Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
/ A pártszervezetek Is készülnek Útmutatás a KlSZ-eseknek Kell-e repülőgép-feltöltő a tsz-ben? Â KISZ-alapszervezetek a tavaszi két taggyűlésen adnak számot a mozgalmi év munkájáról, értékelik az egyéni feladatvállalások teljesítését, újjáválasztják a vezetőséget, a második taggyűlésen pedig megvitatják és jóváhagyják a következő mozgalmi év akcióprogramját, átadják az új tagsági igazolványokat. Ez nagy feladatokat ró a KISZ-szervezetekre és -bizottságokra. A pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek segíteniük kell ebben. Az a cél, hogy minden szinten érvényesítIjön a pártirányítás. Az nem elég, ha a pártvezetőség egy-egy tagja alkalmanként részt vesz a KISZ-taggyúlésen. Az a célravezető, ha egész évben rendszeresen és folyamatosan segítik a szervezet munkáját, útmutatást adva a feladatok meghatározásához, az akció- program megvalósulásához. Az ötvenöt nagyatádi KISZ- szervezetben ezerkétszáz fiatal tevékenykedik. Egy evvel ezelőtt százhatvanegy' fiatalt vettek föl a soraikba,.' jórészt szakmunkásokat és betanított munkásokat Több mint ötven párttag tevékenykedik a KISZ-szervezetekben. Harmincán a vezetőségek, a bizottságok tagjai, hatan KISZ- titkárok, a többiek pedig propagandisták. Nagyon fontos, hogy konkrét megbízatásuk legyen azoknak a kommunistáknak, akik a KISZ-ben tevékenykednek. A városi pártbizottság és KISZ-bizottság decemberben összehívta az ifjúsági szövetségben tevékenykedő pártösz- szekötőket, ott ismertette velük a taggyűlések előkészítésével kapcsolatos teendőket és megjelölte a feladatokat. A párttitkári értekezleten szintén megvitatták a KISZ Központi Bizottságának tavaszi taggyűlésekkel foglalkozó határozatát, a pártalapszervezetek tennivalóit. Természetesen foglalkoztak a mozgalmi év értékelésének a módjával, a párt- alapszervezet véleményezési tevékenységével, a káderelőkészítéssel. Értékelték a párttag KISZ-esek munkáját, megbeszélték, hogy mivel segíthetnek a fiataloknak az új akcióprogram elkészítésében. A pártszervezetek általában jól , érvényesítik a testületi irányítás elveit az üzemekben és az intézményekben, bár ? jó példák mellett rosszak is akadnak. A pártszervek és a pártépítési munkabizottságok hatékony támogatást adtak a fiatalok kommunista neveléséhez, párttaggá válásukhoz a konzervgyárban, a cérnagyárban, a Danuvia IV. sz. gyárában. Több alapszervezet vezetőségének azt tanácsolták tavaly, hogy a jó példaként említett üzemekben tanulmányozzák a KISZ pártirányításának módszereit. A hibákat azért érdemes felidézni, hogy az idén ezeket sehol se kövessék el. A pártvezetőség például nem véleményezte a taggyűlések beszámolóit. A vezetőség tagja, aki részt vett a KlSZ-taggyű- 'ésen, nem mondta el a véleményét, vagy csak úgy általában értékelte a fiatalok munkáját ahelyett, hogy egy- egy fontos részterületet alaposan elemzett volna. A KISZ-munka pártirányítása a tanintézetekben nagyon ió. Minden alapszervezetnek külön pártfogója van. A pártvezetőség — esetenként a taggyűlés is — foglalkozik a fiatalok mozgalmi munkájával, megtárgyaja' egy-egy terület eredményeit, tényleges segítséget ad programjuk elkészítéséhez és a 'kádermunkához. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a városi párt- szervezetek nem sértik meg az ifjúsági szövetség szervezeti önállóságát, nem avatkoznak apró-cseprő ügyeikbe. így a fiatalok lehetőséget kapnak az útkeresésre, a próbálkozásra. Nincs gyámkodás, csak elvi segítség. A pártszervezet a kommunista KISZ-tagok tevékenységét a beszámoló taggyűlésen teszi mérlegre. A párt- és KISZ-vezetőség az úgynevezett első taggyűlések előtt közösen alakítja ki véleményét e fiatalokról. A KISZ-taggyűlésen jelen levő pártvezetőségi tag — többnyire a titkár — mondja el, hogy mi az alapszervezet véleménye a KISZ-ben dolgozó párttagokról. A párt- szervezetek nagy része a jelentőségének megfelelően foglalkozik a KISZ káderügyeivel, az új vezetőségek összetételére vonatkozó javaslatokkal. Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy a javaslatuk nem egyezik a tagok véleményével. A pártszervezetek az idén figyelembe veszik a tavalyi tapasztalatokat, s figyelmüket a legfontosabb tennivalókra összpontosítják. így például a pártvezetőségek — nem csorbítva a KlSZ-szer- vezet önállóságát — mindenütt megvitatják a mozgalmi év összegezését, arra ösztönzik az ifjúsági vezetőket, hogy e beszámolók alaposan elemezzék a közösség fejlődését. A párttag KISZ-esek ezt majd kiegészítik a taggyűlésen. A pártvezetőségek véleményezik a beszámolókat. Segítenek, hogy a munkában, a közéletben élen járó, alkalmas fiatalok kerüljenek az új vezetőségekbe. Tanácsot adnak a feladatok szétosztásához. A pártvezetŐ6égek olyan megbízatásokkal látják el a KISZ- vezetoségeket, amelyeket számon kérhetnek. A gazdasági vezetőségekkel közösen pedig megteremtik a föltételeket, hogy a fiatalok megoldhassák a vállalat feladatokat. ..p,. S. Takarmányliszt kukoricaszárból Nyúltáp az áíesz-eknek Javítják a gépeket. Pihennek a gépek a puszía- szemesi .termelőszövetkezet karácsonypusztai lucernaliszt- üzemében. Az emberek azonban ilyenkor sem tétlenek: tart a karbantartás, a kisebb hibák kijavítása, hogy ha megindul a munka, minden készen álljon az idei feladatok teljesítéséhez: a mintegy 350 vagon takarmányliszt, illetve pellet készítéséhez. — Az utóbbi három évben 52 millió forint értékű beruházást . valósított meg a gazdaság, s ebben a lucernaliszt- üzem is benne van, mely tavaly »szolgálta le« harmadik évét — mondta dr. Antalovits Dániel, a téesz főagronómusa. — Ez meg a HSZV-telep részesedett a legnagyobb összeggel az ötvenkétmillióból. Az 1973-ban történt egyesülést követően megkétszereződött szövetkezetünkben a tehénlétszám, s a fejlesztésre csak az új telep révén nyílt lehetőségünk. A tehenészet — és egyáltalán a szövetkezet állatállománya — nagyban támaszkodhat a karácsonypusztai üzemre, mint »takarmánygyárra«. Tavaly 290 vagon lucenaliszt készült itt, ebből 150 vagonnal exportáltak (többnyire Olaszországba és a N émet Szövetségi Köztársaságba). Erre a készítményre itthon a Böhö- nyei Állami Gazdaság a legnagyobb megrendelő. A környező fogyasztási szövetkezeteknek, illetve rajtuk keresztül a kis tenyésztőknek száz vagon nyúltápot állították elő. Ehhez a receptet és a premixet a Phylaxia vállalattól kapták. Az idén is mintegy kétszáz vagonnal készítenek. — Két évvel ezelőtt gyártottunk először kukoricanö- vény-lisztet, s a tavalyi termelés már elérte a 35 vagont — tájékoztatott a főagronó- mus. — Mint minden lisztet és pelietel, ezt is saját nyersanyagból állítjuk elő, az idén például 280—300 hektáron vetünk kukoricát ebből a célból. Dán gyártmányú járvaszees- kázóval takarítjuk be a teljes kukoricanövényt, s ez együtt aprítja a szárat és a csövet. Ez a szecska átmegy a szárítón, a darálón, s végül mint liszt nagy mennyiségű, magas nyersrosttartalmú takarmányt ad. A módszer kiválóan alkalmas arra, ' hogy az állomány egységnyi területéről több keményítőhöz jusson. A szarvasmarháknál végzett saját célú és bejelentett kísérletek egyaránt pozitív eredményt mutatnak. Ezért tavaly már annyi kukoricanövény lisztet készítettek, amely- lyel kielégíthetik a kérődzők abrakigényének a 30—35 százalékát. Ez a liszt — gazdasági abrakkal és premi.xekkel keverve — olcsóbbnak bizonyult az addig használt ele- ségnél, és magas nyersrosttar- talmánál iogva jól alkalmazkodott a jószág biológiai igényeihez. Az idén már az anyajuhok is ezt a takarmányt eszik, s ezt kapják a hízómarhák és — szükség szerint — a húshasznú tehenek is. — Az üzem kapacitásának kihasználására törekedtünk, amikor a kukorica és a lucerna melleit egyéb növények feldolgozására vállalkoztunk. Pelleíet készítünk péidául őszi takarmánykeverékből, s ennek a 15—20 vagonnak a zöme ! exportra megy. Érdekesség a külföldiek igényénél, hogy az osztrákok a liszthez ragaszkodnak, a más országbeli partnereink pedig pelletben kérik ugyanazt az összetételű készítményt. Nekünk az utóbbi a jobb, mert a lisztet zsákokba kell töltenünk, a pel- letet viszont ömlesztve szállíthatjuk. Megnyugtató számunkra a készítmények minőségével kapcsolatban, hogy még egyetlen vagont sem kifogásoltak; első osztályú termékként értékesíthettük valamennyi készítményünket, pedig az áruink több mint egy tucat vizsgálaton — egyebek között nemzetközi laboratóriumi elemzésen — mentek át. Eredményeikkel megerősítették azt a véleményt, melyet a múlt év derekán hallottunk ugyanitt a siófoki járás párt- és állami vezetőitől és jó néhány termelőszövetkezet képviselőjétől: a púsz- taszemesiek jól hasznosítják azokat a lehetőségeket, melyeket a melléküzemági tevékenységek kínálnak, s ez különösen érvényes a karácsonypusztai lucernái isztüzem termelésére. liera esz Ferenc A kérdésre bizonyára sokan Telelnék, hogy nem ez a legszükségesebb, annál is inkább, mert a mezőgazdaságban sok még a korszerűsítésre váró, technikailag elmaradott terület. Ami a repülőgépes műtrágyaszórást illeti, az már önmagában is a korszerűség fokmérője. Klcncsár Gábornak, a so- mogysárdi termelőszövetkezet főmérnökének más volt a véleménye. Szövetkezetük az elsők között vette igénybe a növényvédő szolgálat repülőgépeit. Észrevette, hogy a megszokott technológia, mikor a műtrágyatartó konténert rakodás közben a helikopter fölé emelik, nem biztonságos. És nem is túl gyors eljárás. Ezért a repülőgépes növényvédő állomás agronómusával közösen egy olyan összekapcsolásos rendszert szerkesztettek, amelynek segítségével mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők. Nem kell fölemelni a konténert, hanem két MTZ 50-es traktorra szerelik az egész feltöltő berendezést, amely húsz százalékkal jobb töltési fokkal dolgozik, gyorsabban, pontosabban adagolja a műtrágyát. Az újítást 1977 májusában készítették el, azóta a berendezés már üzemel. — Szabadalmaztatta? — kérdeztük a somogysárdi tsz fiatal gépészmérnökétől. — ‘Nem lett volna etikus. Mi a repülőgépes növényvédő állomás — ismert rövidítéssel NEGE — társai vagyunk. Éppen ezért dolgoztunk együtt Somogyvári Lászlóval. Az újítást elfogadták, megvalósították, mi újítási díjat kaptunk érte. A találmányi hivataltól megkerestek ugyan, hogy szabadalmaztassuk, ám egészen furcsa dolognak tartottam volna, hogy àz à cég fizessen, amelyiknek mi társai vagyunk. A főmérnöknek nem ez az egyetlen újítása, korszerűsítése, de csak ezt az egyet adta be — hivatalosan. — A mezőgazdaságban nem nehéz korszerűsíteni, ha az ember akar — mondta. — Ma már mindenki előtt világos, hogy a termelés alapja, meghatározója a modern technika. — Azt mondta, ma már. — Igen. Mert amikor én kezdtem — nem akarok nagy szavakat használni — gyakran a szemlélet ellen is harcolni kellett. Hiába voltak meg a gépek, azokat állandóan korszerűsíteni, ésszerűsíteni , kellett. Azután fokozatosan kiderült, hogy ezáltal a termelés is javul. Persze ez nem csupán az én érdemem. Az újításaim mind a velem együtt dolgozó gépszerelőkkel, traktorosokkal, technikusokkal együtt valósultak meg. Amit elgondoltam, ők kivitelezték. — Több ésszerűsítést vittek végbe a tsz-ben. — Hát igen — most már nagyon jó arra gondolni, hogy ezekkel mennyi nehéz fizikai munkától kíméljük meg az embereket, és nem utolsósorban — gazdaságosabban termelünk. — A gépészmérnök mennyiben agrárszakember? — - Annak kell lennie. Amikor én kezdtem a tanulmányaimat az agrártudományi egyetem gépészmérnök szakán, még nem terjedt el ez a szakma. Én sem tudtam róla sokat: gimnáziumi osztályfőnököm biztatására jelentkeztem. Azután, hogy kát évet várnom kellett a felvételre — dolgoztam. Városi gyerek létemre akkor találkoztam először a mezőgazdasággal — közelről. A növényvédő állomáson permetezömesterságig vittem a két év alatt. Jó előtanulmány volt. Mindez segített abban, hogy a mezőgazdaságét ne az ipari ember szemével nézzem. — Vezetőnek került a tsz- be? — Sajnos. — Miért? — Mert sok mindent a magam tapasztalatain keresztül kellett megtanulnom. Égy kicsit korán csöppentem bele mindabba,. amit ma már lényegesen könnyebben, tapasztalatokkal a hátam mögött csinálok. És szakmai ismeretekkel. A Somogysárdra vezető út mellett vonzza a szemet a cseh szárító — kilövésre váró űrhajóhoz hasonló — épülete. Szárító, előtárolók épültek az’irányításával. A soktonnás tárolókba emberi kéz érintése nélkül hull a gabona, majd többszöri tisztítás után jut a szárítóba, a végleges tárolóba, öt-hat éve működik a berendezés. — Állami támogatást kaptunk a fejlesztéshez. De azért kellett a saját erő is — mondta amikor végig kalauzolt » birodalmán. — Mit tart most a legnagyobb dolognak a megvalósult elképzelései közül? — A transzformátorállomást — ez az alapja a működtetésnek. Azután megoldottuk a vízellátást a gépészeti ágazatban. és hogy a dolgozókat fűtött garázsokkal, szociális helyiségekkel hamarosan korszerű körülményekhez juttatjuk. Mert ez legalább olyan fontos mint az előzőek. S. M. Harcos élete ma is példa Megemlékezés Klujber Ferencről Nyolcvan évvel ezelőtt született Klujber Ferenc, a somogyi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. Most, amikor rá emlékezünk, egy bátor, rendíthetetlen pártmunkás példáját állítjuk a mai utódok, a fiatalok elé. Somogy két világháború közötti munkásmozgalom-történetének jelentős és nagy tettei közé tartozik, hogy illegális kommunista sejt szerveződött Kaposváron és környékén. Marcaliban és környékén. Ennek a hatása erős volt, hiszen megmutatta: a párt a súlyos vérveszteségek után ismét él és dolgozik a megyében. A marcali illegális sejt szervezője az akkor huszonnégy éves Klujber Ferenc volt. A fiatal asztalos Nagyszakácsiban született 1908. január 29-én agrárproletár napszámos családban. A hat elemi elvégzése után kitanulta az asztalosszakmát. Mint any- nyi más korabeli gyermeknek, néki is a Tanácsköztársaság volt élete legnagyobb élménye. Később, amikor a Ba- laton-parton, Székesfehérváron, azután a fővárosban vállalt munkát, mindenhol kapcsolatot teremtett a szervezett ifjúmunkásokkal, tanulmányozta a marxista irodalmat. , Életének fordulópontját jelentette a fővárosi munkavállalás. A gazdasági válság nehéz éveiben kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. Az érdeklődő, szilárd meggyőződésű fiatalembert egyre nagyobb feladatokkal bízták meg. 1931- ben Moszkvába küldték párt- iskolára, a határon azonban nem sikerült átlépnie. Akkor úgy döntöttek, végezzen pártmunkát vidéken. Szülőmegyéjébe, Somogyba küldték, hiszen ott sokxal jobban ismerte a falvakat. Klujber Ferenc Marcaliban, Kéthelyen és Nagyszakácsi környékén kezdte meg a pártszervezo munkát 1932 elejétől. Csak elismeréssel emlékezhetünk nagyszerű tevékenységére, ugyanis az általa szervezett illegális sejtek a legerősebb vidéki szervezetek közé tartoztak. A párt rendszeresen ellátta feladatokkal, s ő a budapesti útjairól propagandaanyaggal, illegális kiadványokkal és röplapokkal tért vissza a marea- ! li járásba. Nagyon veszélyes ' munka volt ez, hiszen detektívek, csendőrök, spiclik figyeltek minden »gyanús« személyt. A kaposvári sejt kommunistáinak letartóztatása után rájuk is lecsaptak a szombathelyi csendőrnyomozók 1933 nyarán. Klujber Ferencet és társait majd három hétig kínozták a marcali járási börtönben. Pécsen a bíróság előtt Klujber Ferenc volt az elsőrendű vádlott. Marcali környékéről huszonhét kommunistát állítottak bíróság elé 1933 nyarán. Érdemes idézni a vádiratból. E szerint Klujber Ferenc és társai az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel-’ I forgatására és megsemmisité- J sére, különösen az úgynevezett proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat, illetve szervezkedést kezdeményeztek, illetve vezettek, és a kommunista pártot szervezték. Két és fél évig ült a szegedi fegyiiázban. Kiszabadulása után minden lépését figyelték, állandóan zaklatták. A német megszállás' után letartóztatták, internálták, majd újból csendőri felügyelet alá helyezték. A nyilas puccs után, 1944 novemberében Da- chauba hurcolták. Az ottani koncentrációs táborban élte meg a felszabadulást 1945. április 29-én. A felszabadult országban ott folytatta a munkát, ahol annak idején abbahagyta. 1945 augusztusában megalakította a Magyar Kommunista Párt nagyszakácsi szervezetét, ö volt a párttitkár két évtizeden át. A megyei pártbizottság, majd a Marcali Járási Pártbizottság tagjaként ßtadta gazdag tapasztalatát, forradalmi hitét a fiatalabbaknak. 1972. november 12-én hunyt el hosszú, türelemmel visejt súlyos betegség után. Klujber Ferenc 80. születésnapja alkalmából a Marcali Járási Pártbizottság és a tapsonyi pártbizottság koszorúzás! ünnepséget tartott vasárnap délelőtt Nagyszakácsiban. Kovács Nándor, a járási pártbizottság tagja, a járási hivatal elnöke emlékezett meg a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, a Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett veterán példás életéről. Ezután a járási, a helyi pártbizottság képviselői, a hozzátartozók megkoszorúzták Klujber Ferenc sírját.
