Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
á (Korga György műve) Sciii - filmen Egy meglehetősen kényelmetlen bárkaszerűségben foglalnak helyet az első kozmikus utazás résztvevői ... így Icezdodik Georges Mélis 1901- ben forgatott Utazás a Holdba című filmje. íz tulajdonképpen a téma első filmbeli megközelítése és egyben a tudományos-fantasztikus — a science-fiction — első filmbeli jelentkezése. A scifi tulajdonképpen egyszerre született meg a mozival. Mettes nehézkes és ma már mosolyogtad alkotmánya egyre sűrűbben szállt föl a mozi!: vásznán, s egyre nagyobb közönség előtt. A jövő kifürké- szése, újabb és újabb civilizációk megismerése mindenki számára titkokat rejteget. És a filmesek vonzódnak a titokhoz. Üjabb és újabb tartományokat hódítottak meg, de tulajdonképpen a régi témák is megmaradtak: az idegen bolygók meghódítása, a más boiygokról érkezeti jövevények beilleszkedése... A hetvenes évek scifi-filrn- jei a külsőségek mögött, a jelen kérdéseire is keresnek feleletet. A kapitalista társadalom, amely a legtöbb ilyen filmet készíti, elsősotban a rémségeket, tárja föl, meglehetősen sötét színekkel festve az emberiség sorsát. A környezetszennyeződés, a ttllné- pesség, az ökológiai egyensúly megbontása, az elhatalmasodó erőszak, a közlés hiánya — íme, néhány probléma, amely a legújabb scifi- filmek középpontjában áll. Stanley Kubrick 2001 Ür- odisszea című filmje, amelyet Magyarországon is be fognak mutatni, az első olyan alkotás, amely a fölépítés harmór májával, filozófiájával figyelmet érdemel. Ez a nagy film — amely a moszkvai fesztiválon dijat is szerzett, néhány évvel korábban — jó- néhány filmparabola nyitánya is. A következők közé tartozik Richard Fleischer Zöld nap című alkotása, Mickhael Critcheon West World vagy John Boorman Zardoz vagy Norman Jewison R ellerball című műve, amelyek bolygónk nem is olyan távoli holnapját írják te, a visszafejlődés teljes részletezéséve l. Vannak azonban olyan filmek is, amelyek nem a katasztrófán át szemlélik világunkat. Ilyen a televízióban is játszott Solaris vagy a román Ion Popescu Gopo fantasztikus komédiája, amelyek ugyancsak a jövőről alkotott elképzeléseket viszik a nézők elé — azzal a nem kis különbséggel, hogy itt még az emberek bíznak egymásban, szeretik egymást, erdők zöl- dellnek, folyók csörgedeznek ... Utazni fogunk még az űrben, más bolygók élőlényeivel is találkozunk, de hazatérünk, és emberek maradunk a földünkön — ezt sugallják ezek az alkotások. S egy kicsit azt is, hogy érdemes a jövőben hinni, a szebb jövőben. És az a jó, hogy ez itt nem pusztán fantázia. Kutaîm sait mindent lehet: múltat, jelent, tárgyat, eszmét, történést, de viszonylag furcsának hat a kifejezés: a jövőt kutatni. És mégis akármilyen furcsa, sokan gyakorolják ezt az új tudományterületet. A közvélemény leginkább még a Római Klub néven ismert nyugat-európai társadalmi fórum pesszimista jóslatait ismeri. Pedig nemcsak ott és ők foglalkoznak jövőkutatással, hanem a szocialista országok tudósai is. Magyarországon is már évek óta létezik jövőkutatás. Fiatal tudományágunk — igaz, kevesebb reklámmal, mint a Római Klub teszi, de legalább olyan szorgalommal és lehet, hogy több, mindenesetre optimistább eredménynyel — dolgozik. Ha egy új tudományterületet művelni kezdenek, születése után két veszéllyel talalkoz- : hat. Az egyik a »Parkinson- törvény« sajátos érvényesülése: amennyiben .addig szervezi sajátmagát az új ágazat, amíg hatalmas, de semmire sem jó apparátussá nő. A másik : elvész a kezdeti terminológiai vitákban. Évekig csak azon emésztik magukat a szakértők, hogy eldöntsék: egyáltalán mivel is foglalkoznak... — Veszélyeztetik-e eme gyermekbetegségek a magyar jövőkutatást? A kérdést dr. Kovács Géza egyetemi tanárnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem N épgazdaságtervezési Tanszékén működő jövőkutató csoport vezetőjének tettük föl. j — Ügy érzem, mindkét • buktatót sikerült elkerülni. ' Kis »apparátussal« dolgoI zunk: hatan vagyunk mindössze az egyetem alkalmazásában. Igaz, ha szakemberekre van szükség egyes munkához, szinte korlátlan a közre- múüödók száma: mivel az MTA kiemelt tárcaszintű kutatási főirányaként kezelik a tudományos-technikai forradalomra való hazai fölkészülést. és ennek egyik témaköre épp a nagy távlatú, komplex jövőkutatás, mi koordináljuk az összes ilyen tevékenységet. A Budapesti Műszaki Egyetem filozófusai, az Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársai, a debreceni egyetem közgazdászai, mérnökök, gyakorlatban dolgozó szakemberek, matematikusok, a budapesti orvos- tudományi egyetem kutatói, szegedi és pécsi egyetemi kutatók is részt vesznek a munkában. Gyakran doktorjelöltek vagy kandidátusi értekezésre készülők dolgoznak a csoport keretében, s előbb- utóbb »doktor jövőkutatók« is kikerülnek innen. És ez így a jó, hiszen a fiatalok gyaDoktor futurológus? korlatilag saját jövőjüket kutatják, ők maguk lesznek a vizsgált terület megalkotói. A terminológiai vitákon pedig, hogy a másik buktatóról is essék szó, túl vagyunk. Elkészült — és az Akadémia kiadásában megjelent — a jövőkutatás fogalomtára. Erre mindenképpen szükség volt, elvégre a pedagógusok, orvosok, matematikusok, mérnökök, filozófusok, közgazdászok. szociológusok a legkülönbözőbb szakterületekről jöttek hozzánk, és magukkal hozták sajátos, esetenként egymástól is eltérő fogalomrendszerüket, amelyet egységesíteni kellett. — Elhangzott egy meghatározás: doktor jövőkutató. Nem lenne-e helyesebb doktor futurológust mondani? — Ez attól függ... A jövőkutatás tulajdonképpen két területre oszlik: az egyik _ a jövőkép-alkotás, a másik a prognóziskészítés. És a futurológia tulajdonképpen csak az első ágazattal rokonítható. A jövőkép-alkotás feladata: immár a XXI. századra megrajzolni a várható változások hatásait Ehhez több gondolkodási szabadság és fantázia szükséges, mint a konkrét ágazatokhoz és időszakaszokhoz kapcsolódó prognózis készítéséhez. Az utóbbi tulajdonképpen a már elért eredményekhez való »visszahason- lítás«. Például az oktatási prognózisok elkerülhetetlenül hosszú távra készülnek. Torsten Husen svéd kutató mondta erről: a tanárképzésben századunk hatvanas éveiben hozott intézkedések egészen a jövő század közepéig hatnak ki. És ez így van, hiszen a ma iskolásai lényegében már a XXI. század munkavállalói. „ — Jelenleg milyen témákon dolgoznak? — A hazai jövőkép fölvázolásának első lépéseit az 1970-es évek elején már megtettük. »Magyarország az ezredfordulón« témakörű munkánk könyv és cikkek alakjában is megjelent. Ebben nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, és munkastrukturális összefüggéseket is vizsgáltunk. Most e jövőkép továbbfejlesztése, illetve részbeni újra vizsgálata folyik, hiszen a világgazdasági fejlődés egy sor olyan gazdasági alaptényezőt megváltoztatott, amelyből kiindulva a 2000. év előrejelzésének irányait megadtuk. Továbbfejleszteni pedig azért kell, mert lassan már a tervezők tartanak 1990-nél, vagy éppen kétezernél, és a jövőkutatónak a gazdasági tervezőnél mindig egy lépéssel előbbre kell járnia, esetünkben ez a »lépés« akár fél évszázad is lehet. Természetesen ez az előbbre járás nem egy gazdasági év vagy ötéves terv aprólékos részletességével történik. A jövő egyes generálóelemeit emeljük ki, azokat vizsgáljuk. Ilyen például a tudomány, az oktatás, a közlekedés, a vízhelyzet »előrelátása«, mindeme témakörökből már jónéhány tanulmány látott napvilágot. Ami a lényeg: elismerték a jövőkutatást tudományágnak, annyira, hogy már egyetemi oktatási anyag is, 25—30 fiatal már »pályára állt«. — A scifi-vel milyen a kapcsolatuk? — Röviden: jő. Ugyanis a fantasztikus írók egyes ötleteit, előrelátásait munkánk során, mint ötletet, föl tudjuk használni, elsősorban jövőkép-alkotásnál. Ezért figyelemmel kísérjük a scifi műfaját, és amit lehet, hasznosítunk belőle. Ss. J. I. Gácsi Mihály: Szobrász A vers születése Költemény boncasztalon Kálnoky László SÖTÉTEDÉS Mielőtt elsüllyedne a talajban, a fényt újra fölemelkedni látod, érzéketlen kolosszusokat vádoló hajszálvékony tiltakozásul. Míg szaporázzák táncukat a percek, átjár a veszély madárvijjogása. Egy farakás őrtornyából figyelsz az agyafúrt hurkot vető utakra. Kit rómaiaknak hittél messziről, a ta másod jön talpig feketében, álamatagon halad melletted el, mint aki meg at lát. Lehet-e egy verset »elemezni«? Szabad-e a költőnek -megmagyaráznia-« a saját versét? A szakmabeliek és az érzékeny hallású versolvasók is megértik, annak pedig, akinek nincs füle a vershez vagy megállt a klasszikusoknál, s nem követte nyomon a költészet útját a mai Eormanyelv vagy inkább formanyelvek kialakulásáig, hiábavaló minden magyarázat Egy, két vagy akár egy tucatnyi vers elemzése nem töltheti ki az olvasatlanul maradt kötetek nyomán keletkezett űrt Mégis engedek ez egyszer a kísértésnek. Annyiszor tapasztaltam, hogy mások félreértik, amit én magam világosan hiszek. Annyiszor kellett belátnom, hogy verseim áttetszőnek hitt eszmevilága, logikusnak vélt gondolatmeneté mások, még hozzáértők számára is, nem egyszer homályosnak és következetlennek tetszik. Annyiszor dicsérték költészetem fogyatékosságait és becsültöt alá erényeit, hogy talán mégsem lesz teljesen haszontalan, ha egyetlen egyszer én is elmondom a magamét. Jól tudom, hogy egy költemény mondanivalójának kifejtése nem világítja meg mindazt, ami a sorok mögött rejtőzik. A vers anyaga a tudat mélyvilágából íelbukó, elmosódott formájú, bizonytalan nalmazállapotú, nyers tömeg vagy inkább gomolygás. Egy életérzés, egy közérzet gyurmája vagy ködképe. Már azáltal is kommentálom, hogy szavakba öntöm. Ha az így született alkotást elemzem, olyasmit művelek, mintha darabokra szedném a még meg nem szilárdult agyagszobrot, és kutatnám, van-e olyasvalami a belsejében, amit 'külső formája nem árul el. Szomorú vállalkozás,'ahol a balsiker előreveti árnyékát. De ne töprengjünk tovább! Lássunk neki! Egyik legrövidebb költeményemet választóin, a »Sötétedést«-!, Ebben a versben a »sötétedés« szó többértelmu. Jelenti a mindenki által ismert természeti tüneményt, a nap végét, a napvilág kihunytét, az éjszaka jöttét, a fény halálát. De jelentésében benne foglaltatik az a kozmikus, örök sötétség is, amely évmilliók múlva, mikor a nap szétsugározta már minden hevét, az összes bolygóra, a mi földgolyónkra is ráborul majd, s végül jelenti az emberi szellem fényének kialudtát is, életünk utolsó órájának alkonyát, érzékeink végső elsöté- tedését. Ez ellen lázad öntudatunk utolsó fellobbanása, a fénysugár, mely még egyszer fölemelkedik, mielőtt eisüjy- lyedne a talajban, hogy tiltakozzon a világegyetemnek az élettel szemben tanúsított érzéketlen közönye miatt, noha tudja, hogy ereje nem egyéb egy hajszálnál, amivel pusztító útjukban feltartóztatni próbálja a rátörő kolosszus! tömegeket, melyeket megszemélyesítve közönyös vagy ellenséges istenséghez is hasonlíthatunk. Az első versszak már éreztette a második szakaszban megfogalmazott gondolatot, azt, hogy az emberi lény a szüntelen létbizonytalanság állapotában él. Veszendőségé- nek állandó tudata tölti be minden pELanatát, határozza meg minden cselekedetét. Érzi a percek felgyorsuló táncát, hallja a veszély madár- vijjogását, amely a légiriadók szirénahangját vagy a halálsikoltást idézi föl emlékezetében. A pusztító erők mindenfelől támadhatnak, és bár mindenki őrtoronyból figyel, az ellenség hadmozdulatai ki- fürkészhetetlenek. A harmadik versszak elemzése előtt gondoljunk vissza arra, amit írásom kezdetén a sötétség többszörös értelméről mondtam. A második versszalo ideges felgyorsulása után a harmadik szakasz lelassul és elhalkul, mint mikor a zenében az allegro tételre lento következik. A közeledő sötétség nem .rémalak. Túlságosan is hasonlít hozzánk, semhogy az lehessen. Az élet alkonya hozza magával ezt a felismerést. Mi, különös teremtmények, akik a mindenség élettelen anyagából születtünk én egyedül eszméltünk rá az elevenek közül életünk múlandóságára, belátjuk, hogy fény csak a sötétségből támadhat, s egy idő múlva újra sötétségben kell elenyésznie. Legokosabb tehát, ha így szólunk magunkhoz : »Nekem, aki 'most még a fényben élek, nem ellenségem a sötétség, lia nem ikertestvérem, öltözzék bár talpig feketébe. Az évmilliárdok óta tartó sötétség, ahonnan világra jöttem, semmiben sem különbözik attól a másiktól, amelyik most közeledik felém, és nem szabad félnem tőle, amíg álmatagon haladva hozzám ér, hiszen nem akar ártalmamra lenni, csupán a saját törvényét követi, miközben úgy halad el mellettem, mint aki meg se lát, hogy befogadjon újra saját közegébe, a c&illagtalan éjszakába« Végül hadd tegyem hozzá, hogy a verset az is élvezheti, aki nem olvassa el az itt vázolt gondolatmenetet, sőt maga sem gondolja végig. Olyan verset igyekeztem írni, melynek van ugyan értelme, mégsem az értelemhez szól elsősorban. Az érzékeny verso)- vasó akkor is megérti, sőt talán akkor érti meg igazán ezt a költeményt, ha érzelmi világa önkéntelenül hozzáhasonul egy percre a vers hangulatához, ha befogadja azt a mondanivalót, amit a sorok és mondatok külön-külön nem mondanak ki. vagyis a szavakba nem foglalható lényeget, ami mögöttük rejtőzik. Nem azt tehát, amit ez az elemzés tartalmaz, hanem inkább azt, ami az emberi nyelv szegénysége miatt kimaradt be'oie" Kálnoky László rr Hívők" és alkotók A scifi-zene mestere A fantasztikus műfaj népszerűségét, komplexszé válását jelzi: mór a zenében is hódít. A »scifi zen énei:« több áramlata, irányzata is van. A legérdekesebb talán az, amelyet a poznani "EUROCON III-on, az európai scifi-alko- tók és »hívők« nagy találkozóján a magyar delegáció tagjaként Dobos László képviselt. A 25 éves fiatalember 'konzervatóriumot végzett fagottista, aki néhány szimfonikus zenekarban való játék után a filmgyárnál »kötött ki«, mint zenei rendező, majd mint hangtechnikus. Az elektronikus zenével való megismerkedése voltakép- NDK-beli megrendelésre. Az Mint mondta, ez nem köny- pen rövidfilmek kísérőzenéié- ottani koreográfus »fedezte nyűzene, és nem is könnyű nek összeállításával kezdő- föl«: zenéjében fantasztikus zene. A beat felől a scifi dött. elemek vannak, másként nem elektronikus zenéhez közelíteMűködött ekkoriban a Ma- is lehet előadni. Dobos Lász- ni eléggé nehéz, film Il-es telepén egy »nem- ló is rájött: igaza van. Attól Legújabb kísérlete: egy if- zetközi« elektronikus zenei kezdve tudatosan próbálko- jú néptáncos számára ír ze- stúdió, Pongrácz Zoltán, Pa- zott a scifi hatása alatt ze- nét, amelyet fantasztikus ele- tahich Iván, a pozsonyi Peter nét szerezni. Nem volt nehéz: mekkel átszőtt kanásztánc-ko- Kolman, a stockholmi Belő- tíz éve szenvedélyes scifi ol- reográfiához használt föL (Egy horszky Ferenc, a stuttgar- vasó, Bradbury a kedvence, lelkes érdeklődő máris »Csil- ti Erhardt Karkoschka rész- Első »direkt« scifi zenéjét lagpásztornak« nevezte el a vételével. Tőlük pedig volt Frederick Pohl, az amerikai produkciót) Legutóbb Can- mit tanulni. A stúdió tagjai scifi-írószövetség, az SWFA nesban is vetítették a Visz elektronikus műveket írtak a elnökének budapesti látogató- szaváltozások című rövidfll- Mafilm számára, s Dobos sa tiszteletére komponálta, met, amelynek zenéjét szintén László, mint első^ asszisztens Később az Ide nekem a ‘Dobos László állította össze, működött ott. Később Po- csillagokat című, francia no- Munkájáról sokszor többes- zsonyban volt alkalma _ az vellához írt kompozíciót. Doz- számban beszél. Miért? A vá- ottani elektronikus stúdióban vald Jánossal pedig már ed- lasz- mert többen is járják hosszabb ideig tanulni. 1974- dig négy műsort állítottak ezt azt utat. A Mafilmnél műben írhatott volna először ön- össze. Ezeket Budapesten, a ködik egy kísérleti eléktroni állóan elektronikus zenét, de Fiatal Művészek Klubjában kus zenei stúdió, a KISZ- még nem merte vállalni. Az- mutatták be. Poznanban pe— szervezet támogatásával. Dó- tán Darmstadtban, a zenei dig részleteket adtai: elő. bős Lászlón kívül Ördögh fesztivál hathetes elektront- Mégis, mi a scifi e zene- László, lantos György, Gor- kus zeneszerző kurzusa után számokban? Dobos László bői Tamás és Szűcs Péter fog- már úgy érezte: talán. És szerint: Soha nem hallott íalkoznak az új műfajjaL * 1975-ben megszületett a Játék hangok keltése, rögzítése, A (következő tervek? AKis a zongorával. Ezt követte a visszajátszása elektronikus herceg! Színpadra állítva. A többi. eszközökkel, amelyek képe- változások, a csillagok zenéiét Igen, elektronikus zene. De sei: arra, hogy scifi-hamgula- akarja benne »elkapni«. Ha hogy lesz ebből scifi-zene? tot teremtsenek. Ilyet hagyó sikerül, a Fiatal Művészek Dobos László eseté'ien vélet- tnányos zenével—énekkel elő- Klubjának kísérleti színpada lenül. Batetett komponált állítani nem lehet«! mutatja be. A íöyő tanszékén
