Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
Két év tapasztalatai A mezőgazdasági beruházások eredményei, gondjai Az áruház egy napja Az V. Ötéves tervidőszak mezőgazdasági beruházásainak tervezését az az alapelv határozta meg, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak évente átlagosan 4,6 százalékkal kell növelniük termelésüket, miközben a rendelkezésre álló munkaerő évről évre csökken. Gazdaságaink várható pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve öt év alatt több mint négymilliárd forintos beruházás megvalósításával számoltunk, ez 18 százalékkal magasabb a IV. ötéves tervidőszak teljesítésénél. Az állami gazdaságok beruházásai meghaladják az egymilliárd forintot, a termelőszövetkezeteké pedig hárommilliárd forint körül alakulnak. Az előirányzat 34 százalékát építési célokra, 51 százalékát pedig gépesítésre tervezték. Azzal számoltunk, hogy nagyüzemeink többek között megépítenek 13 300 szarvasmarha-férőhelyet, ezen belül 7600 tehénférőhelyet, 23 500 sertésférőhelyet, a tárolóteret 8200 vagonnal bővítik, telepítenek 1230 hektár gyümölcsöst és 650 hektár szőlőt. Ma már két év tapasztalatai alapján ítélhetjük meg a helyzetet. Időarányosan 5 százalékkal túlteljesítettük feladatainkat A beruházások belső összetétele és a szektorok közötti megoszd ás azonban nem jó. Megyénk 10 állami gazdasága 1976—1977-ben a tervezettnél 19 százalékkal, 84 millió forinttal több beruházást valósított meg. A túlteljesítés jórész annak köszönhető, hogy gazdálkodási eredményük a tervezettnél kedvezőbben alakult így fejlesztési lehetőségeik jelentősen bővültek. 1977-ben az állami gazdaságok számos nagy beruháHatvanMimlMnl toriol tärsadatombiziositäsi joltatásokra A lakosság társadalombiztosítási. ellátására fordított összegek a korábbi évekhez hasonlóan az idén is gyorsabban növekednek, mint a nemzeti jövedelem, ezzel is kifejezve, hogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának tartja a gondoskodást a betegekről, a gyermekes családokról, az idős emberekről. Az Idén a tavalyinál 9,2 százalékkal, mintegy ötmil- liárd forinttal többet költenek társadalombiztosítási juttatásokra, amelynek értéke — az állami költségvetésből elkülönítve kezelt nyugdíjalapokat is beleértve — eléri a 63 milliárd forintot Nyugellátásokra 40,8 milliárd forintot terveznek, 11,8 százalékkal többet, mint 1977- ben. Több mint egymillió család kétmilliónál is több gyermek után kap családi pótlékot, s ha mérsékeltebben is, tje tovább emelkedik a gyermek- gondozási segélyt igénybe vevők száma, amely ez év átlagában várhatóan meghaladja a 300 ezret. Terhességi gyermekágyi segélyre is 6,8 százalékkal többet irányoztak elő a tavalyinál, mivel a dolgozó anyák átlagkeresetének növekedése nyomán az átlagos segélyösszegek is nőnek, összességében az anyákat, a gyermekes családokat támoga- :ó készpénzjuttatások az idén elérik a 14,7 milliárd forintot, ami a tavalyinál 600 millió forinttal több. Az említett jelentős társadalombiztosítási előirányzatok nem foglalják magukban azokat az igen nagy összegű állami és tanácsi kiadásokat, melyek az állampolgári joggá vált egészségügyi ellátással, a rendelőintézetek, a kórházak, a mentőszolgálat stb. fenntar- 'tásával járnák. zást kezdtek el, amelyek közül említést érdemel a böhönyei gazdaság szakosított sertéstelepének a bővítése, a Balatoni Halgazdaság feldolgozó üzeme, a dél-somogyi gazdaság burgonyatárolója, a bala- tonboglári gazdaság szőlőtelepítési programja. A termelőszövetkezetek beruházásánál már sokkal több gonddal találkozunk. 580 milliós beruházásuk az előző évhez viszonyítva 1977-ben mintegy 4 százalékkal csökkent. Ez főként annak a következménye, hogy 197G-ban gazdálkodási eredményük a korábbi évekéhez viszonyítva jelentősen csökkent, így fejlesztési lehetőségeik is mérséklődtek. Építési célokra 12— 13 százalékkal többet, mintegy 220 millió forintot fordítottak szövetkezeteink; ugyanakkor 19 százalékkal kevesebbet, 250 millió forintot költöttek a gépesítésre. Az építés arányának növekedése mindenképpen kedvező, ugyanis e területen számottevő lemaradás mutatkozott az ötéves terv célkitűzéseihez képest. A tervidőszak első két évében termelőszövetkezeteink az időarányosan tervezett szarvasmarha-férőhelyek 63 százalékát, a sertésférőhelyek 31 százalékát, a juhférőhelyek 46 százalékát építették meg. 1977-ben az építési beruházásoknak egyötödét tette ki a férőhelyépítés. Meliorációé beruházás — amely megyénk kedvezőtlen természeti adottságai miatt jelentős szerepet játszik — any- nyi volt, mint az előző évben. Többek között 2750 hektáron végeztek vízrendezést, ebből 770 hektár az alagcsövezert terület. Elkészültek 4230 hektár talajjavítási munkái, és 90 hektárt készítettek elő ültetvénytelepítésre. A nagyobb állattenyésztési telepek, majorok megközelítésének elősegítéséről célcsoportos állami támogatási keretből 13 kilométer bekötő út épült. A népgazdasági célokkal összhangban jelentős szőlőtelepítés és korszerűsítés kezdődött meg 1977-ben. A Bala- tonboglári Állami Gazdaság gesztorságával létrejött Viti- coop társulás keretében hét termelőszövetkezet 684 hektáron telepít szőlőt és 60 hektáron végez korszerűsítést. A feladat jelentőségét jól jelzi, hogy termelőszövetkezeteinknek jelenleg összesen 754 hektár szőlőterületük van. A telepítés eredményeként tovább bővülnek a megye nagyüzemei közötti termelési kapcsolatok, előrelépünk a termelés szakosodásában. 1978 feladatai sem kisebbek. Ezek közül elsőként kell megemlíteni a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését. A fejlesztési program szerint nagyüzemeink az idén 9—10 százalékkal több beruházást valósítanak meg, mint az előző évben. A szarvasmarhaprogram végrehajtása érdekében 4—5 kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetben új tehénférőhelyeket és egy tehenészeti telepet kell építeni. A sertéstenyésztésben elsősorban rekonstrukciók révén kell a hízókibocsátást növelni, és elő kell készíteni az újabb telepek létesítését. A megyei hálózat kialakításának első lépése lesz a kiskorpádi agrokémiai központ építésének megkezdése. Kaposvár és a megye zöldségellátásának javítását szolgálja a kaposmérői termelőszövetkezetben a növényház építése. Az id5 pénz, és ez a beruházásoknál szó szerint igaz. Ezért a beruházások előkészítésében és kivitelezésében közreműködő valamennyi szerv következetes munkájára lesz szükség ahhoz hogy mezőgazdasági beruházásaikat gyorsan és hatékonyan tudják megvalósítani. Pék Károly, • megyei tanács csoportvezetője Hajnali négy órakor már zörögnek a tejesládák a Zsebe Aruház hátsó bejárójánál. Nemsokára érkeznek a sütőipar Roburjai is a friss kenyérrel, süteménnyel. Háromnegyed hat felé sietősen topognak a bejárat előtt az élelmiszerosztály eladói : nyitásig még ki kell rakni a tejet és a többi friss árut. Hatkor jönnek a munkába induló vásárlók. Fél kilenckor még korlát áll az ajándékokkal és kozmetikai cikkekkel megrakott polcok előtt. Az emeletre vezető feljárónál vasrács zárja el az utat. Kilencig senki se áll a pult mögé, az iparcikk- osztályok csak ez után nyitnak. 120-an dolgoznak a kaposvári Zsebe Áruházban. 41 élelmiszereladó, 21 ruházati, 10 cipős, 7 az ajándékosztályon és 16-an a vasműszaki cikkeknél. Vannak még portások, rendészek, villanyszerelő és gondnok, s néhány adminisztratív irányító. A Zsebe általános áruház, ami annyit jelent, hogy mindent eladnak itt, kivéve a konfekcióruhát. Területe közepes nagyságú, forgalma tavaly meghaladta a 130 milliót. Különösen a decemberi forgalom volt kiemelkedő. Ekkor 18,5 millió forint értékű árut adtak el. 23-án 11 ezernél többen fordultak meg az áruházban. Hogyan működik az az apparátus, mely a rendszeres áruutánpótlást szervezi? Mennyiben tud az áruház sajátosan »zselices« lenni? Ezekre kértünk választ Takács József igazgatótól és Szönyi Ferenc igazgatóhelyettestől. A sajátosság mindenekelőtt a működés föltételeiben van. A Zsebe szövetkezeti áruház háttere a 17 somogyi áféiz. Jogilag 1977. január 1-től a kaposvári áfész-hez tartozik Ennek több előnye is van. Kedvezőbbek a pénzügyi föltételek, az áruk megrendelése rugalmasabbá vált. A beszerzéseket áitalában önállóan végzik az osztályok, ott tadják legjobban, hogy mit keres a vásárló. A rendeléseknek azonban meghatározott keretük van: a 20,2 millió forintos forgóalap. S néha meg1,2 millió köbméter kavics Gyékényesről Amíg kiürül a depó Csendes a gyékény esi tó: a kotróhajók szilveszter napján leálltak, és legközelebb március elsején indulnak meg. A nagyjavítás két hónapig fart. A kavicsbánya rakodóján azonban most nagyüzem van: vasúton naponta 4—5 ezer, teherautón pedig 1500—2009 tonna építőanyag hagyja el a telepet. Ritecz János, a bányaüzem vezetője azt mondja: jó a szábítás üteme. A dél-dunánlúb építőipari vállalatok és építőanyag-telepek megkezdték készleteik feltól- tését. Az előszállítás jó a bányának, a vállalatoknak és a vasútnak is. A bánya bírja az év eleji rohamot: depókba rakva 115 ezer köbméter osztályozott kavicsot tárol. Ennek felhasználásával készítik Kaposváron és Pécsen a lakáseleme- ket, de sokat visznek el az útépítő vállalatok is. A szállítás példás szervezettséggel folyik: az irány vonatok — amelyek egy-egy nagyvállalat megrendelésére viszik az anyagot — gyorsan fordulnak. Azok a vagonok, amelyeket egyik reggel megraknak Gyékényesen, másnap reggel Kaposvárról, Pécsről már ismét visszaérkeznek. Sőt az is előfordult, hogy két nap alatt háromszor fordult a szerelvény. fl hajók nem dolgoznak, de a vonalok igen A kotróhajók a múlt évben — húsz-huszonkét méter mélyről — több mint 1 millió 200 ezer köbméter kavicsot hoztak a felszínre, s ez már a kapacitás teljes kihasználását jelenti : folyamata« műszakban dolgoztak a gépek és az emberek. A mennyiseget — a leien légi berendezésekkel — lovaub már nem lehet növelni. Az ötödik ötéves terv hátralevő éveiben sem kívánnak I millió 200 ezer köbméternél több kavicsot bányászni. A múlt év azonban mégis hozott változást: az összes mennyiségen beiül emelkedett az értékesebb termekek aránya. 830 ezer köbméter osztályozott építő-alapanyagot hoztak forgalomba. Ez a harminc milliméternél nem nagyobb átmérőjű — a szennyeződésektől megtisztított — anyag drágább. Ennek eredményeként a bánya ötmillió forinttal nagyobb bevételt ért el a tervezettnek Ennek megfelelően a nyeresége is magasabb. E »finomabb« anyag iránt növekszik a kereslet: az építőipar ebbői készíti a »karc»u« szerkezeteket. Javítani jönnek a búvárok A kotróhajók altnak, a személyzet azonoari nem pihen: a nagyjavítás sok feladatot ad. is.et hónap alatt valamennyi jármüvet at kell vizsgálni, és szétszedik, felújítják a zúzó- és vagonrakó berendezéseket. Azok a szállítószalagok, amelyeket most tüzetesen átvizsgálnak, egy évig szinte megállás nélkül dolgoztak: roppant súlyt cipeltek. Az egyszerűbb munka mégis a parti létesítmények, rakodo- berendezések ellenőrzése; az uszályoké és a kotróké már nehezebb feladat. Karomévenként partra kell vontatni e jármüveket azért, hogy a v;2 alatti részeket is átvizsgálják, felújítsák. Az idén februárban — a könnyűbúvárok is segítenek majd. A kavicsbánya szerződést kötött velük, s ennek alapján minden úszó járművet a víz alatt vizsgálnak át. Ök állapítják meg, hogy mennyire kezdte ki az idő a fenéklemezeket, biztonságosan tartanak-e a kötések? A búvárok vállalkoznak arra is, hogy szükség esetén víz alatt he- gesszenek és utánahúzzák a meglazult csavarokat. Azt mondják, a kavicsbánya vize »ideális« hely az ilyen munkák gyakorlására: viszonylag nagyobb mélységben is jól lehet látni. Az elmúlt években ezért itt próbálkoztak meg víz alatti festéssel is, a kísérlet azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Az anyag nem tapadt kellő szilárdsággal a fenékiemezekhez. Értékesebb terméket A termelés az idén márciusban kezdődik a Dunántúl legnagyobb kavicsbányájában. Akkorra kijavítják a berendezéseket, és elszállítják a depókban összegyűjtött nagy mennyiségű anyagot. — Az idei terv — mondta a bánya üzemvezetője — nem a mennyiség, hanem az értékesebb — és keresett — termék arányának növelését írja elő. A kotróhajók sokféle kavicsot hoznak felszínre, az egészen aprótól a 150 milliméter átmérőjűig. Ezt keli nekünk úgy feldolgoznunk, hogy minél több legyen az építkezéseken jól használható apróbb termék. Dr. Kercza Imre esik, hogy ez kimerül. Ilyenkor a kaposvári áfész központja átmeneti hitelt nyújt. Ezzel a nagyobb kockázatvállalással rugalmasan élhetnek az osztályok. Ki is használják a helyzet előnyeit. Áruért Pécsre, Dombóvárra, Zalaegerszegre, 3zek- szárdra és a fővárosba is elmennek. Rendszeresen hoznak árut Siófokról és a somogyi fogyasztási szövetkezetek termelőüzemeiből. Kihasználjak, hogy a nagyatádi Atád Áruház részesül a jugoszláv kis- határmenti forgalomból ; az atádiak közvetítésével tudtak például karácsonyra jugoszláv kozmetikai cikkeket árusítani. Ha különösen keresett valamelyik árucikk, küldik érte az autót az ország bármely tájára. Szoros kapcsolatot tartanak a pécsi Konzumszöv-vel és a budapesti Skálával is. Sok árut kapnak a Szövaru- tól: különösen a szocialista országokból importál sok hiánycikknek számító portékát a szövetkezeti nagykereskedelmi vállalat. Talán ezzel is magyarázható, hogy tavaly a ruházati cikkek forgalma — a 16 százalékos emelkedéssel — meghaladta az országos átlagot is. Az áruház tavalyi 130 milliós forgalma azt jelenti, hogy kinőtte az eredetileg rászabott ruhát. (A tervek szerint ezt a számot csak két év múlva kellene elérnie.) Egyre több gondjuk van a raktározással. A tervezők úgy gondolták, hogy helyben (Kaposváron) vannak a nagykereskedelmi vállalatok, minek akkor a nagyobb raktártér? Ma már azonban a színvonalas kereskedelmi munkához, a megfelelő választékhoz nem elég csak a nagykereskedelemre támaszkodni. A jó kereskedő állandóan rajta tartja szemét az ipar és a külkereskedelem új cikkein. így előfordulhat, hogy a nyáron szükséges NDK-gyártmányú színes sötétítőket, vagy a jugoszláv S7"vetárut már hónapokkal a szezon előtt meg kell venni. Ehhez viszont raktártérre van szükség. A Zselicben a raktárak korszerűsítését határozták el. A szűk udvart fedik be, egyetlen, 800 négyzetméteres raktártérré változtatva. A munkát az év második felében kezdik, és jövőre fejezik be. Látogatásunk alatt megnyílt az emelet, megteltek vásárlókkal az iparcikkosztályok is. A földszinten, egy kis elkerített pult mögött felírás olvasható: Órások szövetkezete. Az országos hírű szövetkezet javítórészlege szeptember óta működik. Hatékonyság, minőség Négy akcióprogram a KlSZ-feen Az 1978/79-es mozgalmi évben négy akcióprogram alapján dolgoznak majd a K1SZ- tagok. Az ifjúsági szövetség központi bizottsága Hatékonyság, minőség! címmel adta ki munkatervét a dolgozók, a középiskolások, a főiskolások és az egyetemisták, valamint a katonafiatalok számára. Tavaly három közppnti program volt, az idén először kapnak különböző feladatokat a .-cö- zép- és a felsőfokú tanintézetek fiataljai. Az akcióprogramok címe ugyanaz, ez kifejezi, hogy egy célért dolgozik minden KISZ- es, csak a módszerek különböznek. A jelenlegi mozgalmi évben bevált a »hármas tervezés«. Értesültünk arról is: folyik a vita, hogy jövőre külön feladatokat kapnak a lakóterületeken dolgozó »vegyes« alapszervezetek. A dolgozó fiataloknak szóló központi terv első fejezetében az iparban, a mezőgazdaságban és a tudományos kutatásban dolgozó fiatalok termelési feladatait határozták meg. A második fejezet a politikai képzésről szól, a harmadik az Edzett ifjúságért! mozgalomról, a negyedikben pedig a közművelődési célokat fogalmazták meg. Hasonló felépítésű a többi akcióprogram is. Az egyetemi, főiskolai KISZ-szerve-.e- teknek szóló program a tanulást segítő, kiegészítő tevékenységet szorgalmazta, a társadalmi munkaakciók feladatait jelöli ki. A középiskolások programja szintén a tanulás fontosságára hívja föl a figyelmet. A katonáknak kiadott tervben kiemelten foglalkoznak a politizálásra, a közéleti tevékenységre való neveléssel. Mind a négy akcióprogramhoz utolsó fejezetként egy rendezvényterv kapcsolódik, amelyben felsorolják a nagyobb országos akciókat, találkozókat. Ezek között mindenütt az idei forradalmi ifjúsági napok és a VIT hazai rendezvényei a legfontosabbak. A megyei KISZ-bizottságon jelenleg folyik a központi akcióprogram somogyi kiegészítésének tervezése. A végleges kiegészítést a következő megyei bizottsági ülésen vitatják meg.
