Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
Ina a ház... Pedig semmi sem indokolja, hogy az legyem Ötvoskónyi szép fekvésű helyén, a falu nagy forgalmú útja mellett áll, magára hagyatottan. Lakatlan és közcélokra sem használják. Sűrű sorokban fiatal fenyők állnak mellette, előterében pedig gondosan parkosított — és bekerített — tér jelzi, hogy csak az épület kihalt, körülötte pezseg az élet Az épület a községi tanács tulajdonába került, s tudna is vele mit kezdeni — erről beszélt Simon Jenő tanácselnök: — A nagyatádi kórháznak van még benne néhány holmija, azt bármikor elvihetnék. Pénzünk van rá, hogy átépittessük a tetőszerkezetet, új cserép kerülne rá, a falakra meg új vakolat Helyet kaphatna benne a község művelődési otthona, ahol előadásokat, filmvetítést tarthatnának. Elférne az épületben a KISZ-helyiség is. Szóval, kihasználhatnánk közcélokra, a falu hasznára és a lakosság társadalmi munkát is szívesen vállalna az átalakításnál. A parkosítás már megtörtént, az előtér olyan, amilyennek egy középületnél lennie kell. Az épület a rendbetétel után még jó néhány esztendeig szolgálhatná az ötvöskónyiákat ... Csak éppen ilyen célra nem vehetjük igénybe! Pedig, ha nem nyúlunk hozzá, az állapota hónapról hónapra romlik. Példa rá a szemközti kastély, ahol a betegotthon volt: miután ez az intézmény itt megszűnt, az' idő fokozottan kikezdi az üresen hagyott épületet. Ezt szeretnénk elkerülni ennél a háznál — Már azt is »elrendezték« hogy mi hova kerülne, ha itt alakíthatnák ki ötvoskónyi kulturális és művelődési központját. Megvan a tervük arra, hogy mi kerülne a mostani KISZ-helyiség helyére (jelenleg a filmvetítéseket is ott tartják), s hogyan gyűrűzne tovább ez az átalakítás. Üj, korszerű boltot kannának (evvel az áfész is egyetért). De mindennek a kiinduló alapja: vehessék igénybe közlétesítmény céljára az elhagyott épületet! Mi ehhez csak annyit füzünk hozzá, hogy nagy kár lenne a házért, mely ma még — átalakítással, rendbe hozással — megmenthető. Értő emberek munkája nyomán a falu egyik legszebb középületévé válhatna. Több mint hatmillió 15 év hagyománya Minden dolgozónak fürdőszobás lakása lesz — Egy a lényeg — foglalta össze Kopecsni Vince, a Kutas: Állami Gazdaság igazgatója. — Tisztán, világosan kell megfogalmazni a dolgozó feladatait. S ha teljesítik, amit kitűztek, akkor nem maradhat el az elismerés. Így 6zinte biztos az eredmény. Az állami gazdaságban tizenöt éves hagyománya van a szocialista versenymozgalomnak. A jubileuminak is számító tizenötödik év mérlege több mint hatmillió forint, mely a terven felüli brigádvállalásokból eredt. S mintha a számok játéka volna, éppen tizenöt szocialista brigádja van a gazdaságnak. Hármas feladatot tűztek maguk elé: a hozamok növelését hatékonyabb munkával; az ezzel együtt járó minőségjavítást; s a tervszerű takarékosságot. A hatmillió forint tehát egy év körültekintő, részleteiben is gondosan kidolgozott munkájának az eredménye. , van erre, mert a még éló előítélet, valamint a telepek többnyire hagyományos kialakítása miatt ez a munka nem örvend túlzott népszerűségnek a fiatalok között. Talán ez a kezdeményezés maradásra bírja őket. Erre azért is szükség van, mert még ebben az évben kezdik építeni az új szarvasmarha-szaktelepet. Á 832 férőhelyes istálló a VI. ötéves terv folyamán 1250 férőhelyesre bővül. A munka gépesített lesz, ami növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jobb körülményeket teremt. Itt képzett szakmunkások dolgoznak majd. Ahogy az igazgató elmondta, a fejőmes- ternek technikusi szintű munkát kell végeznie, de áll ez a gépi etetésre is. Az első ütem 60 millió forintos befektetést igényel, februárban elkészülnek a tervei, s márciusban akár kezdhetik a munkát Az igazgató a falon függő ■ oklevelekre mutat — Látja, A számok azonban nem tükrözik a hétköznapi gondokat, a magánélet sajátosságait, amelyek visszahatnak a mindennapi tevékenységre. A gazdaságban — annyi más megyei gazdasághoz hasonlóan — nagy feladatot jelentett az elavult cselédlakások megszüntetése. Tervet dolgoztak ki. amelynek keretében 1980-ig felszámolják a mintegy 150 lakást A gazdaság hozzájárulása itt is találkozott a brigádok vállalásával, s ennek köszönhető, hogy két évvel korábban, még ebben az évben, minden érintett dolgozó új otthonba kerül. Tavaly 26 lakást építettek, amelyhez a gazdaság egyenként 20, illetve 40 ezer .forinttal járult hozzá. Az idei program további húsz lakás épj? tését irányozta elő. — 1978-ban már egy dolgozónk sem lakik korszerűtlen épületben, sőt az albérletben vagy a szülőknél élők közül is sokan jutnak új otthonhoz. Nem lesz olyan dolgozónk, akinek nincs fürdőszobája. A régi cselédilakásokban jelenleg mór csak hatan élnek. Ezek ú;i otthonba költöztetése már nem nehéz feladat. A húszból tizennégy lakás a fiataloknak az albérletben élőknek jut. S itt egy újabb szempont merül fel. Az igénylők között a szociális helyzet, valamint a munkakör szerint is döntenék. Előnyben részesülnek az állattenyésztésben dolgozók. Ők 40 ezer forint támogatást kapnak. Szükség is Molnár Zoltán I Eljegyzés Mari mama nem kérdezte miért? Nem kérdezte, mi történt? Felállt, megindult, ment egyenesen a kocsijuk felé. Csak menet közben szólt oda minden figyelmével a tollaslabda küzdelmeibe merült férjének: — Ferenc! Ferenc felpillantott, látta felesége határozott lépteit, látta, hogy fia is kullog az anyja után, engedelmes férj lévén pillanatnyi tétovázás után odaszólt társainak: — Bocsánat, egy pillanatra! Ment, letette az ütőjét arra a fatönkre, amelyen az előbb a fia ült, a kocsinál utolérte az asszonyt. — Mi van, Mari? — Hazamegyünk — jelentette ki Mari, és már ült is be a kocsiba. Ferenc látta, hogy ez már határozat Nincs mit kérdezni, nincs min vitatkozni. Visszafordult az otthagyott tollas- labdázókhoz, széttárta a karját. — Ügy látom, el kell mennünk! Szevasztok! Beült a volán mellé. — Majd mindent megmagyarázok — mondta Mari megaz a négy Kiváló vállalat oklevél nem volna ott a falon a szocialista brigádok munkája nélkül. Ezek az emberek büszkék arra, amit elértek, amit elértünk. A jövőt illetően is fontos, sőt nélkülözhetetlen a munkájuk, a szemléletük ahhoz, hogy továbbra is eredményesen gazdálkodhassunk. S akkor a vezetőnek nem marad más dolga, mint hogy. a célt világosan megfogalmazza. Az állami gazdaság tavalyi szocialista munkaversenyének értékelése a következő gondolatokkal zárul: “A termelési vállalások eredményes teljesítését kedvezően befolyásolta a tulajdonosi szemlélet megerősödése, a közös tulajdon védelméért érzett felelősség. a brigádtagok közhangulata és a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör.-* Kutason ez tavaly hatmillió forintot éti. Bon esik András nyugtatóan, de pillanatnyi kétséget sem hagyva elhatározása jogossága és indokoltsága felől. Tibor, miközben bemászott a hátsó ülésre, még egy pillantást vetett a partra, ahol anya és lánya között a drámai jelenet utolsó másodpercei zajlottak. Kati nagyon csinos writ így sortban, lenge blúzban. Jó volt vele... jó volt azt hinni, hogy ezzel a lénnyel fogja leélni az életét. Felsóhajtott. A sírás egy kissé még megint fojtogatta, de ő most már nem engedhette felszakadni. A kocsi farolt, aztán nekifordult a kapunak. • • » Elment. Egyszerűen elment, Gitta és Kati megdermedve néztek utána. Nem messze tőlük a parton Klári szörnyeteg gyermekei ugráltak be a vízbe — ki a vízből, s mintha csak valaki agyafúrt szöveget sulykolt volna beléjük, ütemesen kiabáltak: — El-menta-vőle-gény ... el-menta-vőle-gény ! Klári hiába akarta lecsende- siteni őket; kínjában Lacit kereste, aki az előbb még kéznél volt, hogy segítsen neki, de Laci már megint mesz- sze beúszott a vízbe. Ügy látszik, ő vette észre legelőször a kocsi távozását. A csonkán maradt tollaslabdázó társaság tanácstalanul tekingetett széjjel, látszólag csak azért, hogy a Ferenc tóJavult a társadalmi tulajdon védelme Nem csupán rendőri feladat Öt évet figyelembe véve J megyénkben évente átlagosan 7 millió 360 ezer forint kárt okoztak-/ a társadalmi tulajdonban. Ennek körülbelül a negyedrésze térült meg. Nagy összegről van tehát szó, éppen ezért a népgazdaság, a társadalmi tulajdon ellen irányuló bűncselekmények üldözése. számuk csökkentése elsődleges politikai és gazdasági érdek. Tegyük még hozzá, hogy a megy eben történt ösz- szes bűncselekménynek mintegy 20—25 százaléka irányult a társadalmi tulajdon ellen. Ugyanakkor örvendetes, hogy 1975-től csökken a számuk. — A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények négy kategóriába tartoznak — mondja dr. Gál János alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság nép- gazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztályának a vezetője. — Leggyakrabban lopás, betöréses lopás, sikkasztás és csalás fordul elő. Tavaly már 25 százalékos volt a csökkenés, azaz 1053-ról 782- re csökkent az ilyen bűncselekmények száma. A csökkenés minden »kategóriában« megfigyelhető. Például a korábbi 142 sikkasztás helyett 91 fordult elő. Megyénk koI rábban az összes többi előtt «-vezetett«, azaz itt fordult elő a legtöbb ilyen bűncselekmény. Tavaly már a »középmezőnyben« voltunk. Nemcsak a bűncselekmények száma csökkent hanem az esetenként okozott kár ösz- szege is. 1977-ben például egyetlen lopás és betöréses lopás kárértéke sem érte el a százezer forintot. Nem találkozott a rendőrség szervezett bűnözéssel vagy csoportos elkövetéssel sem. Az esetek íe' lénél tulajdonképpen nem is bűncselekményről, hanem vétségről volt szó. A legnagyobb kárértékű bűncselekmények közé tartozik például: az egyik termelőszövetkezettől két lovat loptak el 40 ezer forint értékben. — A leggyakrabban a kereskedelem, az építőipar területén fordulnak elő a társadalmi tulajdont károsító bűn- cselekmények. À Balaton-par- ton a főszezonban különösen gyakoriak az ilyen esetek. Az egyik áfész-boltvezetőnél például egy leltár alkalmával több mint 700 ezer forintos többletet találtak. Armak egy része abból származott, hogy a boltvezető az osztályos árukat első osztályúként adta el. Így mintegy. 70 ezer forintos leltártöbblet származott az árdrágításból. Egyébként az úgynevezett intellektuális bűncselekmények száma — ilyen a sikkasztás, a csalás — öt év átlagában a társadalmi tulajdon elleni összes bűncselekmény mintegy 4—5 százalékát teszi ki. Tény viszont, hogy a csökkenés ezen a területen a legkisebb mértékű. Az elkövetők többsége pénzkezeléssel megbízott személy és legtöbbször az ellenőrzés elmulasztása segíti, csábítja őket. Az egyes népgazdasági ágazatok bűnügyi helyzete a megye gazdasági szerkezetéből adódik. Az ipar általában zárt, a mezőgazdaság, a kereskede- em viszont nyitott gazdálkodási forma. Ebből következik, hogy a helyzet jelenleg a mezőgazdaság és a kereskedelem területén a legkedvezőtlenebb. Itt a leggyakoribb a lopás, itt fordul elő a legtöbb sikkasztás, csalás, s természetesen itt találkozhatunk árdrágítással is. Sok ese'ben nem megfelelő az anyagok kezelése, tárolása, hiányos a bizonylati rend és okmányfegyelem. Mindez pedig a bűnözés táptalaja. Szólni kell az utóbbi Időben »divatossá vált« bűncselekményről, a valutaüzérkedésről, a vámbűntettről. Az elmúlt időszakban egyre több külföldi követett el ilyen bűn- cselekményt, gondoljunk csak a gyakran előforduló aranycsempészésre. Noha csökkent a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma, a helyzet mégsem kielégítő, hiszen elkövetői a mi zsebünkből veszik ld a milliókat. Elégedettségről szó sem lehet. A társadalmi tulajdon védelme viszont nem csupán a rendőri szervek feladata. — A vállalatvezetők megértették, hogy közös érdekről van szó. Az utóbbi időben egyre hatékonyabb intézkedések születnek. Munkánkba bevontuk a társadalmi erőket, jobb az együttműködés a belső ellenőrző szervekkel. A járási és a városi pártbizottságok rendszeresen napirendre tűzik egy-egy gazdálkodó szerv vagyonvédelmének helyzetét Ennek hatására a vállalatvezetők többsége intézkedik. A belső ellenőrzési munkában szintén tapasztalható némi javulás. bár ez korántsem kielégítő. Állandóan szorgalmazzuk a riasztó, jelző- és egyéb biztonsági berendezések fölszerelését, ám ezekre a legtöbb helyen csak akkor fordítanak figyelmet ha már megtörtént a baj. A vagyonvédelem tehát elsősorban a vállalatok feladata és érdeke. A megyében több ezer önkéntes rendőr, üzemrendész és társadalmi rendész vesz részt ebben a munkában. A rendőrség sokat tesz a megelőzés érdekében. Évente tartanak tájékoztatókat előadásokat az üzern- rendészeknek. Rendszeresen megszervezik a közúti szállítások ellenőrzését, ennek célja a lopások, a fekete fuvarok megelőzése. Így számottevően csökkent ezeknek a bűn- cselekményeknek a száma. Am nagyobb társadalmi összefogással még többnek elejét vehetnék és sokkal kisebb lenne a kár. Dán Tibor HOTEL ZEMPLÉN Befejezés előtt áll a Hotel Zemplén építése Sátoraljaújhelyen. A 27 szobás. 83 ágyas szálló e hónaptól fogad vendégeket. rozásával megürült helyre egy negyediket keressenek. Nagy csend tamadt Nagymama talán éppen erre a nagy csendre ébredt föl, ahogyan tápászkodott, meg- nyöszörögtette a nem éppen vadonatúj nyugágyat Felült, nézelődött. Most megkérdezi, hogy hova lettek Tiborék — leste aggodalommal Gitta. De nem azt kérdezte. — Hol az a piros trikós fiú? Ez volt a nagymama kérdése. A lehető legjobb kérdés — gondolta Gitta. Valóban, hol rejtőzött el az az átkozott piros trikós? Gitta odament nagymamához. Mégis az ő anyja, neki kell vele foglalkoznia. Legalább elhallgattatja. — Jót aludtál mama? — Mindig jól alszom, tudod! — Tudom, mama, de most nappal van. — Nappal is Jól alszom! Hagyj már azzal az alvással! — s érdeklődéssel nézett körül. — Hova lett a pl fos tríkós? Gitta sóhajtott, a víz felé intett, jelezve, hogy valahol arra... — Mit, a vízben? — kérdezte riadtan nagymama. — Hiszen ebbe bele lehet fulladni ! Miért engedtétek? Te Lajos! Hol vagy? Gitta összeszorította £ száját Ha Lajost is arról faggatja, hogy az a .csibész ... és felelősségre vonja, hogy miért engedtük bele a vízbe... én is » Dunának megyek. Lajos kénytelen volt odajönni. — Engem szólított Margit néni? — Te vagy Lajos, ha nem tévedek... — Nem téved, Margit néni. Parancsoljon velem! — Miért engedtétek bele azt a gyereket a mély Dunába?! Bele is fulladhat Azonnal hívd ki ! De Lajos bácsi nem fogta fel, hogy kiről van szó. Tanácstalanul nézett Gittára. — Bár fulladna — mondta Gitta meggyőződéssel. Ebből Lajos bácsi már gondolta, hogy miféle gyerekről is van szó. De villámgyors diplomáciai húzással inkább a Klári gyerekeire figyelt akik bokáig hol vízben, hol a sárrá feltúrt fövenyben jártak. Nekik kiáltott oda: — Vigyázzatok, gyerekek, bele ne menjetek nagyon a vízbe! Térden felül veszélyes! — Itt vagyok velük — jelentkezett Klári —, vigyázok rájuk! Ezt akár úgy is fel lehetett fogni, mint az illetéktelen beavatkozás visszautasítását. — Lajos, Lajos! — szólt rá nagymama — nem azokról a kicsi gyerekekről beszélek ! — A piros trikósról, te! — Ö, az a piros trikós... Lajos bácsi nem volt könynyen felingerelhető ember, de most egyszerűen ott akadta hagyni nagymamát. Gitta még idejében, halkan rászólt: — Vidd csak neki! Ha J*é- ri... Lajos bácsi kezdte most már önkéntelenül is összeszedni az események szétzilálódott szálait. Hátha valahogy csomóra köthetné. Elindult a parthoz az 6 nagyon megfontolt lépteivel. Csakhamar föl is fedezte a távolban úszkáló valamit, ami talán élőlény, lehet éppen ember is, ha meg ember is lehet, hát az sem lehetetlen, hogy éppen a keresett piros trikós az. Tölcsért formált tenyeréből a szája elé, és elnyújtva bekiáltott a Dunába: — Laaaciií. .! De kiáltott vagy négyet, mire azt észlelte, hogy a távoli vízilény valamilyen — talán közeledő — mozgást végez. Nagymama már türelmetlenkedett: — Mi van, Lajos? Csak nincs valami baj? — Nincs, Margit néni... már jön a fiú! — Miért hívod, Lajos, negyediknek? — kérdezte Guszti. — Igen —■ válaszolta Lajos helyett Gitta —, negyediknek. Hangsúlyában benne volt az ítélete is. Külön Gusztiról, s együtt az egész tollaslabdázó társaságról, a férfiakról, akik, lám semmit sem fogtak fel mindabból, ami pedig szinte a szemük láttára történt. S akik képesek volnának nyugodtan tovább folytatni azt az átkozott tollaslabdázást, bevonva akár a főbűnöst, est a piros trikós banditát. (Folytatjuk )
