Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Átadták a magyar koronát A béke és a nemzetközi együttműködés erősítése, népünk jövőjének építése vezérli tetteinket Apró Antal beszéde (folytatói az 1. oldalról) Apró Antal beszédében a következőket mondotta: — Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésé és más vezető testületéi nevében átvehetem Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, népünk e felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyéit. Jelen levő honfitársaim bizonyára egyet­értenék velem, amikor azt mondom, hogy a magyar nép régi kívánsága teljesül ebben az ünnepélyes pillanatban. Az államforma, a társadal­mi rendszer gyökeres megvál­tozása nem csökkentette né­pünk tiszteletét és megbecsü­lését államiságunk ezen ezer­eves jelképei iránt. Hazánk lakossága örömmel és megelé­gedéssel fogadta a hírt, hogy a korona és a koronázási ék­szerek végérvényesén vissza­kerülnek Magyarországra. — Engedje meg, tisztelt külügyminiszter úr — mon­dotta a továbbiakban az or­szággyűlés elnöke —, hogy ezen ünnepélyes alkalomból kifejezzem nagyrabecsülése­met James Carter úrnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, s az önök kormá­nyának azért a döntésükért, hogy visszaszolgáltatják Ma- gyarorszagnak a koronát és a koronázási ékszereket Ugyan­csak nagyrabecsülésemet feje- > zem ki az Egyesült Államok ' népének, a szenátus és a kép­viselőház tagjainak, s mind­azoknak a személyiségeknek, akik állásfoglalásaikkal, taná­csaikkal elősegítették, hogy sor kerülhetett erre az ünne­pélyes eseményre. Amint ön is utalt rá be­szédében, külügyminiszter úr, a magyar nép történelme bő­velkedik dicső fejezetekben és nehéz megpróbáltatásokban. Harminchárom évvel ezelőtt epv tönkretett, ezer sebből vér­ző ország siratta hatszázezer halottját Az antifasiszta koa­líció győzelme a II. világhá­borúban, Magyarország felsza­badítása az elnyomás alól, új lehetőségeket nyitott meg né­pünk előtt Nem feledjük, so­ha nem feledhetjük, hogy honnan indultunk, és ezért jo­gosan vagyunk, büszkék az az­óta megtett útra. Még ma is sok megoldatlan feladattal birkózunk, de népünk mara­dandó eredményeket ért el. történelmi jelentőségű vívmá­nyokat mondhat magáénak. A Magyar Népköztársaság­nak megbecsült helye van a világban, külpolitikáját a nemzetközi együttműködés szélesítésére irányuló őszinte törekvés vezérli. Népünk a még boldogabb holnapért, a még tartalmasabb emberi éle­tért dolgozik, s azért, ami eh­hez elengedhetetlen: a béke és az enyhülés megszilárdítá­sáért, a népek közeledéséért. A megértésnek az a szelleme, amely mai ünnepségünket övezi, találkozik népünk tö­rekvéseivel és megerősít ben­nünket abban a meggyőződé­sünkben, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködé­sének politikája az egyetlen járható út, a világ népei szá­mára egyedüli elfogadható politika. Tisztelt külügyminiszter úr! Nagyon köszönöm az ön méltató szavait a magyar és az amerikai nép két évszáza­dos barátságáról. A magyar nép tiszteli a szorgalmas ame­rikai népet, ismeri és becsüli kiemelkedő eredményeit, s értékeli mindazokat a becses hagyományokat, amelyek a két nép közötti baráti kapcso­latok fejlesztését, az emberi haladás és a béke ügyét szol­gálják. Ismeri, és értékeli az amerikai magyarság hozzájá­rulását új hazájuk eredmé­nyeihez. Népünk az óhaza nyelvén megbecsüléssel szól ahhoz a több százezer ameri­kai magyarhoz, akiket a tör­ténelem viszontagságai ván­dorútra kényszerítettek, akik az Egyesült Államok polgárai­vá lettek, de az óhaza iránti tiszteletet és ragaszkodást mindig megőrizték. A korona és a koronázási ékszerek vissza juttatása jól példázza azt a kedvező fejlő­dést, amely a világhelyzetben és ezen belül a magyar—ameri­kai kapcsolatokban az utóbbi években végbement. Örülünk ennek, de annak is tudatá­ban vagyunk, hogy számos le­hetőség vár még kihasználás­ra. Mi keszek vagyunk to­vábbfejleszteni kapcsolatain­kat, amelynek feltételeit a mai nap eseménye jelentősen javítja Egyetértek önnel, hogy a korona és a koronázási éksze­rek visszaadása hozzájárul a jobb egyetértéshez, népeink és kormányaink kapcsolatai­nak. erősítéséhez, és megfelel a helsinki záróokmány szel­lemének. Meggyőződésünk, hogy amikor kapcsolataink fejlesztésének meggyorsítá­sán munkálkodunk, egyaránt szolgáljuk Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok népének érdekeit, valamint a béke és a nemzetközi együtt­működés egyetemes ügyét Kérem, hogy az Egyesült Államokba visszatérve adják át üdvözletünket és jókíván­ságainkat az Egyesült Álla­mok elnökének és népének. Tisztelt külügyminiszter úr! Egész népünk nevében e gondolatok jegyében veszem át öntől, az Egyesült Álla­mok elnökének megbízottjától, az amerikai küldöttség vezető­jétől, az Amerikai Egyesült Ál­lamok népének képviselőjétől becses nemzeti ereklyéinket, első királyunk koronáját és a koronázási ékszereket. Az Egyesült Államok részé­ről ott volt az ünnepélyes át­adáson Cyrus Vance amerikai külügyminiszter felesége, Phi­lip M. Kaiser, az Egyesült Ál­lamok magyarországi nagykö­vete és félesége, Adlai fi. Ste­venson szenátor, Lee H. Ha­milton, Fortney H. Stark és Theodore S. Weiss képviselők. Matthew C. Nimetz, a kül­ügyminisztérium tanácsosa, Pater Geno B aroni la­kás- és várofej Lesz tési mi­niszterhelyettes, Albert W. Sherer nagykövet, William H. Luers, a külügymi­nisztérium csoportfőnöke, Ri­chard R. Allen építési vál­lalkozó, Edward Elsőn, az At­lanta hírügynökség elnöke, George G. Higgins lelkész, az Amerikai Katolikus Konferen­cia képviselője, Jessie M. Ratttey, a Newport News cí­mű lap elnökhelyettese, Ar­thur Schneier rabbi, Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, valamint az amerikai társadalom és a magyar szár­mazású amerikaiak több kép­viselője, az elnöki hivatal és az amerikai külügyminiszté­rium vezető beosztású munka­társai. Magyar részről jelen voltak: Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, Inokai János és Raífai Sarolta, az országgyű­lés alelnökei, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Púja Fri­gyes külügyminiszter, az or­szággyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tag­ja, Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke, Szentágo- thai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, Földvári Aladár, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke. Lékai László bí­boros érsek és Bartha Tibor református püspök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagjai, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, országgyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának tagja, Héber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke, vala­mint a magyarországi egyhá­zak több más vezetője és kép­viselője, Illyés Gyula író, Mizik László, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa, Nosz- lopi Péter állattenyésztési bri­gádvezető. ékszereket az Országházbő! a Nemzeti Múzeumba szállítot­ták. Megtekintését — a szük­séges feltételek megteremtése után — az érdeklődők számá­ra lehetővé teszik. Ennek idő­pontjáról a sajtóban közle­mény jelenik meg. • » • Apró Antal, az országgyűlés elnöke és felesége pénteken vacsorát adott a korona és a koronázási ékszerek átadására Budapestre érkezett amerikai küldöttség tiszteletére az Or­szágházban. A vacsorán részt vett Cyrus Vance külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képvise­lője, a küldöttség vezetője és felesége, valamint a küldött­ség tagjai. Részt vett a vacsorán Pé­ter János, az országgyűlés al- einöke, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, és a Minisz­tertanács több tagja, valamint a magyarországi egyházak képviselői, a politikai, a tár­sadalmi és a kulturális élet vezető személyiségei. A szívélyes légkörben lezaj­lott vacsorán Apró Antal és Cyrus Vance pohárköszöntőt mondott. (MTI) Párizs utón Brüsszelben Carter fiadta korábbi álláspontját Giscard d’Estaing sajtóértekezlete a tárgyalásokról Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti Párizsból: Konkrét döntések elfogadása, és a meglévő nézeteltéré­sek kiküszöbölése nélkül ért véget pénteken az amerikai elnök franciaországi látogatása. Párizs Orly repülőterén Giscard d’Estaing elnök személyesen búcsúztatta az ameri­kai államfőt, majd délben az Elysée-palotában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Apró Antal, az országgyűlés elnöke átveszi első királyunk koronáját Vance amerikai külügyminisztertől, Carter elnök személyes képviselőjétől. A francia—amerikai vi­szonyt a tárgyalásokat köve­tően »szívélyesnek«, nyíltnak és kiegyensúlyozottnak« mi­nősítette Giscard d’Estaing, a konkrét témakörökről szólva pedig kiemelte a SALT-tár- gyalásokat. — Erről a témá­ról — jelentette be — üzene­tet kapott Leonyid Brezs- nyevtől is, és ennek alapján az a benyomása, hogy a tár­gyalások január 9-re kitűzött felújítása után eredmények várhatók. — A nyugat-európai egy­ség megteremtésével kapcso­latban Carter feladta az ame­rikaiak korábban tartózkodó álláspontját — mondta a francia elnök, és tudomásul veszi az »európai entitást«. Giscard d’Estaing kifejtette Carter elnöknek, hogy vélemé­nye szerint Nyugat-Európát konföderációs alapon kell megszervezni. Afrika jelentős helyet ka­pott a tárgyalásokon. Mint is­meretes: Washington utólag üdvösnek ismerte el a zairei francia akciót. — Francia részről, mondbt- ta Giscard d’Estaing — hang­súlyozták egy olyan segély- nyújtási kezdeményezés szük­ségességét, amely a fejlesztési célkitűzéseket segítené elő, a kelet-afrikai konfliktusban pedig a gyarmatosításból örö­költ határok tiszteletben tar­tása mellett száll síkra. A Közel-Keletről szólva Giscard kijelentette: a fran­cia és az amerikai álláspont között az a legfőbb különbség, hogy Párizs nagyobb hang­súlyt helyez a szükséges ren­dezés globális jellegének biz­tosítására, ily módon utalva arra, hogy Washington szá­mára elfogadhatóbbnak tűnik az izraeli—egyiptomi külön­megáliapodás, a külön folyta­tott tárgyalások gyakorlata. — Franciaország — ismételte meg Párizs álláspontját a francia elnök — kész a ga­ranciák biztosításába bekap­csolódni, jelenleg azonban ' a tárgyalások nem jutottak el eddig a pontig. A francia államfő közölte, hogy Carter ígéretet tett az urániumszállítások változat­lan folytatására, a proliferáeiő veszélyeinek kiküszöböléséről folytatott megbeszélések ide­jére. Közölte (a Reuter ezzel kapcsolatos információját cá­folva) : Franciaország pillanat­nyilag csak tanulmányozza azt a lehetőséget, hogy az 1990-ben kivonandó stratégiai bombázókat francia cirkáló- rakétákkal váltsák föl és je­lenleg még nem fejleszt ki ilyen fegyvert. A gazdasági kérdésekről folytatott eszmecsere során Franciaország aggodalmát hangoztatta az amerikai kő- olajimport növekedése miatt és a nemzetközi kereskede­lem jobb megszervezését sür­gette. A két fél egyetértett a stabilabb árfolyamok és az erős dollár szükségességében. • * • Carter elnök és felesége pénteken Brüsszelbe érkezett. Az elnököt és feleségét Bau­douin belga király és Fabiola királyné üdvözölte. A belga király hangoztatta: reméli, hogy a gazdasági vál­ság ellenére megtalálják a ki­vezető utat a protekcionizmus további burjánzása nélkül. Válaszában Carter az Egye­sült Államok és a nyugat­európai országok szövetségé­nek fontosságát emelte ki. Részt vett az ünnepségen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a nő- és az ifjúsági mozgalom, a táborno­ki kar több képviselője, a ma­gyarországi nemzetiségi szö­vetségek és a Magyarok Vi­lágszövetsége vezetői, a ter­melőmunka élen járó dolgozói, a politikai, a társadalmi, a kulturális és a tudományos élet kiemelkedő személyiségei, valamint a magyar és külföldi sajtó képviselői. A korona átadásának ün­nepsége bensőséges légkörben zajlott le. A parlamenti ünnepség után a koronát és a koronázási Losonczi Pál fogadta az amerikai küldöttséget Somogyi Néplap Győri Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti Hanoiból: Hanoiban pénteken nemzet­közi sajtóértekezleten adták közre azokat a dokumentumo­kat, amelyek a VSZK terüle­te ellen elkövetett súlyos kam­bodzsai akciókat mutatják be. Ngo Dien, a vietnami külügy­minisztérium sajtóosztályának vezetője nyomatékosan hang­súlyozta: a határellentét ka­tonai vagy békés úton törté­nő megoldása közül Vietnam az utóbbi mellett száll újra síkra. »Mi testvéri országgal szem­ben nem követjük a problé­mák megoldásának" fegyveres útját« — mondotta, hozzáfűz­ve: Vietnam, mint Pham Van Dong miniszterelnök nyilatko­zatából kitűnt, kész bármilyen szinten az azonnali tárgyalá­sokra, ha azonban Kambodzsa továbbra is a gyűlöletkeltés, s a Vietnammal szembeni há­borús hisztéria politikáját al­kalmazza, akkor vállalnia kell a teljes felelősséget. Az MTI hanoi tudósítója a közelmúltban látogatást tett a Kambodzsával határos Tay Ninti tartományban, ahol hu­zamosabb idő óta feszült a helyzet. Ott-tartózkodása ide­jén a vietnami—kambodzsai határon újabb véres kambod­zsai támadás történt. A tartomány vezetői el­mondták: Kambodzsa és Viet­nam 1975-ös tavaszi győzelme óta a szomszédos Kambodzsa na és a koronázási ékszerek visszaadásának jelentőségét, 3 a két ország kapcsolatairól szólva megállapítja: őszintén remélem, hogy ezeket a kap- :solatokat — népeink kölcsö­nös előnyére — a jövőben is építeni fogjuk. Mindketten ér­dekeltek vagyunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában lefektetett célok teljes meg­valósításában. Bízom benne, hogy kétoldalú kapcsolataink erősítése és" az országaink kö­zötti együttműködés területei­nek a szélesítése hozzájárul a békéhez és népeink jólétéhez. Losonczi Pál megköszönte és viszonozta az Egyesült Ál­lamok elnökének jókívánsá­gait. Kifejezte, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a jövő­ben is a nemzetközi együtt­működés erősítésén, a magyar —amerikai kapcsolatok fej­lesztésén kíván munkálkodni. fegyveresei provokációk sorát hajtották végre a tartomány határán, s aláaknázták a viet­nami terület egy részét. 1976 tavaszától az akciók háborús jelleget öltöttek. Tay Ninh ve­zetői ekkor figyelmeztették a szomszédos kambodzsai tarto­mány vezetőit arra, hogy hagyjanak fel a provokációk­kal. 1977. szeptember 24-én kö­rülbelül egy zászlóaljnyi kam­bodzsai katona támadást haj­tott végre á Long Khanh-i gazdasági övezet ellen, azzal a céllal, hogy tovább széle­sítse a frontot Ebben a viet­nami erők határozott fellépé­se megakadályozta őket. Na­pokkal később egy ezredszin­tű kambodzsai egység körül­vette a Xe Mat vietnami ha­tárőrposzt közelében lgvő Tan Lap falut, és több mint 500 öregembert, nőt, gyermeket megölt. Az ismétlődő provokációkat a vietnami csapatok szeptem­ber végén kemény válaszban részesítették: bekerítették és megsemmisítették a behatoló kambodzsai fegyvereseket. A határon uralkodó feszültség miatt a tartományból mintegy 70 000 embert ki kellett tele­píteni; több ezerre tehető a halálos áldozatok és a sebe­sültek száma. Sau Chane, a tartományi erők helyettes parancsnoka elmondta: a viszony megrom­lásáért egyértelműen a kam­bodzsai felet terheli a felelős­ség, hiszen minden olyan vietnami javaslatot elutasítot­tak, amely a közvetlen tár­gyalásokat, a békés megol­dást szorgalmazta. Az MTI tudósítója beszél­getést folytatott egy fogoly kambodzsai katonatiszttel is, aki részletesen szólt a két or­szág közötti kapcsolatok meg­romlásáról, Kambodzsa külső és belső helyzetének néhány kérdéséről. Mint elmondta : Kambodzsa felszabadulása után Phnom Penh rátért a Vietnamhoz fűződő kapcsola­tok rontásának útjára, azzal vádolva Vietnamot, hogy Kambodzsa ellensége. — Bár a kambodzsai kádereket »Vi­etnam provokatív szándékai­ról« próbálják meggyőzni, a Phnom Penh-i magyarázat nemigen talál tömegbázisra — mondotta. Szólt arról is, hogy a fel- szabadulás után Kambodzsa vezetősége parancsot adott ar idegenek, mindenekelőtt a vietnami nemzeti kisebbség hazaküldésére. Akik marad­tak, azok — mondotta — na­gyon nehéz helyzetbe kerül­tek; rengeteg embert meg­gyilkoltak közülük, 1975 után kegyetlen módon bántak a vi­etnami nemzeti kisebbséggel, földjét, muiiKaeszKözeit elvet­ték. A fokozoao létbizonyta­lanság miatt a megpróbáltatá­sok elől sokan Vietnamba menekültek. Losonczi Pál, » Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke pénteken, a korona és a koronázási ék­szerek hivatalos átadását kö­vetően az Országházban fo­gadta Cyrus Vance-t, az Ame­rikai Egyesült Államok elnö­kének személyes képviselőjét, külügyminisztert, az átadási ünnepségre Budapestre érke­zett amerikai küldöttség ve- : zetőjét és a delegáció tagjait. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, valamint Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság wa­shingtoni nagykövete és Phi­lip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A találkozón , Cyrus Vance 1 átadta Losonczi Pálnak Jamei I Carternek, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének leve­lét. Ebben az Egyesült Álla­mok elnöke méltatja a karó­Vietnam békés úton akarja rendezni a problémát Szemtanúk a kambodzsai provokációról

Next

/
Thumbnails
Contents