Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

Tartalék nélkül A helyi tájékoztatás és a pártszervezet Változások Tótújfalun A területi pártbizottság ülé­sén nagy figyelem kísérte az egyik párthizottsági tag — egy gép mellett dolgozó munkás — felszólalását. Azt fejteget­te, milyen rendellenességek tapasztalhatók üzemükben az irányítás, a munkaszervezés körül. A vállalati központ ren­delkezésére gyáregységüknek aoba kellett hagynia fontos megrendelések teljesítését, elmarad a géppark fejleszté­se, időnként mértéktelen a túlóráztatás és így tovább. A helyileg másutt fekvő vállalati központtól senki nem volt ott a megbeszélésen, a területi pártbizottság első tit­kára azonban érdemben tu­dott reagálni erre a felszóla­lásra is. Javasolta, hogy bi­zonyos kérdésekben indítson a pártbizottság vizsgálatot, a megrendelés teljesítésével kapcsolatos intézkedés jogos indokairól és a géppark fej­lesztésének terveiről viszont — miután szünetben tájéko­zódott a gazdaságpolitikai osz­tály vezetőjével — máris tájé­koztatni tudta a jelenlevő­ket »Épp ezért — tette hoz­zá — terjedjen ki a vizsgála­tunk arra is, milyen ott az üzemben a dolgozók tájékoz­tatása, s miért nem ismerik még felelős pártaktivisták sem a fontos intézkedések okait, a fejlesztési koncepció­kat.« Bizonyos, hogy ez a közel­múltban történt eset nem jellemző a helyi tájékoztatás általános állapotára. Ahol pél­dául a gyáregység és a válla­lati központ helyileg nem válik el egymástól,' inkább el­jutnak a dolgozókhoz az in­formációk. Am az ilyen esetek figyelmeztetnek, hogy a mun­kahelyi kérdésekről való rend­szeres és mélyreható tájékoz­tatás mindenütt és állandóan — a figyelem előterében kell álljon. Hiszen — sokszor el­hangzott már, de aligha is­mételhető eléeszer — a szo­cialista. demokráciának, ezen belül az üzemi, munkahelyi demokráciának alapvető és el­engedhetetlen feltétele a dolgozók megfelelő tájékozott­sága. Minden érinteti kötelessége Hogy ez így legyen, abban nagy a pártszervezet szerepe, felelőssége. Ez irányú teen­dőit — nagy vonalakban — három fő feladatban lehetne összefoglalni. Gondoskodnia kell arról, hogy minden ille­tékes gazdasági és mozgalmi vezető rendszeresen adjon tá­jékoztatást a dolgozóknak; maga is nyújtson információt a pártszervezet állásfoglalá­sairól, tevékenységéről ; segít­sen eligazodni az információk tömegében, magyarázza a tör­téntek összefüggéseit, mélyebb okait. A tapasztalatok szerint ma már az üzemekben, intézmé­nyekben, szövetkezetekben ál­talában elegendő számú fórum és forma létezik az informá­ciók továbbítására. Egy nagy­üzemi pártbizottság néhány évvel ezelőtti felmérése sze­rint a gazdasági és mozgalmi vezetésnek harmiríc-negyven eszköz áll rendelkezésére eh­hez, s az azóta eltelt időben e szám inkább növekedett, s ném csökkent. A mennyiség­gel tehát nincs baj — a helyi tájékoztatás javításának, to­vábbfejlesztésének útja sem­miképpen sem az információs csatornák számának további bővítése. A tartalmon kell elsősorban javítani, s ahol erre szükség van, a szándé­kon, a készségen. Ügy is mondhatnánk ez utóbbit, hogy a szemléleten. A tájékozottság helyenkénti za­varai ugyanis arról tanúskod­nak, hogy néhol a helyi ve­zetés lebecsüli a rendszeres tájékoztatás fontosságát, el­zárkózik az informálástól vagy »■kegyet gyakorol«, ha megte­szi. Van, ahol kényelmesség­ből tesznek így, s van hely, ahol misztifikálják a vállalati, intézményi vezetés döntéseit és az azokat motiváló ténye­zőket, gondolván, az ilyesmit nem szabad az »egyszerű dol­gozók« orrára kötni. A párt­szervezet politikai munkájá­nak fontos feladata, hogy fel­lépjen az ilyen szemlélettel szemben. 11 pártszervezet munkájáról is Tegyük mindjárt hozzá, hogy ez a kötelesség magára a pártszervezetre, annak veze­tésére is érvényes. A pártbi­zottság, a pártvezetőség irá­nyító munkájának szerves, el­választhatatlan része a párt­Felvdsárolják a terményt Klub kertbarátoknak Egyre több a kertbarát Ka­posváron. Nagyon fontos, hogy beszerezhessék a kerti mun­kához szükséges szerszámokat, anyagokat; fölösleges termé­keiket pedig felvásárolják tő­lük. Nagy Pállal, a MÉSZÖV szövetségi: titkárával ezekről a kérdésekről beszélgettünk. — Kaposváron öt szövetke­zeti kereskedelmi egység fog­lalkozik a kistermelők igé­nyeinek a kielégítésével. Ezek­nél beszerezhetik a növényvé­dő szereket, a vetőmagvakat, a műtrágyát, a mezőgazdasági szerárukat. Hasznosnak bizo­nyult, hogy a kaposszentjaka- bi gazdabolt közvetlenül a kertbarát-szövetkezés közelé­ben nyílt meg, — Milyen segítséget kapnak a családok? — A kaposvári áfész tizen­öt termelőnek huszonegy fó­liasátrat adott a primőr áruk termelésére. E sátrak alapte­rülete egyenként 80—85 négy­zetméter. Ezenkívül három pa­lántanevelővel segítik a kis­termelőket, ezt az egyik kert­barát-szakcsoport kapja meg. — Mit mutat a felvásárlás? — A szövetkezet 83 vagon mezőgazdasági terméket vásá­rolt fel tavaly, ez húszszáza­lékos növekedés az 1976. évi­hez képest. Ebből harmincki­lenc vagon a zöldség. A vá­rosi pártbizottság legutóbbi határozata kimondja, hogy a kaposvári ‘ájész szervezze meg a kertbarátok termékeinek szervezett felvásárlását. Na­gyon egyetértek ezzel, hozzá­téve: elsősorban a termelést szükséges előreiendíteni, hogy legyen mit felvásárolni. Az áfész-nek egyébként megvan­nak az elképzelései, a tervei, ha ezt igénylik a tagok. Az egyik kertbarát-szakcsoportnál már van kihelyezett felvásár- j lóhely, most tervezik még ket­tő megnyitását — Hány kertbarát van a megys zékhe yen? — Az öt kertbarát szövet­kezeti csoportban ma már mintegy hatszáz dolgozó vesz részt. A cél hármas: az önel­látás, az árutermelés, vala­mint a szabad idő hasznos, egészséges eltöltése. A városi tanács feladatai közé tartozik, hogy segítse a kertbarátmoz­galom továbbfejlődését, s elő­készítse újabb területek bér­beadását. Érdemes figyelembe venni a következő javaslatot: a város külterületein vannak még nem termelőszövetkezeti gazdálkodásban levő, kihasz­nálatlan, kisebb területek. Ezeket szintén hasznosíthat­nánk a kertbarát-szöveíkezés keretében. — Milyen tervekről adha­tunk még hírt? — Már megalakult a kert­barátok megyei szövetsége. A népfront, a szövetkezeti moz­galom, az Agroker, a növény­védő állomás támogatja a mozgalmat. Mindenki kaphat szakmai tanácsot, s hozzájut­hat a termeléshez szükséges cikkekhez. Hasznos az az el­gondolás, hogy a kaposszent- jakabi művelődési otthonban megalakul a kertbarátok klub­ja. A mozgalom fejlesztése csak a szervezett szövetkezeti keretek között lehet készsé­ges. Ehhez ki kell alakítani a szervezeti kereteket, haszno­san működtetve a belső ön- kormányzatot, tevékenységü­ket összhangba hozva az áfész választott testületéivel. Az a feladat, hogy a kertbarát- ' szakcsoportokban megalakít­sák a vezető testületeket, s azok intézzék az ügyeket, ők képviseljék a tagok érdekeit, lányi tsák a munkát. tagság és a párton kívüli dol­gozók folyamatos politikai tá­jékoztatása. Ezen belül most hadd emeljünk ki csupán egyetlen dolgot: a helyi köz­vélemény informálását a párt- szervezet és vezető testületéi­nek állásfoglalásairól, min­dennapi tevékenységéről. Sok helyen ugyanis ezt valamiféle titokzatosság ködfátolyába burkolják. Holott a pártszer­vezet tevékenységének túlnyo­mó részéről nemcsak tudomást szerezhet a szélesebb közvéle­mény, hanem hasznos, jó, sőt szükséges is tudomást szerez­nie róla. Léteznek természete­sen párttitkok, mélyeket gon­dosan meg kell őrizni, bizal­mas határozatok, melyeket ki- íecsegni fegyelmi vétség, de a pártmunka döntő többségében nem ilyen jellegű. Ezért he­lyesen járnak el azok a párt- szervezetek, amelyek ismer­tetik a munkahelyi közvéle­ménnyel saját állásfoglalásai­kat, az azokat meghatározó tényezőket, s adott esetben az állásfoglalást megelőző vitá­kat, a szóba került egyéb al­ternatívákat is. Az összefüggések magyarázása A pártszervezet tevékenysé­ge azonban nem merülhet ki abban, hogy gondoskodik a szükséges információk továb­bításáról, a dolgozókhoz való eljutásáról. Mint politikai szervnek, magyaráznia is kell az információkat, elő kell mozdítani megértésüket, he­lyes értelmezésüket, a szük­séges következtetések levoná­sát. A tájékoztatás nem füg­getlen a párt eszmei-politikai munkájától, hanem beilleszke­dik a szemlélet és a magatar­tás formálásának, a cselek­vésre való késztetésnek átfogó tevékenységébe. A tájékozta­tás ily módon a mindennapi pártmunkában szervesen kap­csolódik az agitációhoz és a propagandához. Mondani sem kell, ez nem a kedvezőtlen tények elhallgatását vagy megszépítését, a valóság képé­nek szebbre festését, lakkozá­sát jelenti (az ilyesmit az MSZMP mindig is egyértel­műen és következetesen el­utasította). hanem az esemé­nyek mögöttes rétegeinek be­mutatását, az összefüggésekbe való elhelyezését és nem utol­sósorban a mindennapi cse­lekvés számára adódó követ­keztetések levonását. Vagyis a »■mi történt«, »mi van« elmon­dásával együtt a »miért mi­lyen tényezők, miféle előzmé­nyek hatására van«, és a »mit tehetünk és mit kell tennünk« bemutatását is. Az élet ezt a leckét a párt- szervezeteknek nap nap után feladja. De — mint számos jó példa tanúsítja — a felad­vány átgondolt munkával új­ra és újra, sikeresen meg is oldható. Gyenes László A tótújfalui termelő­szövetkezet évek óta küszkö­dik, hogy megteremtse az egyensúlyt, s egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a gazda­ságos termelés érdekében. Ügy látszik, hogy eddig nem nagy sikerrel, hiszen a múlt évet éppen hogy veszteség nélkül zárták. Ez az év for­dulatot hoz a szövetkezet éle­tében, s elindulnak azon az úton, mely a kiegyensúlyozott, eredményes gazdálkodás felé vezet. A fogalmazás valami látvá­nyos változtatást ígér, a va­lóságban azonban szó sincs efféléről. Egyik napról a má­sikra nem lehet ugrásszerű változást elérni a mezőgazda­ságban. A fejlődés azonban mégis érzékelhető. — A termelés szerkezetét nem tudjuk és nem akarjuk nagymértékben megváltoz­tatni — mondja Tolnai Lajos, a termelőszövetkezet elnöke. — Elsősorban a költséggaz­dálkodásunkon kívánunk ja­vítani. Az éghajlat, a talaj minősége meghatározza ter­melésünket, a munka szerve­zése, a korszerű technológia bevezetése viszont tőlünk függ. Korábban például a barcsi keverőüzemből szerez­tük be a szükséges takar­mányt a mintegy 1200 szarvas- marha és 1800 sertés számá­ra. Most a takarmányt ma­gunk állítjuk elő, saját fel- használásra, s csak a koncent- rátumot vásároljuk hozzá. Mintegy félmillió forintot ta­karítunk meg, és számunkra ez jelentős. Az agrokémiai központ Bar­cson, a műtrágya szolgáltatá­sának új formája is nagy eredményeket hoz. Eddig va­gonokban érkezett a műtrá­gya, s akár éjjel is ki kellett rakodni, függetlenül attól, mi­kor használják fel. A hosszú tárolás — megfelelő tároló­hely híján — nagy vesztesé­geket okozott. Előfordult, hogy a műtrágyában mindösz- sze 16—18 százalék hatóanyag maradt, mire a földre juttat­hatták. Most gépkocsival hordják az agrokémiai köz­pontból. Odafelé kukoricát szállít az autó, visszafelé mű­trágyát, s azonnal a földre szórják. A veszteség csekély, s bár így némileg drágább a műtrágya, többszörösen meg­éri ez a felhasználási mód, hiszen évente mintegy 200 va­gonról van szó. A termelés szerkezetében tapasztalható változás. Kuko­ricát, cukorrépát és búzát rendszer keretében termeszte­nek, ily módon gondoskodva a szükséges korszerű gépekről és technológiáról, valamint a földnek megfelelő vetőmag­ról. Nagy reményeket fűznek a 100 hektáron termesztendő mákhoz. A tiszavasvári Alka­loida a termeltető: ingyen bo­csát rendelkezésre vetőmagot, gépsort, a gubót felvásárolja. Jó üzlet a mák, az elnök vé­leménye szerint most a leg­gazdaságosabban termelhető ipari növény. Próbaképpen egyéves szerződést kötöttek a gyárral, s ha beválik, a tsz további évekre is szerződést vállal. A meleg éghajlat, a Dráva közelsége miatt nagy terüle­ten foglalkoznak kertészettel. Tavaly nem váltak be a szá­mítások. Túl nagy területen termesztettek uborkát, a sze­zonban minden másnap szed­ni kellett, holott a munkás­kéz itt is a »legfőbb hiány­cikk«. Az idén más utat vá­lasztottak. Csökkentették az uborka területét, s helyette 10 hektáron dinnyét termesztenek a tavalyi jó tapasztalatok alapján. — A zárszámadő és terv­tárgyaló közgyűlésre nagyjá­ból már elkészültek a beszá­molók. Nehéz napok várnak ránk, hiszen a közgyűlésen ki­lenc ' napirendi pont lesz. Ki­tűztük a fejlesztés irányát, s bár egyáltalán nem lesz rö­göktől mentes az út, nekünk mégis el kell érnünk jövő ilyenkorra a pozitív mérleget Az idén tartalék nélkül indulunk, a fejlesztések pedig enélkül aligha képzelhetők el. A tartalék megtermelése lesz az egyik legfőbb feladatunk, • ez nem kis felelősséget ró ránk, a szövetkezet minden tagjára. B. A. Másfél millió forint javításokból Hét szakember dolgozik a Kaposvári Vas-műszaki és Szolgáltatóipari Szövetkezet szervizrészlegében. Nem köny- nyű teljesíteni a részleg elé állított követelményeket: szá­mos apró javítás költségéből, munkadíjából áll össze a be­vétel. A hét szakember közül hár­man foglalkoznak a háztartá­si kisgépek garanciális és azon túli javításával. A műit évben a lakosság részére több mint 1900 háztartási kisgépet javítottak meg. Sokan kértek kulcsmásolatot is: az ebből származó bevételük 56 ezer forint volt. A szervizrészleg a múlt év­ben 115 százalékra teljesítette a tervét, pedig munkájukat több tényező is kedvezőtlenül befolyásolta. Sok gondjuk volt a szükséges anyagok, alkatré­szek beszerzésével, a megfe­lelő átvételi körülmények megteremtésével. Bár erre el­készültek a tervek, s rendel­kezésre áll az átalakításhoz szükséges 150 ezer torint is. még mindig nem találtak ki­vitelezőt. Országos szinten ebben az évben arra számítanak, hogy 6—7 százalékkal nő a javítás­ra váró háztartási 'kisgépek mennyisége. Valószínűleg így le6z ez a kaposváriaknál is. Ha túlzottan megnőnének a* igények, újabb két szakember »áll rá« az ilyen gépek javí­tására. Tervük ennek megfe­lelően alakul: tavaly 1.1' mil­lió forint volt (1 millió 590 ezerre teljesítették), ebben az évben már másfél millió fo­rintra számítanak. „Feleiősséges munka ez" ÖK KEVERIK a betont, amelyből Kaposvár épül. A három hatalmas, sárga, töl­csér alakú tartály között ezüst hajú munkás adagol a kezelő­fülkében. Minden idegszálá­val a műszerfalra, az emelőre, a mixerkocsikra figyel. Fél szemével a fölötte levő üveg­kalitkában dolgozó társát lesi. Két kocsi a Béke—Füredi lakótömbhöz hordja a folyé­kony betont, egy az épülő munkásszálláshoz, a negyedik pedig a gépészeti szakközépis­kolához. Az Elga 45-ös beton­keverő egység folyamatosan táplálja az örökmozgó, min­dig duruszoló, hasas szállító alkalmatosságokat. — Szólj, légy szíves, Hoff­mann bátyádnak, jöjjön le — erősít hangján Tóth Lajos, a betonüzem vezetője, majd hoz­zám fordul: — Kevés olyan megbízható munkása van a vállalatnak, mint Hoffmann János. Még nem fordult elő, hogy késett volna, és kitűnően érti a dolgát. A Tab melletti kicsi faluból: Zicsről sokgyermekes földmű­ves családból indult. Egész életét meghatározta, hogy ami­kor fiatal feleségével össze­kerültek, semmijük sem yolt. — Azóta más a helyzet, Ta- bon a Videoton és más ipari üzemek létesültek. Ha akkor ágy lett volna, mint ma, talán el se kerülünk arról a kör­nyékről. De mert ipar sehol, illetve legközelebb Kaposvá­ron volt, hát ide jöttem, ku­bikosnak. Azután kezdték élére rakni a garast, hiszen keserves volt hétfőn hajnalban háromkor fölkelni, és elmenni hazulról. Arra vágytak, hogy egy ház­részt vehessenek. A fiatal menyecske se volt rest, beállt a kefegyárba, s hamarosan teljesült az óhaj. Nemsokára már a kislányukról is gondos­kodniuk kellett. — 1971-re sikerült fölépíte­ni a családi házunkat. Ez Volt minden vágyunk. A saját ott­hon. Ahol Éva is nyugodtan tanulhat, a feleségem is olvas­gathat, és ahol én a saját gyümölcsfáimat metszhetem, permetezhetem, na meg a ki­csi szőlőben is elbogarászha­tok. — Több mint tíz évig beto­nozott, számtalan hatalmas épület alapja őrzi a keze nyo­mát. Később elvégezte a gép­kezelői tanfolyamot, s hét éve jelenlegi maokaheljea dolgo­zik. Nehezen szokta meg, hogy reggel hattól este hatig, vagy este hattól reggel hatig dol­gozzon, s utána huszonnégy órát otthon pihenjen, de mert a gyümölcsfáival így többet tud foglalkozni, megkedvelte a gép kihasználásából adódó beosztást. — Munkába« az összhang a legfontosabb. Hiába dolgoznék én annyit, amennyi belefér, ha Mihalovics Ferenc, a tár­sam nem adagolná a kavi­csot, s ő is hiába hajtana, ha a dózerbs nem tolná neki a sóderhalmot, hiszen a gép karja nem ér tovább húsz mé­ternél. Sokk függ a gépkocsi- vezetők segítő szándékától is. Ha ők felkiabálják, hogy az ötféle közül melyik keveréket kérik, nem kell leállnom, nincsenek elveszített percek. Csak a percek megfogásává] lehet műszakonként 300 köb­métert megkeverni. Háromszáz köbméter persze csak akkor sikerül, ha az időjárás is a kedvükbe jár. Ha fagy, ha hull a hó, örülnek, ha a 200—250 köbmétert el­érik. Hoffmann János megélt negyvennyolc évet, de nyara­lásra, utazásra, igazi kikapcso­lódásra még nem fordította szabadságát. — Mindig kellett valamire spórolni. Ha fagyban veszem tu a szabadságomat, kifizetik a napjaimat úgy, mintha dol­goznék. A kislányunk minden évben megy valahova, de mi még nem jutottunk odáig. Ebben az évben a házat központi fűtéssel akarják el­látni, ezért takarékoskodnak. Ügy tervezik: lövőre végre két hetet teljes kikapcsolódásra szánnak. Hoffmann János, bár maga nem könyvforgató ember, kis-* lányának két hatalmas könyv- szekrényt roskadásig rakott könyvekkel. Élete utolsó erő­feszítésének szánja: lányát or­vosnak taníttatja. A MAGA JÖVŐJÉT tavasz­tól látja szebbnek. Akkor fel­újítják a gépét. — Feleiősséges munka az enyém, hiszen épülete válogat­ja a beton milyenségét. Ha pe- dto a gép már nem úgy mű­ködik, mint egy új, nagyon oda kell figyelni, nehogy baj legyen. Mert mindenki tudja: ha az én betonom nem jó, baj van az alappal, s a rá rakott ház sem tud megállni. Gombos Jolán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents