Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Anuby fia, Divíd

Paripának valók

ÉY

eleji beszélgetés tervről, mankóról

Ni a marcali gyár önállósága

Dávid kíváncsi ló. Szokásos délelőtti fütógyakorlatait végzi a karámban, gondozójával, Kajdocsi Györggyel. de az idegenek jöttére odaszalad a kerítéshez, és okog, érdeklődő szemével méreget bennünket.

— A. reménységünk — mondja róla Läufer Imre, a bafaó- csai termelőszövetkezet elnöke. — Nézzék, milyen magas, széles homloka, értelmes tekintete van. Amelyik állat ilyen, az könnyen tanul. A Dávid már elég sokat tud ah- hóz, hogy hamarosan a lóversenypályára kerüljön. Először oda is csak tanulni. De alapképzés nélkül, a kocsi ismerete hiányában nem lehet.

A Dávid közben rója a köröket, rácsodálkozik a fényképezőgépre, belenéz a lencsébe, majd továbbüget.

— Gyönyörű a járása — mondja elégedetten a tsz-el- nök —. reméljük, nem csalódunk benne.

Külön karám csak neki jár. Társai —. akiit között vannak ugyancsak hasonló, szép járású állatok :— az istállóban to- porzékolnák. Ahogy gondozó- •júk kiengedi őket a téli napra, szinte szárnyaik nőnek, mint költészetbeli társuknak, Pegazusnak..,

— Kialakulnak köztük barátságok, vagy éppen ellenérzések — mondja a telepvezető, Kocsis Csaba. Vannait barátok, »akik« együtt ficánkolnak, játszanak, ás nem szívesen engednek közel magukhoz másokat, sőt, akik közelíteni próbálnak a partnerhez, azt elkergetik.

A fiatal telepvezetőnek is van kedvence. Szerinte a Fehér Arany teszi majd híressé a babócsai tenyésztést.

Játszótársak.

Az Anuby és gondozója.

A bolhói lótelepei* 21 tenyészkanon, két fedező mén biztosítja az utánpótlást. Az utóbbiak: Anuby, a reménység apja, és a tízéves Soldo.

— Általában amerikai fajtákkal dolgozunk. A két mén amerikai ügető, de az Anubyt Olaszországból vásároltuk — mondja az elnök.

— Mióta foglalkozik a tsz lótenyésztéssel ?

— 1970-ben kezdtük, de igazán két-három év múlva indult be a tenyésztés. Akkor vásároltuk meg a méneket, az anyákat, születtek az első utódok, amelyek gondozásában, nevelésében gyakorlatot szereztünk.

— Kell-e különleges szakértelem a lótenyésztéshez?

— A lő kényes állat A versenypályára valókra meg különösen kell ügyelni. Elsősor........• ■ y m

g

b

an a gondozói a felelősség. A nevelés meg külön tudomány. Kajdocsi György és két fia gondozzák az állományt. Gyuri már gyerekkorában tanulta, mindig is lovak mellett dolgozott. Hajtó is volt, így kiválóan ért az állatok kocsihoz szoktatásához. Tőle tanulták a fiai is. Azonnal észrevesz mindent Ha valamelyik ló ‘másként tartja a fejét vagy a lábát, mint ahogy szokta, már gyanús neki. Emellett persze sokat kell tanulni. A lő keresztezése, tenyésztése tudomány.

Az elnök szobájában a szekrény egy része lovakkal foglalkozó könyvektől roskad. A tenyésztésnek ő az elméleti szakembere. Hobbyja a ló.

—- Állattenyésztő vagyok. Amióta elnökként dolgozom, kevesebb időm marad az állatokra. De a lovakkal kapcsolatos hozzáférhető szakirodalmat mindig megszerzőm és igyekszem hasznosítani. A tenyésztés indulásakor sok segítséget kaptunk a Somogy sár di telep vezetőjétől. Lovak is jöttek hozzánk. Az országban egyéb-, ként még Mezőhegyes látja el a versenylóvállalatot.

— Hány ló megy a pályára legközelebb?

— Tizennyolc fiatal állatot küldünk kipróbálásra,' amelyik beválik, az marad, amelyik nem, az visszajön hozzánk.

— Azokkal mi lesz?

— Nemcsak versenylovakkal

foglalkozunk, Olaszországba húslovat exportálunk. Kevesen tudják, hogy ott drágább, mint a marha. Tavaly összesen százat exportáltunk. Nemcsak a versenyre alkalmatlanokból, de ilyen is került közéjük.

S. M.

mondásra akarta ingerelni.

Sikerült is.

— De miért, Gittám? Azaz: miért nem? Katinak ebben teljesen igaza van. Csak ne teremtsünk sértődési alkalmakat Ha nem muszáj.

Titokban ugyan azt remélte, hogy Gitta a maga ragyogó érvelésével most mindjárt bebizonyítja, hogy ezúttal igenis muszáj, s mindjárt mond egy-két olyan érvet, amelyre ő eddig nem gondolt, s ezzel elhárítja a Guszti részvételének bosszantó árnyékát Igazán nagyon szívélyes, majdcsaknem baráti volt a viszonya feleségének első férjéhez, de szeretni nem szerette, s bár megítélése szerint ezt elég jól sikerült lepleznie, titokban már a puszta megjelenése valahol önmagában is idegesítette. Sőt még csak az említése is. De igazán, ezt már aztán éppen ő semmiképpen sem mondhatja Katinak. De csak addig reménykedett, amíg Gitta meg nem szólalt

— Gondolod, drágám? — kérdezte meg Gitta, és hosz- szasan, fürkészően nézett rá. — Ha nagyon ragaszkodtok, az én kedvem ugyan azzal sem tudja elrontani, ha éppen ott lesz.

S belemerült a táplálkozás bonyolult műveletébe. Odatolta Apunak az apróra vágott petrezselyemmel teli tálkát hogy hintse be vele a Húst. Nemrégen hallotta, hogy ez kitűnő szer a véredények tisztán tartására, óv a meszese- déstől. Ebben a korban erre már fokozottabban kell ügyelni.

Apu szófogadóan nyúlt a petrezselyemért s némi csalódással jegyezte meg:

— Na látod, semmi érvelésed nincs a Guszti meghívása ellen’

Mintha még nem vesztette volna el minden reményét Hátha mégis kipiszkálhatna Gittából valami hatásos ellenérvet

De nem. Gittának is akkor jár leglustábban az agya, mikor egy kicsit jobban mozoghatna.

— Majd én szólok neki — mondta Kati. — Azt hiszem, úgy illik. S hogy a Klaáári- káját is okvetlenül hozza... ! Attól ugyan én meg tudok veszni, de ha netalán mégis éjhozná, összeeresztem a Tibor anyukájával, azt hiszem, ő is megéri a pénzit, s legalább téged. Anyu, kölcsönösen mentesítenek.

— Nem hiszem, hogy illik így beszélni a jövendőbeli anyósodról! — mondta Apu áj tatai osan.

— Én sem hiszem. Nem is azért mondom. Csak rühellem, na.

— Hát — mondta Anyu —, tőled is meg lehet néha veszni, nemcsak Klárikától.

— Most már azért meg kell ám majd válogatni a szavaidat, kislányom, a férjhez menés, ugye... — folytatta Apu ájtatos hangján.

— Gondolom, hogy a nevelésemet akár már be is fejezhetnétek — mondta Kati, felkészülve a megsértődésre —, ha már a férjhez menés

Ezt Gitta akkora falatnak ítélte, hogy erre nem egy napot akart hagyni, hanem legalább kettőt. Barnának csak kell egy kis időt adni két nnegemésztenivaló között.

De ehhez váratlan segítséget kapott Katitól.

Kati másnap vacsora közben ugyanis megkérdezte :

— Anyucikám, megbeszélted már Apuval az eljegyzést? Nincs kifogása ellene? f- De látva az igenlő válaszra készülő arcokat, rögtön oda is fordult Apuhoz:

— Mit szólsz hozzá, Apu, nem jó ötlet? Egy füst alatt megtartjuk a kézfogót! C3ak azt akarom nektek mondani, gondolkoztam a. dolgon, ha már, eljegyzés lesz, akkor nem hagyhatjuk ki Guszti apát sem, nehogy megsértődjék... nem igaz, Apu?

S hosszasan, figyelmesen csüngött Apu ajkán, onnan várva a bölcs kinyilatkoztatást.

— Nem vagyok benne olyan nagyon biztos, kislányom, — szólalt meg gyorsan Anyu, mert egy kissé bizonytalannak látta a férjét, s ellentMolnér Zoltán

Egy termelőgyár élete

sosem idilli és zökkenőmentes. Ilyen helyen érzik legjobban a már közhellyé merevült igazságot a világszerte érvényesülő információrobbanásról. Egyik hónapról, egyik évről a másikra gyökeres fordulat állhat be a gyártás, a piaci igények, a forgalmazás területén. Ezt élték tavaly át Marcaliban is, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat. 4. számú gyárában. Vállalati és gyári terv- módosítás év közben, új modellek, gyártási rendszer. Egy évre talán’ sok is egy kicsit.

— 1976-ban elkészült a 77-es terv — mondja Matics Miklós gyárvezető. — Ebben a szokásos ütemes fejlődést irányozta elő a vállalat. Nem számoltunk azonban sok olyan körülménnyel, mely az év közepétől egyre jobban éreztette hatását. Rendszeresen késve kaptuk meg a fémkellékeket, a vereteket a táskákra. Ezek nyugati exportból érkeznek, és szállításuk akadozott. Nálunk viszont a folyamatos termelést gátolta a verethiány. De más fontos változás is történt, ízlés- és divatmódosulás. A kereslet tavaly eltolódott a női táskák és a férfi diplomatatáskák (kazetták) felé, a női bevásárló- és aktatáskák rovására. Ennek hatása az árban is jelentkezett. Át kellett szervezni — év közben — üzemeink —• munkáját So- mogyfajszon és Csömenden — ahol eddig bevásárlótáskák készültek — gyorsított ütemben át kellett térnünk a fino- , írtabb, magasabb minőségi munkát követelő táskák gyártására. így némi zavar támadt nálunk. Tavalyi tervünk eredetileg 64 millió volt s az első félévben időarányosan 3 millióval lemaradtunk a tervezettől. Mégsem kértünk tervkorrekciót

Nem kértek, de a vége mégis az lett A verethiány, a divatváltozás az egész vállalatot érintette Augusztusban a vállalat egészére kiterjedő módosításra került sor. Az eredetileg tervezett 560 millió helyett csak 534 elérését tűzték ki célul. Marcaliban is lefaragtak hétmilliót a 64-ből.

— Hogyan sikerült teljesíteni a módosított tervet?

— Sikerült. Még további kétmilliót rá is tettünk. • ■

Az okok után kutatva elsőnek a termelés menetének átszervezésénél kell megállnunk. Kidolgozták az úgynevezett szekciógyártást Eddig zárt szalagiendszerben, műszakonként 300—350 darab táskát készítettek szalagonként A szekciógyártássál ésszerűsítették a folyamatot Bővült az előkészítő munka, és a három szalag — ahol korábban végtermék készült — helyett most alkatrészgyártás és vég- összeszerelés folyik. Ehhez átalakították az üzemépületet A szekciógyártással csökkent az egyes munkadarabok készítésében szükséges részműveletek száma, és jobban megnőtt az egyéni képességek jelentősége. A termelékenység ugrásszerűen emelkedett. A korábbival szemben most 500 —600 divattáska készül műszakonként a réginél majdnem kétszer több.

Változatlanul gond a hiányos veretellátás. A szükségből részben erényt kovácsoltak: módosult a divat a táskák külseje. Az új i*Â ttoï

kákoQ kevesebb a fémveret több a dísztűzés, és merésze» variálják a különböző színeket. Ennék ellenére néha erősen fáj a fejük, különösen a villámzárak hiánya miatt Ezért a nagyvállalat több magyar gyártóval is arról tárgyal, hogy a jövőben az országban készüljenek a veretek.’

Az elért eredmények alapján fejleszthették a vállalatnál a bért Tavaly több mint 200 forinttal nőtt a fizikai dolgozók bérszínvonala.

— Mit várnak 1978-tól? — kérdeztük a gyárvezetőt

— Az idén tiszta profillal dolgozunk. Már korábban megszűnt a bevásárlótáskák gyártása, s december 31-én befejeztük a kazetták készítését is. Gyárunk a női táska előállításának bázisa lesz. Ebhez továbbfejlesztjük a jól bevált szekciógyártást Egy helyre kerülnek a különböző raktárak, így rendszerezettebbé, áttekinthetőbbé válik aw anyaggazdálkodás, s a kellékek, anyagok mozgatása * egyszerűsödik. A műhelyekben tovább ésszerűsítjük a munkaműveleteket, s a végszerelés után a termék közvetlenül a csomagolóba megy.

A csomagolás is normázhatóvá válik. A szekciógyártás folyamata tovább javul, a csomagolás »húzza« a termelést önállóságunk is, növekedett január 1-től. Nálunk végezzük az utókalkulációt és a bértömeg elosztását Ogy érzem, gazdálkodásunk, munkánk föltételei javultak ezzel.

Os. T.

Tervszerű hálózatfejlesztés javuló ellátás

Csaknem húszezer ember él a balatonboglári áfész körzetében. Az ellátásukról való gondoskodás, az ellátás színvonalának állandó emelése nagy gondot okoz a szövetkezet vezetőinek. Nyáron az üdülők, nyaralók tízezreivel zsúfolt üdülőhelyek, mellettük pedig a néhány száz lakosú kisközségek, kis létszámú puszták, települések lakóiról kell gondoskodniuk.

Gyorsfejlesztési program

F. feladatokról beszélgettünk Könnyid Istvánnal, a

Ezzel még egy darabig szórakoztatta őket Végigjátszott a megsértődés lehetőségeinek billentyűin. Próbálgatva határainak tágíthatóságát Nem tartotta valószínűnek, hogy most az élet nagy pillanatának közeledte ne kényszerítené arra kedves szüleit hogy minden eddiginél nagyobb tekintettel legyenek az ő felfokozott érzékenységére.

Lopva végigfuttatta rajtuk a tekintetét. Még volt egy döfése tartalékban. Egészen halkan kérdezte:

— Nagymamának szóltál, Anyu?

De Apu most váratlan készséggel neje segítségére sietett:

— Nagymamáért én majd dél felé visszaugrok Lajos bácsitól. Közel van.

'— De honnan fogja tudni?

— Addig még útba ejtem. Szólok neki.

Kati lesújtó pillantást vetett az anyjára. S mielőtt kiment, meg j egyezte :

— Grál-lovag vagy, Apu ,.,

XIV.

Kati, mikor úgy látta, hogy már elfogytak a napok, s Anyu megfeledkezni látszik arról, hogy még nem beszélte meg Lajos bácsival a nagy nap étrendjét, s különösen nem azt, hogy akár halászlé, akár birkapörkölt, de ki fogja kifizetni, sőt egyáltalán beszerezni — nagyon óvatosan megkérdezte :

— Anyu, nem akartál még egyszer Lajos bácsival beszélni?

(Folytatjuk)

szövetkezet elnökével. Főként

arra voltunk kíváncsiak: hogyan látják el a lakosságot, az üdülési szezonban a vendégeket.

— 1976 elejém készítettük el a gyorsfejlesztési programot, s még azon á nyáron hozzákerülünk a végrehajtásához. Arra törekedtünk, hogy elsősorban ott létesítsünk új kereskedelmi egységet, ott bővítsük, korszerűsítsük a meglevőket, ahol ezt a forgalom- növekedés, illetve az újonnan kialakult üdülőtelepek indokolják. A másik célunk az volt, hogy megszüntessük — sajnos még mindig van — a mai igényeknek már nem megfelelő italboltokat, s helyettük büféket, bisztrókat, kisvendéglőket alakítsunk ki

ABC-áruházak és büfék

A végrehajtásra szánt két

évből még néhány hónap hátravan, ám már most is azt lehet mondani: a balátonboglá- ri áfész következetesen megvalósítja hálózatfejlesztési programját, és ezzel kedvezően alakítja üzletpolitikáját

Még 1976-ban — példás

gyorsasággal — Balatonboglá- ron, a Nyárfa utcában fölépítettek egy ABC-áruházat. Azért sikerült néhány hónap alatt megépítem, mert a szövetkezet dolgozói — a párt- szervezet kezdeményezésére — szabad szombatokon, vasárnapokon társadalmi munkával segítették az alapozást, az épületelemek felállítását és a terep rendezését

A bogiári és a leilei strandon büfét létesítettek, bővítették a Hullám-szálló kert- helyiségét, így az 600 személy helyett 1000 ember fogadására alkalmas. Lellén a központi parkban kerthelyiséges falatozót alakítottak ki, ugyancsak ott papír- és'ajándékboltot, Balatonbogláron pedig barkácsboltot nyitottak. Sző-'

lősgyörökön átalakították m

italboltot: presszót, illetve játéktermet hoztak létre.

Változatlan célokkal

— Hogyan tovább?

Könnyid István a tavaly megkezdett építkezéseket és az. idei terveket sorolja.

— Üzletpolitikánk változatlan a jövőben is. Decemberben nyitottuk meg új, magyaros csárdánkat az alig hetvenla- kosú Jazvinapusztán. Ez a 67-es úton haladók számára is olcsó étkezési lehetőséget kínál. Decemberben megvolt a műszaki átadás, és a szezonra már működik az új bogiári ABC-áruház a esásztaí üdülőtelepen. Ugyancsak a szezonban nyitjuk meg a leilei ABC-áruházat a Szabadság utcában, s már ebben az évben vásárolhatnak a vevők a somogybabodi új önkiszolgáló vegyesboltban.

S nemcsak ezek a tények bizonyítják, hogy a balatonboglári áfész következetes, az igényeket kellő alapossággal felmérő hálózatfejlesztés révén javítja az ellátást. Bala- tonlellén például felvásárlótelepet és csemetelerakatot hoztak létre. Szőlősgyörökön az italbolt korszerűsítése, a konyha építése hamarosan befejeződik, Ez lehetővé teszi a termelőszövetkezet dolgozóinak üzemi étkeztetését.

Látrányban átalakítják, korszerűsitik a presszót és az italboltot, kisvendéglő lesz az utóbbi helyén. Csupán erre 1,2 millió forintot költenek. Berendezésre, hűtőpultok, vitrinek beszerzésére 1,8 millió forintot fordítottak. Tizennégy boltjukat, vendéglőjüket csinosították, tatarozták tavaly.

S még egy dicséretes kezdeményezést érdemes megemlíteni: a járás kereskedelmi tanulóinak eredményesebb képzése érdekében oktatási kabinetet alakítanak lei Ba- latonlellén ebben az évben.

Sa, I*