Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
' ZjhzhJl SztfiJz tiziô-ilq.f • 1973-ban kértük a Kaposvári Várost Tanács illetékes osztályát, hogy alakítsanak ki a Szegjú utcában kocsifordulót, lássák el az utat szilárd burkolattal, és létesítsenek esővízelvezetőt. Erre azért lenne szükség, mert utcánk nagyon keskeny, és csak az utca végén lehet gépkocsival megfordulni. Évente fizetjük a 250 forint szemétszállítási díjat, de a szemét kint hever az utcán, mert a szemétszállító gépkocsik sem tudnak esős időben bejönni az utcába. 1977 tavaszán a városi tanácstól ígéretet kaptunk, hogy ősszel teljesítik kérésünket, ha a költségekhez hozzájárulunk. Tudomásom szerint minden házban örömmel fogadták a hírt, aláírták az ívet, amelyben vállalták a kért összeg befizetését. Sajnos azóta sem történt intézkedés. Kérem segítségüket, hogy kérésünk mielőbb teljesüljön, és ne kelljen a sáros utcán közlekedni , Tisztelettel: (QÁcc 3ázit l Kaposvár. Szegfű u. ». + S8 aláírás Villáminterj ű Kilenc téma a megyei HEB előtt A tervkészítés idején kerestük fel dr. Jáger Györgyöt, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, hogy arról érdeklődjünk, milyen feladatok várnak a bizottságra 1978-ban? A megyei NEB egyrészt saját tervezésű vizsgálatokat végez, másrészt bekapcsolódik az országos vizsgálatokba. — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság programját jórészt már ismerjük. Azt, hogy mi melyik vizsgálatban veszünk részt, még nem tudjuk. A KNEB tervezési irányelvei alapján járási bizottságaink munkájának mintegy hatvan százalékát teszi majd ki áz országos és a megyei vizsgálatokban való részvétel. — A megyei bizottság hány témakörben végez vizsgálatot az idén? — Összesen kilenc nagy vizsgalatot tervezünk. Ezek közé tartozik a természet- és környezetvédelmi határozat végrehajtásának helyzete. Ezen a téren Somogynak előnye van. hiszen meglevő természeti kincseik még nem szenvedtek nagy kárt, tehát elsősorban nem helyrehozni, hanem óvni kell. Megvizsgáljuk majd a megye művelődésének helyzetét, elsősorban azt, hogy a községekben mi változott ezen a téren. A tsz- ek melléküzemági tevékenysége, a juhtenyésztés fejlesztésének a helyzete is szerepel vizsgálati tervünkben. — Milyen szempontok érvényesülnek a megyei NEB- Ilél a tervkészítéskor? — Elsősorban a napirenden tevő, a közérdeklődés középpontjában álló gazdasági, társadalmi, politikai kérdésekhez kapcsolódnak vizsgálataink, azaz időszerű témákkal foglalkozunk. — Módosulhat-e menet közben a vizsgálati terv? — Ha valamelyik téma már nem időszerű, azzal természetesen nem foglalkozunk. Am ez ritka eset. Általában az a gyakori, hogy év közben még újabb téma- és célvizsgálatokra van szükség, melyekre a tervezés idején nem számítottunk. — Vannak-e több évre áthúzódó ellenőrzések? — Jelenleg is van ilyen. Tavaly kezdtük, az idén fejezzük be a munkatermelékenység, a munkaidőalap-kihasználás és gyártmányszerkezet változásával kapcsolatos vizsgálatunkat. Az ideiek közül a postai szolgáltatás, a hírközlés helyzetének vizsgálata áthúzódik a következő esztendőre. Az ilyen esetekben általában azért van szükség az idő növelésére, mert egy esetleges csúcsidőszak idején szerzett benyomások nem fedik a valóságot, torz képet kaphatunk, így pedig sem a következtetéseink, sem a javaslataink nem lennének helytállóak. D. T. Fűszernövények, mák, macskagyökér Kötik a termelési szerződéseket Megyénkben szívesen ter-1 lési szerződések kötését kezd' melik a gyógynövényeket. Keszericze Károly, a Herbá- ria somogyi szakfelügyelője elmondta, hogy két éve kezdték meg a majoránna, a bazsalikom és a borsfű fűszernövények termelését, amelyek iránt az érdeklődés egyre fokozódik. Majoránnából 50—60 vagon, borsfűből és bazsalikomból 8 —10 vagon az ország szükséglete. A majoránna és a bazsalikom évente két termést ad. 1977-ben Orciban Baracsi Lajos, Segesden Vörös József né és még több termelő háromszor takarított be termést 100 négyszögöl területről. Az első két termésért 6—7 ezer forintot kaptak, a harmadik termést januárban veszik át tőlük. Tavaly jelentős mennyiségű mákot termeltek a kisgazdaságok. A mákgubót 800 forint mázsánkénti áron vették meg az áfész-ek felvásárlói. Ebből gyógyszer készül. Az idén az áfész-ek a bő termésű Kék Duna-fajta vetőmagot adják a kisgazdaságoknak. 1978-ban megkezdik a macskagyökér termelését, amely fontos gyógyszer-alapanyag. Eddig külföldről kellett behozni, mivel nálunk vadon termőként kevés található. A* áfész-ek gyógynövény- felvásárlói nemcsak a termeték meg, hanem gyógynövénytermelő szakcsoport szervezését is. Jákóban rövidesen megalakul a csoport, tagjaik felárat kapnak a termés után. AZ MSZMP SOMOGY NEGVEI 0 I ZO TTS A G A N A K L A P J A XXXIV. évfolyam, 5. szám. Péntek, 1978. január 8. Növekszik az élelmiszeripari termelés 1977-ben a tervezett 4,6 százalékkal szemben az előző évhez képest az élelmiszeripar jelentős mértékben, előzetes számítások szerint több mint 9 százalékkal növelte a termelést, ami érződött a lakossá9 színvonalas ellátásában is. A fejlesztés 1978-ban töretlenül folytatódik; a népgazdaságnak ez az ágazata a tavalyihoz képest 4—5 százalékos termelésnövelést irányoz elő. Az ipari üzemek előirányzatai a tavalyinál nagyobb mező- gazdasági termékkibocsátáson alapulnak. Az idén összesen 7,6 millió hízott sertést vásárolnak fel, ezen belül az állami ipar üzemei több mint 6,4 millió vágósertést fogadnak. Ennek nyomán több sertés- és marhahús kerül az üzletekbe, s az átlagosnál nagyobb arányban fokozzák a gyulai kolbász és a húskonzerv termelését. Vágóbaromfiból K ezer tonnával várnak többet, étkezési tojásból pedig lOu millióval nagyobb mennyiségre számítanak, mint tavaly. Miután 20 ezerrel nő a tehén- állomány, s a már meglevő állatoktól is nagyobb hozamot várnak, összesen több mint 170 millió literrel több tejet dolgozhatnak fel. A zöldségtermő területet valamelyest — négyezer hektárral — csökkentik a termelők, viszont korszerűbb technológiákkal, fajtákkal és gondoSomogy dombjai között Országos mezőgazdasági filmszemle Január 25-én és 26-án rendezik meg Budapesten a MÉM kultúrtermében a XV. országos mezőgazdasági, élelmi- szeripari és erdészeti filmszemlét Az orszàgœ filmszemlén bemutatják a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondozásában tavaly készült huszonhárom, illetve a trösztök, vállalatok, intézmények által készített huszonegy filmet. Ezek nemcsak a nagyüzemek szakembereinek, hanem a kistermelőknek is jól hasznosítható ismereteket adnak. A szemle a szántóföldi növénytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés témaköréről készített filmek bemutatásával kezdődik. Többek között filmet láthatnak az érdeklődők a babarci búzatermesztési rendszeriéi, a cirok-, a cukorrépa termelésről, a gyümölcsszaporító-anyag előállításáról és forgalmazásáról. Nagy érdeklődésre tarthatnak 6zámot a talajerő-fenntartásról készült filmek — például a tápanyagvizsgálatok új rendszerét megismertető, a szerves- és műtrágyák szakszerű felhasználását feldolgozó munkák. Az állattartás témái közül a kistermelők érdeklődésére is számot tarthat a Nyúltartás a ház körül, A baromfiállomány egészségvédelme « kistermelőknél című film. A szemle második' napján a környezetvédelem, az egészségvédelem, a növényvédelem és a tűzvédelem filmjeinek bemutatása nyitja a sort. A híradófilmek között vetítik le a mezőgazdasági műszaki újdonságokról, az 1977-es fagazdasági műszaki napokról készített filmet. Ismeretterjesztő és dokumentumfilmek zárják majd a filmszemlét, ezek között vetítik a megyénkben készült Somogy dombjai között című filmet is. sabb növényápolással a tavalyi eredmények túlteljesítésével számolnak. Ennek nyomán például 8—9 százalékkal több zöldségfélét tartósíthat az ipar. A növényolaj ipar 240 0ÜO nektárról vár alapanyagot, ennek több mint 60 százaléka napraforgó lesz, így növényi étolajokból maradéktalanul kielégíthetik a belföldi igényeket. A burgonyatermelők 10- ről 13 ezer hektárra terjesztik ki a termelési rendszerekhez tartozó, intenzíven műveit földterületet, így 1978-ban sem lesz szükség burgonyabehozatalra. Az édesipar 5 százalékkal több árut ad az idén, a sütő-, a tészta-, a sör-, valamint az ásvány- és szí kvízipar-a tavalyihoz hasonló eredményeket tervez. Az élelmiszeripari üzemek több mint 12 milliárd forintos beruházást valósítanak meg. Áz összeg harmadát fordítják új létesítményekre, kétharmadát pedig rekonstrukcióra, illetve felújításra költik. Az állami nagyberuházások közül elkészül a Gyulai Húskombinát és Zalaegerszegen az új hűtőház. Folytatódik a Hajdúsági Cukorgyár és a Szekszárdi Húskombinát építése, valamint a Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai beruházása. Százé ve» műszerek Miért szemetes a Buzsáki utca? Panaszosaink egyike meglepődött, amikor Kaposvár más részéről a Buzsáki utcába költözött és kiderült, hogy itt ugyan hiába várja a szemét- gyűjtő autót, mint a régi lakóhelyén! A Buzsáki utcában ugyanis az a gyakorlat, hogy a szemetet — jobb híján — a földútra öntik, a házsor elé, következésképp az út szintje maholnap magasabb lesz, mint a járdáé. Elképzelhető, hogy az év első napjaiban milyen képet mutathattak a »kiszolgált'« karácsonyfák és arról is fogalmat alkothatunk, hogy mi lehet itt nyaranta a gyorsan romló ételh ulladék tói... A szemétgyűjtő awtó gyakorta eljár erre, hiszen a Za- ranyi lakótelepet így közelíti meg — de szemetet nem vesz föl. Igaz, a Buzsáki utca lakóit díjfizetéssel sem terhelik, pedig többségük biztosan szívesen áldozna arra, hogy elvigyék az összegyűlt szemetet. — Nemcsak ennék az utcának, hanem több más terűiéinek a szemétszállítását is győznénk, csakhogy nem mi döntjük el, hol dolgozzunk — tájékoztatott Farkas János, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. — A megyeszékhelynek körülbelül az egynegyede semmilyen szemétszállítási formába nincs bevonva. A tanács anyagi teherbíró képessége határozza meg, melyik utcák kerülhetnek sorra, mert a lakosság csak a töredékét fizeti a szemétszállítás tényleges költségeinek: lakóhelyiségenként 3,50 forintot. Ennek több mint kétszerese a költség, s a kü- lömbözetet a tanács egyenlíti ki. Ez lehet az oka annak, hogy lassan halad az utcák kijelölése. Ha meghozzák a döntést, mi azonnal megyünk és megoldjuk a Buzsáki utca köztisztasági gondjait... Tehát: nem az utca lakói rendetlenek — szeretik ők a tisztaságot, s nem tőlük függ, hogy megtarthassák. Említett panaszosunk is mi mást tehetett volna: követte szomszédai példáját és az utcára vitte azt, amit máshol vödrökben, kukákban, konténerekben gyűjtenek addig, amíg jön a szemetesautó. És várja — nem az autót, mert arra mostanában hiába várna — a döntést, s emlékezik a régi utcájára, ahol nem volt ilyen gondja... H. F. A Meteorológia! Intézet Kitaibel Pál utcai székházában számos régi, az időjárást előrejelző, valamint csillagászati műszert őriznek. A több mint százéves mérőeszközök ma már csupán a szobák díszéül szolgálhatnak. Képünkön: Szélmé- rő-regisztraló berendezés a múlt század 90-es éveiből. A „Pálma nem viszi el a pálmát Már nem emlékszem arra, hogy hol és arra sem pontosan, hogy mikor, de olvastam egy folyóiratban, hogy az egyik ukrán városban új lakóházak homlokzatát ragasztóval díszítik. Állítólag a ragasztó kitűnően védi az épületet a csapadéktól„ széltől, naptól, igy jól helyettesíti a vakolást, s ráadásul rendkívül esztétikus is. Előnye még. hogy az ilyen borítású fal mintegy ötven évig nem szorul felújításra. Ez a módszer teljesen gépesíthető, hisz b ragasztóanyag festékszóró pisztdllyal felvihető a bevonandó felületre. A napokban bizonyos papírmunkám következtében két kemény papírlapot kellett összeragasztanom. Elővettem egy tubus »Palma« ragasztót. Előírás szerint bekentem vele a ragasztandó felületeket és vártam. Hiába. Amikor hosszas várakozás, préselés után megnéztem, szomorúan tapasztaltam, hogy reggelente a szemem az álmosságtól jobban leragad, mint a papír ettől a »Palmá«-tói. Mit volt mit tennem, elmentem a boltba egy tubus »Technokol Rapid«-éit. De, kérdem én: ha egyes helyeken ötven évig ragad egy ragasztó, ez a »Palma« miért nem ragad legalább egy kis ideig? Azt hiszem, a »Palma« a ragasztók között nem viszi el a pálmát. Gy. L ra km <0R0li Bosszú Egy jól megtermett férfi feldúltan rohan a Dob utcában és amikor egy úr szembe jön vele, megállítja és rárivall: — Boldog vagy?! — Boldogtalan — hebegi rémülten az illető, mire ő szó nélkül egy hatalmas pofont ad néki és tovább száguld. Alig tesz néhány lépést, egy másik férfi kerül az útjába. Erre is rákiabái : — Boldog'vagy?! — Boldog vagyok —dadogja a megszólított, mire ezt is pofonvágja és megint rohan tovább. A két megpofozott ember magához tér, üldözőbe veszik a pofozkodót, s nemsokára utói is érik. Közösen nekiesnek és alaposan helybenhagyják. A végén aztán az egyik megkérdi : — Csak azt az egyet mondja meg, hogy miért vágott engem is pofon, aki boldognak mondtam magam és ezt az urat is, aki azt mondta, hogy boldogtalan? A férfi lihegve feleli: — Mert megtudtam, hogy a feleségem boldogboldogtalannal megcsal. Pardon .. Salamon Bélát az utcán megszólította valaki: —  ... á .,, , van szerencsém! Ezer éve nern láttam... — Pardon, kérem, nem téveszt ön engem össze Árpád fejedelemmel? Iskolában A tanító az ellentétes értelmű szavakat magyarázza, majd megkérdi: — Pistike, mi az ellen-' tété a kövérnek? — Sovány. — Jól van... Gyurika! Mi az ellentéte a hosszúnak? — Rövid. — Jól van ... No, Lacika, mi az ellentéte a szabadnak? Lacika rávágja: — Foglalt. Szórakozott professzor A szórakozott professzor bemegy reggel a fürdőszobába, és a zuhany alá áll. Mikor megcsavarja a csapot, és az első víztömeg a fejére zúdul, ijedten fölkiált: — Te jó isten, már megint otthon felejtettem az esernyőmet! Estély Kovács és Szabó egy estélyre hivatalos, ahol a meglehetősen gyenge vacsora után kabaréelőadás van. Egy gondolatolvasó is fellép. — Na — szó! oda Szabó csendesen Kovácsnak —, ha ez az alak tényleg ért a gondolatolvasáshoz, akkor ma utoljára vagyunk itt. StmggiHóplap At MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Föszerkesztő-it. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latin« Sándor u. 2. Postacím: 7401 » Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad« Vállalát. Kaposvár, Latinra sándot utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor Beküldött kéziratot nem őrzőnk: meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előrizethető a Itclyl postahivataloknál és posláskézbesilőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. ISSN 0133—060». Készült « Somogy megyei Nyomdaipari vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május 1. u. 101. Felelős vezető: **rka& Béla igazgat4,
