Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
üwőnö e^onru • Marika néni, meséljen! Kérő szemű apróságok veszik körül Varga Mária óvónőt, s ő nem sokáig tud ellenállni. Képes mesekönyv kerül elő, s miközben Marika néni szavai nyomán életre kelnek az ‘ abban szereplők, a könyv sorra jár a kicsinyek kezében, örvendezve kiáltanak fel, amikor ráismernek a mese hallatán a rajzokra, képekre. Vége a mesének s« az óvó néni így szól: — Most pedig ebédelünk, azután alvás, pihenés következik ... Engedelmesen indulnak előbb kezet mosni, majd helyet foglalnak a kis asztaloknál, s a jó étvággyal elfogyasztott ebéd után hamarosan álomra szenderülnek. Elcsendesedik Marcaliban a park melletti, Il-es számú óvoda. — Nagyon szeretem a gyerekeket, azért választottam ezt az élethivatást. Tudja, az én sorsom úgy alakult, hogy nagyon fiatalon állami gondozásba kerültem. Mások, idegenek szeretetére kényszerültem a húgommal együtt. Elvesztettük szüleinket, nevelő- otthonokban töltöttük gyermekéveinket, ott jártunk iskolába. Voltunk Kaposváron, a • M A.V-interná tusban — az édesapám vasutas volt —, azután K oszegen i majd a budapesti Kaffka Margit Nevelő- otthonban, s végül Foton, a gyermekvárosban. A húgom tanítónő lett, én pedig óvónő vagyok. Ezt annak a törődésnek köszönhetjük, amelyben mindketten részesültünk Soha nem felejtem el a Foton töltött éveket. Ez az életút formálta, erősítette benne a közösséghez való vonzalmát. Sportolni kezdett, s ma is versenyszerűen kézilabdázik, asztaliteniszezik. Amikor Oroszlányban dolgozott, őt kértéli fel az út- törő-munkásőrszázad vezetésére. Készségesen vállalta ezt a megbízatást. — Felejthetetlen emlékeket őrzök .. Részt vettünk gyakorlatokon, megismertük a munkásőrök fegyvereit. Rendeztünk vetélkedőket, harci tárákat, számháborút. Jártunk versenyeken Farkashegyen és Szőlősgyörökön. Látta volna azt a lelkesedést, ahogyan a gyerekek ismerkedtek a munkásőrök tevékenységével ! Igen, a közösségi életre való nevelést ebben a korban kell kezdeni... Hetedik éve kommunista. Két esztendeje azt a pártmegbízatást kapta — akkor már Balatonbogláron, a Fővárosi Nevelőotthonban dolgozott —, hogy legyen munkásőr. A marcali Kovács József - egység ellátó szakaszában tevékenykedik. ök gondoskodnak a megfelelő élelmezésről Síkosság j elző A síkosságból eredő balesetveszély kiküszöbölésére a jegesedést előrejelző készüléket fejlesztettek ki, és egyelőre kísérletképpen föl is szerelték a Brenner-autópályán. A készülék a jegesedést előidéző körülményeket észleli. Mi kell a jegesedéshez? Nedvesség, amely megfagy, és alacsony hőmérséklet, amely fagyaszt. A nedvességet nem szükséges észlelni. A levegőben mindig van annyi belőle, amennyi egy vékony jégréteg keletkezéséhez szükséges. A hőmérséklet a döntő tényező, mégpedig elsősorban a levegő és az útpálya hőmérsékletének a különbsége. A melegebb levegő több nedvességet tud tárolni, és ez a nedvesség annál nagyobb mértékben csapódik le az útpályára, minél nagyobb az említett hőmérsékletkülönbség. Ahhoz, hogy jég keletkezzék, az útpálya hőmérsékletének a fagypont alatt kell lennie. A jól átfagyott talaj ugyanis hosszabb ideig fagypont alatt tarthatja az útpályát, tehát tartós lesz a jegesedés, ha viszont csak a burkolat hűlt le a fagypont alá, egy meleg légáramlat hamar fölmelegítheti, ilyenkor tehát komoly jegesedéstől nem kell tartani. Az előrejelző készülék ezeknek megfelelően három adatot mér, a levegő hőmérsékletét, az útpálya hőmérsékletét és a talaj villamos vezető- képességét, az utóbbi ugyanis jelzi a talaj hőmérsékletét: a talai megfagvásakor nagymértékben csökken. A meteorológusok könnyen ki tudják számítani, hogy e három adat milyen kölcsönös viszonya esetén lehet jegesedésre számítani. Ha a készülék ilyen adatokat észlel, jelzést ad az útmentési irodának, ahol azonnal intézkednek szórókocsik kiküldéséről. Az előrejelző készülék működésének az ellenőrzése és tapasztalatok szerzése céljából az úton még másik készülék is működik. Ez a jegese- dés bekövetkezését észleli. Az előbbi mérőműszereken kívül egy szeléncellából álló elektromos »szemmel« van fölszerelve, és egy távolabb elhelyezett fényforrás tartozik hozzá. Ha az utat jég borítja, akkor róla — mint tükörről — visszaverődik a fényforrás fénye, és rávetődik a »szemére. A szelén a fény hatására változtatja villamos ellenállását, és így észlelhető a jegesedés. Megállapítható, hogy helyes volt-e az előrejelzés, s hogy felszórta-e már a veszélyes szakaszt a szórókocsi. a gyakorlatok alkalmával. A sátorverést is elsajátította, mert a reggelit, az ebédet rossz időben sátorban osztják ki. Parancsnokai nemrégen egy újabb feladattal bízták meg: mielőbb szervezzen meg Marcaliban, az úttörők kozott egy munkásőrrajt, kezdjék el a foglalkozásokat, — Szívesen csinálom. Az a tervem, hogy a negyedikbe, az ötödikbe és a hatodik osztályba járó fiúkat, lányokat vonom be a KISZ segítségével ebbe a közösségi munkába. Remélem, a játékos foglalkozások kedvet adnak másoknak is, s az úttörő-munkásőrraj után hamarosan megalakíthatjuk a szakaszt, majd peaig a századot. Élményein kívül néhány kedves emléket is őriz Varga Mária óvónő. Egy dicsérő oklevelet, amelyet még Oroszlányban kapott az ifjúság eredményes neveléséért, az úttörő-munkásőrszázad irányításáért A legkedvesebb azonban számára a Fóti Gyermek- város emlékérme. Érthető, hogy ma is a gyermekvároshoz tartozónak vallja magát, elszakíthatatlan kötelék fűzi az ottani közösséghez, amelynek oly sokat köszönhet. Búcsúzóul ezt mondja: — Rendszeresen levelezek a város vezetőivel, s a húgommal együtt gyakran elmegyünk oda. Bármikor kértem segítséget a gyermekváros vezetőitől, ivandig mellettem álltak... S zalai László Hiú asszonyok, „letagadott" évek IGAZOLVANYCSERE Amikor a gyermek 14 éves lesz, megkapja a személyi igazolványát. Azután néhány év múlva eljön az az idő, amikor ki kell cseréltetnie. A járási rendőrkapitányságokon cserélik, illetve állítják ki az új igazolványokat. Az illető vesz egy nyomtatványt, kitölti, és máris szembetalálja magát az első problémával. A nyomtatványt ugyanis alá kellene Íratnia a lakónyilvántartóval, de vajon ki ' ő, és hol található? Oláh Imre, a Kaposvári Járási Városi Rendőrkapitányság igazgatási osztályvezetője mondja: — Az új bérházakbam a házmesterek vezetik a lakónyilvántartó könyvet. Másutt azonban általában nincs ilyen. Régebben a város körzetekre volt osztva, minden körzetben valaki társadalmi munkában vezette a könyvet. Később azonban ezek az emberek belefáradtak a sok adminisztrációba, a könyveket leadták, és ezzel megszűnt a nyilvántartás. A nyomtatványok, amelyekre a személyi igazolvány cseréjéhez van szükség, tíz éve készültek, s azóta változatlanok. A korábbi rendelet is érvényes, mely szerint a lakónyilvántartó aláírása szükség«, csak éppen ez lehetetlen: így egyszerűen tudomásul vesszük, hogy nincs. A nyomtatvány tehát »elöregedett«, a személyi igazolványt cserélők pedig mit tehetnek? Tudomásul veszik, ök kevésbé »merevek«. Akinek lejárt a személyi igazolványa, és nem cserélteti ki időben, azt meg kellene büntetni. De mit jelent az, hogy »időben«? — Általában abban az évben kell kicseréltetni, amikor lejárt. Azért nem szólunk, ha valakinek az igazolványa februárig érvényes, és csak júliusban cserélteti. Taíákozunk olyannal is, aki 3—4 évig jár érvénytelen igazolvánnyal. Ilyen esetekben már szabálysértési eljárás indul. Évente mintegy 7S00 igazolványt cserélnek ki a kaposvári járásban. Pontosabban: ennyit állítanak ki, hiszen ebből az idén például 1600 az új igazolvány, annyi iskolás kapja meg a jövő hóMindig az úton Kiss János olyan egyszerű, mint a neve. 1958 március elseje óta útőr. Idestova núsz esztendeje öröme, bánata az út. Most egy kicsit dirmeg- dörmög, hiszen a változékony időjárás árt az útnak: nem a hó ellen van szava, hanem »a csalárdság, a fagyás, az olvadás gyötri a köveket«. Báró Rubido Zichy Iván birtokán tüskeböködéssel kereste az első húsz fillért. — Amikor kijártam a hat osztályt, s amikor naggyá let • tem, egy nap már nyolcvan fillért kerestem a napszámos munkával. Tizenöt éves koromban háromnegyed konvencióval, majd a rájövő esztendőben egész konvencióval kocsis voltam. A felszabadulás után az apám kapott kilenc hold földet. Egy család jussa hat hold volt, de mi hárman voltunk férfitestvérek. Az apám még bírta a munkát. Az utánam való testvéremmel eljártunk csépelni, fát vágni az erdőbe, hiszen hiába volt földünk, ha nem volt gazdasági fölszerelés. Tizenkilenc évesen megnősültem. Megint csak a munkából jutott a legtöbb. Házat kellett szerezni. Most már könnyebb. Házunk is van, a fiam naggyá lett, az unokánknak örülünk. Az Űffenntartó Vállalathoz lépett be,' s a vállalat egy Viá«-^ipal később átalakult a KPM Közúti Igazgatóságává. »Lg. ánileg« dolgozlak akkoriban az útőrök, ki-ki háromnégy kilométeres szakaszért felelt. í\ somogyszili Kiss Jánosnak kilenc kilométer jutott, hiszen Tolna határában touo úi.ór nem voit, s gazdátlan mégsem maradhat az út... — Gyalogosan bandukoltunk, taiies Ráztunk, lapátoltunk. Lófogat segített. Sok baj volt a maka-umutaks. u, de a régi szolgálatnak is akadt szépsége. Le lehetett togni egy-két. szóra a gyalogosokat, a lovaskocsisokat. Afféle hír- gyűjtők voltunk, üzleti kapcsolatok kialakítói. Beszélgetés közben megtudtuk, s továbbadtuk, ennek van morzsolt kukoricája, az a gyümölcséből adna el.... 1962-ben alakultak az első három-négy tagú brigádok, s akkor kezdődött a kisgépesí- tés. Az egymás mellé osz.ou emberek pv'-v \míg egyedül dolgoztak, ha leálltak egy iciuL a, úgy hozták be, ahogy akarták. — Spiclit láttunk a másikban, aki följelenthet, ha leál- lunk. Aztán meg nevetségesnek tartottuk, hogy felüljünk azokra a fürge kis traktorokra. Nem akartuk elhinni, hogy a lapáton kívül mással is .lehet dolgozni. Menet közben oldódtak föl, tanulták meg az új technológiát, és hozzászoktak a nagyobb gépekhez, a nagyobb közösséghez. 1972-ben megalakultak a nagy brigádok, melyeknél a két és fél tonnás gépek már nem keltenek feltűnést. 1 napban az okmány t. Most először veszik majd kézbe, és jó lenne valamilyen módon ünnepélyessé tenni ezt az eseményt. Ezt az ifjúságpolitikai határozat is előírja. Valójában csak a rendőrségtől és az iskoláktól függ, hogy milyen esemény lesz. A tömegszervezetek, amelyeknek feladatuk lenne, hogy megfelelő »környezetben« kapják meg a gyerekek az igazolványt, s városokban még úgy-ahogy intézik a dolgot, a községekben viszont senki nem törődik vele. Sem a KlSZ-szerve- zetek, sem az úttörőcsapa tok, sem a népfrontbizottságok. A legfőbb gond azért nem ez. Az a 80—100 ember, aki személyi igazolvány-ügyben naponta megfordul a járási kapitányságon, nem mind cserét kér. — Sokan az elvesztett igazolvány helyett kérnek újat. Aki egyszer elveszti az igazolványát, annak még nem teszünk szemrehányást. Volt azonban olyan is, aki évente hármat-négyet is elvesztett. Sőt, amikor megkapta az eltűnt helyett az egy hónapig érvényes ideiglenesét. pár nap múlva azt is elhagyta. Előfordul, hogy rongált igazolványt kell cserélni, mert a gyerek otthon rajzfüzetnek véli. Volt rá eset. hogy egy férfi a munkászubbonya zsebében hagyta az igazolványát, a felesége pedig a zubbonnyal együtt kimosta. A szándékos rongálás szerencsére ritka eset, ám példa erre is akad. Rendőri felügyelet alatt álló férfi egyszerűen kitépte a »nyomasztó« oldalt az igazolványból, gondolván; így megszűnik a REF. Mások meg beleírnak. Nőknél előfordul, hogy hiúak az életkorúikra, és megfiatalítják magukat. Meghamisítják a születési évet. Máskor meg valaki élettársa gyermekét fogadta magáénak, és ezt a saját kezével beírta a személyi igazolványába. ■— Az igazolványcseréknél a gyorsaságra törekszünk. Ha minden rendben van, tíz perc alatt kiállítjuk az újat. Ám nem megy mindig ilyen simán. Előfordult, hogy egy házaspár — a férj vasúti mérnök — munka közben bejárva Európát, hazatért. A feleség külföldi, hozta a szükséges Okmányokat. Házasságuk ’ alatt három gyermekük született, mindhárom másutt. Az erről szóló okmányaik azonban nincsenek meg. Három éve húzódik az ügy. Egy fiatalember személyi igazolványt kért. Kiderült, sehol nem anyakönyvezték. Még ennél is nagyobb gondot okozott, hogy az édesanyját sem. Egy vonaton, két állomás között született. Hosszú időbe telt, míg ennek az eseménynek a nyomára bukkantak egy plébánián. Máskor csak abból lehet következtetni arra, mikor született a személyi igazolványt kérő, hogy úgy emlékszik: »Apám mindig azt mondta a testvéremre, ő a fiatalabb.« Elég csekély kis nyom, de ha ismerik a testvért, van honnan indulni. Amíg a végére járnak, évek is eltelhetnek. Szerencsére ezek az úgynevezett extraesetek. A legtöbbször nem kell ilyen akadályokat elhárítani, gyors és pontos lehet az ügyintézés. A rendelet értelmében mindenki az állandó lakhelye szerinti járási kapitányságon cserélheti ki az igazolványát. A gyakorlat azonban az, hogy aki például Kaposváron dolgozik, ám az állandó lakhelye Budapest vagy Győr, azaz valamelyik távolabbi település, annak természetesen itt is kicserélik. Csupán egy 10 forintos okmánybélyeg kell hozzá, a hibátlanul kitöltött adatlap és a régi igazolvány. — Az elveszített igazolva-, nyok nagy része megkerül. Sokan, ha ilyet találnak, bedobják valamelyik postaládába. A helyes eljárás az lenne, ha behoznák a rendőrségre, ám ha a levélgyűjtőbe dobják, akkor is eljut hozzánk. Néha még ellopott igazolvány is visszajön így. A tolvaj kiveszi beelőle a pénzt, az igazolványt meg »feladja«. Az igOZi »csereszezon« most van. Nyáron jóval kevesebben jönnek ilyen ügyben a rendőrségre, így azután novembertől márciusig több a munka. Lejárt személyi igazolvánnyal nem lenne szabad jámi-kelni. Az ilyen okmányba sem a lakcím-, sem a munkahelyváltozás, még a gyermek születése sem jegyezhető be. Arról nem szólva, hogy a lejárt igazolvány tulajdonosa rendőrségi razzia esetén könnyen bajba kerülhet Dán Tibor Virágillattal funkciózavarok ellen — Vannak a brigádunkban idősebbek is. Mindig beszélünk a régi munkáról. Araikor fizetéskiegészitésként lekaszálhattuk az út mentén a füvet, jó volt otthon a jószágnak. Most már jó a fizetésünk, nincs szükség a fűre. Novembertől márciusig, a hóügyelet idején éberek az útőrök. —- Mielőtt lefekszem, megnézem az eget. Éjjel'óránként kinézek, hogy esik-e a hó. Télen ők tájékoztatják a központot az utak állanot W>1 j Ha a faluból valaki utazásra szánja el maga:, euo.j . pog Kiss Jánoshoz, s megKér- dezi, merre lehet mennj, sza- bad-e az út? A pontos helyzetjelentés előtt végig kellene járni az egész kiszabott szakaszt. Csakhogy »akinek eny- nyi évig fagyott a kupájában a hó, annak már nem kell legyalogolni a négy-öt kilométert, hiszen ismeri a hó, a szél helyi szokásait, és behunyt szemmel fogadást köthet arra, hogy melyik bevágásban mekkora a hó«. Kiss Jánosnak van egy fia. így beszél róla: — Nem betyárnak neveltem. Azt meséltem neki, hogy aki szeret' dolgozni és tud is, az mindent elérhet. Megkérdeztem, nem volna-e kedve ott folytatni, ahol én abbahagyom. A gépeket szereti, szerelő lett, de nálunk, a kőrútnál. Gombos Jolán A virágillat hatékony ellenszere számos betegségnek, köztük a tüdőasztmának és a központi idegrendszer funkciózavarainak, állapították meg Közép-Ázsíában tadzsik tudósok. Ezt követően a fad- zsik SZSZK fővárosában, Du- sabeban létrehozták a phytotherápiai klinikát, amely inkább növényházra hasonlít, mint kórházra. A virágillattal, amely a növények számára elsősorban biológiai védelmet nyújt, gyógyító hatást kívánnak gyakorolni a betegségekre. ! A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára 8. osztályos lányok jelentkezését várja 2 éves fonó szakmunkásképzésre Elméleti képzés 3 alkalommal az E>12. sz. Ipari Szakmun) kásképző Intézetben, gyakorlati oktatás szintén heti 3 alkalommal a gyárban. Tanulmányi ösztöndíjon kívül társadalmi ösztöndíjat, ingyenes elhelyezést, napi háromszori étkezést és helyi- járatbérletet biztosítunk a tanulóknak. (17309)
