Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

A hét három kérdése Carter amerikai elnök befe­jezte a félvilágot felölelő kör­útját, amely még a múlt esz­tendő utolsó napjaiban kez­dődött. Párizs és Brüsszel volt a két utolsó állomás, ahol a Fehér .Ház urának a nyugat­európai, a közös piaci és a NATO-problémákat kellett számbavennie. Hogyan tekint ma Amerika Nyugat-Európá- ra? Ennek az »atlanti világnak« — és ugye milyen tágak a földrajzi fogalmak? — a leg­keletibb csücske a Fekete­tengerre és a Földközi-tenger­re néző Törökország. A hetek óta tartó kormányválság most megoldódni látszik. Mi vár­ható az új Eoevit-kormány- tól? Az indokínai félszigeten testvérháborúvá alakul-e a vietnami—kambodzsai konf­liktus? — ez a kérdés jog­gal nyugtalanítja a haladó világot, amely visszaemlékez­het arra, hogy néhány éve még együtt harcolt a két nép az amerikai imperializmus el­len? A hét három kérdésére Pálfy József válaszol. I — Hogyan tekint ma Amerika Nyugat-Európá­Àbban a pillanatban, ami­kor Carter elnök Párizsba ér­kezett, a washingtoni pénz­ügyi hatóságok több mint 20 milliárd dolláros alap létesí­tését jelentették be az inga­dozó dollár értékének bizto­sítására. A hírrel a dollár ár­folyama elmozdult a mély­pontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pedig föl­lélegeztek. A túl alacsony dollárárfolyamok ugyanis ad­dig sok gondot okoztak Frankfurtban és Párizsban, Londonban és Zürichben: pél­dául azzal, hogy megnehezí­tették ‘a nyugat-európai ex­portot Amerikába, ugyanak­kor megnövelték az amerikai termékek konkurrencia-lehe- tőségeit Nyugat-Európában. Carter elnök a megenyhült pénzügyi gazdasági légkörben nagyobb hitelt követelhetett szavainak, amelyekkel az Egyesült Államok és Nyugat- Európa kötelékeinek szoros voltáról szónokolt. Emellett nyilván tudatosan keresett történelmi jelképeket is: ezért látogatott el Normandiába, az 1944 júniusi amerikai partra­szállás színhelyére. íme, Ame­rika nem hagyja cserben Eu­rópát ... Giscard d’Estaing, a Fran­cia Köztársasági elnöke is el­kísérte erre a történelmi-poli­tikai kirándulásra. Az ötödik köztársaság első elnöke, de Gaulle tábornok aligha tette volna meg ezt; ő sohasem bo­csátotta meg, hogy Eisenho­wer, a szövetséges haderők főparancsnoka és a partra­szállási hadművelet (az »Overlord«) irányítója őt nem vonta be az előkészítési mun­kákba és csak akkor engedte meg, hogy megjelenjék Nor- mandiában, amikor az ameri­kai, brit és kanadai csapatok már rég megvetették lábukat francia földön. Carter nagy érdeklődést ta­núsított Mitterrand, a szocia­listák vezetője iránt: ki tud­ja, 1978 márciusában olyan helyzet is előadódhat, hogy a baloldal győz a francia válasz­tásokon, az sincs kizárva, hogy a szocialisták eredmé­nyének külön súlya Mitter- rand-t teszi meg miniszterel­nök-jelöltnek. Párizs után az amerikai el­nök Brüsszelben fejezte be félvilág körüli útját. Különö­sebb újdonságot a belga (és közös piaci, no meg NATO-) fővárosban tett látogatása nem hozhatott. Természetes, az Egyesült Államok elköte­lezettsége a NATO mellett, amely az amerikai imperia­lizmus érdekei szerint tevé­kenykedik, az is magától érte­tődő, hogy az európai gazda­sági közösségtől együttműkö­dési készséget, nem pedig ve­Somogy! Néplap HZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő : Carter elnök megbeszélései Uj-Delhiben Deszai indiai miniszterelnökkel. — Ket­tészakadt az indiai nem­zeti kongresszus, Indira Gandhi új pártot alapított. — Ecevit kapott megbízást az új török kormány meg­alakítására. Kedd: A lengyel külügyminiszter Moszkvában. — Carter Szaúd-Arábiában tárgyal. — Bumedien algériai elnök Irakba utazott. Szerda : Szadat és Carter találkozá­sa Asszuánban, az ameri­kai elnök továbbment Pá­rizsba. — Begin elégedet­ten nyilatkozott a Carter- től kapott tájékoztatás után. — Tárgyalások Ró­mában a kormányválság­ról. Csütörtök: Mitterrand nyilvánosságra hozta a francia szocialisták választási programját. Péntek : Carter Párizsban találko­zott Francois Mitterrand- nal. — Amerikai közlések egy hármas amerikai— egyiptomi—izraeli »elvi nyilatkozat« kimunkálá­sáról. Szombat: A »Szadat-ellenes« arab front csúcstalálkozójának előkészületei tovább foly­nak. — Schmidt kancellár Bukarestben tárgyal. Wald­heim Törökországba érke­zett. télytársi törekvéseket vár el az Egyesült Államok vala­mennyi monopóliuma. Különösen Brüsszelben saj­nálták — s ezt egy hónappal ezelőtt NATO- és közös piaci diplomaták e sorok írójának őszintén elmondták —, hogy egyhónapos késedelemmel ke­rült sor Carter útjára, és ot­tani látogatására. Ha decem­ber elején jött volna, mint ahogy az eredeti tervben sze­repelt volna, a közös piaci csúcsértekezlettel és a NATO miniszteri tanácsülésével egy­be lehetett volna hangolni, s akkor nagyobb súlya, mesz- szehangzóbb visszhangja is lett volna, mint így. — Mi várható az új Ece­vit-kormánytól ? Igen, Törökország — »at­lanti ország«, még ha sok ezer kilométerre van is az Atlanti­óceántól. Bizonyos »atlanti ér­dekek« is jelentkeznek akkor, amikor sürgetik a ciprusi kompromisszumos megoldást, az Égei-tenger olajmezőinek felosztását, hogy így a görög —török ellentétet legalábbis enyhíteni lehessen, ha éppen felszámolni még nem is. Az­tán az sem közömbös az at­lanti világ szempontjából, hogy Törökországban — a NATO számára veszedelme­sen! — felgyülemlett az elé­gedetlenség az Egyesült Álla­mok kongresszusának ma­kacssága miatt A washingto­ni Capitolíumon változatlanul nem akarják megszavazni a Törökországnak szánt katonai segélyprogramot Márpedig a NATO legutóbbi ülésén egy török újságíró kérdésére ma­ga Luns, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára is kényte­len volt elismerni, hogy az amerikai utánpótlás elmara­dása a török hadsereg ütőké­pességét rendkívüli mértékben visszavetette, s tulajdonkép­pen a NATO-t is meggyöngí­tette. A török politikának állan­dó tényezője, hogy — NATO- tagság ide vagy oda — nem zárkózik el a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztése elől. Szovjet segítséggel szá­mos nagy ipari beruházás épül Törökország területén, legutóbb pedig a Fekete-ten­ger alatt a föld mélyén talál­ható ásványi kincsek közös kiaknázásának terveit is megvalósítani. Az Ecevit-kórmánytól várni lehet, hogy tovább halad ezen az úton. Visszatérve a török—görög viszonyra: valószínű, hogy most már valóban megindul­nak a tárgyalások Athén és Ankara között. Mindkét rész­ről szilárdabb belpolitikai helyzetű kormány kezdhet al­kudozásba. (Emlékezetes, hogy az ősszel Görögország­ban választások voltak, ezek Karamanlisz miniszterelnök helyzetét megerősítették.) Most Ecevit is a népi tá­mogatásra hivatkozva láthat hozzá a döntő tárgyalásokhoz. — Testvérháborúvá ala­kul-e a vietnami—kam­bodzsai konfliktus? Visszaemlékezem a Versail­les-! Vietnam-konferenciára: vagy hét éve Párizs mellett a-haladó erők világméretű se­regszemléjére került sor, bé­keharcosok és tudások, poli­tikusok és művészek, tömeg­szervezetek képviselői ezer­számra gyűltek össze, hogy követeljék az amerikai ag­resszió abbahagyását, Vietnam és általában Indokína népei­nek függetlenségét, békéjét. Kambodzsai küldöttekkel be­széltem ott, akik hitet tettek Délkelet-Ázsia népeinek kö­zös, antiimperialista céljai mellett, elkötelezték magukat a közös harcra. És most test­vérháborúra kerülne sor a tegnapi harcostársak között? A kambodzsai magatartás mozgatórugói ma még kevés­sé ismertek. Csak egymás mellé tudja az emberi állíta­ni azt a tényt, hogy a kam­bodzsai vezetők Kína barátsá­gát keresik, hogy a pekingi példához igazodnak, hogy a kínai befolyásnak engednek, illetve e befolyás kiterjeszté­sének útját egyengetik. Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni a két ország között felmerült problémák megoldására — közölték a hét végén Hanoi­ban. A külügyminisztérium ilyen értelmű nyilatkozata a szocialista Vietnamnak azt a határozott törekvését tükröz­te, hogy nem engedi testvér­háborúvá fajulni a helyzetet. Ha át is lépték a kambod­zsai határt a vietnami egy­ségek. amint Pham van Dong, a VSZK miniszterelnöke hangsúlyozta, ezzel önvédelmi akciót hajtottak végre csupán. A határok kérdéséről — s egyébként tudnivaló, hogy rögzített határok a két ország közt sohasem volnak! — sür­gősen tárgyalásokat kell kez­deni. Cyrus Vance sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Televízió ripor­terének kérdésére válaszolva a külügyminiszter pozitívnak értékelte a belgrádi találko­zót, a záróokmány megvaló­sításával kapcsolatos széles körű véleménycserét. Kiemel­te, hogy a helsinki záróok­mány végrehajtása állandó folyamat, és a belgrádi talál­kozó ennek első lépése. Re­ményét fejezte ki, hogy vár­hatóan két év múlva sor ke­rül a következő hasonló jel­legű találkozó összehívására. Megjegyezte : nyilvánvaló, hogy a belgrádi találkozón vannak nézetkülönbségek. A lényeg az, hogy a párbeszéd folytatódjék. Az amerikai Time magazin az amerikai kormányzat ke­let-európai politikájáról ér­deklődött. Cyrus Vance rámu­tatott: a kormányzat arra tö­rekszik, hogy javítsa a kelet­európai országokkal fennálló kapcsolatait. À UPI tudósítójának kérdé­sére válaszolva Vance méltat­ta a magyar kormáhy gya­korlatát a családegyesitési ügyekben. Ez is pozitív ténye­zője kapcsolataink alakulásá­nak — fűzte hozzá. A Magyar Jtádiő munkatár­sa a kulturális egyezmény Pályázati felhívás! A PANNÓNIA SZÁLLODA ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁÍ-LALAT BALATONI IGAZGATÓSÁGA PÁLYÁZATOT HIRDET az 1978. évben, a nyári idényben üzemelő több személyes siófoki, zamárdi, balatonföldvári szabad kasszái vendéglátóipari üzletek vezetői és helyettesi munkakörének betöltésére Jelentkezhetnek ■*- személyesen vagy írásban mindazok, akik vendéglátóipari szakképesítéssel és hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A pályázatra meghirdetett egységek száma: 31, a létszám vezetőkkel, helyettesekkel együtt 90 fő. Nyitvatartási ideje, az üzlet forgalma és létszáma a PANNÓNIA Vál­lalat központi hirdetőtábláján tekinthető meg. (Budapest, VIII., Puskin u. 6.), Siófok, Fő u. 212. alatt. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST SIÓFOKON, A VÄLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN ADNAK! A pályázatot írásban (az önéletrajz mellékelésével és a munkahely megjelölésével) 1978. január 30-ig kérjük a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságához: 8600 Siófok, Fő u. 212. Telefon: 10-770. Erkölcsi bizonyítvány és működési engedély szükséges. A Balaton-parti HELYI LAKOSOK, vagy lakással rendelkezők ELŐNYBEN részesülnek. _________ (17151) v égreha j tásáról érdekl ődött. arról, hogy milyen lépéseket tesz az amerikai fél a magyar kulturális érték bemutatásá­nak növelésére. Cyrus Vance: személyes meggyőződésem, hogy a növekvő kulturális csere fontos mindkét ország számára. Budapesti nagyköve­tünket megkértük, hogy az illetékes magyar szervekkel együttműködve tegyen javas­latot a kulturális és tudomá­nyos egyezményben megfogal­mazott elvek megvalósítására. A sajtóértekezlet után az amerikai küldöttség a repülő­térre hajtatott. (MTI) Carier befelezte vítágköröli étjét James Carter amerikai el­nök pénteken este befejezte kilenc napig tartó, hét ország­ban tett világkörüli útját és hazaérkezett Washingtonba. A Fehér Ház kertjében mintegy 250 ember előtt Car­ter rövid beszédben összegez­te körútja tapasztalatait. Elé­gedetten állapította meg, hogy a meglátogatott országok né­pe, akárcsak az Egyesült Ál­lamok lakossága, a békéért küzd. Örömmel tapasztaltam — jelentette ki az elnök —, hogy barátként fogadtak azok­ban az országokban is, ame­lyekkel korábban csupán hű­vös kapcsolataink voltak. Car­ter a »világ egyik legbátrabb emberének« nevezte Anvar Szadat egyiptomi államfőt, akivel Asszuánban találkozott. (MTI) Országos pún konferencia Lengyelországban Holnap kezdi meg munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt második országos konfe­renciája. A pártértekezleten több mint 1800 Mjdasági értekez­leten megválasztott küldött és mintegy 450 vendég vesz részt — a két szövetséges párt ve­zetői, a munkásmozgalom ve- 1 teránjai, a vajdaságok vezetői, valamint kiemelkedő párton kívüli személyiségek — mű­vészek, tudósok, újságírók. A politikai bizottság referá­tumát Edward Gíere/c, a LEMP KB első titkára terjesz­ti a program szerint az érte­kezlet elé és beszédet fog mondani Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a LEMP KB PB tagja. Befejeződött a Ceauscscu — Schmidt találkozó Szombaton Bukarestben kö­zös nyilatkozatot tettek közzé Ceausescu és Schmidt talál­kozójáról és a román—nyu­gatnémet tárgyalásokról. Eb­ben kinyilvánították: az eny­hülési politikát folytatni kell, a vitás kérdéseket pedig V '- gyalásokon szükséges rendez­ni. A közleményben mindkét fél aggodalmát fejezi , ki a fegyverkezési hajsza miatt és sürgetik: hatékony intézkedé­seket valósítsanak meg a le­szerelés érdekében, különösen a nukleáris fegyvereket ille­tően. Nagy fontosságot tulaj­donítanak. annak, hogy az ENSZ leszereléssel foglalkozó rendkívüli közgyűlése összeül. Annak szükségességét hangsú­lyozzák, hogy a rendkívüli közgyűlés dolgozzon ki akció- programot, hozzon hatékony intézkedéseket a leszerelés megoldására. A közel-keleti válságot bé­késen, tárgyalások útján , kell rendezni — hangsúlyozza a közös közlemény. Románia és az NSZK egyetért abban, hogy a problémát a térség minden érdekelt állama és népe, beleértve a palesztin népet is, törvényes jogai fi­gyelembevételével kell megol­dani. A tárgyalások végeztével a román államfő és a bonni kancellár a sajtó képviselői előtt nyilatkozatban méltatta a román—nyugatnémet tár­gyalások jelentőségét. Kérdé­sekre válaszolva Schmidt töb­bek között a leszerelés fon­tosságát hangsúlyozta. Ceau­sescu pedig hasznosnak ne­vezte a bonni kormányfővel folytatott tárgyalásait. Helmut Schmidt szombaton elutazott az országból. Az Országos Anyag és Arhivaial közleménye (Folytatás az 1. oldalról) mint a vasbeton termékek és kábelek fogyasztói ára. Így pl. a finomlemez fogyasztói ár­emelkedése 21 százalék, a gaz­és vízvezetékcső áremelkedése átlagosan 25 százalék, a me­zőgazdasági szeráruké átlago­san 60 százalék, a csavaroké 20 százalék, a szegeké 16 szá­zalék. A kerékpárok fogyasz­tói ára átlagosan 12—15 szá­zalékkal drágul és emelkedik több vastömegcikk fogyasztói ára is. A vaskohászati termékek áremelése ellenére változatlan marad a főként alacsonyabb jövedelmű, illetve gyermekes családok vásárlásaiban szá­mottevő egíyes termékek, pl. a centrifugák, a nem automata mosógépek, a bojlerek, a gyer­mekkocsik és a járókák fo­gyasztói ára. Az ezek termelé­sében bekövetkezett költség- növekedést továbbra is az ál­lami költségvetés fedezi. A vaskohászati termékek áremelése növeli a lakossági építkezések költségeit. Annak érdekében, hogy a lakosság­nak a lakásépítéssel kapcso­latos készpénzfizetési terhei számottevően ne növekedje­nek, módosított hitelfeltételek kerülnek alkalmazásra. Felemelték a lakásépítési- és vásárlási kölcsönök felső határát A vaskohászati termékek árának emeléséből adódó épí­tési költségnövekedés ellensú­lyozására, azért, hogy az érin­tett családok készpénzterhei csak kismértékben növekedje­nek, a kormány a lakásépí­téshez és -vásárláshoz nyújt­ható kölcsönök felső határait január 1-től felemelte. A ren­delkezés szerint a többszin­tes és a hagyományos családi­ház építéshez 20—20 ezer fo­rinttal több hitei adható. Az előzőeknél nagyobb mér­tékben emelték a hitel felső határát a családiház építés korszerű, csoportos formáinál, figyelemmel az elterjesztésük­höz fűződő népgazdasági, tele­püléspolitikai érdekekre. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents