Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
* Parancsol” a szakma A sárrázóknál kezdték Garáné Somogyvári Katalin műszerész és szakszervezeti bizalmi. Az újításokról beszél, amelyeknek nagy hasznát látja a Videoton. Huszonöt újításukkal nyolc és fél ezer normaóra-megtakarítást sikerült elérni. Kati arról is beszámol, hogy tavaly például 230 társadalmi munkaórát ajánlottal« föl, és 640-et teljesítettek. Kéthelyi utcák A brigád egyik tagja a siófoki kórháznak szánt berendezésekkel. Benyitok az ajtón, s a kilincsen felejtem a kezem, mert a tv képernyőjén magamat látom. A Videoton tabi gyáregységének nyomtatott áramkört szerelő üzemében a bemérőszobába 'léptünk. A két televízió — amelynek képernyőjéről visszanéz a látogató — csak vendégségben van itt! Hamarosan a siófoki kórház szülészetén szerelik föl. A kórház ugyanis megvásárolta a kamerát, a két monitort pedig a székesfehérvári gyár modell- üzame társadalmi munkában készítette. Tabon a Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád vállalta ezek összehangolását és fölszereléséit Varga Tibor a huszonhárom tagú brigád vezetője. Halk és kevés szavú ember. A brigád ragjai műszerészek; a vállalat eleiében sok függ tőlük. A »nyák« üzem (így rövidítik a nyomtatott áramkört) legdrágább «-gyerekei« ők, hiszen több milliót érő műszerekkel, gépekkel dolgoznak. De sokat is nyer velük a vállalat, hiszen csak tavaly kétmillió forintot takarítottak meg. — Hogyan? Kovács István művezető válaszol aki egyébként nagyon 1 fájlalja, hogy amióta kinevezték, nem lehet a brigád tagja. De főnökként is éppen úgy tisztában van a brigád életével mint korábban. — Oj méréstechnológiát dolgoztak ki, amelyhez műszereket is csináltak. ■ Elkészítették az R 5-ös számítógép kártya- mérő műszereit. Aktívan tévé kenykedtek a VT 50-es és a VT 70-es kis számítógépcsalád összeszerelésében. A mérőberendezés ki fogás tálamul működött. egész évben nem voit munkaidő-kiesés. Megoldották a berendezések karbantartását, javítását A gépidők jobb kimasználásávai jelentős meny- nyiségü energiát takarítottak meg. Minden munkát ügyesen, gyorsan elvégeznek, új feladatokat is önállóan végrehajtanak. A kis'közösség nyolcvan százaléka bejáró. Közülük való a legrégebbi brigádtag; Hand- feszt Éva. Miklósiból utazik naponta, és Székesfehérváron tanul. Betanított munkásból mechanikai műszerész szeretne lenni. — Nemcsak én tanulok — mondja —, hanem valamilyen formában mindenki. Sőt, a többség kétfélét is, hiszen a szakmai önképzés mellett a — Igaz, a brigád vezetőnk már szeretne megszabadulni a műszaki könyvtárosságtól, hiszen ha belemélyed valami komoly munkába, elég idegesítő, amikor megzavarják, hogy adjon ki vagy vegyen vissza egy könyvet. Azután mindenféle fórumon képviseli a brigádunkat, ami megint csak sok idővel jár. — Mibőli áll ez a rengeteg társadalmi munka? — Például építettük a rádiósklub adószobáját, és sokan közülünk órát adtak a tanműhelyben. Az átlagos életkoruk .huszonöt év. Keserűség is akad az életükben, legfőképpen a bejárás okozta bosszúságok miatt Nehezen tudnak egy-egy dél utáni programot összeegyeztetni. Néhányat! Székesfehérvárról költöztek Tabra. — Az üzem gyönyörű, nagyon szeretjük, hanem amikor kimegyünk a kapun ... Szép lakást kaptunk, ha meg is húzzuk miatta a nadrágszíjat És még egy. Nehéz megszokni, hogy estémként nincs hova elmenni. — Ámbár a művelődési háznak nagyon jó a programja, sok rendezvényt kifejezetten a videotonosak kérésére hoznak össze. Ott pedig az a szokatlan, hogy hiába veszd meg az ember a mozijegyét erre vagy arra a székre, mire megérkezik, már elfoglalták. Az a szokás. hogy mindenki oda ül, ahova akar. Ilyen apróságok miatt érzünk néha honvágyat. Gombos Jolán Fordítottunk egyet a héten a naptáron: az 1978-as évből eltelt az első hónap. Ránk köszöntött a vidám, zajos farsang: az éjszaka — képletesen szólva — a fél Kaposvár bálban volt. A megyében több településen is rendeztek nemcsak farsangi mulatságot, hanem zárszámadási bált is. A héten megkezdődtek a zárszámadások: a közös gazda- ;■ ágok tagjai mérlegre teszik a múlt év munkáját, és arról is szót váltanak ezeken a tanácskozásokon, hogy melyek a soron következő feladatok. Az idén 82 somogyi termelőszövetkezet készített zárszámadást: több mint egyti- zede a napokban ismertette a tagsággal a gazdálkodás eredményeit. A zárszámadás: ösz- szegezés. Ezeken a tanácskozásokon azonban az idei célkitűzések megoldásának mód- tárói is szó esik. Több közös gazdaságban ezt az alkalmat asználták fel a brigádok -agy a nagyobb közösségek, hogy bejelentsék : csatlakoznak a barcsi Vörös Csillag Tsz munka verseny-felhívásához. A gazda szeme ilyenkor is figye’i a határt: a földekről érkező hírek arról tudósítanak, hogy az idei tél — nagy hő- i ogadozásával — nem kedvezett az őszi kalászosoknak. Mindebből az is köve*’-»• tk hogy fokozottan szükség van a vetés gondos ápolására. A köd- és csapadékmentes Időt kihasználva megyeszerte jó ütemben halad az őszi kalászosok fej trágyázása. Több gazdaságban január utolsó és február első napjaiban be is fejezték ezt a munkát. A városi ember a járdát szegélyező platánok metszéséből következtethet arra, hogy a gyümölcsösökben, szőlőkben is javában folyik már a korona tisztítása. A falusi ember télen mindig vett könyvet a kezébe; ekkor volt leginkább ideje arra, hogy ismereteit bővítse a világról, az országról. A téli esték előadássorozata is ezt az ismeretszerzést szolgálja. Elsősorban a háztáji állatte- nyéztés eredményességét segítő szaktanácsokat hall az előadóktól. és megismerkedhet azokkal a legújabb intézkedésekkel is, amelyek ösztönzik a háztáji termelésre. Ezek az előadások félidejükhöz érkeztek, s bár korai lenne még mérleget vonni, máris bebizonyosodott: az embereket érdekli minden új, szívesen hallgatják az előadót. Az ismeretszerzés fontos eszköze a könyv: a héten kezdődött mezőgazdasági könyvhónap éppen a szakirodalom forgatására, az új eredmények meg- 1 ismerésére ösztönöz. Nemcsak A legújabb: az Ifjúság utca, egy hónap alatt készült el. az üj könyveket kínálják, hanem szerzőik részvételével író—olvasó találkozókat is szerveznek a megyében a következő napokban. A múlt héten befejeződött a munkásőrség egységeinél is a számvetés, és megkezdődött a kiképzés. Minden egységgyűlés állást foglalt: 1978-ban tovább folytatják azt a munkaversenyt, amely a hatvanadik évforduló tiszteletere kezdődött. Az új kiképzési év a megye munkásőreinél szervezeti változást is hozott: eddig a megyeszékhely és a kaposvári járás munkásőrei külön egységet alkottak. A múlt héttől egyetlen egységben dolgoznak a városban és a járásban élő munkásőrök. A tél végét, a tavasz közeledtét jelzi — sok egyéb mellett —, hogy a kereskedelem hétfőn megkezdte a téli vásárt. Az árleszállítás ideién — bizonyítja ezt a forgalom is — nemcsak »maradék« téli holmit lehet vásárolni, hanem divatos c’kkeket is. A kacios- vári Somogy Aruház például a téli vásár első napián eddigi ’egnagvobb forgalmát érte el : ióval töhb mint 2 millió forint értékű áru talált gazdára A kereskedők azt mondják: a téli vásár első nébánv napja a karácsonyi csúcsforgalomhoz hasonlítható. Or. Korcsa Imre i Azt mondják, Kéthely környékén nagyon ragadós a föld. Vastag rétegben tapad a cipőre, csizmára. Sokat bosz- szarikodtak emiatt a lakók. Elhatározták: legyen másképp. Szűnjenek meg a községben a sáros utcák, épüljenek meg a járdák. Kéthelyen csaknem harminc utca van. Ezek rend- oenozaLalára nagyon sóik pénz kellett volna. Illetve: kellett így is, pedig az úgynevezett csökkentett paraméterű utak mellett döntöttek, es számítottak a lakœsàg segítségére, társadalmi munkájára, hozzájárulására. Egy nyolc éve megjelent kiadványban — Kéthelyi krónika — látható a kép: az első uj utcát Petőfi Sándorról nevezték el. Szép családi házak sorakoznak egymás melleit. Az utat azonoan vastag sár borítja. — 1971-ben fogtunk hozzá a csökkentett minőségű utak építéséhez — mondja Németh István, a községi közös tanács elnöke. — A sárrázóknál kezdtük... A faluban kanyarog a Ba- « laton felé vezető 68-as főköz- I lekedési út. Az utcák ebbe torkoilanak, s annak idején bőven hordták fel a csúszós ! sarat az innen kikanyarodó járművek. Ezért az első lépés I az volt, hogy néhány méter hosszan a sárrázókat épile Lék } meg. Később ezeket folytatva készítették el a burkolt utakat. Ezt a programot néha így is halljuk emlegetni: egyharmados utak. A meghatározás a költségekre vonatkozik. Az anyagi fedezet egyharmadát a megyei tanács biztosította. Azonban a maradék is elég > sok ahhoz, hogy föltegyék a kérdést a lakóknak a tanácsi választókörzetekben tartott gyűléseken: vallalják-e a hozzájárulást? Portánként 1500 forintot fizettek azok, akiknek a háza előtt út épült. Ez azonban még mindig nem volt elég a költségek fedezéséhez, s nem lett voina elég a tanács fejlesztési alapjáDól erre a célra fordított összegekkel együtt sem. — Sokat segített a termelő- szövetkezet az aiapozas földmunkáinál, és azt is vállalta, nogy önköltségi áron szállítja az anyagot. A KPM fonyó- di szakaszmérnöksége volt a kivitelező, évente keretszerződéseket kötöttünk vele erre a munkára. A községben 3 kilométer hosszan vezet át a 68-as út, Ezenkívül hét évvel ezelőtt csak a Béke, a Honvéd és az Ady utca volt burkolva. A többi 21 utca megépítése mellett ezek felújítása is része volt a nagyszabású programnak. Az indítóerő a lakosság igénye volt. Talán még ők sem számítottak arra, hogy az oly sokszor előhozott panaszuk ilyen gyorsan és véglegesen megoldódik. A sárrázók ugyanis 1973-ig épültek, az útépítési program végrehajtásához így tulajdonképpen öt évvel ezelőtt kezdtek hozzá. Azóta a 21 utcában csaknem 6 kilométer hosszúságban készült el a szilárd burkolat. Mellette folyamatosan építették a belvizeket e:vezető árokrendszert. Ez szintén sok pénzt igényelt. A lezúduló víz a még oly gondosan faragott árkokat is »megdolgozta« Ezért 4 ezer méter hosszan ezeket kibetonozták. A közös tanácshoz tartozik Somogyszentpál is. Itt sincsenek már gondok a sáros utcákkal. Csaknem két és fél kilométer hosszúságban készültek el az egyharmados utak, 1200 ember gondjait oldva meg. Az idén azonban már meg kell kezdeni felújításukat. A KPM-mel megkötötték a szerződést, s 300— 400 ezer forintot szánnak erre a célra. Kéthelyen 3400 ember él. Űj részek épülnek a faluban, ide szívesen elviszik az idegeneket. Az útépítési programban legutóbb az Ifjúság utca készült el. Ez egy új házsor, alig pár éve kezdték itt árulni a parcellákat. — Ml a jövőjük ezeknek a csökkentett minőségű utaknak? — Ha a 68-as főútéhoz hasonló minőségben épülnek meg az utcák burkolatai, akkor a költség négy-ötszörösére emelkedett volna. Ezt természetesen nem lehetett vállalni, még a segítséggel és a társadalmi támogatással együtt sem. Ezeket az utcákat négy-öt évenként föl kell újítani. Miután az elsőik pontosan ennyi ideje készültek el, kezdhetjük is a munkát. Ennek költségei jóval kisebbek iesznek az eddigieknél. Az utóbbi hét évben csak a társadalmi munka értéke 3 millió 200 ezer forint volt. Az oßszes utcát egyébként 7 millió 610 ezer forintért tettük rendbe. S ha azt vesszük figyelembe, hogy 1954-ben, amikor én Kéthelyre kerültem, nem volt egy négyzetméter szilárd burkolatú járda és út sem, most pedig már 100 százalékos a kiépítettség, akkor azt kell mondjam: nem sok. Persze, állandóan figyelni kellett a program végrehajtására. Sokat segített a lakosság és a tsz által végzett társadalmi munka. Ennek értéke a múlt évben megközelítette a 900 ezer forintot. Nélkülük aligha sikerült volna. M. A. Harap a kezes jószág ? Nem igaz, hogy a. több, bo- nyolultabu gép, berendezés használata törvényszerűen növeli a baleseti kockázatot. A tények enne« ellenkezőjét bizonyítják. A korszerűbb technika valóban kezes jószág, ha eioirásszerűen használjak alaposan megcsapolja a baleseti veszélytől rasoKat. Mégis, csupán az állami iparban havonta 3800—1000 baleset történik, s bár a hetvenes években az üzemi balesetek csökkentek, több a súlyos sérüléssel járó eset, makacsul magas a halálos kimenetelű tragédiák aranya. Hovatovább kilencven esztendeje lesz, hogy 1891 februárjában az országgyűlési gyorsíró, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyeouiet egyik ala» pitója felröppen üst te a találó jelszót: »Mindenkit érhet baleset«. Strihó Gyula e köznyelvi leleménnyé vált három szava ma sem vesztette el időszerűségét, de csak akkor értelmezzük helyesen, ha úgy fogjuk fel: olykor, a körülmények szerencsétlen ósz- szejátszása folytán bárkit érhet baj. Az üzemi balesetek túlnyomó része azonban sem mi közösséget nem mutat a véletlenekkel, szinte törvényszerűen különféle emberi mulasztásokból táplálkozva következik be. Tökéletes technika és technológia nincsen. Csakhogy a népi ellenőrök vizsgálata bizonyította: ezer balesetből egy olyan akad, amelyiknél a rejtett műszaki hiba a vétkes. Elgondolkoztató arány. Ezek szerint az építőiparban tavaly történt több mint hétezer fájdalmas esetből mindössze hét lett volna elkerülhetetlen. A két szám közötti különbség meghökkentően nagy; mulasztásaink éles tükre. A szükségesnél ritkábban nézünk ebbe a tükörbe, holott belepillantva szemügyre vehetjük az önmagunkban esetleg másodrangúnak látszó részleteket. Ilyen például az anyagtároló- l.erek zsúfoltsága, rendetlensé- | ge, a tárgyak emelésekor al- | kalmazandó balesetelhárítási előírások sorozatos megszegése, a védöövek használatának mellőzese és így tovább. Ezért a véletlennek semmi köze ahhoz, hogy az építőiparban, a legutóbbi évek átlagát nézve, ezer munkás közül 35—36 válik baleset szenvedő alanyává egy-egy esztendőben,, ám ennél töbp köze van e tragédiáknoz a felelőtlenségnek és a közömbösségnek, a képzetlenségnek és a felületességnek. Nagy összeget költ az ipar technikai eszköztárának gyarapítására. A duzzadó eszközfolyam beáramlása a gyárkapukon belülre ritkán, csak egy-két kivételes helyen kapcsolódik össze a kívánatos szervezési intézkedésekkel, a a kezelők, karbantartók fölkészítésével. Emiatt azután — megint csak vizsgálatok tapasztalata — polgárjogot kapnak az ideiglenes megoldások, amelyek mélyén aknaként lapulnak a baleseti veszély- források. Hasonló állapotok teremtődnek akkor is, amikor torlódnak a teendők, a feszített tempóra hivatkozva az érintettek kimondatlanul felfüggesztik az óvó rendszabályok többségét. Szemléletes példáját adja ennek az élelmiszeripar, ahol tavaly nagy hajrá volt, s a halálos balesetek száma az 1976. évi másfélszeresére emelkedett. Fájdalmas bizonyíték minden baleset, hogy az emberre jobban kell vigyázni. A féltő gondoskodásnak — mondják a munkabiztonsági szakemberek — már helye van a gépek, berendezések tervezésekor, s innét láncként kapcsolódnak a teendők. Ebbe a láncba olyan szemek illeszkednek, mint a védőeszközök folyamait06 korszerűsítése, kezelésük megkönnyítése a megfelelő színvonalú balesetelhárítási Oktatás, az üzemi szervezettség növelése, a munkahelyi rend szigorú megkövetelése. az ismétlődő ellenőrzés, azaz sokféle ténye', i együttes, hatásaiként remé’he.ő. a helyzet javulása. AL O. Huszonhármán az élen politikai ismeretszerzést épp olyan fontosnak tartjuk. Tavaly például a KGM műszerész-továbbképzésen kilencen tanultaik. Négyesnél rosszabb ered nénye senkinek sem volt. A kiváló ifjú szakmunkás tanfolyamon a mi brigádunk volt az első. sőt a második, a harmadik legjobb eredményt elérő is közülünk került ki.
