Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
Bz firnégyes első munkanapja lehetőség, hogy az űrhajó as űrállomástól elválva önálló kísérleteket folytasson, majd visszatérjen az »anyaállomas- ra«. A Szojuz—27 ugyan— mini ezt Satalov leszögezte — csak az első kísérlet, de máris Igen hasznos tapasztalatokat hozott, és egyúttal utánpótlást is vitt, az űrállomásra. Romanyenko | és Grecsko például kérte, hogy küldjenek számukra távcsövet és néhány más fel- szerelési tárgyat, s a Szojuz— 27 házhoz szállította« a kívánt berendezéseket ' {folytatás az 1. oldaIről) Romanyenko és Grecsko már korábban megvizsgálta, bekövetkezhet-e ilyen baleset Ez a kísérlet a rezonancia elnevezést kapta a munkanaplóban, s az új űrhajót csak akkor indították útnak, amikor bebizonyosodott, hogy nincs semmiféle veszély. Alekszej Satalov altábornagy, az űrhajósok fölkészítésének vezetője a moszkvai rádiónak adott nyilatkozatában összefoglalta az új kísérlet fontosabb jellemzőit. Nemcsak az bizonyosodott be, hogy — elsőnek az űrhajózás történetében — lehetőség van három kozmikus objektum összekapcsolására, hanem az is, hogy mód nyílik a »menet közben« történő váltásra. A Szál jut űrállomás bonyolult berendezéseit négy űrhajós jobban használhatja ki — .eddig a berendezések egy része nem működött, amikor a személyzet pihent Bár a jelenlegi ötpapos kísérlet csupán első lépésnek számít, ezt a munka- megosztást is kipróbálják. A szállító űrhajó alkatrészeket, berendezéseket vihet az űrállomásra, a kimerült vagy esetleg elromlott berendezések helyett A munka közbeni váltással elkerülhető lesz az, hogy sok időt fordítsanak az űrállomás berendezéseinek, műszereinek konzerválására, használaton kívül helyezésére, illetve újbóli üzembehelyezésére. Így az űrállomás kihasználása megnő, a nagy ráfordítást jobban lehet hasznosítani. Arra is nyílik egyébként SALT lilább találkozó Üjabb megbeszélést tartott csütörtökön Géniben a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Bnmedien Moszkvában tárgyal Moszkvába érkezett Huari Thimedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője. A hivatalos közlés szerint Bumedien baráti látogatásra, egyben megbeszélésekre jött Moszkvába. Egyiptomi—izraeli tárgyalások Ellentétes álláspontok „vegyes” érzésekkel Begin nem áll szóba a palesztinokkal A két fél homlokegyenest ellentétes álláspontjának ismételt hangoztatásával kezdődött meg szerdán este Kairóban az egyiptomi—izraeli katonai bizottság munkája. A másfél óráig tartott megnyitó ülés, majd a csütörtöki tárgyalások fő témája a megszállt Sinai-félszigeten létesített izraeli településeik kérdése volt Az egyiptomi szóvivő álltai a tanácskozások után kiadott közlemény szerin az ülés Abdel Ghani Gamazi egyiptomi hadügyminiszter beszédével kezdődött Az egyiptomi delegáció vezetője leszögezte: »A Közel-Keleten csak akkor valósítható meg a béke, ha az izraeliek teljesen kiürítik a Sí- nad-féűszigetet«. Az újságírók ismételt kérdéseire válaszolva a szóvivő hozzátette, hogy »ez nemcsak a katonai jelenlétre Welzman izraeli hadügyminiszter Gamazi Asszuánban. egyiptomi kollégája, Megtárgyalta a Minisztertanács A hazai kutatásfejlesztés A Minisztertanács iegutób- ságát növeJnék. A kutatóbázis az indokoltnál lassabban igazodott a társadalmi, gazdasági környezet szabta követelményekhez, fejlődése a célokkal szemben extenzív jellegű maradt Ez nehezítette a kutató-fejlesztő munka minőségi színvonalának emelését, továbbá gyakorlatának elmélyítését a gyakorlattal. Az egye- temi kutatások feltételei kedvezőtlenek, a kialakult helyzet néhol már a korszerű oktatást, is veszélyezteti. A nemzetközi tudományos munka- megosztásban rejlő lehetőségeket — az eddig elért fejlődés ellenére — sem használjuk ki eléggé. bi ülésén határozatot hozott a hazai tudománypolitika időszerű állami feladatairól. Több évre szóló cselekvési programot fogadott el, mely az elkövetkező években alapja lesz a társadalmi, gazdasági fejlődéssel összhangban álló, a változó körülményeket rugalmasan követő tudománypolitikai munkánknak. A Minisztertanács állásfoglalása a XL kongresszus tudományos kutatásfejlesztést érintő határozatán nyugszik, figyelembe véve a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülésén meghatározott termeléskorszerűsítéssel összefüggő feladatokat. A legfontosabb tennivaló a legutóbbi evekben kibontakozó folyamatok meggyorsítása és elmélyítése, a hatékonyság fokozása, továbbra is biztosítva a tudományos kutatómunkához szükséges nyugodt, alkotó légkört. A kutatásfejlesztés szerkezetiét a jövőben rugalmasabbá kell tenni — úgy, hogy gondosabb, jobb szelektálással következetesen igazodjon a változó gazdasági-társadalmi környezet szabta igényekhez. Fokozni kell a társadalom, a gazdaság és a tudomány kölcsönös egymás- rahatását. Ahhoz, hogy a tudománypolitika bázisa szélesedjen, meg kell szüntetni szűk, szektorális hatáskörét. A Minisztertanács megállapította: a társadalom-, gazdaság és tudománypolitika összhangja a fejlődés ellenére még nem valósult meg. A gazdasági környezet, az érdekeltségi viszonyok még nem ösztönöznek megfelelően a fejlett gyártási eljárások alkalmazására, még nem elég erős a törekvés a korszerű termelési szerkezet kialakítására. A vállalatok egy része még nem mindig él a kutatás, a műszaki fejlesztés, a vállalati szervezés eszközeivel, melyek a gazdálkodás hatékonyMi hát a tennivaló? A társadalmi-gazdasági célok szorosabb összehangolását a népgazdasági és a kutatástervezés eddiginél jobb összekapcsolásával lehet elsősorban megvalósítani. A szelektív fejlesztés gyakorlatának alárendelve fontos, hogy kiemelt figyelmet kapjon a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő kutatómunka, a li- cencek és gyártási módszerek vásárlása. Hazánkban a jövőben a kutatási eredmények fokozott hasznosításával fejlesztik a kutatási bázist. Ennek megfelelően kiemelt támogatást kap a vállalatok szervezetében működő kutatásfejlesztés, az egyetemeken folyó kutatómunka. A termelési szerkezet korszerűsítésével az iparban és a mezőgazdaságban előtérbe kerülnek a kutatásigényes ágazatok, kultúrák. Az iparvállalatoknál és mezőgazdasági üzemekben fölkeltik az új. korszerű technikai, technológiai megoldások iránti érdeklődést Új együttműködési formákkal, céltársulásokkal is segíthető a vállalatok és kutatóintézetek szorosabb kapcsolatának kialakítása. Az egyetemi oktatás, szakemberképzés iránti növekvő társadalmi, gazdasági igények kielégítése, az egyetemek szellemi kapacitásának jobb hasznosítása érdekében fokozottabb támogatást követeinek a kiemelkedő színvonalú tudományos iskolák, erősítve az egyetemi kutatási bázist Szoros és a jelenleginél közvetlenebb kapcsolatokat kell kiépíteni az egyetemek és a kutatóintézetek között A Minisztertanács által meghatározott, sokrétű, átfogó tennivaló végrehajtására a kormány tudománypolitikai bizottsága három évre sçôlô munkaprogramot dolgozott ki. A kutatásirányításban érintett tárcáknak — a termelési szerkezet korszerűsítésért célzó minisztertanácsi határozat feladataival is összhangban — intézkedési tervet kell készíteniük. S. I 33 évig rejiőzködöii Bgy szlovéniai hegyi tatában, Zainán S3 éven át névére házában rejtőzködött Jár ez Bős cipész. Ezalatt egyetlen egyszer sem lépett ki a házbél. Bus 1943-ban három hónapig szolgált a »Cankar-brtgád« jugoszláv partizán alak illatnál. Egy összecsapás során s németek fogságba ejtették, s ezt kővetően beállt a nácikat szolgáló szlovéniai »Fehér Gárda, -ha- A fel- szabadulás után félt, hogy felelősségre vonják, s esetleg halálra ítélik, ezért névére bejelentette, hogy öccse eltűnt... A faluban Időnként szárnyra keltek olyan hírek, hogy lan ez Bus él. Ezeket a híreket látszott igazolni a közelmúltban az, hogy nővére a falusi boltban néhány borotvapengét Is vásárolt. A boltos értesítette a rendőrséget; a házkutatás során a rendőrök az istállópadláson rátaláltak a három évtizede rejtőző — most 63 éves — emberre. Közölték vele, hogy nem követett el olyan bűncselekményt, amiért bírósági felelősségre kellene vonni. Bus most tovább folytat la majd régi szakmáját: javítgatja a falubeliek iábbclivonatkozík«. Ezer Weizman hadügyminiszter, az izraeli küldöttség vezetője válaszbeszédében ki jelentette: »Megvizsgáljuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a határterületeken lévő izraeli települések folyamatos fenntartása és biztonságuk garantálása tesz szükségessé. A két beszéd elhangzása után általános vita következett A szóvivők közölték: ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott a csütörtök reggel kezdődött ülés is. Az ülést konstruktívnak nevező közlemény szerint csütörtökön Mordechai Gur izraeli vezérkari főnök Izrael »biztonsági problémáit« ismertette. Az újságírók megkérdeztek, vajon szó lesz-e a többi megszállt arab területről: Ciszjor- dániáról és a Gaza-övezetről is. Az egyiptomi szóvivő azt válaszolta, hogy ezekről a jövő hétfőn Jeruzsálemben ösz- szeülő politikai bizottság tárgyal majd, és csak ezután kerül a téma a katonai bizottság elé. Weizman és Szódat egyiptomi elnök találkozójáról (az izraeli hadügyminiszter szerdán a katonai bizottság munkájának megkezdése előtt Asz- szuánban járt, hogy Szadaittal tárgyaljon) az A1 Ahram című kairói lap csütörtökön azt írta, hogy az elnök Weizman értésére adta: Egyiptom nem változtat álláspontján. Az újság nem részletezte I Szadat szavait, de ismeretes, hogy Szadat több ízben is leszögezte: ragaszkodik a teljes izraeli kivonuláshoz a Sinai- ról és ragaszkodik az izraeli települések fölszámolásához. Az izraeli televízió tudósítója viszont beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy szerinte »Szadat elnök nem utasította el határozottam az izraeli települések fenntartását«. Az izraeli tudósító szívélyesnek nevezte az asszuáni találkozót, ezzel szemben a katonai bizottság üléséről azt jelentette, hogy az »vegyes« érzésekkel indult. Az egyiptomi—izraeli katonai bizottság csütörtöki ülése nem oldotta meg a Sinai-fél- szieeten létesített mintegy húsz izraeli település sorsának problémáját, Közlekedés, környezetvédelem, energetika r • •• rr ® r rr\ Europa jovojeroi A nemzeti- ?Erfi4i Tt- TENGER közi poli ti- "-----k ai porondon igen gyakran megtörténik, hogy még i azok az indítványok is nehezen kapnak »zöld jelzést«, amelyeknek hasznosságát senki sem vitathatja. A környezetvédelmi, energeü- £ kai és közlekedési együttműködés fontosságát is kimondja a helsinki záródokumentum »második kosara«, g gazdasági kapcsolatokról szóló fejezet A Szovjetunió javaslata elé — hogy rendezzenek e három témakörben összeurópai konferenciát — mégis akadályokat gördít jónéhány tőkés állam. Igaz, az 1976 áprilisában előterjesztett indítványok egyikét — a környezetvédelmi konferencia összehívását — egy év múlva elhatározta a helsinki dokumentum valamennyi aláírója, de még most — a belgrádi tanácskozás első szakaszának lezárása után — is bizonytalan a másik két konferencia sorsa. Az észak—déli »Európa-út« vonala. Közös veszély Az igazi tét ezekben a kérdésekben persze nem a konferenciák összehívása, hanem az, hogy kialakul-e ebben a három témakörben az az együttműködés, amelyet a kontinens államainak földrajzi közelsége, s ebből adódó egymásra utaltsága megkövetel F.pp e kapcsolatok építését szolgálnák az összeurópai tanácskozások is. Azokon ugyanis — a szovjet javaslat szerint — felelős állami vezetők vennének részt, olyan személyiségek, akik állást foglalhatnak abban, mennyit tud kormányuk például a környezet védelmére, útépítésre fordítani, illetve, hogy milyen szükséglete vagy éppen fölöslege van a különböző energiahordozókból. A Szovjetunió és a javaslatát támogató európai KGST-államok részletes indítványokat dolgoztak, ki az együttműködés lehetséges módjaira, területeire is. Ezek egy része olyannyira magától értetődő, hogy a politikával nem hivatásszerűen foglalkozó olvasó csodálkozva kérdezheti, vajon miért nem alakulnak ki az ilyen jellegű kapcsolatok minden előkészítés, szervezés nélkül is. Hiszen például bármelyik európai folyó szennyezettsége veszélyezteti a többi folyó vízminőségét is. S hogy ez mennyire így van, arra az utóbbi években szomorú példát szolgáltatott a Rajna. Természetes tehát, hogy minden államnak érdeke a folyók közös védelme, illetve az, hogy egymástól figyelmeztetést kapjanak a fenyegető, közeledő veszélyről. Még inkább így van ez az atomerőművek esetében. Elég, ha csak egynek hibásak a védelmi vagy a tisztítór berendezései, már egész sor ország lakói kerülhetnék veszélybe. Közösen keU tehát kidolgozni, kikísérletezni a legjobb védelmi berendezéseket, s nemzetközi jogi szankciókkal kell sújtani azokat, akik elmulasztják a szükséges megelőző intézkedések megtételét. A távolságok rövidítése Európa országait utak, vasútvonalak kötik össze. A nemzetközi járatokat több állam közösen tartja fenn, g í autópályákat, repülőterekéi is részben a nemzetközi forgalom gyorsabb lebonyolítására építtetnek a kormányok. Az utasforgalom, s a szállítandó áru mennyiségének gyors növekedése persze szükségessé tenné az utak minőségének javítását, a járatok sűrítését. Ha létrejönne az össz-európai közlekedési konferencia, a résztvevő felelős állami vezetők többek között dönthetnének arról, mikor készül el és milyen lesz a több állam által javasolt észak—déli autópálya, amely tíz országon haladna keresztül. Építéséhez ugyanis csak úgy lehet hozzákezdeni, ha a kormányok garanciát vállalnak a munkák pontos elvégzésére és a költségek fedezésére. Jelenleg ez is sok gondot okoz, hogy Európa tőkés, illetve szocialista országaiban eltérnek egymástól a polgári jogi szabályok, különösen a fuvarozó felelősségét rendező előírások. A bizalom vezetékei Mivel az európai államok között kisebbségben vannait az energiát csak exporté}« és egyáltalán nem importál tf országok, nem szorul hosszas magyarázatra az sem, miért lenne igen gazdaságos, meri szágainak, ha ezen a területen is együttműködnének. A szocialista országok például az össz-európai konferencia egyik napirendjének azt javasolták: vitassák meg a résztvevők a villamosenergiarendszerek összekapcsolásának lehetőségeit Ez azért lenne igen gazdaságos, mert így ki lehetne használni, hogy Európa különböző térségeiben más-más időpontokban van a csúcsfogyasztás. Jelenleg ugyanis a két regionális energiarendszert — a KGST-, illetve a közös piaci országokét — a helyi csúcsidőkre kell tervezni. A környezetvédelmi, a közlekedési és energetikai összeurópai konferenciák tehát olyan területeken indíthatnák el az együttműködést, amelyek a kontinens valamennyi lakója számára haszonnal járnának. Néhány év múlva tisztább, egészségesebb földrészen élhetnénk, ahol a jobb utak, a jobb közlekedés révén az országok is, az • emberek is közelebb kerülnének egymáshoz. Az energia- rendszerek összekapcsolása, az Európa tőkés- és szocialista országait öszekötő vezetékek létrehozása pedig feltételezné a kölcsönös bizalmai az érdekelt államok között. Az ilyen együttműködés erősítené a bizalmat, s egyik biztosítéka lehetne a békének és biztonságnak. ML 5, »Egy kicsit fölborult mosta munkarend, időre van szükségünk a levelek elolvasásához« — tréfálkozott Romanyenko a földi irányítóközponttal folytatott beszélgetés során. Az űrállomás programjának kidolgozásakor azonban erre is tekintettel voltak: az egy hónapnál hosszabb ideje dolgozó személyzet, Romanyenko és Grecsko kettőse elég időt kapott, hogy átnézze a világűrön át érkezett postát, örvendezzen az új családi fényképeknek — s megkóstolja a friss almát
