Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
A rádió az egészségünkért Toma tanulóknak és dolgozóknak 1976 januárjában hangzott föl először a Petőfi rádióban a jól ismert szignál, amely néhány perces tornára hívta az ország dolgozóit 1977 szeptemberétől a munkahelyi testneveléshez az iskolai jelző is járult, már a műsor címében jelezve a Magyar Rádiónak azt a — nyugodtan mondhatjuk — világszerte egyedülálló kezdeményezését, hogy a hét minden napján — szombat kivételével — a rádión keresztül segíti tanulóink és dolgozóink testedzését. — A műsor indításával az volt a célunk, hogy csökkentsük a munka során fellépő fáradtságot, segítsük a dolgozók egészségének védelmét. Ehhez járult később az OT3H és az OM jogos óhaja, hogy programunkat a tanulóifjúságra is kiterjesszük, segítséget adva ezzel testnevelőinknek. Ügy véljük, hogy a műsor betölti feladatát A gyakorlatanyag összeállításával szervezők saját anyagának összeállítását is. Tervünk, hogy a gyakorlatanyagokat lemezen vagy magnószalagon kiadjuk, tervezzük az adások szombati bevezetését is — mondta Roska Miklós, a Magyar Rádió rovatvezetője. A rádiótoma nagy népszerűségnek örvend: mintegy 40 ezren vesznek részt ebben az országos, közös testedzésben. Fotóriporterünk egy-egy helyszínről hozott »igazolást«. A főváros gimnáziumai előszeretettel használják fel az adás összeállításait, nemcsak a műsor ideje alatt, hanem magnóról bejátszva a tanítás más időszakában is. A budapesti Steinmetz kapitány gimnázium diákjai az iskoia udvarán (1. számú kép). Nagy segítség a rádió adása az iskolába menő gyerekek előkészítésében is: a Pálfy György utcai óvodában rendszeresen végeznek tomagyakorlatokat a 'gyerekek <2. számú kép), Molnár Zoltán Marira kacsintott közben, a nászasszonyára, mintegy jelezve neki, hogy előbbi megbeszélésük eredményét még ezután fogja közölni férjével. Hogyne számítana; talán nyolcvanezret! Mert arról a Tibor szüleinek nem kell tudniuk, hogy az ő nyolcvanezerjük majd egy belső családi összedohásnak iesz az eredménye. Laci, a bort osztogatva, szerényen megjegyezte: — Különben is a tizenhárom szerencsét is hozhat. A tudomány mai állása szerint ez most már egészen másképpen van. Te nem így látod, Tibor? — Kérlek, ami a legújabb kémiai kutatásokat illeti... — igyekezett szellemes lenni — kétségkívül... — Szóval akkor csak igyunk nyugodtan az ifjú párra! — emelte poharát Lajos 'oá isi. — Mi mindenesetre sok boldogságot kívánunk nekik! A többi már az ő dolguk. Először is a fiataloknak kellett egymással koccintaniok; szemérmes, szűzies csókot is váltottak. Majd Lajos bácsi koccintott velük, le is guggolt, hogy megcsókolhassa mind a kettőt; szemmel láthatóan meg volt illetőd ve, s hogy ezt valamennyire leplezze, talpig felhajtotta a poharát, és pajkos mosolyra fordítva még gyöngéden hozzáfűzte: — Adjon isten türelmet, hogy még baj nélkül húzzátok ki esküvőig azt a kis időt! Ezt nem nagyon értették, de mégis leginkább amolyan öreges huncutkodásnak fogták fel, s mindenki igyekezett Katihoz és Tiborhoz férkőzni, hogy koccinthasson velük, megölelgesse őket, s végre, a szertartást ezzel letudva, nekiláthasson a közben már kirakott, s csiklandő illatú birkapaprikásnak. Ami különben felséges volt Ezt a legkonokabb városi birkaelleneseknek is el kellett ismerniük. Ferenc, apai minőségében is, elragadtatással nyilatkozott: — Lajoskám, az újonnan szerzett rokonságból egyelőre te látszol a leghasznosabbnak! • • • Gitta — felhasználva a legközelebbi alkalmat amikor Tibor a borfogyasztás hatására kimászott a helyéről, hogy elvonuljon az épület mögötti bokrosba — közelebb húzódott Katihoz, hogy Gusztihoz szólhasson. — Szóval azt akarom mondani ... — Várj egy kicsit Anyu! — szólt Kati, és kitornászta magát közülük. Elment Tibor után. — Tudod, a Tibor szülei azt szeretnék, ha összedobnánk Naponként 190 kilogramm oxigén Még több zöldet! Jó múltkorában olvastam egy Brazíliáról szóló könyvben: lia az Amazonasból egy hatalmas beltengert csinálnának. elpusztulnának az ottani, mérhetetlen nagyságú őserdők. Enne!, pedig az is következménye lehet, hogy felborul a föld oxigénháztartása. A példa természetesen végletes, s főleg: Amazónia messze e~i« Kaposvártól. Ami miatt megemlítettük: a fák, pontosabban a zöld területek és a város kapcsolata. Lassú az ütem Kaposvár zöldövezeti terve 1973-ban készült el, az Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodájának munkájaként. Somogy területének 25 százalékát erdő borítja. Érvényes ez a Kaposvár környékére *s: nagy erdőcégek húzódnak erre, szép környezetet biztosítva a városnak. Csakhogy ez nem elegendő. Ennek igazolásául elég a zöldövezet többféle szerepét felhozni. Túl az esztétikai jelentőségen, feladata a por és a bűz megkötése, a szelek megfékezése, a megfelelő mikro- és mezoklíma biztosítása, a páratartalom egyensúlyban tartása, a zajszint csökkentése. Mindezek érdekében kellett a zöldövezet tervét elkészíteni. S itt már jelentkeztek a nehézségek. A hatalmas térkép Kaposvárt és a környezetébe tartozó községeket jelöli meg. Harmincöt »objektumot« érintenek a íatelepítéssi munkák. Mit mond erről dr. Szántó Gábor, a MÉM Kaposvári Állami Brdőrendezőségének igazgatója? — A terv szerint összesen 911 hektáron kell a város környezetében létrehozni a zöldövezetet Lassan ötéves lesz alatta a dátum. Eddig 89 hektárral készültünk eL Nagyon lassú az ütem, s ennek oka: a fásításra kijelölt területek egy része még mindig más célra szolgál — például a Szokoia-benek is —, ugyanakkor tulajdonjogi problémák is hátráltatják a zöldövezet kialakítását 'A fű nem pótolja a fát Ez a munka lényegében településtervezési feladat. Hiszen többek között az is célja a zöldövezetnek, hogy elválassza egymástól a lakó- es ipartelepeket, körbevegye « szakosított állattartó telepeket Vagyis előre kell tudni: hol milyen gazdasági munka folyik majd, hova kell erdő- sávot, fasort telepíteni. A különböző ártalmaik elleni védekezésben a zöldövezet csak segédeszköz. Igaz, nagyon hatásos lehet. Csak példaként: egy átlag hetvenéves lucfenyőből álló erdő hektáronként és naponta 190 kilogramm oxigént termel. Pontos adatok vannak arról is, hogy egy-egy facsoport, erdő mennyi port képes lekötni. Arra pedig előírás van az országos építési szabályzatban, hogy a különböző településeken milyennek kell lennie a zöldterület és a lakosok arányának. Horváth Ferenc megyei természetvédelmi felügyelő szerint »ötven négyzetméter jusson egy személynek«. Ebben természetesen minden benne van: a kül- és a belterület egyaránt Csakhogy míg a kertészek a füvesített részt is zöldterületnek nevezi o., az erdészek csak a fával telepítettre mondják ezt Any- hyi bizonyos, hogy a fű nem pótolhatja a fát Nem véletlen, hogy Somogyból meglehetősen sok mezei juhart exportálunk nyugati országokba Ennek a fafajtának a szőrös hajtásai, levelei nagyon sok port megfognak, s ezt a következő eső egyszerűen lemossa a fáról. Készült Magyarországon egy fölmérés, az alföldi 4. számú főútvonal mentén. A fákkal kísért útszakaszokon lényegesen kisebb volt a levegő ólomszennyezettsége, mint másutt. Kiemelt feladat Térjünk vissza Kaposvárra. A zöldövezeti terv szerint — 10 éven belül — a külterületen 204, a belterületen 264 hektár vár fásításra. A legnagyobb területet eddig a Dese- da völgyében fásították: ösz- szesen 43 hektáron került földbe a fa Ezzel szeretnék a környéken levő üzemek zaját, szennyezését esfükfacntenj. Bt- készüit egy kisebb terület Juta mellett is, és a textíksűvek környékén háromhektáros területet fásítottak. Készen van a zaramyi sertéstelep védőfásítása. A szakosított állattartó telepek elszigetelése fákkal az V. ötéves tervidőszakiban kiemelt feladat A TöröCskei-tó környékén nyolc hektáron fá- sítotfcak, de ebből négy hektárt újból be kell ültetni. Kaposszerdahely mellett a termelőszövetkezet fásított. Végül készen van a gyertyá- nosi parkerdőbe tervezett telepítés is, három hektáron. A terv nem jelöli meg a költségeket. Annyi bizonyos, hogy egy Kaposvár nagyságú város zöldövezettel védése — még abban az esetben is, ha sok a környéken az erdő —, illetve a belterületeik parkosítása nem olcsó dolog. A fásítást célcsoportos állami beruházásban valósítják meg, vagyis a pénzt a MÉM biztosítja. A Kaposvári Állami Rendezőség 1977-ben félmillió forinttal támogatta a városgazdálkodási vállalat ilyen tevékenységét, s ezt az összeget ebben az évben is a rendelkezésre bocsátják. Mészáros Attila Szárnyas bajnokod A leggyorsabb 90 kilométeres sebességgel jött — Percenként több mint 1500 métert tett meg a leggyorsabb galambom. Persze ez kiemelkedő teljesítmény. Általában 70 kilométeres óránkénti sebességgel repülnek. Szekeres Ferenc bemutatja a kaposvári családi ház kertjének végében épült galambház sztárjait. — Ez a 425-ös. Kétezer lett egyesületi első, 10 ezer díj- kilométert repült. Ez meg az 1449-es, tavaly ötször hozott külföldről díjat. A nagy versenyeken általában kétévesnél idősebb galambok repülnék. Néhány éves versenyzés után azután »visszavonulnak« és a tenyésztésbe kerülnek. A galambok télen pihennek. Naphosszat a fehérre meszelt galambházban kuksolnak, csak reggelente szállnak egy kört a város felett. Aztán várják a tavaszt. Szigovalahogy egy öröklakást a fiataloknak. Még nem mondtam nekik semmi konkrétat; Barnával még nem is beszéltem. Először azt szeretném megtudni, hogy mi a te véleményed; mégis te vagy az apja... Guszti, akinek apai minőségében mindig ünnepélyessé vált az arca (érdekes, gondolta erről Gitta, akár a Barnáé), most is anélkül, hogy abbahagyta volna a barátja készítette fejedelmi birka fogyasztását, felöltötte ezt az ünnepélyes apai — sőt: atyai — arcát, és evés közben megköszörülte a torkát. Gitta rászólt. — Gondolkozz nyugodtan, én várok türelmesen...! — Nincs min gondolkozni — jelentette ki Guszti a tőle megszokott apai korrektséggel —, tudod, hogy nem áll otthon élére rakva a pénzem, de amennyit te fogsz adni, annyit majd én is előteremtek ég alól, föld alól. — Ezt vártam tőled, Gusztikéin ... — rebegte Gitta meghatottan —, de engedd meg, hogy ilyen öröklakásra befizetni... lehet vagy kétszázezer ... annak ha csak a felét is kell vállalnunk... és ha mondjuk rád jutna a felének a fele... — Ha kölcsönöket kell fölvennem, ha akármennyi adósságot kell is csinálnom... Mennyit ihatott ez a Guszti, ha már ilyen hős? Gitta a szemben ülő Klárira vetett egy óvatos pillantást; nyilván már nagyon eszi a fene .,. Nagyon nem szereti, ha ő Gusztival akár csak két szót is vált Akár Barna. Ezeket kellene egyszer egymással összeházasítani. Megkérdezte: — És Klári? Mit szól ehhez Klári? — Semmit, nem szólhat. Be ő nem is olyan... Ű megérti... Ebben Gitta némileg kételkedett De a dolgoknak ezt a vonatkozását ő aztán igazán nem akarta túlságosan bolygatni. Óvatosan kezdett a helyére visszahúzódni. De hol vannak ezek a gyerekek? XXIV. A’gyerekek a ház mögött, éppen a sarkon botlottak egymásba, mielőtt Tibor kilépett volna oda, ahol már megláthatják. Kati minden tétovázás nélkül, mint a párduc, vetette magát vőlegénye karjába, s már át is karolta a nyakát, és már harapta is a száját. Tibor nem volt felkészülve, türelmetlen menyasszonya támadására, s megtántorodott, majdnem el is esett. Különben is, őbenne igazán nem volt ekkora türelmetlenség. Mégis megadóan vonta keblére szeretett menyasszonyát. — Ni, csókolóznak! — riadt fel Klári, gyermekeinek felfedező rikoltásaira. — Csókolóznak, csókolóznak! — ugrálták körül őket az indiánok. Természetesen mindenki felfigyelt. Nevettek; megértőén, együttérzéssel. Látni nem láttak oda a csónakház sarkától. Klári fölemelkedett ültéből, kezében a nehezen fogyó paprikással : (Folytatjuk.) rúan különválasztva a nemek, mert a versenyzőknek pihenniük kell, semmi nem vonhatja el a »figyelmüket«. Majd tavasszal választanak párt, költhetnek is egyszer a ver- senyidőszak előtt, de amikor megkezdődik a röptetés, ugyancsak becsapják őket. Szekeres Ferenc elveszd a fészekből a tojásokat, gipsztojásokat tesz oda helyettük, azután a galamb csak ül a gipszen, és lesheti, hogy mikor bújnak ki a fiókák. — Hímek, tojók egyaránt versenyeznek. A pár nélküli tojók jobb versenyzők, azok a hímek viszont, amelyekre otthon a párjuk vár, sokkal gyorsabbak, jobban igyekszenek haza. A versenyek általában május közepén kezdődnek. Az edzések egy hónappal korábban. 20—50—80, majd 170 •kilométeresek az edzóutak. Ilyenkor már kiderül, melyik galamb van a legjobb formában, az indul a versenyeken. A leghosszabb út 800 kilométeres. A versenyben részt vevő összes galambnak csupán a 20 százalékát helyezik. Ezt úgy mondják a galambászok: ennyi repült díjra. A galambtulajdonosok otthon beállítják, felhúzzák a versenyórákat. Indításkor az órákat leplombálják, azután már nem kell mást tenni, mint kiülni a galambház elé és várni. Amikor a galamb megérkezik, a tenyésztő leszedi lábáról az induláskor ráhelyezett gumigyűrűt, az órába teszi, és az óra blokkol. Csalni nem lehet. A lezárt gép pontos. Persze, nem jön meg minden galamb, néhány eltűnik a hosszú út alatt. — Tavaly öt galambom veszett el. A »rutinos versenyzők« mindig megjönnek, esetleg néhány fiatal nem bírja az utat. Volt olyan versenyünk, amikor jégviharban, rossz időjárási viszonyok között jöttek a madarak. Ez a hím — mutat az egyik kék postára — három nap alatt ért haza. Hiányzott a farka meg a fél szárnya. Biztosan elkapta valami, amikor leszállt pihenni. Itthon rendbe jött, egy kicsit pihentettem, és a következő versenyen egyéni első lett. A lakás oklevelekkel téli. Szekeres Ferenc régi galambász. — Az egyesületet édesapám alapította 1950 őszén. Én is azóta vagyok a tagja. Először röpgalambokat tartottam, majd 1958 óta versenypostákat. Az indulás nehéz volt. Az első igazi sikert 1964-ben értem el, amikor a 3 hónapos galambjaim 400 kilométeres távon kitűnő eredményt értek eL Aztán 1967-ben egy galambom országos rövidtávú bajnok lett, 1973 óta pedig egyre-másra nyerem az egyesületi csapatbajnokságokat, egyéni versenyeket. Jelenleg 45 galambot tartók, nyárra megkétszereződik a számuk. Általában kilenc külföldi versenyen veszünk részt évente. Az egyesület 22 tagja kitűnő versenypartner. Sajnos, kevesen vannak fiatalok, pedig az egyesület támogatja őket, galambokat is kapnak az induláshoz. A feleségek általában nem berzenkednek a postagalam- bok miatt. — Ez olyan hobby, amely házhoz köti az embert. Naponta kell takarítani a galambházat, etetni, röptetni a madarakat. Ha meg verseny van, akkor kiülök a galambház elé, és várom, mikor jönnek a posták. A verseny után gyorsan újra formába kell hozni őket öt-hat féle magból áll a szénhidrátdús takarmánykeverékük, és bőven kapnak szőlőcukros vizet A posták a leggyorsabb galambok. Nincs akkora távolság, ahonnan haza ne találnának. Régebben üzenetet hordtak, ma versenyeznek. Persze a versenyzés már a végeredmény. A tenyésztés a legnehezebb, hiszen ennek során derül ki, mennyit ért a madarakhoz a tenyésztő, milyen versenyzői lesznek. A genetikai, a tenyésztési ismeretek elengedhetetlenek. Ezek nélkül nem lesznek jó versenyzői a galambásznak. Itt nem a szépség a fontos. Ezek a madarak egy szépségkiállításon a sor végén kullognának, amikor azonban repülni kell, verhetetlenek. Levelet ugyan már ritkán visznek, de azért volt rá eset. — Amikor a feleségemnek udvaroltam, megpróbáltam megszerettetni vele a galambokat, és megajándékoztam néhány postával. Volt egy tarka madár, amelyik hozzá és hozzám is beszokott. Ezzel néha üzentünk egymásnak. Az asszony megszerette a galambokat, és most már van rá eset, hogy ha a férj nem ér rá, ő várja a versenyzőket, ő kezeli az órát.. Szekeres Ferenc hosszú időn át volt az egyesület a versenybizottság elnöke. Az adminisztráció miatt kevesebb idő jutott a galambokra, így inkább a galambokat választotta. És nem bánta meg. Két és fél hónapos galambjai már rövid távú versenyeken szerepelnek, kiválóan. Az öregek pedig verhetetlenek. Ebben a kis fehérre meszelt galambházban »Iáknak« az egyesület leggyorsabb postái. I>áa Tibor
