Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

OKTATÁSPOLITIKA SOMOGYBÁN Tudományos világnézetünk a nevelés középpontjában Tegnapi beszámolónk után azzal kezdhetjük a sorozat be­fejező részét, hogy a megyei pártbizottság a továbbiakban méltatta a pártszervek• és szervezetek tevékenységét az oktatáspolitikai határozat végrehajtásában. Tapasztalata szerint javult a plrtirányítás hatékonysága Somogybán, erő­södött a vezetés elvi-politikai jellege. De volt példa az álla­mi szervek felelősségének átvállalására, a pártellenőrzés elmulasztására is. Ezek után érdemes lesz szemügyre ven­ni: milyen főbb feladatokra irányította a figyelmet a tes­tület. IRÁNYÍTÁS Az oktatásügy állami irá­nyítása sokat fejlődött. A me­gyei tanács gondot fordított az állami és társadalmi erők összefogására, a közoktatás fejlesztésére. S bár a testületi üléseken rendszeresen foglal­koztak oktatáspolitikai kérdé­sekkel, ez az ágazat mégis je­lentőségénél kisebb szerepet kapott a tanácsi munkában. Nem volt véletlen, hogy a megyei pártbizottság ülésén így hangzott el néhány kér­dés a szóbeli kiegészítés kap­csán: »Lehetne-e fokozni pél­dául a nem kulturális terüle­ten működő pártszervezetek felelősségét? Elég figyelmet fordítottak-e a tantestületekre, a pedagógusokra? Kihasznál­tuk-e a lehetőségeket, melyek az energiák felszabadítását, a még tartalmasabb oktató-ne­velő munkát segíthetik elő? Megküzdötlünk-e azért, hogy a társadalom első években fel­lángoló tenni akarása és se- gíiökészsége ne lohadjon le? Hogy az üzemek és az isko­lák együttműködése minde­nütt kialakuljon, és egyre erősebb legyen? Vajon az ál­lami irányítás, a tanügyigaz­gatás gyengeségei nem járu1- tak-e hozzá az ellentmondá­sok újratermelődéséhez?« S a végkövetkeztetés : »E kérdé­sek kritikus és valósághű megválaszolása, nyomában a helyes gyakorlat, előrehaladá­sunk kulcsa.« JOGOS BÍRÁLAT Előfordult — állapította meg a jelentés —, hogy informá­cióhiány gyengítette a tanácsi testületi határozatok haté­konyságát. Többször csak kés­ve ismerték föl az ellentmon­dásokat, s azokat is különbö­zőképpen ítélték meg. Emiatt a feloldásukra hozott intéz- kezdések csak a pillanatnyi igényeket elégítették ki. A helyi tanácsok többsége jól élt a megnövekedett önálló­sággal; az iskolákkal való kapcsolatuk is javarészt jól alakult. Az ellenőrzés mód­szerében azonban még nem nőttek fel a követelmények­hez, s ez több helyen összeüt­közésekre adott okot. k Fokozatosan kialakult a művelonési osztályok személyi állománya. Az irányítás azon­ban továbbra sem tudott sta­bilizálódni, s ez a kádermun­ka gyengeségeire utal. Nem volt folyamatosság a megyei művelődésügyi osztály vezeté­sében sem, így a célravezető munkamegosztás kialakítása is elmaradt a járási hivatalok, a városi tanácsok illetékes osztályaival. A megyei párt- bizottság ezek után megálla­pította: az irányító munkában sok még az adminisztrációs. bürokratikus vonás, s emiatt kevesebb energia jut a tar­talmi munka irányítására. Fi­gyelmeztető jelenség az is, hogy az általános- és a szak- felügyelet túlterhelt. Élet- és munkakörülményeik, anyagi, társadalmi megbecsülésük sin­csenek arányban a tőlük vár­ható teljesítménnyel. NINCS ÚJ HATÁROZAT kedéseknek is ezt a célt kell szolgálniuk. A gyermeklét­szám gyors ütemű növekedése — különösen Kaposváron és a megye többi városában — na­gyobb feladatokat ró az ille­tékesekre. Politikai kérdésnek kell tekinteni, hogy a jelen­leginél rosszabb körülmények semmiképp se alakuljanak ki. A testület megerősítette: a középfokú oktatásban tovább­ra is a szakmunkásképzés, ptDTUCTETÉF színvonalának emelésére (tellifWlltulH fordítani a fő figyelmet. A cél nem kétséges: a szakmunkás­igény jobb kielégítéséről van szó. Ezért a szakmunkás-ké­pesítést is adó szakközépisko­lai oktatást szintén fejlesz­teni kell. A termelőmunkára felkészítő szakközépiskolák oktatási-nevelési körülmé­nyeinek tökéletesítése fontos feladat. El 'kell érni továbbá, hogy az V. ötéves terv okta­tási beruházásai tervszerűen, jobb előkészítéssel, megfelelő ütemben és a népgazdasági számítások szerint valósulja­nak meg. Érthető, hogy to­vábbra is támaszkodni kell a társadalom összefogására és segítőkészségére. És természe­tesen nem szabad megfeled­kezni arról, hogy időben hoz­zá kell kezdeni a VI. ötéves terv kidolgozásához. A megyei pártbizottság az elemzés ismeretében nem ho­zott új határozatot. Az 1972 november 9-én született fel­adatterv továbbra is érvényes. Mégis szükségesnek tartotta, hogy a megváltozott körül­mények és az oktatáspolitikai határozat következetesebb végrehajtásának igénye miatt felhívja a figyelmet a legfon­tosabb feladatokra. Ezek között is első helyre került a tankötelezettségi tör­vény betartása és betartatása. Az általános iskolák között, még fellelhető különbsége­ket, egyenlőtlenségeket fokoza­tosan, de az eddiginél gyor­sabb ütemben kell csökken­teni. A fejlesztési elképzelé­seknek és a szervezeti intéz­NEVELÔMUNKA A megyei pártbizottság új­ra megfogalmazta: el kell ér­ni, hogy nevelőmunkánk kö­zéppontjában a munkásosztály világnézetének közvetítése, a tanulóifjúság tudományos vi­lágszemléletének megalapozá­sa álljon. Alapvető követel­mény: a világnézeti nevelés nem lehet egy a sok nevelési cél közül, hanem álapja, meg­határozója az iskolai nevelő- munkának.. A testület a mun­kára nevelés kapcsán kitért arra is, hogy foglalkozzunk többet a munka történeti fej lődésével, a szellemi és a fi­zikai munka kapcsolatának alakulásával. Ismertessük meg az, értékalkotó fizikai munka társadalmi szerepét, és nevel­jünk annak megbecsülésére. Nagyobb gondot kell fordíta­ni a tanulók fizikai munká­jának megszervezésére, s arra, hogy a társadalmi munkák ne szakadjanak el az iskola fel­adataitól. A jelentés és a vita termé­szetesen kitért a szocialista hazafiságra és nemzetköziség­re nevelés értelmi-érzálmi fel­adataira; korunk forradalmi- ságának értelmezésére, a ha- zafiság és a tettek összhang­jának megteremtésére; a sportra, az egészséges ifjúság nevelésére is, amelyet nem­zeti ügyünknek tekintünk. A megyei vezető testület végül a párt- és állami irá­nyítás tökéletesítésére hívta föl a figyelmet. A tantestületi légkör javítása, a pedagógusok közérzetének jobbítása épp­úgy feladat, mint a közhangu­latot rontó okok megszünte­tése, a tanítók, tanárok szak- mai-ideológiai-politikai felké­szítése ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a megnöveke­dett követelményeknek. Szó esett arról is, hogy fo­kozni kell a pártszervezetek­ben a művelődési munka te­kintélyét. A határozatok vég­rehajtása minden pártszerve­zet kötelessége. A közoktatás­ban elsősorban a nevelőmun­kát kell segíteniük és ellen­őrizniük. A megyei tanács — és szakigazgatási szerve ■— szamara viszont azt írta elő a megyei pártbizottság a munka minden oldalú megjavításán kívül, hogy valósítsa meg az oktatásügy és a gazdasági te­rületek együttes, összehangolt fejlesztését. Az elmondottak alapján nem lehet kétséges a fő feladat az idén és a 'kij; vetkező években: minden szin­ten és minden területen az oktató-nevelő munka tartalmi irányításának kell előtérbe kerülnie. Marcaliban és Siófokon Daaepi nkásirgyílések Eredményes évről adhatnak számot a Kovács József egy­ség munkásőrei Marcaliban, a tegnap tartott ünnepi állo- mánygyűlésükön. Az elnök­ségben helyet foglalt Böhm József, a megyei tanács elnö­ke, a megyei párt-vb tagja, Vass Gyula, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese. Ott volt Eredics Károly, a já­rási pártbizottság titkára, s a tanács, a társadalmi és tö­megszervezetek, az üzemek, intézmények és a fegyveres testületek képviselői. Meghív­tak az ünnepségre több mun- kásőrfeleséget, köztük Holcz.er Ferencnét, akinek a férje ve­zeti azt a híradó rajt, amelyik negyedszer érdemelte ki a me­gye legjobb híradó alegysége kitüntetést. Keresztes József parancsnok számolt be a múlt évi mun­káról, ismertette az idei fel­adatokat, majd kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át. Ki­váló parancsnok kitüntetést négyen, kiválómunkásőr-jel- vényt pedig kilencen kaptak. A 10, 15, 20 évi munkásőri te­vékenység után járó Szolgála­ti Érdemérmet negyvenegyen vették át. Köszöntötte az egységet Csala József, a városi pártbi­zottság első titkára, a végre­hajtó bizottság elismerését tol­mácsolva a tavalyi munkáért. Arra kérte a munkásőröket: folytassák tovább a versenyt a testületben és munkahelyü­kön is. Segítsenek kommunis­tává nevelni a testületbe ke­rülő pártonkívülieket, s a jö­vőben is olyan eredményesen vegyenek részt a várost gazda­gító társadalmi munkában, mint eddig tették. Az egységgyűlésen ünnepé­lyesen elbúcsúztatták a lesze­relő, tartalék állományba vo­nuló, s köszöntötték az esküt tevő munkásőröket. Magyar Lajos adta át a fegyvert Pete Károly fiatal munkásőrnek. Siófokon a József Attila egység szintén tegnap rendez­te a számvetést jelentő és a feladatokat meghatározó egy­séggyűlését. Részt vett az ün­nepségen Tettinger István, az MSZMP KB munkatársa, dr. Kiss József, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, Ba­lassa Béla, a járási, Tóth Já­nos a városi pártbizottság el­ső titkára. Ott voltak a csa­patzászlót adományozó Kő­olajvezeték-építő Vállalat, a társadalmi és tömegszerveze­tek, a tanács, a fegyveres tes­tületek és a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szoyjet csapatok képviselői. Varjú Márton parancsnok számolt be a múlt évi kikép­zési eredményekről, a mun­kásőrség megalakulásának 20. és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 00. évforduló­jára indított verseny eredmé­nyeiről, majd kitüntetéseket nyújtott át. Négyen kiváló pa­rancsnok, tízen kiváló mun­kásőr kitüntetést kaptak, 51 munkásőr vette át, 10, 15, 20 évi tevékenysége elismeréséül a Szolgálati Érdemérmet. A ]e- szerelők, a tartalék állomány­ba vonulók ünnepélyes bú­csúztatása után Gombor Ist­ván adta át a fegyverét az es­küt tett munkásőrök képvise­letében Antal Andrásnak. Köszöntötte a munkásőröket Tóth János, a városi pártbi- bizottság első titkára. Arra kérte őket, hogy a jövőben dolgozzanak hasonló példa­adással, mint tavaly és az el­múlt évek során. Mindkét ünnepi állomány­gyűlésről azzal a fogadalom­mal távoztak a munkásőrök: tovább folytatják a tavaly kezdett versenyt, erősítve egy­ségeik erkölcsi-politikai álla­potát. Ugyanakkor példát mu­tatnak gazdasági feladataik végrehajtásában, a közéleti, társadalmi tevékenységben. E héten kezdődtek meg a városrészek fórumai a me­gyeszékhelyen. A Hazafias ivepfront városi bizottságának és a városi tanácsnak az együt­tes kezdeményezése már a nyitánykor sikert aratott, pe­dig a részvétel szempontjából legnehezebb területen, a Ka- linyin városrészben várták az ott lakókat a tanácstagok be­számolójára. A tájékoztatást a kiállított makettek, tervek, vázlatok is segítették. A fórumon részt vevő több mint kétszáz em­ber a gyűlés előtt és után is alaposan megnézte, hogyan és mint fejlődik a város, milyen lesz a Domus A ruház, melynek az építését most kezdik a vá­rosrész kapujában. A kiállítá­son kívül bevált az a mód­szer is, hogy a fórumon ott levő hét tanácstagból egy szá­molt be a munkájáról, majd pedig a városi tanács elnöke adott általános tájékoztatást Kaposvár fejlődéséről, az idei tervekről. Általános tapasztalat, hogy a lakosság mindig szóvá teszi a szolgáltatás, a kereskede­lem kisebb-nagyobb hibáit. A tanácstagok beszámolójára meghívott vállalati igazgatók most személyesen válaszoltak a fűtéssel, a szemétgyűjtéssel kapcsolatos panaszokra. . Több olyan javaslat is elhangzott, amelynek megvalósítását ala­posabban meg kell gondolni. Még tizenhét városrészi fóru­mot rendeznek március köze­péig. A sikeres első gyűlés tapasztalatait ott is felhasz­nálják. _ A pártélet fontos eseménye, hogy az alapszervezetek tag­sága mérlegre teszi egy év munkáját, s meghatározza a feladatokat. A vezetőségek beszámolója minden fontos témát elemzően tárgyal, s a tagok véleménye szerint is hűen tükrözi a kommunista együttes tevé­kenységét. Mindössze néhány helyen kifogásolták, hogy nem foglalkoztak kielégítően min­dennel. A színvonalas szám­vetéseknek köszönhető, hogy sokan szót kérnek a taggyűlé­seken, s elmondják vélemé­nyüket. Mindenhol visszatérnek a tagkönyvcsere előtti beszélge­tésekre. Az ott elhangzottak szellemében elemzik a párt­megbízatások helyzetét, a pártcsoportok munkáját. Az utóbbi különösen középpontba került akkor és most is. A Nagyatádi Cérnagyárban, a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű Vállalatnál is vissza­tértek például arra, hogy mi valósult meg a pártcsoport­munka javítását szolgáló ja­vaslatokból. A kritikai légkör erősödése jellemzi a mostani beszámoló taggyűléseket, még .olyan helyeken is, mint pél­dául a kányái tsz-alapszerve- zst. A közművelődés, a közokta­tás, a pártpropaganda kérdé­sein kívül alaposan megvitat­ják a gazdasági tennivalókat. A kommunista vezetők pél­dául — az új feladatok isme­retében — hasznos kiegészíté­seket javasoltak a feladatter­vek elfogadása előtt Az idei tervek megvitatása az egyik feladata a bizalmi testületek és a szakszervezeti tanácsok együttes üléseinek is. Nagy figyelem kíséri az üze­mi demokrácia e fontos válla­lati fórumait megyénkben. Ez érthető iáj hiszen az új rend­szer a somogyi dolgozók ötven százalékát érinti. A Patyolat Vállalatnál e héten megtar­tott együttes tanácskozásom is kiemelték, milyen szerepe van a döntésben az előzetes »-köz­vélemény-kutatásnak-«. E tanácskozásokon az idei tervet vitatják meg és véle­ményezik, s ott foglalnak ál­lást és döntenek az 1978. évi bérfejlesztés elveiről, a szo­ciális tervfejezet kialakításá­ról, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosí­tásáról. Az utóbbi időben egy­re nagyobb tekintélyt vívnak ki a szakszervezeti bizalmiak, mindjobban alapoznak a vé­leményükre. A bizalmi testü­let és a szakszervezeti tanács együttes megbeszélése a fe­lelősségüket is növeli. A MEDOSZ megyei bizott­sága a termelőszövetkezetek­ben megalakult szakszervezeti bizottságok eddigi tevékenysé­géről tárgyalt a héten. Az alapszervezetek többsége be­tölti hivatását a szövetkezet­ben, egy részük azonban nem kapja meg az elvárható tá­mogatást a tsz vezetőségétől. A megyei bizottság úgy hatá­rozott, hogy a jövőben sok­kal rendszeresebb helyszíni segítséget nyújt a tsz-beli alapszervezeteknek. Lajos Gén Rekonstrukció után A megfizethetetlen csend A Kuris terítőgépet kétmil­lió forintért vásárolták, s mi­után a német szerelők végle­gesen elhelyezték, májusban kezdődött vele az ismerkedés. — Nem volt nehéz megta­nulni a kezelését — mondja Dobos Andrásné. Az automata mellé négy ember kell ahhoz a munká­hoz, amelyet korábban tíz-ti- zenkét ember végzett. Jóval könnyebb lett a végek kezelé­se, hajtogatása is: nem kell cipekedni, s az asztal mentén kilométereket gyalogolni. Do- bosnériak sem fáj mostanában a lába. Már csak emlékezik a régi módira: — Egész nap futott az ember a gép mellett, és nem csinált annyit, mint most. A Kaposvári Ruhagyár re­konstrukcióját 1974. augusztus 12-én kezdték meg, és egyéves csúszással, 1977. december 31- én fejezték be. 23 millió fo­rintot építésre, 90 milliót pe­dig gépekre költöttek. Amíg három nő a selyme­ket hajtogatja a több méter hosszú asztalán, az asztal vé­gében a légpárnás szabászgép­pel arasznyi magasra halmo­zott anyagokat, mint a vajat szeleteli Szende István. — Könnyebb az anyag mdz- gatása a légpárnán, mint a hagyományos rendszerű sza­bászgépen — mondja. — A gép fordula*«záma az anyag­hoz viszonyítva állítható, hi­szen ha műszálas vagy orkán anyagot vágunk magas fordu­latszámmal, megég, összeol­vad, zsugorodik. Ennek a sza­bászgépnek van mágneses szikrafogója, szalagfogója, te­hát mindenfajta balesetve­szély kizárt. — Hogyan barátkozott meg az új géppel? — A jó módot könnyű meg­szokni .., A Kaposvári Ruhagyár egy másik termében sima vonalú gép mellett négy fiatal lány szorgoskodik. A műszerfal előtt a csoportvezetőjük. Kiss Zsuzsa betanított munkás: — Először megilletődve kö­zeledtem hozzá, de a fiatalok­hoz közel áll a fejlett tech­nika, hamar belejöttünk. Korábban cso­magoló vol­tam, de nem mennék vissza. Állva rakos­gatják az örök­mozgó meleg szalagra az anyagokat, rá­illesztik a be­tétrészeket, s egy társuk a túloldalon le­szedi az össze­ragasztott da­rabokat. Most éppen a kék lánykabátok elejét látják el betétvászonnal a folyama­tos síkragasztó gép segítségé­vel. Két ilyet vásárolt a válla­lat: egy 1000 és egy 1400 mil­liméter szélességűt. A lányok egy műszak alatt 1000 kabátot látnak el ily módon belső, me­revítő vászonnal. Ez 30 szá­zalékkal nagyobb termelé­kenységet jelent a korábbinál. Nem is hinné az ember, mi- lye.i fontos része egy ruhának kabátnak a szegőszalag. Nem­régiben nagy gond volt: be­szerzőik hol kaptak, hol nem. hol megfelelt a méret, hol mérgelődtek miatta. Ezen vál­toztatott a Rimoldi ferdepánt- vágó gépcsoport, olyannyira, hogy már bérmunkát is vállal­nak. Radó Istvánné műhimző- vel, a gépcsoport egyik keze­lőjével beszélgettünk. — Hogyan kerül automaták­hoz egy műhimző? — Nincs olyan sok hímez- nivalónk. különösen most, hogy befejeztük a hímzett lánykabátkák gyártását. Az­után pedig ilven finom géphez legalább annyi türelem kell. mint a hímzőfonalhoz. Éppen elvan érzéssel, szeretettel kell bánni egy géppel is, mint mond.ii.ik egv virágmintával. Meghálália. Ha nincs az em­bernek türelme, bizony csú­nya munkát is tud csinálni ez a masina. Előfordult, hogy A kétmillió forintért vásárolt terítőgép. szétszagatta az anyagot, a henger továbbsodorta... Ne­héz percek voltak azok, még a víz is kivert bennünket. Szóval, amíg kitapasztaltuk, volt néhány kellemetlen óránk, de most már ügyesen tudunk dolgozni. Ha jó a hónap, el­érjük a háromezer forintos havi keresetet. Februárban lesz egy éve, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból 145 darab úgynevezett stopmotoros, halk varrógépet vásárolt a Kapos­vári Ruhagyár. A sorban a legelső Rózsa Zoltánné. Nem­csak gyorsabban, hanem ké­nyelmesebben is tud dolgozni az új géppel. ■— Nem kell a térdemet emelgetnem, nem kell a szá­lat ollóval vagdosnom, nem kell holt helyzetbe hoznom a gépet A csönd megfizethetet­len ... Az építkezésből néhány részművelet még hátravan. A készáruraktárban most he- gesztik össze a vasállványo­kat, s a befejező műveletek vasalócsarnokába 1 millió 800 ezer forintért a legkorszerűbb légtechnikát szerelik. A rak­tár két-három hét múlva, a vasalóterem március közepére készül el. Gombos Jolia

Next

/
Thumbnails
Contents