Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
í'lűhe/ysorfc/ beszélgetés fittek és tMkaiielyi légkör Afféle műhelygyűlés alakult ki néhány perc alatt. Először csak hárman beszélgettünk a zamárdi tsz gépműhelyében. Azután újabb dolgozók jöttek véleményt mondani. A szándékosan sarkított, «őt olykor provokáló kérdések valamennyiüket közelről érintették. Fél óra múlva már nyilvánvaló volt, hogy a bér nem csupán .»-vitás kérdés-», de a munkahelyi kapcsolatok, ha úgy tetszik a »rétegeződés« alapja. Prigli Ferenc hegesztő szerint a műhely »jó és rossz fiúkra-« oszlik. Nyíltan kimondta: az épp jelenlevő Somogyi Pál az egyik »aranykezű szerelő«. — ö kétezer forintot kapott a múltkor éves bérkiegészítésként, én meg ezret, ö talán szorgalmasabb, de ekkora különbség semmiképp sincs. A szerelő munkája folyamatosabb, hegesztenivaló meg nincs mindig, de ez nem okozhat ekkora különbséget. — ön el tudná osztani a bért i gazságosan ? — Nem. A két gazdaság egyesülését követően a műhely régi dolgozóinak 70 százaléka elment. Alacsonynak tartották az akkori 12—13 forintos órabért. Prigli Ferenc maradt. — Kilenc év alatt értem el a mostani 14 forintos órabéremet Az a fiatal srác, aki ma idejön, legkevesebb 12 forintot kan. Ilyen a régiek megbecsülése. — Ha ennyi sérelme van. miért marad mégis? — Itt lakom a közelben, ráadásul nem vagyok vándormadártípus. — Van-e munkatársai közt barát ja ? — Nincs. Somogyi Pál és F erenczi László falubeliek. Régóta ismerik egymást de csak egymásfél éve barátok. Együtt járnak esti szakközépiskolába, és mindkettőjüknek 16 forint az órabére. Mégsem ez, hanem a többiek azonos »ítélete-“ hozta őket közel egymáshoz. — Valóban, »különleges státusú emberek» volnának? — Ök a legjobb szerelőim — így Vajtai József műhely- főnök, aki maga is szerelőként dolgozott. — Akármi van, hozzájuk lehet fordulni. Tudja ezt a Prigli Feri is. Kertész Tibor is itt volt sze relő, most gépkocsivezető a gazdaságban. Háromszáz forinttal keres így többet. — Akkor is ment volna, ha fél tucat jó barátot kell itthagynia? — Igen. Családom van. Elsősorban velük szemben érzek felelősséget — Egyáltalán szükség van-e arra, hogy az egy helyen dolgozók közt baráti kapcsolat legyen ? — Ha valamennyien barátok volnánk — vélekedett Fe- renczi László —, nyilván ola- jozottabb lenne a munka, csakhogy ez elképzelhetetlen. Sokfélék vagyunk ... — Az is jó, ha nincs vita — mondta Nagy Béla. — Én csinálom a munkám. és senkit sem »bírálok-«. (Ugyan mi alakíthatta ki ezt az álláspontot?!) — Tudja-e, hogy az emberei közül ki lesz itt tíi év múlva is, és ki mond búcsút az első kínálkozó alkalommal? — kérdeztem a műhelyfőnököt — Igen, ismerem az ltf dolgozókat Van féltékenység és irigység az emberekben, de ennél is erősebb az igazságérzetük. Az »intrikus» hamar megkapja: »Előbb tegyél le te is annyit, azután beszélj!« A tsz első szocialista brigádja ez. Tagjai már nemcsak azt tudják egymásról, hogy a másik mire hajlandó pénzért, de azt is, hogyan áll helyt fizetség nélkül. Többen is említették az óvoda építését, amelyben részt vettek. Büszkék közös munkájukra. Fe- renczi Láázló szerint rangot jelent bekerülni a brigádba. A »főnök-« is megerősítette ezt, mondván: a leg'obbakból alakult a brigád. Később kiderült: Somogyi Pál mégsem tagja. — Pali mindenben segít, ha kell. késő estig marad, és a társadalmi munkában is részt vállal. De nem mint brigádtag... — Miért? — Előítéletből. Ügy gondolja, hogy a brigád csak arra jó. hogy egy naplóba mindenfélét beleírjanak... Ennek talán az is oka, hogy amikor megalakultunk, a kezdeményezés felülről jött... — A Pali véleménye is változik, ha látja, hogy mi őszintén csináljuk. Márpedig látnia kell, hiszen velünk van. Ügy tapasztaltam, ez a nyíltság most »húszszemközt- is jólesett az embereknek. Volt, aki annak örült, hogy »jól kipakolt-«, más meg annak, hogy a vitában erkölcsi elégtételt kapott Ez az őszinteség lehet a zamárdi gépműhely eddig még föl nem fedezett összetartó ereje. Bíró Ferenc HAT NAP FEBRUÁRBAN m A KOMMUNISTÁKAT a pártmegbízatásokkal lehet a legeredményesebben bekapcsolni a pártmunkába. A Nagyatádi Városi Pártbizottság, a nagyatádi pártszervek és -szervezeteik egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a kommunisták többségének legyen pártmegbízatása. Az utóbbi években, különösen a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések óta, gyakrabban számon kérik a kommunisták munkáját, magatartását a pártcsoportoikban, a pártvezetőségeik ülésein. Minden alapszervezetben • megtárgyalták például azt, hogy mint tudják a pártmegbízatásokat, a társadalmi munkát jobban megosztani, s a lehetőség szerint minden-kommunista tevékenységét kibontakoztatni. A pártvezetőségek a megbízatásokat u párthatározatok megvalósítására is felhasználják. Egyéni beszélgetéseiken, pártcSoport- értekezleteken személy szerint mindenkivel tisztázták, hogy a pártmunka melyik területén számítanak rá a felkészültsége, emberi tulajdonsága, érdeklődési köre, a politikai munkában szerzett tapasztalata alapján. Nagyatádon a kommunisták több mint nyolcvan százalékának van meghatározott^ számon kérhető megbízatása. A város ipari üzemeiben mintegy ötszáz kommunista tevékenykedik. Az ott dolgozó párttagok körülbelül negyven százalékának van gazdaságpolitikai jellegű megbízatása. Az alapszervezetek tudják, hogy a párt gazdaságpolitikájának valóra váltása egyre nagyobb feladatok elé állítja őket, azt kívánja tőlük, hogy politikai munkájuk színvonalát emelve, jól átgondolt pártmegbízatásokat adjanak a termelés fejlesztése érdekében. A pártszervek és -szervezetek cselekvési programjaikban fogalmazták meg a gazdaságitermelési tevékenységgel kapcsolatos politikai feladatok zömét. Nem ragaszkodnak meseven a hagyom'öj-ós tonnákhoz, számos áj feladatot adnak, s ezekkel elősegítik az exporttervek, a szállítások határidőre .való teljesítését, a munkafegyelem megszilárdítását, az ésszerű takarékosságot. A cémagyári kommunisták tavaly például célul tűzték cselekvési programjukban, hogy a rekonstrukció alatt se csökkenjen a termelés. Ennek szellemében hosszabb és rövi- debb időtartamú megbízatásokat adtak a párttagoknak. Az alapszervezetek vezetőségi tágjai. a szakszervezetben és a KISZ-ben tevékenykedő kommunisták azt kapták feladatul, hogy ismertessék és fogadtassák el a pártszervezet »cselekvési programját az üzem minden dolgozójával A kommunista gazdasági vezetők olyan megbízatást kaptak, hogy a munkaköri kötelezettségükön felül végezzenek szervezői tevékenységet. Ezzel elősegítették a gépek gyors áthelyezését, mégpedig termeléskiesés nélkül. Az alapszervezet tagjai közül többen rövid időtartamú pártmegbízatást kaptak az exporttervek teljesítése érdekében. Az üzemben két évvel ezelőtt három-három tagú gazdaságpolitikai csoportokat alakítottak az alapszervezetek mellett, s a kommunis- L„ ezekben hosszabb időre szóló pártmegbízatást végeznek. A konzervgyárban csaknem húsz! párttagjaik adták feladatul, hogy segítse elő a korszerű, folyamatos hőkezelő berendezések gyors üzembe helyezését. A feladatot jól oldották meg, és a termékek hatvan százalékát e berendezésekkel tartósították tavaly. A Danuvia 4. sz. gyárában a kommunisták több mint hatvan százalékának van a termeléssel, a gazdaságpolitikai feladatokkal összefüggő közvetlen vagy közvetett párt- megbízatása. Közvetlenül segítik a munkaverseny, a kom- . munista műszakok szervezését | és a szakmai átképzést. Az eddigi gyakorlat szerint az ipari üzemekbe© kialakult I az állandó jellegű, tehát hoszszabb időtartamú, valamint az ideiglenes, vagyis rövidebb időtartamú pártmegbízatások rendszere, s ez bevált A hosz- szabb távúak általában a beszámoló taggyűlést megelőző pártcsoport-értekezleten, majd a taggyűlésen értékelik, az ideigleneseket a teljesítés után teszi mérlegre a pártcsoport. Az is igaz, • hogy több helyen elmarad még az értékelés, sőt olykor a pártmegbízatás teljesítésének segítése is. Olykor gondot okoz, miként mérjék a teljesítést MINDENKÉPPEN bővíteni lehetne például a pártmegbízatások körét. Általában kevés az olyan jellegű feladat mely a munkafegyelem javítását, az üzemi demokrácia érvényesülését, a párton kívüli dolgozók politikai felvilágosítását segítené elő. Csehszlovákia harminc évvel ezelőtt néhány nap alatt a polgári demokratikus köztársaságból átalakult népi demokratikus állammá. A február 20-tól 25-ig tartó hat nap az új társadalmi berendezkedésért folytatott bare csúcspontját jelentette. Tulajdonképpen ez alatt a nem egészen egy hét alatt dőlt el a »ki kit győz le« kérdése a haladó erők javára. Csehszlovákiában három évvel a háború befejezése után koalíciós kormány irányította az országot. A miniszterelnök Klement Gottwald, a Csen- szlovák Kommunista Párt elnöke volt, miután az 1946-os választásokon a párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, és ezzel a parlament legerősebb pártjává vált. A Csehszlovák Kommunista Párt á háború után hozzálátott a demokratikus államrend felépítéséhez. 1945 őszén államosították a nagyipart, a bankokat, hozzáláttak a földreformhoz, és ezzel megfosztották gazdasági hatalmától a nagyburzsoáziát. Harmihc évvel ezelőtt a csehszlovák polgári pártok vezetői úgy látták, elérkezett az idő arra, hogy megállítsák a további demokratizálást, első lépésként kiszorítsák a kormányból a kommunistákat. Szemük előtt nyilván Franciaország és Olaszország példája lebegett, ahol néhány hónappal azelőtt a felszabadító harcok egyik vezető erejét, a kommunista pártot kiszorították a hatalombóL 1948. február 20-án a prágai kormány rendkívüli ülése anélkül végződött, hogy egyáltalán elkezdődött volna. A három polgári párt miniszterei — 12-en a 26 tagú minisztertanácsból — ugyanis beadták lemondásukat. Ezzel kirobbant a nyílt kormányválság, amely hat nappal később új kabinet megalakításához, azaz a burzsoázia vereségéhez vezetett A polgári miniszterek arra számítoltak, hogy távozásukkal munkaképtelenné válik a kabinet, ami végül is a rendkívüli választások kiírását eredményezi majd. A kommunista párt kezdettől fölmérte a burzsoá miniszterek lemondásának lehetséges veszélyeit, és a mellett mozgósított, hogy a kormányt olyan politikusokkal egészítsék ki, akik támogatják az addigi A munkásmüicia felvonulása a prágai óváros téren. demokratikus fejlődés folytatását. Gottwald miniszterelnök a prágai Öváros téren százezres tömeg előtt kérte a cseh és szlovák munkásokat, földműveseket és értelmiségieket arra, hogy támogassák a kommunista párt harcát a működőképes és demokratikus kormány létrehozásáért A köztársaság elnöke, Eduard Benes, akkor még nem fogadta el a burzsoá miniszterek lemondását, és a kommunisták ezért ennek kieszközlésére mozgósították a dolgozókat Megalakították a fegyveres munkásmilíciákat, amelyek legfőbb feladata a gyárak védelme volt de szükség esetén a fegyveres ellen- forradalmárok ellen is harcba tehetett volna küldeni őket Annak ellenére, hogy a munkásság fegyverben volt, és morgolódtak a reakció föld alatti fegyveres szervezetei is, a februári kormányválság teljesen békésen zajlott le. Az erőviszonyok egyértelműen a kommunista párt vezette demokratikus erőknek kedveztek. Február 25-én Klement Gottwald ismét fölkereste Benes államfőt hogy arra kérje, fogadja el a polgári miniszterek lemondását és ezzel tegye lehetővé az új kormány megalakítását. A csehszlovák rádió délben bemondta, hogy a köztársasági elnök elfogadta a lemondásokat. A hír akkor még nem volt igaz, csak néhány óra múlva vált valósaggá, de hallatára a prágaiak, élükön a fegyveres milíciával, a város központjába, a Vencel térre vonullak, Gottwald miniszterelnök rövid beszédben számolt be az államfőnél tett látogatásról: »Közölhetem önökkel hogy a köztársasági elnök úr úgy lo- gadta el javaslataimat ahogyan azokat benyújtottam. A köztársasági elnök úr aláírta mind az elbocsátó, mindpedig a kinevező okiratokat és azokat pár perc múlva magam is ellenjegyeztem. A köztársasági elnök úr számára nem volt könnyű a döntés, ami már abból is látható, hogy elég hosszú ideig mérlegelte és fontolgatta a dolgot. Mindennek ellenére elismerte az intézkedés szükségességét és elkerülhetetlenségét És főképpen azért ismerte el, mert látta, hogy ez a nép kívánsága, akarata és hangja.« 1948 februárjában győzelmet arattak a kommunista párt vezette haladó és demokratikus erők. Meggyorsult a népi demokratikus fejlődés, tavasszal államosították a kül- és nagyuereskedelmet májusban elsöprő többséget szereztek a választásokon a hazafias erők, a nyár elején egyesült a két munkáspárt: a kommunista párt és a szociáldemokrata párt. Októberben jóváhagyták az első ötéves tervet A CSeh és szlovák nép februári győzelmének eredményeként Csehszlovákia végérvényesen a kialakuló szocialista közösség országai közé lépett À központi táborokkal nincs gond tF' Eríckczlel, amely keveset oldott meg A legutóbbi megyei KISZ- bizottsági ülésen az építőtáborokról szóló előterjesztést nem zárták le, mert több olyan vitás kérdés merült föl melyekről a testület egyedül nem tudott dönteni. A megyei bizottság vezetői azt a megbízatást kapták, hogy tartsanak egyeztető megbeszélést a megyei szervezésű táborok fenntartóival. * Épül a paksi atomerőmű A 8Ä. m. Állami Építőipari Vállalat dolgozó! építik m vízkivétel! művet. A munkálatokkal a terveknek megfelelően haladnak. Tegnap került sor erre az értekezletre, amelyen ott voltak a megyei KISZ-bízottság vezetői, az érintett helységen KISZ-vezetői, a helyi tanácsok és a vállalatok képviselői. Az egyeztető értekezlet csupán apró előrelépésre volt jó. Az eddig sem túl nagy gondokkal jelentkező barcsi, marcali és nagyatádi táborokról megnyugtató helyzetképet kaptak a résztvevők, az illetékesek megerősítették a korábbiakat Az egyik kaposvári tábort a városgazdálkodási vállhlat kérte. Az egyeztető értekezleten kiderült,, hogy még mindig sötétben tapogatóznak. Nem ismerik pontosan a rájuk háruló kötelezettségeket, érdemi választ sem tudtak adni a kérdésekre. A másik tábor a megyeszékhelyen a húskombinát rekonstrukciós munkáihoz kellene. Itt is egy helyben topognak, bár a helyzet jobb, mint a városgazdálkodás esetében, »csupán« azt nem sikerült eldönteni, hogy honnan érkezik a húskombinát által »igényelt« 200 diák. mert az üzem nem tudott választ adni arra, hogy milyen munkát ad a gyerekeknek. A központi szervezésű táborokkal nincs gond. Tavaly is igen szép eredményeket értek el az ország több táborában a somogyi diákok, az idén még több középiskolás dolgozik majd, mozgósításuk jól halad. Barcson, Marcaliban és Áfádon szintén ;ót ígér az előrelátó tervezés. Az említett két kaposvári táborra már kevesen mernének »megesküdru «. Kiváló eredményeknek örn'- hettünk tavaly, és volt néhány megszívlelendő rossz tanulság is. Az idei előkészítésre lelt volna hivatott pontot tenni a tegnapi értekezlet Nem sikerűit. így előrevet) árnyékát a továboiakra is a szervezetlenség. Pedig jobb lenne a kiemelkedő teljesítményt nyújtók nyomába lépni. Nem közömbös, hogy a diákok miiyen érzésekkel távoznak majd egy-egy építőtáborból. A most tapasztalható felületesség kapkodáshoz vezethet, ennek eredménye pedig az is lehet, hogy a gyerekek többé meg sem próbálják a nyári munkát. Nagy kár lenne. Annál is inkább érthetetlen, hogy egy-két helyen »homály van«, mert a táborok többségét példásan megszervezték, tehát nem lehetetlen a jó előkészítés. Még egy elképzelést nem sikerült valóra váltani. A diákok által elmondottakra alapozva korábban a megyei KISZ-bizottságon elhatározták, hogy meg kell oldani az építőtábori csoportok megyén belüli cseréjét. A tanulók szívesebben dolgoznának lakóhelyüktől távolabb, »valódi« táborokban. Az irányelvvel ellentétben az idén is többnyire saját városukban, községükben kapnak munkát a középiskolások. L P. . .. - . 1 i ... „ .7 r ■* Gazdasági megbízatás a párttagoknak