Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
TÁRGYAK ÉS EMBEREK M agatartásunk, gondolkodásunk torz megnyilvánulásai elé tükröt tartó filmünk, a Veri az ördög a feleségét női főszereplője ellágyult mosollyal mutat körbe a befejezés előtt álló, hatalmas családi ház helyiségeiben: igen, ez a gyerekeké lesz, de egyelőre kiadjuk üdülőknek, hiszen nekünk ott van a másik. És lesik a vendégek arcán a hatást, akárcsak néhány perccel később a jókora domborművel díszített családi kripta megtekintésekor. Csak a helyzet egyedi, a jelenség nem. Naponta találkozunk vele ismerőseink körében — akik viszont bennünk fedezik föl a tárgyakban testet öltött munka imádatát. De mi van ebben elítélendő, gúnyolni való? Az emberhez hozzá tartozik a munka, úgy is mint kötelesség, de a szocializmusban mint életszükséglet, a személyiség kifejeződése is. Terméke végső soron az életet megkönnyítő használati eszközökben, közszükségleti cikkekben érzékelhető. Csodálkozha- tunk-e azon, hogy az ember ragaszkodik tevékenysége mások előtt is elismertethető produktumához? Amely a legegyszerűbb — mert látható, tapintható — kifejezése az egyén, a család értékének. A tágas, manzardos falusi ház, díszes kerítéssel, a nyaraló, a szőlő, a nászajándékba vett gépkocsi, a digitális karóra, a drága öltöny, bunda, divatcikk bizonyos minősítése a munkának, és így a munkát végzőnek is. Még a külföldi út is, amelynek élménybeszámolójában rendszerint az első helyre kerül a hozott »cucc«, amely gyakran már kapcsolatokat is jelez. (Ki, hogyan tudott szert tenni némi valutatöbbletre.) Miért ítéljük el mégis — utalva a fenti filmszatírára —, miért tartjuk idegennek a szocialista magatartástól a tárgyaknak ezt az értékkifejező szerepét? Holott mindez nélkülözhetetlen feltétele, eleme társadalmunk lényegének is, amelyben fontos helyet fogjál el a jólét. Ez pedig a bennünket szolgáló tárgyak nélkül elképzelhetetlen. E feltételt nem tagadjuk, sőt megteremtésében. a fokozódó anyagi szükségletek kielégítésében az állam is segíti az egyént. A baj az, hogy az esetek túlnyomó többségében, a társadalmi gyakorlat nagyobb hányadában az eszközök sokasága egyedüli értékként szerepel, és háttérbe szorul vagy teljesen elsikkad a szocialista társadalom "másik, az előbbire épülő, de annál fontosabb eleme: az értelmes lét megvalósítása. Amelyben nem a tárgyak minősítik az embert, hanem szemé1 yiségének olyan jellemzői, mint a sokoldalú kapcsolatai, a közösségiség, a magas szintű, a gyakorlathoz kötődő ismeretek, a műveltség, a kezdeményező- és alkotó- készség, a világban való eligazodás feszítő szüksége stb. A tárgyak csak e vonások ki- teljedésének nélkülözhetetlen segítőt De vajon értékjelzők-e ma a fenti személyiségjegyek? Van-e becsülete, kellő — meghatározó — erkölcsi tekintélye az olyan embernek, aki szabad idejének nagyobb részét az »értelmes lét« igénye szerint tölti el, azaz képességei szintjén művelődik, belső kényszerből gyarapítja tudását, társas kapcsolatokat szervez, épít, igyekszik hasznosítani magát a közösségben — ahelyett, hogy mellékes jövedelmeket hajszolva gyarapíTanulnak a dolgozók Ónálló vasalósort rendait a Lady Évről évre többet fordít korszerűsítésre a kaposvári Lady Ipari Szövetkezet. A szolgáltatáson kívül a konfekcióipar jellemző a tevékenységükre. A huszonegy és fél millió forintos 1977. évi termelési értékből tizenhat és fél milliót a konfekciórészlegek értek el, s a termékek mintegy nyolcvan százalékát exportálták. Nagy Tibor elnök elmondta, hogy gépeik kilencven százaléka új, az utóbbi négy évben például hetven gyorsvarrógépet szereztek be. Tavaly egymillió forintot fordítottak fejlesztésre. A konfekcióiparban és a szolgáltatásban egyformán alkalmazható speciálgépeket vásárolnak. A szövetkezet már megrendelte erre az évre is a legfontosabb gépeket. Különösen sokat várnak az ötszálas, kéttűs és a gomblyukazó gépektől. Nagyon örültek az OKISZ ajánlatának, ugyanis egy osztrák céggel együttműködve gőzvasaló sort kínálnak. Különösen előnyös a gyors alkatrész-utánpótlás. Százötven- ezer forintért meg is vesznek hat asztalt vasalóval, s több mint valószínű, hogy még rendelnek önálló gőzvasaló sort a marcali részlegbe is. A szövetkezet csökkent! a tőkés bérmunkát, s növeli a kereskedelmi megrendelések arányát. Eddig is együttműködtek több vállalattal, kölcsönösen kisegítették egymást a Kaposvári Ruhagyárral. Hol a szövetkezet adott át bizonyos anyagot, hol a Lady kapott gépalkatrészeket. A szövetkezet vezetősége most döntött egy fontos kérdésben: harmadik szövetkezetként o Lady is belép a Szöváru Társulásba. A százezer forintos tagsági díj nem csekély, mégis megéri, mivel a tagság az anyagellátás, a belföldi és a külföldi piac igényeinek megismerése és kielégítése szempontjából sok előnnyel kecsegtet. Olyan terveket szőnek, hogy gépkocsihuzatokat, különféle lakástextíliákat is varrnak a jövőben. Az utánpótlást az évi negyven ipari tanuló adja. Ezenkívül most magukra vállalták huszonhárom dolgozó tanulásának ezer-ezer forintos költségét Marcaliban. Mindnyájan készülnek a szakmunkás- vizsga letételére. Több dolgozóval, aki közép- és felsőfokú iskolába jár, tanulmányi szerződést kötöttek. Már most felkészülnek arra, ha egy-két év múlva szolgáltató szövetkezet jelleggel tevékenykednek tovább. Tanulmányozzák a saját helyzetüket, a szakirodalmat, megrendelnek minden tanulmányt, részt vesznek minden pályázaton, amely ezzel kapcsolatos. Különösen fontos a szolgáltatás és az árutermelés helyes arányának meghatározása, mert ez teszi életképessé a Ladyt a jövőben is. L G. Molnár Zoltán | I Eljegyzés Ebben a dologban talán majd inkább Lajossal ellenőrizteti valahogy, megkapta-e Guszti a meghívást, meg hogy miképpen hat rá az egész dolog. Még őrá, de a feleségére! — Jól van, Katikám, tudom, hogy bízhatom benned. Különben nem sok van már hátra az egészből. XI. Kati tudta, hogy elég sok van még hátra. Legelőször is az apja. De borsódzott attól, hogy felhívja. Majd megint Klááári veszi fel a kagylót. Guusztüi, a kislányod. Kitalálta, hogy inkább Lajos bácsival beszél meg találkozót a gyár előtt, s majd vele együtt csap le az apjára. Ügy emlékezett, ő szokott későbben kijönni. Felhívta Lajos bácsit; elmondta, mit akar. De Lajos bácsi nem szerette a váratlan helyzeteket; taná személyi tulajdonát? Sajnos, példák tömege bizonyítja: nem az ilyen magatartás jelenti az igazi értéket a közvélemény szemében. Gyakran az »élhetetlen«, a »bogaras« vagy jobb esetben a »megszállott« jelzőt ragasztják rá az ilyen emberre, hozzátéve a gyanúsító kérdést: vajon hova tolakszik? Mi akar lenni, hogy ennyire hajt? (Értsd: folyamatosan tanúi, illetve tömegszervezetben, mozgalomban vesz részt.) Ez a felfogás a társadalomnak minden rétegében fellelhető. Még az értelmiség körében is, ahol egy tavalyi reprezentatív fölmérés alapján a vidéken élő szellemi foglalkozásúak jó háromnegyede nem vesz részt semmiféle művelődési vagy más társadalmi jellegű tevékenységben. És saját bevallásuk szerint is kevesebben olvasnak például társadalomtudományi könyveket, folyóiratokat, mint ahányan valamilyen fokú politikai továbbképzésben vesznek részt. Ellenben a férfiak hatvan, a nők negyvenöt százaléka rendszeresen végez mezőgazdasági jellegű munkát. Tudom, hogy ez a keresetkiegészítést is szolgálja — de legalább ilyen mértékben játszik közre az az élő értéktudat, ■amely szerint jóformán egyedül a tárgyak, a szerzés folyamata és eredménye jelzi: meddig jutott el az egyén, mennyire sikeres, elismert ember. F ontos és sürgető gazdasági teendőink vannak. Az előbbre lépésben kiemelt feltételként szerepel szellemi életünk színvonalának emelése. Csupán gazdasági eszközökkel, különböző szabályozókkal ugyanis nem tudunk megoldani olyan kulcskérdéseket, mint a munkafegyelem javítása, a termelő berendezésék kihasználása, az érdekek rangsorolása, a minőségi termelés vagy mondjuk a demokratizmus fejlesztése. Ahhoz azonban, hogy e lényegbe vágó területeken előbbre jussunk, az egész közvélemény tudatának gyorsabb átdlakítására van szükség. Tudom, hogy robbanásszerű változásra — éppen a társadalmi gondolkodás természeténél fogva — aligha lehet számítani. De a jelenlegi állapotba sem nyugodhatunk bele! Mindenképpen átfogóbb, következetesebb ideológiai, politikai munkára, a közvélemény módszeresebb formálására van szükség ahhoz, hogy a tárgyak pénzben kifejezett értékének növelésével, az újabb és újabb fogyasztási cikkek megjelenésével ne emelkedjen, ellenkezőleg: folyamatosan csökkenjen azok emberi értéket meghatározó szerepe, és helyére az igazi minősítők, a kevésbé látványos szellemi tevékenység, magatartási, erkölcsi vonások nyomuljanak elő. Paál László szólt Gusztinak, hogy randevúja van a lányával, együtt várják meg a kapunál. Guszti erre hazaszólt, hogy később megy, és igyekezett, hogy ne kelljen rá sokáig várni. Próbáltak egy presszóba beülni, Kati javaslatára még egy kocsmával is megpróbálkoztak, de mindenütt annyi ember volt, hogy semmiképpen sem tudtak egy nyugodt helyet szerezni, ahol elbeszélgethetnek. Hiába, így csúcs- forgalomban ... Lajos bácsi végül azt javasolta, hogy menjenek fel hozzá. Ez tulajdonképpen nagyon romantikus volt; Kati úgy tartotta számon Lajos bácsi öreglegény-lakását, ahova rokon vagy barát nem, legföljebb valami titokzatos, senki által meg nem pillantható nő jár fel. Vagy nők. Es most ők hárman. Lajos bácsi már az ajtót is másképpen nyitotta ki, mint a közönséges emberek. A rendes záron kívül volt egy második Wertheim-zár, egészen felül, a szem magasságában, s egy apró kulcs nyitotta, amit nem a kulcstartó karikáján, hanem külön a pénztárcájában tartott. Amíg Lajos bácsi kiment kávét főzni, Kati kutató szemA hollóházi porcelángyárban 1773-ben alapították az üveghutát Hollóházán, s ebből fejlődött ki a ma már nemzetközi hírnévnek örvendő porcelángyár. Első nagy sikerét 1855-ben a budapesti országos kiállításon, később a párizsi világkiállításon, a millenniumi nagy kiállításon és a milánói biennálén érte el. A gyár termékei ma már a világ minden részében ismertek. A legfontosabb munkákat ma is kézzel végzik: a serlegek előkészítése a második égetéshez (képünkön). Társadalmi ellenőrzés — mindanayiunh hasznára ' A MÜLT ÉVBEN több mint négyszáz társadalmi ellenőr összesen 2736 ellenőrzést végzett a megyében. Az ellenőrzéseknek csaknem a felénél együttműködtek az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Somogy megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársaival, illetve a megye kereskedelmi vállalatainak meg a vendéglátó vállalatnak a dolgozóival. 1500 ellenőrzést tartottak önállóan a társadalmi ellenőrök, s hogy megállapításaik nem maradtak következmény nélkül, azt azok az intézkedések mutatják, melyeket az érintett vállalatok, szövetkezetek hoztak a feltárt hibák nyomán. Tizenkét esetben kezdeményeztek fegyelmi eljárást, három dolgozónál bércsökkenés, hatnál írásbeli figyelmeztetés, kettőnél megrovás, egynél pedig a munkaviszony megszüntetése volt a következmény Harminchat jegyzőkönyvet vettek föl, ebből eddig huszonnégy jegyzőkönyv alapján 40 300 forint büntetést szabtak kt A múlt évben kiszabott bírságok összege 17 300 forinttal — 75,2 százalékkal! — haladja túl az 1976. évit. (Az említett állami szervekkel és tanácsi vállalatokkal közösen végzett ellenőrzések során felderített szabálytalanságokért 220 ezer forint bírságot szabtak ki tavaly, 7,3 százalékkal többet, mint az előző évben.) . Első rátekintésre azt mutatják a számok, mintha a társadalmi ellenőrzés kívánt hatása elmaradna, s a javaslat, az intézkedés nem lenne több falra hányt borsónál. Az SZMT közgazdasági osztályán hallottuk és hozzátehetjük saNépdalgyűjtés Vietnamban ! ját tapasztalatainkat is: min- ' den igyekezet ellenére »újratermelődik« a fogyasztók megkárosítása azáltal, hogy a kereskedelembe és vendégellátásba belépő új munkaerő egy része képtelen ellenállni a csábító lehetőségnek. Főként a Balaton-parton, .a nyári idegenforgalmi idényben próbálkoznak újra és újra becsapni a fogyasztót. A leggyakoribb módszerek közé tartozik az, hogy többet számolnak, mint amennyit kellene. Előfordul, hogy szűkén mérnek, s arra is volt példa, hogy hiányzót^ a dolgozók egészségügyi könyve, vagy nem volt meg aç előírt orvosi vizsgálatról szóló bejegyzés, A szabálytalanságok nem mindig a kereskedelmi dolgozók rovására írhatók — erre is voltak tapasztalatok a múlt évi társadalmi ellenőrzések során. A túlzsúfolt raktárak például nehezítik a va- j gyönvédelmet, s előfordulhat j téves számolás nemcsak rosszhiszeműségből, hanem a szak- képzettség hiánya, a túl nagy forgalom miatt is. A hanoi konzervatórium hallgatói népdalgyűjtő köruta- kat szerveztek. 150 népdalt vettek fel magnetofonra és jegyezték le dallamát. Hatvan dal az ország déli részén élő nemzeti kisebbségektől származik. mel tekintett körül a kis szobában; minden olyan patyolattiszta és pormentes volt, mintha egy mániákus vénkisasszony örökké törülgetett volna. — Egy kanárimadár hiányzik innen — mondta az apjának —, vagy lehet, hogy ebben a szobában még az is rendetlenségnek számítana? De apának nem volt érzéke az ilyesmihez. — Még az hiányozna Lajosnak! Amikor elmegy napokra evezni, megdöglene a kanári. Kati felhagyott a lakás bírálatával. Elhatározta, hogy amíg a kávé megfő, 5 rátér a tárgyra. — Szóval, Apa! Megmondtam Anyunak, hogy nélküled pedig nincs eljegyzés. Most csak ezért... azt akartam, hogy tudd. Komoly és határozott volt; szinte hősies. Guszti nem tudta mire vélni. — Hogy, kislányom? Vagyis ezen vitatkoztatok? Anyád talán nem akarta, hogy én... Kati rájött, hogy nem egészen tökéletesen kezdte. A világért sem akart most az anyja meg az apja között ösz- szeütközést. — Nem, dehogyis, S nem A déli terület népművészetét eddig szinte egyáltalán nem tanulmányozták, míg északon a néphatalom éveiben ötezer dalt, legendát, néptáncot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel. Jelenleg a zenetudósok Kö- zép-Vietnam hegyi lakóinak folklórját vizsgálják. mondta azt, hogy nem... csak szóval én előre megmondtjam, hogy eszébe se juthasson... — Azt gondolod, Katikám, hogy esetleg eszébe juthatott volna... ? — Nem gondolom. Nem gondolok semmit. De hogy ez semmiképpen se lehessen kétséges. — Értem. Eszerint eljegyzés lesz. — Nem mondta Lajos bácsi? — Neki kellett volna megmondani? — Nem, dehogy. Csak azt gondoltam, hogy ti mindent elmeséltek egymásnak. — Hát általában nincs titkunk egymás előtt Ez szinte ünnepélyesen hangzott; bár éppen egy olyan pillanatban, amikor kiderült, hogy Lajos bácsi mégsem mondott el mindent a barátjának. Bár igaz, hogy nincs titok, vagy mindent elmondani — ez a kettő nem pontosan ugyanaz. De jött is Lajos bácsi a kávéval. Kissé esetlen, darabos mozdulatokkal rakta ie, tolta elé- bük, kínálta őket cukorral, de olyan megfontoltan és pontos, biztos szertartásossággal, hogy Katinak nevetnetnékje támadt, (Folytatjuk) JELENTŐS a társadalmi ellenőrök feladata. A múlt évben újabb öt csoport alakult a megyében, Ezen a héten harmincán vesznek részt továbbképzésen Fonyódon az SZMT szervezésében, s a jövő héten ismét harmincán _ hallgatják majd az előadásokat. Kicserélték tapasztalataikat Veszprém megyei kollégáikkal a Balaton-parti ellenőrzésekről és azok tanulságairól, s alaposan fölkészülnek egy-egy célvizsgálatra. Eredményesnek bizonyult a múlt év második felében végzett csaknem 900, saját kezdeményezésű ellenőrzés, melynek során a fogyasztók érdekében egyebek mellett azt nézték meg: a kenyér és a péksütemény csomagolásánál hogyan érvényesül az erre vonatkozó rendelet; milyen az előre csomagolt élelmiszerek minősége; hogyan felel meg a higiéniai feltételeknek a grillcsirke és egyéb meleg húsok árusítása. Akadnak boltok, ahol a lejárt szavatossági idejű cikkek ugyanolyan áron vannak forgalomban, mint a frissek, vagy a címkék nem igazítják el a vásárlót. Életbe lépett a szeszesital-értékesítés korlátozásáról szóló rendelet. Megtartásának fokozott vizsgálatára hívta föl az ellenőrző szervek figyelmét a belkereskedelmi miniszter. A társadalmi ellenőrök hatékony munkájára itt is nagy szükség lesz, s eddigi tevékenységükkel igazolták: e feladatnál is számolhatnak velük megyeszerte. u. r.