Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

Nők a közéletben A nfflc politikai, gazdasági és szociális helyzetét 1971-ben értékelte az MSZMP Központi Bizottsága, és átfogó határo­zatokat hozott. Ezt követően tartották meg 1971-ben a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak I. kongresszusát. A ta­nácskozáson széles körű vita folyt a magyar nőknek a tár­sadalomban elfoglalt helyze­téről, szociális gondjairól, egyenjogúságáról, a rájuk há­ruló feladatokról és azok megvalósításának lehetősé­geiről. 1977 márciusában az MNOT II. kongresszusán értékelték az utóbbi hét esztendőben el­ért eredményeket, s megvitat­ták napjaink nőpolitikái gondjait. E politika lényegét szocializmust építő társadal­munkban félszavakból is ért­jük. Azt például, hogy a női egyenjogúság nem egyszerűen törvényalkotás kérdése, a jo­gi egyenlőségé, hanem a nő társadalmi és politikai jogait jelenti, gazdasági függetlensé­gét és egyenjogúságát a mun­kában és a családban egy­aránt Egyenjogúság — megkülönböztetés Mindezek teljesüléséhez ha­zánkban adottak az objektív feltételek. Az a tény. hogy a munkaképes nők több mint 70 százaléka munkavállaló, illetve, hogy a munkavállalók 44 százaléka nő, hogy a vá­lasztott testületekben növeke­dett számarányuk, a közélet fórumain aktivitásuk, bizo­nyítja, hogy képesek és ké­szek is társadalmi kötelezett­ségeik vállalására. Természetesen, ahogyan a társadalmi fejlődés minden területén meg kell küzdenünk azért, hogy a lehetőség való­sággá váljon, a program — ha tetszik, a határozat — teljesüljön, ez törvényszerűen vonatkozik a tényleges és tel­jes női egyenjogúság megvaló­sításáért folytatott munkára is. E munka során azonban akarva-akaratlanul fellépnek a szubjektív tényezők. S míg a nők társadalmi egyenlőségét a munkalehetőségek, vagy a gyermekgondozási segély ob- jektívan és törvényesen biz­tosítják, addig ugyanezek a tényezők ma még erősítik a szubjektivizmust. Ki ne tudna példát mondani az egyenlőtlen bérezésre vagy a kisgyerme­kes anyák egyes munkahelye­ken való negatív értelemben vett megkülönböztetésére? Oka ennek jó néhány helyen a rossz beidegződés, de oka a gyakran tapasztalt ellenszenv is a »-női munkával« szemben. A „gyengébb nem” bizonyít Hogy az ilyenfajta szubjek­tivizmus háttérbe szoruljon, azért nem a nőknek, hanem magának a társadalomnak kell tennie. A nők ugyanis napról napra bizonyítanak. Bizonyítanak a tanácsi hivata­lokban, ahova ha benyitunk, leginkább női ügyintéző kér­dezi meg tőlünk, mi járatban vagyunk. Ha telefonon kere­sünk egy-egy tanácsi tisztség- viselőt, osztályvezetőt, több­ször jelentkezik a vonal túl­só végén női hang. mint ahányszor számítanánk rá. A tanácsüléseken is mintha kö­vetkezetesebbek, határozot- tabbák lennének a női tanács­tagok hozzászólói, állásiogLais­sai. A helyi tanácstestületeknek negyede, a megyei és fővárosi tanácstagoknak harminc szá­zaléka nő. Ennél is örvende- tesebb arányokat találunk a szakigazgatási szervekben. A tanácsapparátus teljes létszá­mának ma már csaknem a fe­le nő. És nem kevés a »gyen­gébb nemből« a vb-titkár sem. De nemcsak a tanácsoknál találunk nagy számban nőket. A népfront választott testüle­téiben 34 százalékos a nők aránya. E testületek mellett mintegy kétezer nőbizottság tevékenykedik. A több mint ezer egyéb munkabizottság is — érdeklődési körüknek meg­felelően — teret ad a nők közéleti tevékenységéhez Szervező és felvilágosító mun­kájukkal hozzájárulnak a nép­frontpolitika lényegének telje­sedéséhez, szocialista cél­jaink szolgálatában a politikai cselekvési egység erősítéséhez, s egyidejűleg a szocialista de­mokrácia gazdagításához. 461 lakóterületi nőklub és 650 szakkör léte bizonyítja a nők társadalmi aktivitását. A szakszervezeti mozgalom is elkéozelhetetlen ma már nők nélkül. A SZOT-ban 33, a szakmai szakszervezetek központi vezetőségében több mint 40, az üzemi szakszerve­zeti bizottságokban több mint 50 százalékban vannak képvi­selve. Bármerre mogvünk az ipar­ban. nőkkel találkozunk. A Szocialista brigádok több mint egyharmada nőkből áll. A felsorolásból a párt sem maradhat ki, ahova napról napra Jelentkeznek a kommu­nista nők, ahol egyre többen lesznek alapszervezetek titká­rai, vezetőségek tagjai. Kettős feladat A nők megállják a helyü­ket tisztségükben is, munká­jukban is, családjukban is. És ez utóbbi sem mellékes. Mert itt a munka oroszlánrésze há­rul rájuk — bármilyen gaz­dasági vagy társadalmi funk­ciót töltenek is be. Pártunk célja ugyanis nemcsak az, hogy gazdasági, politikai fel­adatainkat maradéktalanul teljesítsük, hanem az is. hogy MAI KOMMENTÁRUNK flz egyenletes termelés iioszos Vannak olyan termelőtevé­kenységek megyénkben is, amelyeknél elkerülhetetlen az idöszakosság. Elsősorban a mezőgazdaságra vonatkozik ez. A jó szándéktól, a szer­vezési és vezetési elképzelé­sektől függetlenül igazodni kell a növénytermesztésben az időjáráshoz, az évszakok­hoz, a termőre forduláshoz. Az állattenyésztésben is egy­re jobban érződnek az emlí­tett körülmények. Az áruér­tékesítésben kifejezésre jut­hat az egyenletességre való törekvés, jobban érvényesül­het a kellő szakmai hozzáér­tésű vezető tudatos és követ­kezetes irányító munkája. Nemrég hallottuk egy mun- kásgyüiésen a Somogyi Erdő- és Fajeldolgozó Gazdaság egyik osztályvezetőjétől a kö­vetkező okfejtést. A szükség­ből igénybe vett bankhitelek igencsak számottevő kamatja a gazdaság »zsebében« ma­radhatna, ha gondoskodhat­nának a termelés egyenle­tességéről. Ahol az idei értékelőállí- tás terve 1,2 milliárd forint, ott talán látszatra elenyésző a hitelkamat, ők azonban fi­gyelemre érdemesnek tart­ják. Többnyire maguk szol­gáltatják a 82 ezer hektárról az alapanyagot a gyáregysé­geknek, s ha valahol késés­ben vannak, a »-csúszás« vé­giggyűrűzik minden folya­maton, egészen a késztermék elszállításáig. Odúig, ahol a bevétel megteremtődik. így azután senkinek sem jó, ha egy-egy negyedév termelése elmarad a 25 százaléktól, az meg elhelyezési, értékest: - i gondokhoz, munkahelyi fe­szültségekhez vezethet, ha a lemaradás behozására más negyedévben az arányosnál jóval többet termelnek. A gyárak, a feldolgozó üze­mek túlnyomó többségének állandó, folyamatos a fel­adata. A műszaki berendezé­sek egyenletes kihasználásá­val együtt jár, hogy a dolgo- rzók keresete is kevésbé in­gadozik: nem kényszerülnek tétlenségre alapanyaghiány miatt, és nincs szükség a mértéktelen túlórázásra sem, hogy pótolják a kiesést. így jutunk el az osztály­vezető szavainak igazságá­hoz: ha a termelésben egy- egy negyedév végén nincse­nek völgyeié és csúcsok, ak­kor az értékesítésben, a be­vételekben sincsenek számot­tevő eltérések: mérsékeltebb összegű hitelre van szükség, következésképp a kamatok nagyobb része it a »zsebben« maradhat, H. F. A számítógépet nem lehet becsapni Több felelősséggel a hibák ellen 400 milliós export Korszerűbb termékszerkezet a Mezőgépnél Alig akartam hinni a fü­lemnek, amikor meghallottam egy adatot. Rögtön kiderült azonban, hogy nem hallottam rosszul — ez a valóság. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Somogy megyei Hivatalában Vajda Jó­zsef osztályvezető mondta: az 1976-ban leadott vállalati mér­legek 75 százaléka hibás volt: Ez leegyszerűsítve annyit je­lentene, hogy az egyes gaz­dálkodó szervek számviteli— pénzügyi vezetőinek három­negyed része valamilyen ok­nál fogva képtelen elvégezni a rábízott feladatot, vagy leg­alábbis nem tud vállalati mér­leget készíteni. Mindez azért került szóba, mert közeledik az az időszak, amikor a tanácsi vállalatok, a szövetkezeti gazdálkodó szer­vek vezetői megjelennek az éves mérlegekkel a hivatalnál. Az idén valamivel korábban, február 15-ig kell leadni a vállalati gazdálkodásról, beru­házásokról, pénzügyi kapcsola­tokról képet nyújtó kimutatá­sokat. — 230 vállalattól érkeznek majd a mérlegek és a bevallá­sok. Nálunk készítik őket elő elektronikus gépi adatfeldolgo­zásra. Ezt a munkát a Pénz­ügyminisztérium számítóköz­pontja végzi. — Mi történik, ha hibás mérleg kerül a BEVIG-hez? — Húsz revizor veszi át a mérlegeket, bevallásokat, s va­lamilyen módon a hivatal ösz- szcs dolgozója részt vállal e munkában. Revizoraink azo­kat a hibákat szűrik ki, me­lyek akadályozzák a gépi adat- feldolgozást. Ha ugyanis hibás mérleg kerül a számítóköz­pontba, a gép rögtön jelzi. Ez nemcsak azt jelenti, hogy _ az emberek idejének egy részét a hibák kijavítása köti le, ha­nem azt is, hogy nagy a többletköltség. A gép drágán dolgozik. — Nem fölösleges bürokrá­cia az adathalmaz gépi fel­dolgozása, mert a kapott ered­mény jelzi egy ország válla­latainak pénzügyi helyzetét, gazdálkodásának jó vagy hiá­nyos voltát. Az ilyen adatok ismeretében javítani, változ­tatni lehet, könnyebb a ter­vezés, s kiderül, mire kell jobban figyelni. A hivatal munkája nem csupán a kész anyagok átvé­teléből áll. — A gazdasági pénzügyi ve­zetők részére tájékoztató érte­kezleteket tartunk, módszerta­ni útmutatással szolgálunk. A mérlegek beérkezése után re­vizoraink arról is képet kap­nak, hogy milyen gazdálkodá­si hibák vannak az egyes vál­lalatoknál. így a későbbi vizs­gálatokra felkészülten érkez­nek, tudják, mely területeket kell elsősorban ellenőrizniük. A tévedések legtöbbje nem a hozzáértés hiányából, ha­nem a felületességből adódik, ezt gondosabb munkával elke­rülhetnék. Ha valahol, akkor itt különösen szükség van a körültekintő munkára, mert az adattömeg az adminisztráció egyszerűsítése ellenére is óriá­si. Elég egy rosszul gépelt vagy rossz helyre írt szám, egy hibásan összeadott szám­oszlop, s már nem világosak az összefüggések. — Elsősorban arra lenne szükség, hogy a vállalati veze­tők felkészüljenek, gondosan tanulmányozzák az útmutató­kat, és a kitöltési utasítás sze­rint járjanak el. Különösen arra van szükség, hogy a vál­lalatoknál a számviteli, bi­zonylati fegyelem, a közgazda- sági kapcsolatok rendezettek legyenek. — Mi történik azokkal a vállalatokkal, amelyektől hi­bás adatok érkeznek? — A revizorok a mérleg át­vételekor hibajegyzéket készí­tenek. Ha ez a jegyzék terje­delmes, akkor a vállalatve­zetőket vagy figyelmeztetik, vagy pedig — súlyosabb eset­ben — szabálysértési eljárást kezdeményezünk ellenük. Ar­ra is van lehetőségünk, hogy saját hatáskörünkben szabály­sértési eljárást folytassunk le. Erre jó párszor szükség van. A kifogástalan munkát végzők teljesítményét viszont valami­lyen módon elismerjük. D. T. Kevés mozgalmasabb életű vállalat van a Mezőgépnél a megyében. A hajdani somo­gyi gépállomások a napi mun­ka, a termelés mellett ma is állandóan változnak, meg­újulnak — szervezetileg is. Két éve egyesültek a zalai testvérvállalattal, hozzájuk csatolták a Finommechanikai Vállalatot, s közben országos felügyeletváltozásra is sor ke­rült. — Vajon közben maradt-e elég erő, energia a minden­napos, apró, szervezési-gyárt- mányfejiesztési ügyekre fi­gyelni? — kérdeztük Boros József igazgatótól. — A megyei pártbizottság 1976. decemberi, majd a váro­si pártbizottság múlt év ja­nuári ülését követően komp­lex intézkedési tervet dolgoz­tunk ki. Abban rögzítettük a vállalati szervezetünket érintő legfontosabb teendőinket A hatékonyság fokozását, a köz- pontosítás és a szakosítás erő­sítését* a termékösszetétel korszerűsítésének gyorsítását, exportpiacaink bővítését és dolgozóink életkörülményei­nek javítását tűztük ki célul A vállalat ma Somogy leg­nagyobb gépgyártó bázisa 3500-an dolgoznak itt. A két gyár és a hat gyáregység gyártmányösszetétele megle­hetősen vegyes volt. Ezek kö­zül többről le kellett monda­ni, mert veszteségesnek bizo­nyult. Akadtak olyan termé­kek is. amelyeknek semmiféle perspektívájuk nem volt, csak átmenetileg foglalkozták ve­lük. Tavaly 33 termék gyártásá­nak megszüntetését határoz­ták el a vállalatnál. Ezeknek több mint a felét ma már nem gyártják. Ezek termelési kiha­tása 200 millió forint. Ugyan­akkor kijelölték a vállalat perspektivikus termékeit. — Melyek ezek? — Rakodógépek és magas­raktári géprendszerek, zöld­ség- és gyümölcsválogató be­rendezések és ezek anyagmoz­gatása. Készítünk még külön­leges talajművelő gépeket és mezőgazdasági hajtóműveket. — Von-e a termékeknek biztos, nyereséges piaca? Szakmunkástanulói a gyakorló általános iskoláért Mintegy negyvenezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel az 513. számú Ipari Szakmunkásképző a Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája Beloiannisz utcai épületének a teljes belső felújítására. A munkálatokat a szakmunkásképző végzős tanulói végzik. — Jelen vagyunk a kül- és a belföldi piacokon egyaránt. Ezek hatására élénk gyárt­mányfejlesztő munka bontako­zik ki nálunk. Például évek­kel ezelőtt a svédektől meg­vásároltuk a Cranab hidrauli­kus daru 2000-es licencét A vásárokon, bemutatókon föl­mértük az igényeket', s ezután már saját fejlesztőgárdánk tervezte meg a Guru 3000-es, 400U-es és 5000-es változatát. Az igényeket még évekig nem tudjuk kielégíteni. A vállalat csehszlovák li- cencet is vásárolt: egy rotá­ciós sorközműveiő kulliváto- rét. Gyártásúnak előkészületei befejeződtek, s ez 1980-ig több mint 100 milliós exportot je­lenthet. Bővültek kapcsolataik az NDK mezögépiparával is. A baráti ország weimari gyá­rával szakosodási szerződést kötöttek részegységek gyártá­sára. Az idén már 150 millió értékben szállítanak részegy­ségeket. A profilok és a gyártmány­szerkezet tisztázásával, rögzí­tésével kialakult a gyáregysé­gek közötti munkamegosztás is. A somogyiak közül a ka­posvári a jelenlegi rekonst­rukció végén az ország rako­dógépbázisa lesz. Egyrészt sa­ját fejlesztésű hidraulikus da­rukat, másrészt az NDK-val együttműködve önjáró rako­dógépeket fognak gyártani. Ügy tervezik, hogy 4—5 év múlva változatlan létszámmal több terméket bocsátanak ki Kaposvárról, mint most az egész vállalat. Mernyén me­zőgazdasági hajtóműgyár ala­kul. Az országban már ma is itt készül a legtöbb fogaske­rék-hajtómű, gvente 20 ezer. Mind exportálják. Tabon lesz az ország egyetlen kiskonté- nergyára. Az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság 18 millió forinttal támogatja ezt. Lengyeltótiban a magasrak­tári berendezések állványait és felrakógépeit gyártják. Itt készül majd a Hajdúsági Ipar­műveknél létesülő KGST- mintaraktár is. Siófokon az önjáró rakodógépek gyártásá­ra készülnek. Ez a termék is exportra megy. — Hogyan tükröződili o • kedvező gyártmányszerkezet­változás az eredményekben? — Az idei bevételünk — a tervek szerint — egymilliárd forintra nő. A tavalyi 200 milliós exportunkat pedig megkétszerezzük. Cs. T. egtaséges családok nyugodt, kiegyensúlyozott emberek le­gyenek a célok megvalósítói. Hogy ez így is legyen, az a nőkön, anyákon, feleségeken álL Olyanokon, akik maguk is kiegyensúlyozott, harmoni­kus életet élnek. Ehhez azon­ban egy egész társadalom akarata. Igyekezete, segítsége szükséges. Nem lenne azonban teljes a nők közéletiségéről alkotott kép, ha elhallgatnánk, hogy míg általánosan folyamatos fejlődésről beszélhetünk, ad­dig hiányosságokkal is talál­kozunk. A falvakban élő nők­nek ugyanis még mindig nem jut elegendő szerep a közélet­ben. Ezen csak a helyi társa­dalmi és politikai szervek, szervezetek tudnak segíteni. És nem holnap, hanem már ma meg kell kezdeniük a munkát. Nőknek, férfiaknak, egyaránt. A párt programnyilatkozata megszabta a továbblépés irá­nyát Van még mit tenni, mert a gazdasági, társadalmi változások az életformát is változtatják, összhangba kell hoznunk a társadalmi, a kö­zösségi és egyéni érdekeket. Ilyen nagy feladatok megva­lósításában nem lehet maradi módon felfogni a társadalmi vagy családi munkamegosz­tást nők és férfiak között, mint ahogy a társadalom sem férfiakra és nőkre oszlik első­sorban. Mérő Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents