Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

Bz firnégyes első munkanapja lehetőség, hogy az űrhajó as űrállomástól elválva önálló kí­sérleteket folytasson, majd visszatérjen az »anyaállomas- ra«. A Szojuz—27 ugyan— mini ezt Satalov leszögezte — csak az első kísérlet, de máris Igen hasznos tapasztalatokat hozott, és egyúttal utánpótlást is vitt, az űrállomásra. Romanyenko | és Grecsko például kérte, hogy küldjenek számukra távcsövet és néhány más fel- szerelési tárgyat, s a Szojuz— 27 házhoz szállította« a kívánt berendezéseket ' {folytatás az 1. oldaIről) Romanyenko és Grecsko már korábban megvizsgálta, be­következhet-e ilyen bal­eset Ez a kísérlet a rezonancia elnevezést kapta a munkanaplóban, s az új űrha­jót csak akkor indították út­nak, amikor bebizonyosodott, hogy nincs semmiféle ve­szély. Alekszej Satalov altábor­nagy, az űrhajósok fölkészíté­sének vezetője a moszkvai rá­diónak adott nyilatkozatában összefoglalta az új kísérlet fontosabb jellemzőit. Nemcsak az bizonyosodott be, hogy — elsőnek az űrhajózás történe­tében — lehetőség van három kozmikus objektum összekap­csolására, hanem az is, hogy mód nyílik a »menet közben« történő váltásra. A Szál jut űr­állomás bonyolult berendezé­seit négy űrhajós jobban hasz­nálhatja ki — .eddig a beren­dezések egy része nem mű­ködött, amikor a személyzet pihent Bár a jelenlegi ötpa­pos kísérlet csupán első lé­pésnek számít, ezt a munka- megosztást is kipróbálják. A szállító űrhajó alkatrészeket, berendezéseket vihet az űrál­lomásra, a kimerült vagy eset­leg elromlott berendezések he­lyett A munka közbeni vál­tással elkerülhető lesz az, hogy sok időt fordítsanak az űrállomás berendezéseinek, műszereinek konzerválására, használaton kívül helyezésére, illetve újbóli üzembehelyezé­sére. Így az űrállomás kihasz­nálása megnő, a nagy ráfor­dítást jobban lehet hasznosí­tani. Arra is nyílik egyébként SALT lilább találkozó Üjabb megbeszélést tartott csütörtökön Géniben a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség. Bnmedien Moszkvában tárgyal Moszkvába érkezett Huari Thimedien, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság államfője. A hivatalos közlés szerint Bumedien bará­ti látogatásra, egyben megbe­szélésekre jött Moszkvába. Egyiptomi—izraeli tárgyalások Ellentétes álláspontok „vegyes” érzésekkel Begin nem áll szóba a palesztinokkal A két fél homlokegyenest ellentétes álláspontjának is­mételt hangoztatásával kezdő­dött meg szerdán este Kairó­ban az egyiptomi—izraeli ka­tonai bizottság munkája. A másfél óráig tartott megnyitó ülés, majd a csütörtöki tárgya­lások fő témája a megszállt Sinai-félszigeten létesített iz­raeli településeik kérdése volt Az egyiptomi szóvivő álltai a tanácskozások után kiadott közlemény szerin az ülés Ab­del Ghani Gamazi egyiptomi hadügyminiszter beszédével kezdődött Az egyiptomi dele­gáció vezetője leszögezte: »A Közel-Keleten csak akkor va­lósítható meg a béke, ha az izraeliek teljesen kiürítik a Sí- nad-féűszigetet«. Az újságírók ismételt kérdéseire válaszolva a szóvivő hozzátette, hogy »ez nemcsak a katonai jelenlétre Welzman izraeli hadügyminiszter Gamazi Asszuánban. egyiptomi kollégája, Megtárgyalta a Minisztertanács A hazai kutatásfejlesztés A Minisztertanács iegutób- ságát növeJnék. A kutatóbázis az indokoltnál lassabban iga­zodott a társadalmi, gazdasá­gi környezet szabta követel­ményekhez, fejlődése a célok­kal szemben extenzív jellegű maradt Ez nehezítette a ku­tató-fejlesztő munka minőségi színvonalának emelését, to­vábbá gyakorlatának elmélyí­tését a gyakorlattal. Az egye- temi kutatások feltételei ked­vezőtlenek, a kialakult hely­zet néhol már a korszerű ok­tatást, is veszélyezteti. A nem­zetközi tudományos munka- megosztásban rejlő lehetősé­geket — az eddig elért fejlő­dés ellenére — sem használ­juk ki eléggé. bi ülésén határozatot hozott a hazai tudománypolitika idő­szerű állami feladatairól. Több évre szóló cselekvési progra­mot fogadott el, mely az el­következő években alapja lesz a társadalmi, gazdasági fejlő­déssel összhangban álló, a változó körülményeket rugal­masan követő tudománypoli­tikai munkánknak. A Minisztertanács állásfog­lalása a XL kongresszus tudo­mányos kutatásfejlesztést érintő határozatán nyugszik, figyelembe véve a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülésén meghatározott terme­léskorszerűsítéssel összefüg­gő feladatokat. A legfontosabb tennivaló a legutóbbi evekben kibontako­zó folyamatok meggyorsítása és elmélyítése, a hatékonyság fokozása, továbbra is biztosít­va a tudományos kutatómun­kához szükséges nyugodt, al­kotó légkört. A kutatásfej­lesztés szerkezetiét a jövőben rugalmasabbá kell tenni — úgy, hogy gondosabb, jobb szelektálással következetesen igazodjon a változó gazdasá­gi-társadalmi környezet szab­ta igényekhez. Fokozni kell a társadalom, a gazdaság és a tudomány kölcsönös egymás- rahatását. Ahhoz, hogy a tu­dománypolitika bázisa széle­sedjen, meg kell szüntetni szűk, szektorális hatáskörét. A Minisztertanács megálla­pította: a társadalom-, gazda­ság és tudománypolitika össz­hangja a fejlődés ellenére még nem valósult meg. A gazdasági környezet, az érde­keltségi viszonyok még nem ösztönöznek megfelelően a fejlett gyártási eljárások al­kalmazására, még nem elég erős a törekvés a korszerű termelési szerkezet kialakítá­sára. A vállalatok egy része még nem mindig él a kutatás, a műszaki fejlesztés, a válla­lati szervezés eszközeivel, me­lyek a gazdálkodás hatékony­Mi hát a tennivaló? A társadalmi-gazdasági cé­lok szorosabb összehangolását a népgazdasági és a kutatás­tervezés eddiginél jobb össze­kapcsolásával lehet elsősorban megvalósítani. A szelektív fejlesztés gyakorlatának alá­rendelve fontos, hogy kiemelt figyelmet kapjon a fejlett szo­cialista társadalom építésével összefüggő kutatómunka, a li- cencek és gyártási módszerek vásárlása. Hazánkban a jövőben a ku­tatási eredmények fokozott hasznosításával fejlesztik a kutatási bázist. Ennek megfe­lelően kiemelt támogatást kap a vállalatok szervezetében működő kutatásfejlesztés, az egyetemeken folyó kutató­munka. A termelési szerkezet kor­szerűsítésével az iparban és a mezőgazdaságban előtérbe ke­rülnek a kutatásigényes ága­zatok, kultúrák. Az iparválla­latoknál és mezőgazdasági üzemekben fölkeltik az új. korszerű technikai, technoló­giai megoldások iránti érdek­lődést Új együttműködési for­mákkal, céltársulásokkal is segíthető a vállalatok és ku­tatóintézetek szorosabb kap­csolatának kialakítása. Az egyetemi oktatás, szak­emberképzés iránti növekvő társadalmi, gazdasági igények kielégítése, az egyetemek szel­lemi kapacitásának jobb hasz­nosítása érdekében fokozot­tabb támogatást követeinek a kiemelkedő színvonalú tudo­mányos iskolák, erősítve az egyetemi kutatási bázist Szo­ros és a jelenleginél közvet­lenebb kapcsolatokat kell ki­építeni az egyetemek és a ku­tatóintézetek között A Minisztertanács által meghatározott, sokrétű, átfogó tennivaló végrehajtására a kormány tudománypolitikai bizottsága három évre sçôlô munkaprogramot dolgozott ki. A kutatásirányításban érintett tárcáknak — a termelési szer­kezet korszerűsítésért célzó mi­nisztertanácsi határozat fel­adataival is összhangban — intézkedési tervet kell készí­teniük. S. I 33 évig rejiőzködöii Bgy szlovéniai hegyi tatában, Zainán S3 éven át névére házá­ban rejtőzködött Jár ez Bős ci­pész. Ezalatt egyetlen egyszer sem lépett ki a házbél. Bus 1943-ban három hónapig szolgált a »Cankar-brtgád« jugoszláv partizán alak illatnál. Egy össze­csapás során s németek fogság­ba ejtették, s ezt kővetően be­állt a nácikat szolgáló szlové­niai »Fehér Gárda, -ha- A fel- szabadulás után félt, hogy fe­lelősségre vonják, s esetleg ha­lálra ítélik, ezért névére beje­lentette, hogy öccse eltűnt... A faluban Időnként szárnyra keltek olyan hírek, hogy lan ez Bus él. Ezeket a híreket lát­szott igazolni a közelmúltban az, hogy nővére a falusi boltban néhány borotvapengét Is vásá­rolt. A boltos értesítette a rend­őrséget; a házkutatás során a rendőrök az istállópadláson rá­találtak a három évtizede rej­tőző — most 63 éves — emberre. Közölték vele, hogy nem kö­vetett el olyan bűncselekményt, amiért bírósági felelősségre kel­lene vonni. Bus most tovább folytat la majd régi szakmáját: javítgatja a falubeliek iábbcli­vonatkozík«. Ezer Weizman hadügyminiszter, az izraeli küldöttség vezetője válaszbe­szédében ki jelentette: »Meg­vizsgáljuk azokat az intézke­déseket, amelyeket a határte­rületeken lévő izraeli települé­sek folyamatos fenntartása és biztonságuk garantálása tesz szükségessé. A két beszéd elhangzása után általános vita követke­zett A szóvivők közölték: ugyanezzel a kérdéssel foglal­kozott a csütörtök reggel kez­dődött ülés is. Az ülést konstruktívnak ne­vező közlemény szerint csü­törtökön Mordechai Gur izrae­li vezérkari főnök Izrael »biz­tonsági problémáit« ismertette. Az újságírók megkérdeztek, vajon szó lesz-e a többi meg­szállt arab területről: Ciszjor- dániáról és a Gaza-övezetről is. Az egyiptomi szóvivő azt válaszolta, hogy ezekről a jö­vő hétfőn Jeruzsálemben ösz- szeülő politikai bizottság tár­gyal majd, és csak ezután ke­rül a téma a katonai bizottság elé. Weizman és Szódat egyip­tomi elnök találkozójáról (az izraeli hadügyminiszter szer­dán a katonai bizottság mun­kájának megkezdése előtt Asz- szuánban járt, hogy Szadaittal tárgyaljon) az A1 Ahram cí­mű kairói lap csütörtökön azt írta, hogy az elnök Weizman értésére adta: Egyiptom nem változtat álláspontján. Az újság nem részletezte I Szadat szavait, de ismeretes, hogy Szadat több ízben is le­szögezte: ragaszkodik a teljes izraeli kivonuláshoz a Sinai- ról és ragaszkodik az izraeli települések fölszámolásához. Az izraeli televízió tudósítója viszont beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy szerinte »Szadat elnök nem utasította el határozottam az izraeli tele­pülések fenntartását«. Az iz­raeli tudósító szívélyesnek ne­vezte az asszuáni találkozót, ezzel szemben a katonai bi­zottság üléséről azt jelentette, hogy az »vegyes« érzésekkel indult. Az egyiptomi—izraeli kato­nai bizottság csütörtöki ülése nem oldotta meg a Sinai-fél- szieeten létesített mintegy húsz izraeli település sorsának problémáját, Közlekedés, környezetvédelem, energetika r • •• rr ® r rr\ Europa jovojeroi A nemzeti- ?Erfi4i Tt- TENGER közi poli ti- "-----­k ai porondon igen gyakran megtörténik, hogy még i azok az indít­ványok is ne­hezen kapnak »zöld jel­zést«, ame­lyeknek hasz­nosságát sen­ki sem vitat­hatja. A kör­nyezetvédel­mi, energeü- £ kai és közle­kedési együtt­működés fon­tosságát is ki­mondja a helsinki zá­ródokumen­tum »máso­dik kosara«, g gazdasági kapcsolatok­ról szóló fe­jezet A Szov­jetunió ja­vaslata elé — hogy rendez­zenek e há­rom téma­körben össz­európai kon­ferenciát — mégis akadá­lyokat gör­dít jónéhány tőkés állam. Igaz, az 1976 áprilisában előterjesz­tett indítvá­nyok egyikét — a környezet­védelmi konferencia összehí­vását — egy év múlva elha­tározta a helsinki dokumen­tum valamennyi aláírója, de még most — a belgrádi ta­nácskozás első szakaszának lezárása után — is bizony­talan a másik két konferen­cia sorsa. Az észak—déli »Európa-út« vonala. Közös veszély Az igazi tét ezekben a kérdésekben persze nem a konferenciák összehívása, ha­nem az, hogy kialakul-e eb­ben a három témakörben az az együttműködés, amelyet a kontinens államainak föld­rajzi közelsége, s ebből adó­dó egymásra utaltsága meg­követel F.pp e kapcsolatok építését szolgálnák az össz­európai tanácskozások is. Azokon ugyanis — a szovjet javaslat szerint — felelős ál­lami vezetők vennének részt, olyan személyiségek, akik ál­lást foglalhatnak abban, mennyit tud kormányuk pél­dául a környezet védelmére, útépítésre fordítani, illetve, hogy milyen szükséglete vagy éppen fölöslege van a külön­böző energiahordozókból. A Szovjetunió és a javas­latát támogató európai KGST-államok részletes in­dítványokat dolgoztak, ki az együttműködés lehetséges módjaira, területeire is. Ezek egy része olyannyira magától értetődő, hogy a politikával nem hivatásszerűen foglalko­zó olvasó csodálkozva kér­dezheti, vajon miért nem ala­kulnak ki az ilyen jellegű kapcsolatok minden előké­szítés, szervezés nélkül is. Hiszen például bármelyik európai folyó szennyezettsé­ge veszélyezteti a többi folyó vízminőségét is. S hogy ez mennyire így van, arra az utóbbi években szomorú pél­dát szolgáltatott a Rajna. Természetes tehát, hogy min­den államnak érdeke a fo­lyók közös védelme, illetve az, hogy egymástól figyel­meztetést kapjanak a fenye­gető, közeledő veszélyről. Még inkább így van ez az atomerőművek esetében. Elég, ha csak egynek hibá­sak a védelmi vagy a tisztítór berendezései, már egész sor ország lakói kerülhetnék ve­szélybe. Közösen keU tehát kidolgozni, kikísérletezni a legjobb védelmi berendezé­seket, s nemzetközi jogi szankciókkal kell sújtani azo­kat, akik elmulasztják a szükséges megelőző intézke­dések megtételét. A távolságok rövidítése Európa országait utak, va­sútvonalak kötik össze. A nemzetközi járatokat több ál­lam közösen tartja fenn, g í autópályákat, repülőterekéi is részben a nemzetközi for­galom gyorsabb lebonyolítá­sára építtetnek a kormá­nyok. Az utasforgalom, s a szállítandó áru mennyiségé­nek gyors növekedése persze szükségessé tenné az utak minőségének javítását, a já­ratok sűrítését. Ha létrejön­ne az össz-európai közlekedé­si konferencia, a résztvevő felelős állami vezetők többek között dönthetnének arról, mikor készül el és milyen lesz a több állam által ja­vasolt észak—déli autópálya, amely tíz országon haladna keresztül. Építéséhez ugyan­is csak úgy lehet hozzákez­deni, ha a kormányok ga­ranciát vállalnak a munkák pontos elvégzésére és a költ­ségek fedezésére. Jelenleg ez is sok gondot okoz, hogy Európa tőkés, illetve szocia­lista országaiban eltérnek egymástól a polgári jogi sza­bályok, különösen a fuvarozó felelősségét rendező előírások. A bizalom vezetékei Mivel az európai államok között kisebbségben vannait az energiát csak exporté}« és egyáltalán nem importál tf országok, nem szorul hosszas magyarázatra az sem, miért lenne igen gazdaságos, meri szágainak, ha ezen a terüle­ten is együttműködnének. A szocialista országok például az össz-európai konferencia egyik napirendjének azt ja­vasolták: vitassák meg a résztvevők a villamosenergia­rendszerek összekapcsolásá­nak lehetőségeit Ez azért lenne igen gazdaságos, mert így ki lehetne használni, hogy Európa különböző térségeiben más-más időpontokban van a csúcsfogyasztás. Jelenleg ugyanis a két regionális ener­giarendszert — a KGST-, il­letve a közös piaci országo­két — a helyi csúcsidőkre kell tervezni. A környezetvédelmi, a köz­lekedési és energetikai össz­európai konferenciák tehát olyan területeken indíthatnák el az együttműködést, ame­lyek a kontinens valamennyi lakója számára haszonnal jár­nának. Néhány év múlva tisz­tább, egészségesebb földré­szen élhetnénk, ahol a jobb utak, a jobb közlekedés ré­vén az országok is, az • em­berek is közelebb kerülné­nek egymáshoz. Az energia- rendszerek összekapcsolása, az Európa tőkés- és szocia­lista országait öszekötő ve­zetékek létrehozása pedig fel­tételezné a kölcsönös bizal­mai az érdekelt államok kö­zött. Az ilyen együttműködés erősítené a bizalmat, s egyik biztosítéka lehetne a béké­nek és biztonságnak. ML 5, »Egy kicsit fölborult mosta munkarend, időre van szük­ségünk a levelek elolvasásá­hoz« — tréfálkozott Roma­nyenko a földi irányítóköz­ponttal folytatott beszélgetés során. Az űrállomás program­jának kidolgozásakor azonban erre is tekintettel voltak: az egy hónapnál hosszabb ideje dolgozó személyzet, Roma­nyenko és Grecsko kettőse elég időt kapott, hogy átnézze a világűrön át érkezett pos­tát, örvendezzen az új csalá­di fényképeknek — s megkós­tolja a friss almát

Next

/
Thumbnails
Contents