Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
A o Sk ás az ipar Megbecsülést érdemelnek Nemrég nehéz volt elképzelni, hogy az iparban foglalkoztatottak nagy rész« a gyengébb nemből álljon. Még pár évvel ezelőtt is »-téma volt« egy-egy esztergályosnő, darukezelő asszony, bonyolult gépeket kezelő, fiatal lány. Az utóbbi évek jelentős változást hoztak: Kaposvár iparában 1976-ban már csaknem 20 ezei nő dolgozott. A muinkaerő-ezűkségletem kívül az egyik alapvető változást csaknem egy évtizeddel ezelőtt a nőpolitikái határozat hozta. Látványos eredmények nem jelzik ezt a folyamatot, ám az önmagáért beszél, hogy a város iparának fejlesztésében, a termelés és a termelékenység növekedésében nagy szerepet vállaltak a nők. Ma már Somogybán a munkaképes korú nők foglalkoztatása is megoldott? Vagyis munkahely van. A kérdés csak az: megfelelőek-e özek? A tapasztalatok szerint — a kedvező iparszerkezet kialakulásának hatására — számos, világos, zaj nélküli, korszerűen fölszerelt üzem kínál munkalehetőséget. Van azonban olyan gyár és üzem is, amelyről ez nem mondható eL Ennek következménye az, hogy elég sok nő »vándorol« ilyen munkahelyekről a jobbak felé. S ez egyúttal ösztönző is. A kevésbé korszerű munkahelyek igyekeznek behozni a lemaradást, hogy ne veszítsék el dolgozóikat Elég néhány példát említeni. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalatnak a korszerűtlen bolthálózat okoz gondot Alig-alig van lehetőség a nehéz fizikai munka kizáráséra, pedig Igencsak szükség lenne rá, hiszen a kereskedői szakma szinte teljesen »elnőiesedett«: az ott dolgozó 1100 emberből 900 nő. A hentesek között is sok nő van már. Az, hogy munkája elismeréseként egyre több nő kap kitüntetést, nemcsak annak köszönhető, hogy a munkaviszonyban állók száma emelkedett Megbecsülésükre is nagyobb gondot fordítanak. Közben — ha lehet így mondani — »beleszoktak« az ipari munkába. A korszerű gépek, a termelékenység állandó növekedése, az üzemek légköre Kaposváron húszezer nő életének kísérője lett Hogy a nők sikeresen oldják meg feladatukat, ezt az üzemek és a vállalatok termelési eredményei, az intézményekben végzett munka bizonyítja. A Pamutfonó-iparl Vállalat Kaposvári Gyárában például csaknem 1420-an dolgoznak, s közülük 943 a nő. A jól végzett munka elismeréseként nyolcán kaptak az utóbbi időszakban kormányki tüntetést; hetvenen a könnyűipar kiváló dolgozói és csaknem 300-an vállalati kiváló dolgozók lettek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának egyik vizsgálata szerint — kilenc kaposvári nagyüzemben — a szocialista bngádmozgalom csaknem 3600 részvevőjéből 2730 lány és asszony. Ha a nők foglalkoztatásáról esik szó, gyakran hozzákapcsolják a kérdést: és a fizetésük? Az is »egyenrangú«? Azaz: azonos-e a bér, az azonos munkáért? Ezt még mindig nem lehet állítani, annak ellenére, hogy a már említett nőpolitikái határozat megjelenése óta csökkent a különbség a bérek éa a jövedelmek között. Ez azonban csak az átlagot jelzi. Az egyik munkahelyen kifejezetten figyelnek erre, más helyen viszont minden marad a régiben. Sőt, az is előfordul, hogy éppen a gyermekgondozási segélyen töltött idő alatt »esik ki« a vállalat nődoigozója a fizetés- emelésről döntők figyelméből. Így, amikor a kismama visszamegy dolgozni, az első maradandó élménye az, hogy a korábban vele egy szinten keresők »megléptek«, s már jóval többet visznek haza a borítékban. Az eredmények elismerése mellett még sok területen van tennivaló. Jelentős és jó munkaerőre támaszkodik a megyeszékhely ipara a nők esetében is. Ezt meg kell becsülni. Ám ahhoz, hogy e munkaerő folyamatos igény- bevétele zavartalan lehessen, számos szociális intézkedésre volt, van és lesz is szükség. M. A. Együttműködés kdksSnSt haszonnal Az első lépcsőfok À Somogy megyei párt-végrehajtóbizottság még 1975-ben határozatot hozott megyénk erdő- és fagazdálkodásának továbbfejlesztésére. A határozat a megyei erdő- és fagazdálkodás irányításával a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot bízta meg; feladatává tette a személyi és a tárgyi feltételek megteremtését is. — A gazdaság szervezési, fejlesztési és integrációs osztálya kapta a feladatot, hogy dolgozza ki azokat a módozatokat, amelyek révéin az erdőgazdaság és az egyéb szektorok közti együttműködés kialakítható — mondta Göndöcz Gyula osztályvezető. — A múlt »óv Júliusában négytagú csoport alakult, hogy megszervezze és kiterjessze a kapcsolattartást a megye termelőszövetkezeteivel, állami gazdaságaival, sőt a magántermelőkkel ia. Formanyomtatványokat és szerződéstervezeteket juttattunk el a partnerként számba jöhető gazdaságokhoz. A múlt év utolsó negyedéve tehát az előkészítés jegyében zajlott le; január elsejétől már életbe léptek a szerződések. — Mi tette szükségessé az integráció létrejöttét? — Legfőképpen az, hogy így összehangoltan fejlődhetett Somogy erdőgazdálkodása. A szervezett — sőt személyes — kacsoLat révén a szövetkezetek az erdőgazdaságot érintő bármely ügyben ugyanahhoz a csoporthoz, sőt szakemberhez fordulnak rendszeresen. Így kölcsönösen kizárhatjuk a párhuzamos szervezést, s "remélhetően elkerüljük majd a fölösleges fejlesztést is. A szervezett kapcsolat kiegyensúlyozott együttműködést tesz lehetővé a tsz-ekkel. — Többnyire a tsz-eket említi, habár a szarződéstervezetSiker, folytatás nélkül Mesztegnyői ezermesterek Csaknem fél év telt el » kistermelők dél-dunántúli kiállítása óta. A kép ma is nagyon eleven: a zöld gyepen sorakozó ötletes, elmés munkaeszközök, barkácsgépek körül percekre sem szűnt meg a tolongás. És egyre jobban hiányzanak ezek az eszközök a kisgazdaságokból! Mi a sorsuk a nagy érdeklődést kiváltó, keresett, a lehetőséget is felcsillantó eszközöknek? A mesztegnyői példa tanulságos. — Évek óta az a törekvésünk — így az elnök, Benkes László —, hogy a háztáji és a nagyüzem minél jobb összhangban megtalálja a közös érdekeltséget A sertéságazatnál ez • szándék, úgy látszik, megvalósult Tíz gazda vállalkozott először bérhizlalásra, számuk ma már ötvenre tehető. Egy év alatt megkétszereződött a háztáji ágazat hízőérékesítéee; 1976- ban 746, tavaly 1526 hízó került közfogyasztásra a kisgazdaságoktól. Ha ehhez hozzáteszem, hogy több mint háromszáz hízót januárban szálPásztor Vince kis traktor» as érdeklődők gyűrűjében. Minden év kezdetének megvan a sajátos hangulata, a sajátos feladata, jellemzője. Magunk mögött hagytuk az új év első hetét. Még szánkban éreztük az ünnepi kalács ízét, fülünkbe csengett a baráti jó- kívárt agok sora, de már kezünkkel, eszünkkel, minden igyekezetünkkel azon munkálkodtunk, hogy ezek a kívánságok a szaladó hétköznapokon fokozatosan valósággá érjenek. Az összegezés, a számvetés, a feladatmeghatározás napjai. Más-más vonatkozásban minden korosztály életében ez volt az első hét 1 »? jellemzőbb vonása. A bizonyítványoszíás tükröt tartott a diákok elé, hogy a tanév első felében milyen eredménnyel gyarapodtak ismereteik, ki-ki hol követett el mulasztást, a második »félidőben« hol kell többet tennie, nagyobb buzgalommal fáradoznia, hogy elérje célját, hogy feddés helyett 'örömet, elégedettséget váltson ki környezetéből. Két felsőoktatási intézetünkben pedig tovább folytatódtak az »izgalmas« napok, kollokviumok, szigorlatok; számadás a szerzett ismeretekről. És a felnőttek? A VBKM Kaposvári Gyárában az üzemi leltár készítése mellett már az új év feladatainak teljesítésén dolgoztak. A ruhagyárban az év utolsó napján befejeződött a 130 millió forintos rekonstrukció, kedvezőbb gnunkaíeltételek között, nao- i dem gépeken dolgozva látott hozzá a gyár kollektívája 1978 terveinek megvalósításához. Eredményesebben, fegyelmezettebbed, jobban — ez a szándék hatotta át a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkástanácskozását. A múlt év bizonyította, hogy a céltudatos, szervezett tevékenység sikerhez vezet. Ahhoz, hogy az ez évi, tovább növekvő követelményeknek is hasonlóképpen feleljenek meg, elengedhetetlen az alkotó kezdeményezés további szélesítése, a szervezettebb, hatékonyabb műnket. ■ Csak látszólag pihen, alusz- sza téli álmát a határ, a mezőgazdaság, valóságban hangyaszorgalmú, feszített tempójú készülődés folyik ap új év feladatainak maradéktalan elvégzéséért. A hét első felének verőfényes, száraz időjárása lehetőséget teremtett az ültetvények egyik alapvető munkájának, a metszésnek a megkezdésére, sőt néhány helyen — mint például Zamárdiban —, ahol »kifagytak az ekék« a főidből, megkísérelték a még visszalevő mélyszántás befejezését. A boltokban megjelentek a kora tavaszi vetőmagvak — hiába írunk januárt, a földet művelő ember a tavaszra készülődik. A város szélén, Kaposszentjakabon a héten kertbarátklub alakult, mely arra hiva'lkt, hogy öt kertbarátkor tevékenységét segítse, szervezze. A télidőt az is-* meretek szerzésére használják: minden héten csütörtökön a szentjakabi művelődési házban az afész, a MÉSZÖV, a növényvédő állomás előadásokat szervez, szaktanácsadást, felvilágosítást ad. S ha már a növényvédő állomást említettük, feladatmeghatározó tanácskozásukon a munka jobb elvégzése érdekében több fontos döntés született. A növényvédő szer, a műtrágya szakszerűbb felhasználása érdekében a héten záródó kutn- si továbbképző tanfolyam mellett három betanítottmun- kás-képző tanfolyamot szerveznek. Siófokon 25—30 részvevővel meg is indult az oktatás, ezt követi a jövő héten a nagyatádi, majd január második felében a barcsi tanfolyam. Figyelemre méltó az az elhatározás is, hogy a megye gyenge termelőszövetkezeteinek támogatására intézkedési tervet dolgoztak ki; ez évtől az állomás egy-egy dolgozója folyamatosan segíti az üzemek növényvédelmi, agrokémiai feladatainak végrehajtását. Új célok eléréséért kezdtük meg a munkát, de közben nem feledkeztünk meg szépülő, mai életünk megalapozóiról sem. A héten Kaposváron bennsősé- ges ünnepségen emlékeztünk meg a bátor, harcos elődökről, a Magyar Kommunista Párt haxTninehárom évvel ezelőtt megalakult somogyi és kaposvári szervezetéről. Vörös Márta I Irtanak el, akkor egyetlen év alatt ezerrel nőtt a. háztáji ágazat hízóértékesítése. A gazda udvarába »megy« a jószág, a takarmány, szervezett az értékesítés — érthető, hogy nő az állattartó kedv. Az idén már ezerötszáz süldót adnak ki bérhizlalásra. És már formálódik a terv, miként lehetne a szarvasmarhaágazatnál is fellendíteni a háztáji termelést. Hogyan függ össze a felfelé ívelő, példás kisüzemi állattartás a barkácsgépekkel ? — A nagyüzem jó szándékú segítsége, úgy érzem, kevés lenne önmagában — és máris sorolja az elnök. — Csökken a fogatlétszám, mind nagyobb gond a kertnek nagy, de szántónak kicsi belsőségek megmunkálása. Nem beszélve a közös munkában rendszeresen részt vevők nagyon is természetes törekvéséről, arról, hogy a háztáji feladatokat szeretnék minél rövidebb idő alatt, minél könnyebben elvégezni. A mesztegnVól ezermesterek mögött jó néhány éves múlt ájl. Ma már a szövetkezetben legalább harminc saját készítésű, különböző műszaki megoldású eszköz könnyíti a gazdák munkáját. Ennek feltétlenül része van abban, hogy néldásan fejlődik a háztáíi állattenyésztés.. Szabó Gyula három tehenet tart. A szálas- és tömegtakarmány betakarítása, szállítása késztette arra. hogy önjáró kocsit .fabrikál- ion. Pásztor Vincének a kiállításon első díjat nyert kis erőgépe a hozzá szerkesztett munkaeszközökkel mindent tud. — Lehet vele szántani, kaszálni, tárcsázni, permetezni — mondta a harminckét éves fiatalember, aki egyébként a 1 gazdaság bizei gépműhelyének a vezetője —, de vetettem már vele kukoricát, és természetesen a háztáji terményeket is haza tudom szállítani. — Miért tartotta szükségesnek ennek az eszköznek az elkészítését? — Az a véleményem, hogy az emtiernek két kötelessége vau: a munkahely én a ház körüli feladatok. Ráadásuk ha fiatal, jobban igényli a szabad időt A kötelességeinek másképp nem tud megfelelni, csak úgy, hogy az otthoni munkájához is olyan eszköze van, amelyikkel gyorsan, pontosan el tudja látni feladatát. Mindehhez hozzáteszem azt is. hogy ilyen eszközt csak az tud készíteni, aki segítséget kap, aki hozzájut olyan kiselejtezett elemekhez, melyeket átalakíthat, beépíthet Valójában tehát a kisüzemi állattenyésztés fejlesztését segítette a mesztegnyői szövetkezet azzal is, hogy ezeket a kiselejtezett eszközöket az »ezermesterek« rendelkezésére bocsátotta. A kiállítás kilenc díjazott barkácsgépe közül három innen került ki. — Hatan-heten kerestek meg azóta — mondta Pásztor Vince '—, a legtöbben arra kértek, csináljak nekik is. De hát arra nincs sem időm, sem módom. Nem ez a megoldás. — Az én véleményem az — jegyezte meg az elnök —, hogy egyelőre még csak az óhaj, a kívánság szintjén maradnak a korszerű eszközöket illetően a kisgazdaságok. Hiányolom, hogy a személyes érdeklődésen túl még senki sem figyelt föl arra, hogy a temérdek kiselejtezett eszköz milyen lehetőségeket rejt magában. A mi gazdaságunk helyzete, felkészültsége nem alkalmas arra, hogy teszem azt, kialakítsunk egy ilyenfajta melléküzemágat. Sok érték elvész — az igény pedig egyre nagyobb. A mesztegnyői szövetkezethez tartozók hatvan-hetven százaléka foglalkozik háztáji árutermeléssel. Ha lennének a munkát könnyítő, gyorsító eszközök, a másik harmincnegyven százalék fele is vállalkozna erre. S hány ezren lennének ilyenek a.megyében? A sikeres kiállítás után merre vezet az út? Semerre. Esetleg egyikét barkácsoló ember ösztönzést kapott, hogy ő is próbálkozzék. És maradt az igény; továbbra is hiányzik a kisüzemi termelést segítő, modern, korszerű eszközök sara. V. M. ben szerepelnek az áSamí gazdaságuk és a magánosok is. — A legtöbb állami gazdaság megfelelő színvonalú termelést folytat, velük tehát kevesebb a gond, könnyebb megvalósítani az összehangolt termelést. A magántermelők mind kevesebben szerepelnek, számuk elenyésző. Viszont a termelőszövetkezetek nem kellő színvonalon foglalkoznak erdeikkel. Ennek számos oka van, s a most megszülető együttműködés épp ezeket hivatott megszüntetni. — Lapunkban is foglalkoztunk már azzal, hogy például az akácot nem, vagy alig tudjuk értékesíteni. — Erről is szó van! Aa egvüttműködés keretében jobb lehetőség nyílik arra, hogy eddig majd csaknem fölöslegesnek- számító temékekből jól értékesíthető árut állítsunk elő. A gazdaságoknak szétküldött tervezetben a SEFAG számos területen kínálja fel az integráció adta lehetőségeket. Szerepei közöttük az összehcligolt csemeteeüátás, a speciális erdőművelő kisgépek rendszere« javítása-feerbantartása, a forgalmazási, a fakereskedelmi integráció, sőt a szaktanácsadás és a különleges, a szakmába vágó szolgáltatás is. Az első lépcső tehát az integráció kiszélesítése, illetve a kapcsolatok megvalósítása. Jelentősége nem csekély, egy mellékesnek látszó adat is kellően megvilágítja: a megyében 270 kézi motorfűrész van a tsz-ek tulajdonában. Nyilvánvaló, ©gy tez-nek nem érdemes a meglevő néhány fűrészre javítóbázist kialakítania. Az együttműködés során megoldódik ezek szervizszolgáltatása. — A termelőszövetkezetek többségével sikerült felvenni a kapcsolatot. Nem ment egyik napról a másikra, hiszen vannak, akiknek más irányú elkötelezettségeik varrnak. A kapcsolatteremtésben és -tartásban fontos a kölcsönös előnyök, « kölcsönös haszon elvének betartása. A gazdaság maga döntsön arról, hogy megéri-e neki a komplex együttműködés vagy sem. —Mi tehát a célja, mi lehet az eredménye az integrációnak? Elsősorban az, hogy a megyében lévő faanyagot — szektortól függetlenül — a lehető leggazdaságosabban hasznosítsuk, s az erdőgazdálkodás mindenütt legalább a SEFAG-éhoz hasonló színvonalra fejlődjön. Ennél többet az első lépcsőben nem tervezhetünk. — Ezek szerint van további út is? — A tsz-szövetséggel közösen dolgozunk olyan társulások kialakításán, amelyekben 5—8 termelőszövetkezet munkálkodna a közö6 erdőgazdálkodási célok elérésén. 1978-ra a szövetség 3—4 ilyen társulás létrehozását tervezi. Ha megalakulnak, már rajtuk keresztül végeznénk el az integráló tevékenységet. De még ez sem tekinthető végső stádiumnak. A végcél — ez most még csak elképzelés — egy olyan közös vállalkozás, melyben a megtermelt érték a bevitt javak arányában osztható szét így eltűnnének a gazdasági határok, és létrejönne a megyei színtű összehangolt gazdálkodás. Bencsik András Tudományos ülésszak Budapesten Két évtizede írták alá a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjet Tudományos Akadémia közötti tudományos együttműködést — ebből az alkalomból január 10—11-én tudományos ülésszakot rendeznek az MTA-n. A jubileumi ünnpeségre Budapestre érkezik a Szovjet Tudományos Akadémia delegációja Vlagyimir Alekszandrovics Kotyelnyikov akadémikus, alelnök vezetésével.
