Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
OKTATÁSPOLITIKA SOMOGYBÁN Tudományos világnézetünk a nevelés középpontjában Tegnapi beszámolónk után azzal kezdhetjük a sorozat befejező részét, hogy a megyei pártbizottság a továbbiakban méltatta a pártszervek• és szervezetek tevékenységét az oktatáspolitikai határozat végrehajtásában. Tapasztalata szerint javult a plrtirányítás hatékonysága Somogybán, erősödött a vezetés elvi-politikai jellege. De volt példa az állami szervek felelősségének átvállalására, a pártellenőrzés elmulasztására is. Ezek után érdemes lesz szemügyre venni: milyen főbb feladatokra irányította a figyelmet a testület. IRÁNYÍTÁS Az oktatásügy állami irányítása sokat fejlődött. A megyei tanács gondot fordított az állami és társadalmi erők összefogására, a közoktatás fejlesztésére. S bár a testületi üléseken rendszeresen foglalkoztak oktatáspolitikai kérdésekkel, ez az ágazat mégis jelentőségénél kisebb szerepet kapott a tanácsi munkában. Nem volt véletlen, hogy a megyei pártbizottság ülésén így hangzott el néhány kérdés a szóbeli kiegészítés kapcsán: »Lehetne-e fokozni például a nem kulturális területen működő pártszervezetek felelősségét? Elég figyelmet fordítottak-e a tantestületekre, a pedagógusokra? Kihasználtuk-e a lehetőségeket, melyek az energiák felszabadítását, a még tartalmasabb oktató-nevelő munkát segíthetik elő? Megküzdötlünk-e azért, hogy a társadalom első években fellángoló tenni akarása és se- gíiökészsége ne lohadjon le? Hogy az üzemek és az iskolák együttműködése mindenütt kialakuljon, és egyre erősebb legyen? Vajon az állami irányítás, a tanügyigazgatás gyengeségei nem járu1- tak-e hozzá az ellentmondások újratermelődéséhez?« S a végkövetkeztetés : »E kérdések kritikus és valósághű megválaszolása, nyomában a helyes gyakorlat, előrehaladásunk kulcsa.« JOGOS BÍRÁLAT Előfordult — állapította meg a jelentés —, hogy információhiány gyengítette a tanácsi testületi határozatok hatékonyságát. Többször csak késve ismerték föl az ellentmondásokat, s azokat is különbözőképpen ítélték meg. Emiatt a feloldásukra hozott intéz- kezdések csak a pillanatnyi igényeket elégítették ki. A helyi tanácsok többsége jól élt a megnövekedett önállósággal; az iskolákkal való kapcsolatuk is javarészt jól alakult. Az ellenőrzés módszerében azonban még nem nőttek fel a követelményekhez, s ez több helyen összeütközésekre adott okot. k Fokozatosan kialakult a művelonési osztályok személyi állománya. Az irányítás azonban továbbra sem tudott stabilizálódni, s ez a kádermunka gyengeségeire utal. Nem volt folyamatosság a megyei művelődésügyi osztály vezetésében sem, így a célravezető munkamegosztás kialakítása is elmaradt a járási hivatalok, a városi tanácsok illetékes osztályaival. A megyei párt- bizottság ezek után megállapította: az irányító munkában sok még az adminisztrációs. bürokratikus vonás, s emiatt kevesebb energia jut a tartalmi munka irányítására. Figyelmeztető jelenség az is, hogy az általános- és a szak- felügyelet túlterhelt. Élet- és munkakörülményeik, anyagi, társadalmi megbecsülésük sincsenek arányban a tőlük várható teljesítménnyel. NINCS ÚJ HATÁROZAT kedéseknek is ezt a célt kell szolgálniuk. A gyermeklétszám gyors ütemű növekedése — különösen Kaposváron és a megye többi városában — nagyobb feladatokat ró az illetékesekre. Politikai kérdésnek kell tekinteni, hogy a jelenleginél rosszabb körülmények semmiképp se alakuljanak ki. A testület megerősítette: a középfokú oktatásban továbbra is a szakmunkásképzés, ptDTUCTETÉF színvonalának emelésére (tellifWlltulH fordítani a fő figyelmet. A cél nem kétséges: a szakmunkásigény jobb kielégítéséről van szó. Ezért a szakmunkás-képesítést is adó szakközépiskolai oktatást szintén fejleszteni kell. A termelőmunkára felkészítő szakközépiskolák oktatási-nevelési körülményeinek tökéletesítése fontos feladat. El 'kell érni továbbá, hogy az V. ötéves terv oktatási beruházásai tervszerűen, jobb előkészítéssel, megfelelő ütemben és a népgazdasági számítások szerint valósuljanak meg. Érthető, hogy továbbra is támaszkodni kell a társadalom összefogására és segítőkészségére. És természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy időben hozzá kell kezdeni a VI. ötéves terv kidolgozásához. A megyei pártbizottság az elemzés ismeretében nem hozott új határozatot. Az 1972 november 9-én született feladatterv továbbra is érvényes. Mégis szükségesnek tartotta, hogy a megváltozott körülmények és az oktatáspolitikai határozat következetesebb végrehajtásának igénye miatt felhívja a figyelmet a legfontosabb feladatokra. Ezek között is első helyre került a tankötelezettségi törvény betartása és betartatása. Az általános iskolák között, még fellelhető különbségeket, egyenlőtlenségeket fokozatosan, de az eddiginél gyorsabb ütemben kell csökkenteni. A fejlesztési elképzeléseknek és a szervezeti intézNEVELÔMUNKA A megyei pártbizottság újra megfogalmazta: el kell érni, hogy nevelőmunkánk középpontjában a munkásosztály világnézetének közvetítése, a tanulóifjúság tudományos világszemléletének megalapozása álljon. Alapvető követelmény: a világnézeti nevelés nem lehet egy a sok nevelési cél közül, hanem álapja, meghatározója az iskolai nevelő- munkának.. A testület a munkára nevelés kapcsán kitért arra is, hogy foglalkozzunk többet a munka történeti fej lődésével, a szellemi és a fizikai munka kapcsolatának alakulásával. Ismertessük meg az, értékalkotó fizikai munka társadalmi szerepét, és neveljünk annak megbecsülésére. Nagyobb gondot kell fordítani a tanulók fizikai munkájának megszervezésére, s arra, hogy a társadalmi munkák ne szakadjanak el az iskola feladataitól. A jelentés és a vita természetesen kitért a szocialista hazafiságra és nemzetköziségre nevelés értelmi-érzálmi feladataira; korunk forradalmi- ságának értelmezésére, a ha- zafiság és a tettek összhangjának megteremtésére; a sportra, az egészséges ifjúság nevelésére is, amelyet nemzeti ügyünknek tekintünk. A megyei vezető testület végül a párt- és állami irányítás tökéletesítésére hívta föl a figyelmet. A tantestületi légkör javítása, a pedagógusok közérzetének jobbítása éppúgy feladat, mint a közhangulatot rontó okok megszüntetése, a tanítók, tanárok szak- mai-ideológiai-politikai felkészítése ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a megnövekedett követelményeknek. Szó esett arról is, hogy fokozni kell a pártszervezetekben a művelődési munka tekintélyét. A határozatok végrehajtása minden pártszervezet kötelessége. A közoktatásban elsősorban a nevelőmunkát kell segíteniük és ellenőrizniük. A megyei tanács — és szakigazgatási szerve ■— szamara viszont azt írta elő a megyei pártbizottság a munka minden oldalú megjavításán kívül, hogy valósítsa meg az oktatásügy és a gazdasági területek együttes, összehangolt fejlesztését. Az elmondottak alapján nem lehet kétséges a fő feladat az idén és a 'kij; vetkező években: minden szinten és minden területen az oktató-nevelő munka tartalmi irányításának kell előtérbe kerülnie. Marcaliban és Siófokon Daaepi nkásirgyílések Eredményes évről adhatnak számot a Kovács József egység munkásőrei Marcaliban, a tegnap tartott ünnepi állo- mánygyűlésükön. Az elnökségben helyet foglalt Böhm József, a megyei tanács elnöke, a megyei párt-vb tagja, Vass Gyula, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese. Ott volt Eredics Károly, a járási pártbizottság titkára, s a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, intézmények és a fegyveres testületek képviselői. Meghívtak az ünnepségre több mun- kásőrfeleséget, köztük Holcz.er Ferencnét, akinek a férje vezeti azt a híradó rajt, amelyik negyedszer érdemelte ki a megye legjobb híradó alegysége kitüntetést. Keresztes József parancsnok számolt be a múlt évi munkáról, ismertette az idei feladatokat, majd kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át. Kiváló parancsnok kitüntetést négyen, kiválómunkásőr-jel- vényt pedig kilencen kaptak. A 10, 15, 20 évi munkásőri tevékenység után járó Szolgálati Érdemérmet negyvenegyen vették át. Köszöntötte az egységet Csala József, a városi pártbizottság első titkára, a végrehajtó bizottság elismerését tolmácsolva a tavalyi munkáért. Arra kérte a munkásőröket: folytassák tovább a versenyt a testületben és munkahelyükön is. Segítsenek kommunistává nevelni a testületbe kerülő pártonkívülieket, s a jövőben is olyan eredményesen vegyenek részt a várost gazdagító társadalmi munkában, mint eddig tették. Az egységgyűlésen ünnepélyesen elbúcsúztatták a leszerelő, tartalék állományba vonuló, s köszöntötték az esküt tevő munkásőröket. Magyar Lajos adta át a fegyvert Pete Károly fiatal munkásőrnek. Siófokon a József Attila egység szintén tegnap rendezte a számvetést jelentő és a feladatokat meghatározó egységgyűlését. Részt vett az ünnepségen Tettinger István, az MSZMP KB munkatársa, dr. Kiss József, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, Balassa Béla, a járási, Tóth János a városi pártbizottság első titkára. Ott voltak a csapatzászlót adományozó Kőolajvezeték-építő Vállalat, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanács, a fegyveres testületek és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szoyjet csapatok képviselői. Varjú Márton parancsnok számolt be a múlt évi kiképzési eredményekről, a munkásőrség megalakulásának 20. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 00. évfordulójára indított verseny eredményeiről, majd kitüntetéseket nyújtott át. Négyen kiváló parancsnok, tízen kiváló munkásőr kitüntetést kaptak, 51 munkásőr vette át, 10, 15, 20 évi tevékenysége elismeréséül a Szolgálati Érdemérmet. A ]e- szerelők, a tartalék állományba vonulók ünnepélyes búcsúztatása után Gombor István adta át a fegyverét az esküt tett munkásőrök képviseletében Antal Andrásnak. Köszöntötte a munkásőröket Tóth János, a városi pártbi- bizottság első titkára. Arra kérte őket, hogy a jövőben dolgozzanak hasonló példaadással, mint tavaly és az elmúlt évek során. Mindkét ünnepi állománygyűlésről azzal a fogadalommal távoztak a munkásőrök: tovább folytatják a tavaly kezdett versenyt, erősítve egységeik erkölcsi-politikai állapotát. Ugyanakkor példát mutatnak gazdasági feladataik végrehajtásában, a közéleti, társadalmi tevékenységben. E héten kezdődtek meg a városrészek fórumai a megyeszékhelyen. A Hazafias ivepfront városi bizottságának és a városi tanácsnak az együttes kezdeményezése már a nyitánykor sikert aratott, pedig a részvétel szempontjából legnehezebb területen, a Ka- linyin városrészben várták az ott lakókat a tanácstagok beszámolójára. A tájékoztatást a kiállított makettek, tervek, vázlatok is segítették. A fórumon részt vevő több mint kétszáz ember a gyűlés előtt és után is alaposan megnézte, hogyan és mint fejlődik a város, milyen lesz a Domus A ruház, melynek az építését most kezdik a városrész kapujában. A kiállításon kívül bevált az a módszer is, hogy a fórumon ott levő hét tanácstagból egy számolt be a munkájáról, majd pedig a városi tanács elnöke adott általános tájékoztatást Kaposvár fejlődéséről, az idei tervekről. Általános tapasztalat, hogy a lakosság mindig szóvá teszi a szolgáltatás, a kereskedelem kisebb-nagyobb hibáit. A tanácstagok beszámolójára meghívott vállalati igazgatók most személyesen válaszoltak a fűtéssel, a szemétgyűjtéssel kapcsolatos panaszokra. . Több olyan javaslat is elhangzott, amelynek megvalósítását alaposabban meg kell gondolni. Még tizenhét városrészi fórumot rendeznek március közepéig. A sikeres első gyűlés tapasztalatait ott is felhasználják. _ A pártélet fontos eseménye, hogy az alapszervezetek tagsága mérlegre teszi egy év munkáját, s meghatározza a feladatokat. A vezetőségek beszámolója minden fontos témát elemzően tárgyal, s a tagok véleménye szerint is hűen tükrözi a kommunista együttes tevékenységét. Mindössze néhány helyen kifogásolták, hogy nem foglalkoztak kielégítően mindennel. A színvonalas számvetéseknek köszönhető, hogy sokan szót kérnek a taggyűléseken, s elmondják véleményüket. Mindenhol visszatérnek a tagkönyvcsere előtti beszélgetésekre. Az ott elhangzottak szellemében elemzik a pártmegbízatások helyzetét, a pártcsoportok munkáját. Az utóbbi különösen középpontba került akkor és most is. A Nagyatádi Cérnagyárban, a siófoki Dunántúli Regionális Vízmű Vállalatnál is visszatértek például arra, hogy mi valósult meg a pártcsoportmunka javítását szolgáló javaslatokból. A kritikai légkör erősödése jellemzi a mostani beszámoló taggyűléseket, még .olyan helyeken is, mint például a kányái tsz-alapszerve- zst. A közművelődés, a közoktatás, a pártpropaganda kérdésein kívül alaposan megvitatják a gazdasági tennivalókat. A kommunista vezetők például — az új feladatok ismeretében — hasznos kiegészítéseket javasoltak a feladattervek elfogadása előtt Az idei tervek megvitatása az egyik feladata a bizalmi testületek és a szakszervezeti tanácsok együttes üléseinek is. Nagy figyelem kíséri az üzemi demokrácia e fontos vállalati fórumait megyénkben. Ez érthető iáj hiszen az új rendszer a somogyi dolgozók ötven százalékát érinti. A Patyolat Vállalatnál e héten megtartott együttes tanácskozásom is kiemelték, milyen szerepe van a döntésben az előzetes »-közvélemény-kutatásnak-«. E tanácskozásokon az idei tervet vitatják meg és véleményezik, s ott foglalnak állást és döntenek az 1978. évi bérfejlesztés elveiről, a szociális tervfejezet kialakításáról, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosításáról. Az utóbbi időben egyre nagyobb tekintélyt vívnak ki a szakszervezeti bizalmiak, mindjobban alapoznak a véleményükre. A bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes megbeszélése a felelősségüket is növeli. A MEDOSZ megyei bizottsága a termelőszövetkezetekben megalakult szakszervezeti bizottságok eddigi tevékenységéről tárgyalt a héten. Az alapszervezetek többsége betölti hivatását a szövetkezetben, egy részük azonban nem kapja meg az elvárható támogatást a tsz vezetőségétől. A megyei bizottság úgy határozott, hogy a jövőben sokkal rendszeresebb helyszíni segítséget nyújt a tsz-beli alapszervezeteknek. Lajos Gén Rekonstrukció után A megfizethetetlen csend A Kuris terítőgépet kétmillió forintért vásárolták, s miután a német szerelők véglegesen elhelyezték, májusban kezdődött vele az ismerkedés. — Nem volt nehéz megtanulni a kezelését — mondja Dobos Andrásné. Az automata mellé négy ember kell ahhoz a munkához, amelyet korábban tíz-ti- zenkét ember végzett. Jóval könnyebb lett a végek kezelése, hajtogatása is: nem kell cipekedni, s az asztal mentén kilométereket gyalogolni. Do- bosnériak sem fáj mostanában a lába. Már csak emlékezik a régi módira: — Egész nap futott az ember a gép mellett, és nem csinált annyit, mint most. A Kaposvári Ruhagyár rekonstrukcióját 1974. augusztus 12-én kezdték meg, és egyéves csúszással, 1977. december 31- én fejezték be. 23 millió forintot építésre, 90 milliót pedig gépekre költöttek. Amíg három nő a selymeket hajtogatja a több méter hosszú asztalán, az asztal végében a légpárnás szabászgéppel arasznyi magasra halmozott anyagokat, mint a vajat szeleteli Szende István. — Könnyebb az anyag mdz- gatása a légpárnán, mint a hagyományos rendszerű szabászgépen — mondja. — A gép fordula*«záma az anyaghoz viszonyítva állítható, hiszen ha műszálas vagy orkán anyagot vágunk magas fordulatszámmal, megég, összeolvad, zsugorodik. Ennek a szabászgépnek van mágneses szikrafogója, szalagfogója, tehát mindenfajta balesetveszély kizárt. — Hogyan barátkozott meg az új géppel? — A jó módot könnyű megszokni .., A Kaposvári Ruhagyár egy másik termében sima vonalú gép mellett négy fiatal lány szorgoskodik. A műszerfal előtt a csoportvezetőjük. Kiss Zsuzsa betanított munkás: — Először megilletődve közeledtem hozzá, de a fiatalokhoz közel áll a fejlett technika, hamar belejöttünk. Korábban csomagoló voltam, de nem mennék vissza. Állva rakosgatják az örökmozgó meleg szalagra az anyagokat, ráillesztik a betétrészeket, s egy társuk a túloldalon leszedi az összeragasztott darabokat. Most éppen a kék lánykabátok elejét látják el betétvászonnal a folyamatos síkragasztó gép segítségével. Két ilyet vásárolt a vállalat: egy 1000 és egy 1400 milliméter szélességűt. A lányok egy műszak alatt 1000 kabátot látnak el ily módon belső, merevítő vászonnal. Ez 30 százalékkal nagyobb termelékenységet jelent a korábbinál. Nem is hinné az ember, mi- lye.i fontos része egy ruhának kabátnak a szegőszalag. Nemrégiben nagy gond volt: beszerzőik hol kaptak, hol nem. hol megfelelt a méret, hol mérgelődtek miatta. Ezen változtatott a Rimoldi ferdepánt- vágó gépcsoport, olyannyira, hogy már bérmunkát is vállalnak. Radó Istvánné műhimző- vel, a gépcsoport egyik kezelőjével beszélgettünk. — Hogyan kerül automatákhoz egy műhimző? — Nincs olyan sok hímez- nivalónk. különösen most, hogy befejeztük a hímzett lánykabátkák gyártását. Azután pedig ilven finom géphez legalább annyi türelem kell. mint a hímzőfonalhoz. Éppen elvan érzéssel, szeretettel kell bánni egy géppel is, mint mond.ii.ik egv virágmintával. Meghálália. Ha nincs az embernek türelme, bizony csúnya munkát is tud csinálni ez a masina. Előfordult, hogy A kétmillió forintért vásárolt terítőgép. szétszagatta az anyagot, a henger továbbsodorta... Nehéz percek voltak azok, még a víz is kivert bennünket. Szóval, amíg kitapasztaltuk, volt néhány kellemetlen óránk, de most már ügyesen tudunk dolgozni. Ha jó a hónap, elérjük a háromezer forintos havi keresetet. Februárban lesz egy éve, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból 145 darab úgynevezett stopmotoros, halk varrógépet vásárolt a Kaposvári Ruhagyár. A sorban a legelső Rózsa Zoltánné. Nemcsak gyorsabban, hanem kényelmesebben is tud dolgozni az új géppel. ■— Nem kell a térdemet emelgetnem, nem kell a szálat ollóval vagdosnom, nem kell holt helyzetbe hoznom a gépet A csönd megfizethetetlen ... Az építkezésből néhány részművelet még hátravan. A készáruraktárban most he- gesztik össze a vasállványokat, s a befejező műveletek vasalócsarnokába 1 millió 800 ezer forintért a legkorszerűbb légtechnikát szerelik. A raktár két-három hét múlva, a vasalóterem március közepére készül el. Gombos Jolia