervezést példuál egyáltalán nem oktatnak. — A főiskolán van szervezés — teszi hozzá Lamping Tamás. — Az ott .tanult elveket viszont nehéz alkalmazni a gyakorlatban. A változtatást, az új dolgokat nehezen veszik át az emberek. Ha valamit másként akarunk csinálná, rögtön kész a válasz: mi eddig nem így csináltuk, és jó volt... — A művezetők képzése éppen 'étszámuk miatt nagy feladata a vállalatnak — mondta Kiss Béla személyzeti és oktatási osztályvezető. — Ez a munka a kiválasztással kezdődik. A jó szakmunkás, akiből művezető lesz — a vállalat káderképzési tervének megfelelően — szakközépiskolába iratkozik. A gyakorlati tapasztalatok mellé ott szerezhet elméleti ismereteket. Ez hosszabb időt vesz igénybe, mint a hagyományos művezetői tanfolyam, de — meggyőződésünk — eredményesebb is. Azt mondják, két óra hosz- szat tartott, amíg a művezetőikkel ismertették jog- és hatáskörüket. Sok tehát a tennivalójuk, nagy a felelősségük. Növekszik az adminisztráció, és a munkán is mindig rajta kell tartaniuk a szemüket. 'Megtalálták hát a helyüket? Berecz Imre: — Volt olyan időszak a vállalatnál, 'amikor szükséges rossznak tartották a művezetőket. Ma érezzük, hogy építenek ránk, feladatokat adnak, ellenőriznek, de a feladatok megoldásához biztosítják a feltételeket is. Sok mindenen lehet mérni, hogy számítanak a művezetőkre, az elmúlt években jelentős bér- fejlesztést kaptunk. — Elégedettek? — Sok brigádvezető még mindig többet keres, mint a művezetője. Meg kell mondani, hogy nem az övék a sok... nincs anyag, ha szorít a határidő, ha nő a selejt... Hosz- szú a sor. Korábban hat évig én is ebben a műhelyben dolgoztam, és ma sem bánnám, ha vissza kéne mennem. A gép mellett töltött évek tapasztalatára minden művezetőnek szüksége van, hiszen csak így képes egyszerre két nézőpontból látni a műhelyt. Báli Dezső lakatos két évtizede él az üzemben. ,4nnak idején még a művezetők mai korelnöke, Lantos Ferenc is nála tanulta a szakma alapfogásait. — A művezető magatartása nyilván meghatározza a műhely hangulatát... — Akad, akinek a szótárából hiányzik a »legyen szíves«. Különös véletlen, hogy az ilyen művezető hiába teszi ki a lelkét, a munka nem megy úgy, ahogy szeretné. — ön régi szakember, és az embereket is jól ismeri. Vállalná? — Nem. Nyugodtan szeretném letölteni a hátralevő időmet. Barna László főművezető ■ eddig csak figyelte, hogyan * próbálok művezetőt »toborozni«, de itt már nem állhatta szó nélkül. — Előbb talál művezetőt, aki szívesen viaszamenne munkásnak, mint a műhelyben valakit, aki művezető szeretne lenni. Nekem is eszembe jut olykor ... De hát ez nem is olyan egyszerű. Egy ilyen lépést mindenki »visz- szaminósitésnek« tekintene, sőt talán »lebukásnak«. Persze, hogy nem talált jelentkezőt, annak az is oka, hogy még a közepes teljesítményű munkás Is jobban keres, mint á művezetője. A lényeg mégsem ez. Az emberek jól tudják, , történjék ..akár a legkisebb baleset, a sérültet bekötözik, a művezető pedig az elmarasztalások mellé még egy borsos összegről szóló befizetési csekket is kap. , Egyre gyorsabban váltják egymást az új termékek. A technológiai problémák rendszerint csak a gyártásnál kerülnek ölő... Ez a művezető számára az üzemben munkával töltött fél éjszakákat jelent.. .1 A művezetőnek nagy tudású szakembernek, jó emberis- merőinek és szervezőnek, sőt pedagógusnak is kell lennie egy személyben. Aki csinálta, vallja: a legnehezebb, mégis a legszebb feladat a művezetőéi Kétfelé is megfelelni Bocskor Sándor, az alkatrcsz&zem egyik művezetője. A naponta szokásos »eligazításon« találom az üzemvezető irodájában. Jelen van a vállalat főmérnöke is és művezető kollégája. Számonkérés folyik ilyenkor, és új utasítást adnak. Bocsltor Sándor, a Finom- mechanikai Vállalat 3. számú gyárában az alkatrészüzem művezetője. Korábban esztergályos volt, 1971-ben — érettségi vizsgája után — »kiemelték«. Azóta harminc ember tartozik hozzá. Gondoskodik róla, hogy megfelelő munkát, jó állapotú gépet, alkatrészt kapjanak. Javaslatot tesz . bérezésükre, kitüntetésükre. Iga zol ja elvégzett munkájukat, és fegyelmet tart közöttük. Nem lehet hálás a feladata, hiszen ebben az üzemben hét művezetői státus van: mindössze hármat töltenek be. Ennek okáról Varga György üzemvezető ezt mondja: — Nemcsak nálunk figyelhető meg, hogy fizikai állományba igyekeznek az üzemi középvezetők. Hogyan telik Bocskor Sándor egy napja? Háromnegyed hatra jön dolgozni, .es első dolga — még az átöltözés előtt —, hogy megnézze, mit üzent a dél- utános műszak vezetője: történt-e valami rendkívüli, kér-e valamit a váltótársa. Ha' igen, .azonnal kell intézkednie. Átöltözik és megnézi a jelenléti íveket: mindenki rendesen bejött-e dolgozni? Azután következik az ellenőrzés: melyik gépnél milyen munka van, nem kell-e javítani. Aláírja a munkalapokat, megvizsgálja a gépről lekerülő első darabokat, munkát ad. Ezek után megy a már említett megbeszélésre az üzemvezetővel, akinek elKulcsemberek Egyes nyugati üzemi szociológiai és pszichológiai vizsgálatokból arra következtetnek, hogy a munkás elégedettsége a munkájával és a vállalattal azonos a művezetőjével való elégedettséggel. Hogyan vélekedik erről a megállapításról Bayer Nándor, a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója? — Ezt így túlzásnak tartom, de alapjáhan sok igazságot tartalmaz. A művezető nálunk is kulcsember, de a még oly széles hatásköre is korlátozott az üzemi demokrácia mechanizmusa, szervezetei által. Csakúgy, mint minden gazdasági vezetőé. De hogy milyen fontos szerepet tulajdonítunk munkájuknak, bizonyítja az a több mint két éve megkezdett átszervezési folyamat, amelynek kedvező hatását máris le tudjuk mérni még a termelékenység. emelkedőiében is. — Mi ennek a lényege? — Röviden : a feladatok pontos rögzítése — sok, nem rájuk tartozó tennivaló elhagyásával —, a hatáskör jelentős kiterjesztése és az ehhez méretezett tisztességes jövedelemszint. A kiválasztásnál pedig a hármas követelmény érvényesítése. Számukat harmadára csökkentettük. Mindezzel elsősorban azt szeretnénk elérni. hogy a művezetők teljes felelősséggel képviseljék á gyár vezetőséget a rájuk bízott hét év alatt. De arra jól emlékszik, hogy amikor egyszer kilépett — nem máshova ment dolgozni, csak egy időire megsértődött — annak a művezető volt az oka Pontosabban: ma már csaknem másfél évtized távlatában elismeri, hogy az indíték legalább felerészt az ő hirtelen termeszeteben keresendő. — A művezetőnek ismernie kell a dolgozók lelkét, gondolatait, szándékát is, nem beszélve életkörülményeiről. És eszerint keli döntenie. Mert akadnak ám furcsa kérdések! De ezek emberiek és ezért meg kell érteni őket. Nemcsak házépítés, családi ügy meg hasonló, elismert oka lehet mondjuk a hirtelen szabadságkérésnek, hanem — mondjuk — a szerelem is. És ha ezt nem teljesíti a művezető, lehet, hogy nagyon szabályosan jár el, de nem biztos, hogy célszerűen, még ha a termelés oldaláról nézzük, akkor sem. — Kik alkalmasak e tekintetben jobban a művezetői beosztásra: a nők vagy a férfiak? — A férfiak! Bármennyire hihetetlen is, ők még a családanyai, házastársi gondokat is jobban megértik, mint a nők, és a bizalom is nagyobb irántuk. Valószínű ez az egyik oka annak, hogy ebben a tipikusan női üzemben a tizenkét művezető közül csak kettő a oá negyven-másfél száz dolgozó előtt, és emberileg többet tudjanak foglalkozni velük. Ezt szolgálta az a kéthetes tanfolyam, melyet vezetési, pszichológiai alapfogalmakból tartottunk számukra. A beszélgetést tulajdonképpen itt folytatom, de most már Pócs József művezetővel, aki 1952 (!) óta dolgozik ebben a beosztásban. — Mi a legnehezebb a mű- vezetiő munkában? — Az, hogy sokféle emberrel kell foglalkoznunk. Másmás gondolkodásmódjuk van, számos egyéni, családi gond, baj fordul elő az életükben. De ezi. tudomásul kell vennünk. Az az elvem, hogy emberséggel, jó szóval, megértéssel mindent el lehet érni. — Tapasztalata is megegyezik az elvével? — Igen. Kisebb viták, összezördülések nélkül ugyan nem lehet elképzelni semmilyen munkát, és természetes, hogy nálunk is előfordul kisebb-na- gyobb nézeteltérés. De az bizonyos, hogy nem kérhetek olyat a műszakomtól, amit ne teljesítenének. Ha azt mondanám, az üzem érdeke megkívánja, hogy vasárnap reggel négykor kezdjünk, mindenki bent lenne. Borbély Lászlóné — csoport- vezető a gyűrűsfonóban— nem tudja elsorolni, hány művezető keze alatt dolgozott a tizet»ső számú helyettese is. Mire itt végez, a gépekről már a minőségi ellenőrök elé kerülnek az alkatrészek, melyeket a művezető ' is megnéz. Ezt követően tud az emberekkel foglalkozni, a családi és egyéb gondjaikat ilyenkor beszélik meg. Móra Jánosné betanított revolveresztergályos. — Tegnap és ma is az üzemi fogorvosnál voltam, munkaidő alatt. A művezetőmmel megbeszéltük, hogy behozom az ott eltöltött órát Gyerekem van, s ha vele valami gondom adódik, azt is megértéssel fogadja, segítségével mindig sikerült összehangolni az anyai, háziasszonyi es a gyári tennivalókat. Pusztai Tibor marós véleménye: — Sanyi nagyon jó szakember. Akár marósként, akár esztergályosként hozzá tud szólni bármilyen munkál: oz. Mint ember, mint vezető? Nézze, minden embernek van hibája. Igyekszik a súrlódásokat elkerülni, és nem hozza be a műhelybe az otthoni problémáit bár azt -szokás mondani: ki hogy kel, úgy éli napját. Szeretné, ha velünk is jó. lenne a, Icapcsplata, meg a főnökökkel is, ez azután vagy jól, vagy rosszul sül el. A művezetők között a leglelkiismeretesebbnek ismerem. És mint jó barát nemcsak nekem fontos ebben a műhelyben... Amikor a művezetők irodájában újra találkozom Bocskor Sándorral, egy programdossziét lapozgat Ahány szín csak van, mindegyikkel található jelzés, bejegyzés a li- lás, sokszorosított lapokot. Ahány gyártmány, annyiféle szerteágazó tennivaló, no meg akadály, amelyet el kell hárítani. Hiszen, amint a tevékenységi jegyzékben olvasom, »köteles gondoskodni a termelés előkészítéséről, program szerinti folyamatosságának biztosításáról, a gyártási technológia. az előírt normák, a határidők és a minőségi követelmények betartásáról. Kötelessége az egyes munkákra megfelelő képesítésű, kellően betanított dolgozókat beállítani. Vigyáz a balesetek megelőzésére, a tűzrendészet! előírások betartására. Javaslatot tesz a dolgozók felvételére, elbocsátására, fegyelmi felelősségre vonására, hiszen a rábízott termelési egységben a munkafegyelemért is felel.« Nem sorolom tovább. A »köteles gondoskodni« fejezet és a feladatkörét részletező szakasz másfél oldalnyi terjedelmű. A jogairól négy rövid mondat szól. Értem hát, hogy Bocskor Sándor, mint olyan sok művezető, még ha becsukja is maga mögött a műhely ajtaját, nem fejezi be egyik napon sem 14 órakor a munkáját — Gondolataim az emberek, az anyag, a gépek körül járnak, akár az utcán megyek, akár alszom, akár eszem, bárhol, bármit csinálok — vallja be. Somogyi Néplap
