Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
A társközségek gondja A KM P 60. jubileumára Utánpótlást a fiatalok soraiból Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése a társközségek jövője. A gazdasági, a közigazgatási központok kialakulása új helyzetet teremtett a somogyi falvak sokaságában. A lakosság egyébként is átrétegeződött az utóbbi évtizedekben, megnövekedett a székhelyközségben vagy távolabb dolgosé fiatalok és középkorúak száma, egyre szaporodik a nyugdíjasok tábora. A városoktól, egyéb központoktól való távolság, a földrajzi adottságok és a közlekedés szerint természetesen eltérő a kép, egyben mégis megegyezik: nagyon nehéz a pezsgő politikai élet fenntartása, esetleg újbóli megteremtése. A falvak életében bekövetkezett változások visszatükröződnek a társközségek pártéletében is. Általános az a jelenség, hogy egyre magasabb a párttagság életkora az alapszervezetek hagy részében. Természetes követelmény, hogy az eddiginél következetesebb utánpótlásra van szükség elsősorban a fiatalok köréből. Ez nem megy egyik napról a másikra. A kaposvári járás tapasztalatait használjuk fel most, hiszen jól mutatja a megyei helyzetet. Vitathatatlan tény, hogy a kommunisták, az alapszerve- ze tevékenységétől függ, milyen a politikai élet a társközségekben. Az ellentmondásokat és a nehézségeket is jó) kifejezi, hogy községek egész sorában nincs pártszervezet. A kőkúti például az utánpótlás hiányában szűnt meg, s a néhány tag most Hedrehelyen tevékenykedik. Máshol, mint Kisasszondon, még maradt egv pantcsoportnyi konwnurús- ta. A statisztikák pontosan kifejezik, hogy a párttagok járási átlagéletkoránál jóval magsabb a társközségeké. A rsoma-szabadi alapszervezet tagságának egyhwrmadát már mentesíteni lehetne az alól. hogy rendszeresen részt vegyen a pártrend ez vén veken Érthető, hogy ez visszahat a szervezeti életre, a tartalmi munkára is. Az idős, beteg embereket például már nem lehet megbízni olyan feladatokkal, mint a tömegszervezetek munkájában való részvétel. Arról nem szólva, hogy a népfrontbizottságokban is sok az idős ember, ott sem ártana a fiatalítás. A változtatás, az előrelépés sok embert foglalkoztat. A figyelem most elsősorban arra irányul, hogy van-e utánpótlás a társközségekben. A nyilvánvaló különbségeket figyelembe véve egyértelmű igennel lehet válaszolni. Ehhez azonban a szemléletet és természetesen a módszert is meg kell változtatni. Most már ugyanis az otthon dolgozó fiatal sincs szem előtt, többnyire a székhelyközség gépműhelyében tevékenykedik. Gyakran elhangzik a l pártépítés kapcsán, hogy igen. igen. valóban ott van ez a fiatal, de hát nem ismerjük eléggé a munkáját. Ez nem lehet ok arra. hogy ne foglalkozzanak vele. A társközségek pártvezet őségéinek szorosan együtt kell működniük székhelyük pártszervezeteivel. Okos véleményt, önzetlen segítséget is várhatnak ahhoz, hogy új tagokkal erősítsék soraikat. A társközségek többségében megtalálható a KlSZ-szerve- zet. A tagság összetétele vegyes ugyan, a diákoktól a bejárókig. a helyben dolgozókig mindenki megtalálható ott. Fontos, hogy a pártszervezetek minden támogatást megadjanak a fiataloknak, s arra ösztönözzék őket: éljenek párttagajánló jogukkal. A kaposvári járásban is van erre példa Zselickisfaludon és máshol is. A nagvobbik gond. hogy ez ma még nem általános. Jóval több bátorításra, támogatásra van szükség ebben mindenki részéről. S ugyanígy meg lehetne teremteni a lehetőséget. hogy a népfrontbiz.ottságnkban kiemelkedő társadalmi munkát végzőket szintén soraikba hívják a társközségekben pártszervezet tagjai Sokkal nehezebb ma a politikai munka a társközségekben, mint bármikor. A pártvezetőség felelőssége azért nagy, mert a jóval kevesebb lehetőséget kell tervszerűen fölismerni és kiaknázni. Ehhez több helyen arra is szükség van, hogy friss erőkkel támogassák az alapszervezeteket. Néhol már fölismerték ennek jelentőségét, például a mer- nyeiek is küldtek kommunistát a polánpi vezetőségbe. Jó volna, ha minél több székhelyközség követné a példájukat. így lehetne megfordítani a megbízatások révén az eddigi folyamatot — s most már visszaküldeni a kommunistákat »az első vonalba«. Nagy tartalékok rejlenek még azokban a párttagokban, akik a városi és egyéb üzemek alapszervezetében tevékenykednek. A Kaposvári Járási Pártbizottság községenként összeírta őket, s közölte a helybeliekkel. Több fórumot szerveztek nekik, abban reménykedve, hogy sokkail tevékenyebben bekapcsolódnak a községpolitikai, a művelődési életbe, otthon járnak politikai oktatásra. Ez több okból nem val ósult még meg : sem a helybeli, sem az üzemi pártszervezetek, s maguk a társiközségekből bejáró kommunisták sem értették meg ennek a jelentőségét. Pedig hasznos volna a jó együttműködés a pezsgő politikai élet megteremtése érdekében. A társközségek jövője attól is függ, mennyire sikerül mindazt pótolni, ami a közelmúltban megszűnt avagy meggyengült. Ezt a célt szolgálja a pártszervezetek állandó megerősítése, a tervszerű utánpótlás, a tömegszervezetek munkájának föllendítése. Ebben a székhelyközségek segíthetnek a legtöbbet, hiszen most a tapasztalat, a képzettség náluk található meg a legjobban. Lajos Géza Ismét vetélkedni akarnak Új módszerekkel Az útlorőszövetsé« a nevelésért o Az országos úttörőtanács tavaly szeptemberben határozta meg az úttörőszövetség időszerű iskolai nevelési és oktatási feladatait. A megyei úttörőelnökség e határozat nyomán intézkedési tervet dolgozott ki. Az országos tanács megállapításai az iskola és az úttörőcsapat közötti szóró tabb együttműködésről szólnak. A tavalyi terv minden eddiginél szorosabb kapcsolatok kialakítását szorgalmazza. Nemcsak az iskolán kívüli nevelésben kell az úttörőszövetség segítsége, hanem jó munkamegosztással a tanítási órák feladatait is együtt kell megoldani. Ha az úttörőakciókat összehangolják a tantervekkel, akkor a gyerekek még több segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz, a tanuláshoz. Az országos úttörőtanács állásfoglalásában hansúlyozzák : az úttörőmozgalom és az iskola céljai azonosak, ezért kell az eddiginél jobban együttműködniük. A megyei úttörőelnökség intézkedési tervében kidolgozták a »lépcsőfokokat«, amelyek elvezetnek az állásfoglalás megvalósításához. A megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen több tájékoztató értekezletet tartanak a városi tanácsok illetékeseinek és a járási és a városi úttörőelnökségek képviselőinek részvételével. Összehívják az iskolaigazgatókat és az úttöröcsapat-vezetöket is, azután minden iskolában a nevelőteslütietek és a csapalve- zetöségeti dolgozzak föl az anyagot. A helyi segítségadást is fontosnak tartja a megyei elnökség, ezért részletes látogatási tervet készít. Sok iskolai tanácskozásra személyesen is eljutnak az elnökség tagjai, hogy ott módszertani tájékoztatással támogassák a tantestületet, Az úttörőcsapatoknál a szülői munkáközösségek tagjait, az ifjúvezetőket, a csapacot pártfogoló brigádok, KISZ- alapszervezetek képviselőit is tájékoztatják az új határozat céljairól, segítségüket kérik a munkához. A megyei előkészítés után az iskolákon a sor. Az 197U/79-es úttörőévi tervezésnél már figyelembe kell venni az újdonságokat. Még az idei iskolai év befejezése előtt egyeztetni kell az iskola és az úttörőcsapat elképzeléseit. A tervezésbe bevonják a gyerekeket is. Az úttörőtanácsokkal együtt dolgozzák ki a tanulmányi munka segítésének új, az eddigieknél jobb módszereit, keresik a »formabontó« lehetőségeket. Figyelmet kell szentelni az osztáiiyfönöiki órák es az úttörő rajösszejövetelek egy befogására, az iskolai napközik mozgalmi tevékenységére is. A körzeti iskolákba járó gyerekek úttörős foglalkoztatása sok gondot jelent. A helyi körülményekhez igazodva kell kialakítani az úttörőcsapatokat, ha lehetőség van rá. Az elnökség támogatja a községi csapatok létrehozásait, ez azonban nem jelenti azt, hory az iskolától távol működő csapatot »fölmentik« a nevelési, oktatási feladatok végrehajtása alól. A következő úttörőévben mindenütt az országos tanács állásfoglalása alapján dolgoznak megyénk úttörövezetőí és kisdiákjai. A döntések gyors »aprópénzre váltásától« függ az úttörőmunka javítása. Elmondhaifcjuk: megyeszerte ismert ez a brigád. Hírüket egy szellemi vetélkedőn alapozták meg, melyet az SZMT szervezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év- fodulójának tiszteletére. Első díjat nyertek. — Nem a hírnév és az újságcikkek miatt, bár valótlant állítanék, ha azt mondanám, hogy nem esett jól a nyilvános elismerés — mondja Guz- mics János, a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat Latin- ca Sándor szocialista brigádjának a vezetője. — Szóval ner- a hírnév miatt gondoltuk, hoS” ismét jó lenne egy érdekes és hasznos vetélkedőn részt venni, bár azt hiszem, az eddig elért eremény is kötelez bennünket... — Miről van szó? — Mint ismeretes, az idén november 24-én ünnepeljük a ^ Kommunisták Magyarországi | Pártja megalakulásának 60. jubileumát. Ebből az alkalomból szívesen vetélkednénk ismét. Ügy gondoltuk, hogy felhívást intézünk a váro6 vállalkozó szellemű brigádjaihoz, legyenek a partnereink. A KW ipartelepén beszélgetünk. Itt van még Briski László, a brigád titkára, adminisztrátora, naplóírója, aki egyébként gazdaságpolitikával foglalkozik; Vint* Béla, a brigád történésze, földrajzosa, valamint Takács József, akinek az irodalom és a művészettörténet a kedvence. A tíztagú brigád olajipari szerelvényeket »meózik«, s ez a munka mindenkitől alapos szakismeretet kíván. Valamennyien technikusok. Azt mondják, legtöbben a vetélkedő előtt is érdeklődtek művelődéstörténeti kérdések iránt, de a széles körű és pontos ismereteikre törekvés igénye, a kutató szenvedély a felkészülés idején támadt fel bennük. Megszokták a könyvtárba járást, az olvasóterem ünnepi hangulatót, megszerették Rácz Béláné könyvtárost, aki, mint mondják, nem ismer fáradságot, lehetetlent, ha a brigádnak útmutatásra, segítségre van szüksége a megfelelő irodalom kiválasztásában, megszerzésében. — Először arra gondoltunk — veszi át a szót Vinis Bélla —, hogy mi vállalkozunk a vetélkedő megrendezésére. De ez valahogy furcsán venné ki magát. Nem lehetünk egyszerre rendezők és részt vevők. Ezért a siófoki pártbizottsághoz fordultunk, hogy szervezzenek ők egy vàrœi szintű szellemi vetélkedőt a KMP 60 évfordulójának tiszteletére a helybeli szocialista brigádok — Jó ötlet — mondom —, bár ahhoz, hogy tovább fejlesszék tudásúidat, nincs szükség vetélkedőre. Olvashatnak, könyvtárba járhatnak, kutathatnak ... — Ez természetes — mondják. — Meg is tesszük. De jó, ha valami nemes célra összpontosíthatunk. Olyankor nagyobb a lelkesedés, tervszerűbb az együttműködés. Azután a vetélkedőn, ha valaki jól felkészült egy-egy témából. nemcsak példát, de ismereteket is adhat a résztvevőknek. Ez is valami. A Latinca brigád nemcsak az üzemi munkában és a szellemi vetélkedőkön jeleskedik. Tavaly május elsején kapták meg a »Siófok városért« kitüntetésit. Hogy miért, arról különösen a 6-os számú óvoda nevelőkollektívája és az oda járó gyermekek szülei tudnának egyet-mást elmondani. Röviden: ezt az óvodát a brigád patronálja, s ez meglátszik az épületen, az intézmény fölszerelésén, környezetén. Sz. A. Több mint 50 milliárd forint értékű áru ©3 országból Az idei fogyasztásicikk-im- port több mint 12 százalékkal növekszik. A szocialista országokkal mintegy 10 százalékkal, a nem rubel elszámolású piaccal 16 százalékkal emelkedik a forgalom. Összességében 68 országból 51,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikket hozunk be. Az import a jobb, a választékosabb áruellátást segíti. A belkereskedelem importpolitikájának megfelelően a behozatal 90 százaléka az alapellátást, a hiánypótlást, a tömegigények kielégítését szolgaija. Ezért elsősorban itthon néni termelhető, nem gyártható termékeket vásárolunk. Kávéból, citromból, fűszerekből, halfiléből például minden igényt kielégítő mennyiséget hozunk be. Déligyümölcsökből általában az előző évek szintjének megfelelő ellátás várható. A tavalyinál több devizát biztosítottak gyermekkocsik beszerzésére, ily módon a 30 000 darabos többlettel teljesen megszüntethető a hiány. A tőkés importból származó farmer behozatala 40 százalékkal növekszik; az idén hazai és import forrásból egyébként már csaknem 3,5 millió kerül forgalomba. Tavaly időnként zavar mutatkozott az ingellátásban, ezért több mint 36 százalékkal növelik importját. Lemezjátszóból a tavalyi 53 ezerrel szemben 69 ezer érkezik külföldről. Hasonló céllal vásárolnak csaknem hetvenezerrel több karórát, s további 10 százaléikkall növelik a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok tőkés importját. Érvényesítik azt az előírást, hogy nem hozható be olyan új cikk, amelyből a folyamatos ellátásról nem tudnak gondoskodni. A százezer hektoliterrel 1,7 millió hektoliterre emelt sör behozatalát természetesen a nyári csúcsidényre koncentrálják: egyébként ezzel is csak javul, de korántsem oldódik meg az ellátás. Személygépkocsiból százezret — ötezerrel többet hoznak be a tavalyinál, a megrendelők száma azonban időközben több mint 350 ezerre növekedett. A Belkereskedelmi Minisztérium előírta vállalatainak, hogy importból származó műszaki fogyasztási cikkeket csak megfelelő alkatrészekkel együtt szerezhetnek be. Erre a célra évről évre növekvő összeget, az idén egymillió dollárt biztosított a minisztérium. Tél a szőlőben A böhönyei termelőszövetkezet asszonyai a vadszőlő indáit lehúzzák az oszlopokról, feldarabolják, majd az alföldi termelőszövetkezeteknek szállítják. Nemesített szőlő- vesszőből mintegy félmillió szál jut az Alföldre. Mindezekből háromszázezer forint bevételhez jut a szövetkezet. Lehúzzák a vadszőlő indalt. Darabolják a szálakat. Ebben az évben mintegy harm'inchektárnyi új szőlőt telepit a szövetkezet. A tartóoszlopokat faragják a tsz dolgozói. Qyertyás László felvételei
