Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
Folytatták a versenyt Munkásőregység-gyíiiés Nagyatádon Tegnap a Fegyveres Erők Klubjában tartotta meg az előző kiképzési évet értékelő és az idei feladatokat meghatározó állománygyűlését a nagyatádi városi-járási Tóth Lajos munkásőregység. Az ünnepségen részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Zsák Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, Gajdos László, a járási és Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára. Ott voltak a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek és a különböző vállalatok — köztük az egységnek csapat- zászlót adományozó cérnagyár — képviselői is. Részt vett az ünnepségen az egység névadójának, a mártírhalált halt Tóth Lajosnak a fia is. Marosi József parancsnok értékelte a lezárult kiképzési évet, beszélt a testület fennállásának 20., valamint ■ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 60. évfordulójának tiszteletére indított jubileumi verseny eredményeiről. Szavaiból kitűnt: a nagyatádi munkásőr ők is tovább folytatják a tavaly, megkezdett versenyt, hogy ezzel is segítsék az egység erkölcsi-politikai állapotának további szilárdítását. Az ünnepi egységgyűlésen huszonhármán vették át a 10, a 15 és a 20 év után járó Szolgálati Érdemérmet, nyolcán Kiváló Munkásőr kitüntetést kaptak. Az élenjáró szakasz kitüntetést Greller Gyula alegysége, az élenjáró raj címet pedig a Sárközi István munkásőr által vezetett 'közösség érdemelte ki. Köszöntötte a munkásőröket Hamvas János, a városi párt- bizottság első titkára, s arra kérte őket: pártmegbizatásu- kat a jövőben is teljesítsék becsülettel, érjenek el újabb eredményeket a testületben folyó szócialista versenyben. Elbúcsúztatták a leszerelő, tartalékállományba menő muríkásőröket. Az ő nevükben Csonka Endre adta át a fegyvert a meet esküt tett fiatal munkásőröket képviselő Mezei Ferencnek. 240 lakás, saját erőből Nagyarányú tervet dolgoztak ki »Az új várak: nagy, piros lelkek, Szándékok, célok és hitek, Vágyak, amelyek az avas Várakra villámmal tüzelnek.« A fenti Ady idézettel kezdődik az a határozat, amely ez év január elsején életbe lépett a Del-somogyi Állami Gazdaságban. Ritka dolog, hogy egy gazdasági jellegű határozat versidézettel kezdődjék, de nem mindennapi a tartalma sem. »Szocialista társadalmunkban a legfőbb érték az ember« — hangsúlyozza p bevezető. Ennek szellemében nagyarányú tervet . dolgoztak ki a fizikai dolgozóik lakás- helyzetének javítására. Az állami gazdaság területén ugyanis jelenleg 246 komfort nélküli egyszobás hajdani cselédlakás található, s ezek többségét ma is lakják. — Elsősorban kedvezményes társa.sh űzápítési akciót szervezünk — tájékoztat Steiner József fejlesztési főmérnök. — Már elkészültek a tervek: kétszintes, négyszobás lakások lesznek, négyes-nyolcas társas házak. A terveket a kaposvári Agrober készítette, kérésünkre viszonylag rövid idő alatt. A tervdokumentáció szerint egy-egy lakás költsége majdnem 630 ezer forint. Ám.ezek a tervek idegen építő általi kivitelezésre készültek, mi viszont saját érőből fogjuk elvégezni a munkát, s ez jelentősen csökkenti majd a költségeket. A napokban várhatóan megkapják az építési engedélyt Lábodon, s ha az idő engedi, azonnal hozzáfognak a munkákhoz. Az első szakaszban — 1980-ig — húsz ilyen társasházat építenek az említett községben, ezenkívül 32-t So- mogytarnócán, 16-ot Nagyatádon és 28-at Somogyszobon. Figyelemre méltó a gazdaság által nyújtott kedvezmény is, hiszen elsősorban viszonylag kis keresetű fizikai dolgozókról van szó. Mint a szabályzat is hangsúlyozza: a dolgozóknak a költség tíz százalékát kell induláskor befizetni, s még további kedvezmény nyújtásra is van lehetőség. — Az áldatlan körülményekre és a gazdaság helyzetére való tekintettel kértük, hogy biztosítsák számunkra is a munkáslakásokra vonatkozó kedvezményeket — mondta Steiner József. — Reméljük, hogy megkapjuk... A tízéves programban 240 lakást építenek. Ezenkívül jelentősen támogatják a saját házat építőket is: a gazdaság szempontjából leginkább előnyös helyen épüiő házak költségeihez 45 ezer forinttal járulnak hozzá, az egyéb területeken pedig 35 ezerrel. Emellett — ha kell — kedvezményes szállítást, illetve bontási anyagot is adnak dolgozóiknak. S van egy harmadik le- hetéség is: a lakásvásárlás. Ezt 40, illetve 30 ezer forinttal támogatják. —1 Nagyon hosszú és gyakran fáradságos munka vezetett addig, amíg a tervekből határozatba rögzített program lett — mondta Kovács József vállalati szb-titkár, aki maga is részt vett a határozat elkészítésében. — Most már rövid idő alatt valósággá válik. Természetesen korábban is épültek házak a támogatásunkkal, ám lényegesen kevesebb. Most kormány- és párt- határozatra támaszkodhatunk. Lábodon tehát hamarosan az új »utca« épül: egészséges és korszerű otthonokhoz jutnak a családok. A beköltözésnek persze feltételei vannak: aki ilyen lakást kap, a gazdaságban kell dolgoznia továbbra is. Magátólértetődő a szociális körülmények rangsorolása. Az előnyökre jogosultak között vannak az állat- tenyésztésben' dolgozó betanított és szakmunkások. A mezőgazdaság egyik égető gondja a szakképzett dolgozók hiánya; a lakásépítési akció így az egészséges munkaerő irányítást is elősegíti. Ez pedig már közös érdek, habár közvetve — a jobb eredmények révén — minden dolgozó személyes haszna. B. A. Épül az M 3-as autópálya A terveknek megfelelő ütemben építik az M 3-as autópályát. Eddig a Budapest és Gödöllő közti szakasz készült el* valamint 26 '’!. Az átadásra 1980-ban kerül sor. (MTI-fotó — Branstetter Sándor felvétele) Félidőben a nádaratás Pelikánok" a Kis-Balatonon ff A PELIKÁNOK virradattól sötétedésig kint vannak a Kis-Balatonon. Kemény a jég és jó vastag: a nádaratáshoz ideálisak a körülmények, s ez meg is látszik a teljesítményen. A hat korszerű gép naponta 30 ezer kévét köt össze és hord ki a partra. Azt mondják, rekord ez a teljesítmény. A csípős szél megszelídül a nádasban. Bár az idén alacsonyabbra nőtt, mint az előző években, de a szára acélosan kemény. A balatoni nádat épp ezért a kemény száráért keresik a vevők. Azt mondják: Nyugat-Európában több olyan vásárló is van, aki évtizedek óta visszatér. A nádaratás félidejéhez érkeztek a Kis-Balatonon. A nyolcezer hektárnyi területen november eleje óta dolgoznak a gépek és az emberek. Eddig több mint hatszáz ezer kévét vittek partra, onnan pedig a két feldolgozóüzembe: Battyánpusztára és Szigliget- I re. A »termés« fele még kint A grundtól az óvodáig Kissé meghökkentem, amikor Marcali ban a társadalmi munkával kapcsolatban azt hallottam, hogy a lakosság kevesellte a lehetőségeket. Hiszen a település a imúlt évben lett város, az avatásra való készülődés pedig bőven adott munkaalkalmat. Azokban a I hetekben mást sem lehetett P» ifi fit m iM] Tfi ÄÄI\ Az utóbbi napok eseményeinek élére kétségkívül az a nagyszabású munkásgyűlés kívánkozik, amelyet a kaposvári finommechanikai vállalatnál tartottak pénteken délután. Ezen a gyáregység dolgozóinak közössége kifejezésre juttatta, hogy csatlakozik a SZOT és a KISZ KB mun- kaverseny-felhívásához. A hozzászólók beszámoltak a múlt évben elért termelési sikerekről, majd felhívták a megye több üzemét: vegyenek részt az országosan kibontakozó munkaversenyben. E gyáregységben még egy tanácskozás volt a héten: az itt dolgozó nők harminctagú képviselete tekintette át a nö- bizottság tavalyi tervének végrehajtását és határozta meg az idei feladatokat. Ebben elsősorban az eddiginél változatosabb művelődési, továbbképzési programok, újabb formák szerepelnek. Az aktívaülésen részt vett és felszólalt Szabó Piroska, a Vasas Szakszervezet alelnöke és a fővárosi Finommechanikai Vállalat több vezetője. Kulturális témák kerültek a figyelem központjába a héten több helyi tanácsülésen is. A kaposvári járásban például öt községben tették mérlegre a múlt évi közművelődési iérv végrehajtását és szabták meg az idei. tennivalókat. Mernyén kedden ülésezett a tanács; itt jelentős előrelépésnek tartják, hogy a gazdasági szervek külön is elkészítették kulturális programjukat, természetesen a község általános törekvéseivel összhangban. S hogy e megalapozott és hasznosnak mutatkozó, az igényeket jól tükröző elképzelések következetesen és minél magasabb színvonalon valósuljanak meg, a mernyeiek jelentős segítséget kaptak a napokban a megyei tanácstól : függetlenített népművelő és könyvtáros alkalmazására nyílt lehetőségük. A két szakember munkába állásával minden bizonnyal föllendül a közművelődési élet Mernyén és a hozzá tartozó településeken. Persze csak akkor várható ez a személyi feltételek javulásától, ha a községben nem csupán a művelődés hivatásos munkásaira marad a lakosság kulturális életének megszervezése, a sokoldalú igények kielégítése. Ebben továbbra is — sőt talán az eddiginél jobban — részt- kell venniük az ott dolgozó értelmiségieknek, szakembereknek, a tömegszervezetek és mozgalmak aktivistáinak, s nem utolsósorban azoknak a gazdasági vezetőknek is, akik kellő felelősséget éreznek dolgozóik szellemi gyarapodása iránt. A művelődési élet gazdasági feltételeiről, anyagi megalapozottságáról is szó volt a héten a megye több községében, illetve Kaposváron. Sok helyen napirendre tűzték a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásának értékelését, fogadták el az idei előirányzatokat. A testületek figyelmét mindenütt felhívták arra, hogy anyagi alapjaink nem bővülnek az idén, az intézmények működésének színvonalában azonban nem engedhető meg a legkisebb csökkenés sem. Épp ezért Van nagy szükség minden téren a körültekintő gazdálkodásra, az ésszerű takarékosságra, illetve a szervezésben, az eszközök jobb felhasználásában rejlő lehetőségek felkutatására. És még szélesebb körű, jól szervezett társadalmi munkára. Ez természetesen nemcsak a kulturális ágazatokra vonatkozik, hanem a környezet, a lakóhely szépítésére, anyagi értékeink karbantartására, megóvására. Kaposváron például mintegy 20 millió forint értékű társadalmi munkára számítanak az idén, elsősorban a gyermekintézmények fejlesztésében, parkok, közterületek gondozásában. A városfejlesztést szolgálta az a tanácskozás is, amelyet Nagyatádon tartottak a héten. Igaz, itt elsősorban a politikai munka hatékonyságát, módjait, formáit vitatták meg Marcali, Siófok és a vendéglátó város képviselői, de ez aligha választható el a település általános gyarapodásától. A felszólalások és az összegezés azt mutatta: értékes tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők, ugyanakkor rámutattak az agitációs és propagandatevékenységben, a párt- szervek, a tanácsok, illetve a tömegszervezetek és mozgalmak jobb együttműködésében rejlő lehetőségekre. Paál László látni, mint parkosítást, utcák és terek takarítását, az út menti árkok tisztítását. így könnyű volt megtalálni az ellentmondást, ami — addigi is-, méreteim szerint — a szorgos munka és a kevés lehetőség között feszült. A választ az az intézkedési terv adta meg, amely a napokban került kezembe a (legfiatalabb somogyi városban I Az idei társadalmi munkaak- ciók megszervezéséről rendelkezik, s ebben a következő önkritikus sorokat olvashattam: »Marcali város tanácsa 1977. június 30-án hozott egyik I határozatában felhívta a tanácselnök figyelmét arra, hogy javítsa meg a lakosság tájékoztatását a tervezett tanácsi beruházások jellegéről, helyéről és idejéről. Az eddigieknél jobban kell támaszkodni a lakosság, a gazdasági és társadalmi szervek segítségére, különösen a gyermekintézmények számánaic és befogadó- képességének növelése érdekében. A társadalmi munkát szervezettebbé kell tenni, a tárgyi, technikai és pénzügyi föltételek megteremtéséről a végrehajtó bizottság gondoskodjék.« A tanácselnök elmondta : Marcaliban lényegében újdonság, hogy ilyen fokon foglalkoznak a társadalmi munka előkészítésével. A tanácstagi beszámolók és a várospolitikai fórumok során azonban a marcali emberek joggal kifogásolták: városukért való tenni- aikarásukat a tanács részéről nem veszik kellően figyelembe és nem támaszkodnak a segítségükre. Mindenki tudja, a társadalmi munkának olyan súlya és rangja van, hogy a nagyobb települések esetében a fejlesztési tervekben szerepel az ettől várt érték is. 1976-ban Marcaliban a lakosság társadalmi munkája kétmillió 437 ezer forint volt. S ez nem sokj, mert így egy-egy lakosra csak 198 forint jutott. A várossá válás évében azonban már a hárommillió forintot »ostromolták«. Ez lényegesen több, de még mindig elmaradt a 257 forintos megyei átlagtól. A városi tanács 1978-ra célul tűzte ki a három és fél millió forintos társadalmi munkát. Ez lakosonként csaknem 300 forintot jelent. A tervben szó van a Berzsenyi- lakótelep 100 személyes óvodájáról, az MHSZ-lőtér építéséről, a Szabadság és a Béke park fölötti védnökségről, három másik park korszerűsítéséről, sportegyesületi- edzőpálya építéséről. Sőt egy »grund- ról« is, és ezt ugyancsak társadalmi munkában szeretnék megcsinálni. A felsorolás nem teljes, ám tükrözi, hogy milyen sokféle munkaalkalmat kínálnak, s ki-ki érdeklődési körének megfelelő társadalmi munkára tehet fölajánlást. A szervezést, az előkészítést a városi tanács végzi. Ennek érdekében több intézkedést is terveztek; ez majd a gyakorlatban »megméretik«. Annyi azonban már most is bizonyos — a lendületes kezdés láttán —, hogy a marcaliak az idén behozzák a megyei átlaghoz viszonyított lemaradásukat. M. A. A szupertiszta anyagok hatása A kozmikus * fényképezést a mezőgazdaság és az erdőgazdaság, új ásványi lelőhelyek felderítésére és az időjárás előrejelzésére is felhasználják. Hogy a nagy magasságból lefényképezett objektumról részletes képet készíthessenek, a negatívot ezerszeresen felnagyítják. így a filmen található mikroszkopikus pöttyből is nagy fehér folt les*. Ha viszont nagy tisztaságú felületen aktív anyagokat — elsődlegesen alkoholokat és származékait — alkalmaznak a fotoemulziók készítésénél, mindez nem következik be. Ilyen anyagokat állítottak elő az Észt Tudományos Akadémia kémiai intézetéhen. Alkalmazási lehetőségük rendkívül sokrétű. Többek között a kőolajvegyészetben és a mosószergyártásban m felhasználhatok. van, s azt mondja Jaklovics János, a battyánpusztai feldolgozó* vezetője, hogy áprilisra is fordul a naptár, amire végeznek a betakarítással. A ba'atom nád le*nagyobb része a Kis-Balatonon terem, de aratnak Badacsony és Fonyód között is. — Az idei télen másfél millió kéve nádra számít a balatoni üzem — mondta a battyánpusztai telepvezető. — Azt kérdezi, hogy sok ez vagy kevés? Ha a mennyiséget számoljuk, akkor valamivel kevesebb, mint a korábbi években, de ha minőséget nézzük, akkor jobban járunk. A gépek mellett reggelenként ötven ember- is munkához lát: kézzel vágják a nádat. Derékfájdító, nehéz munka. Az emberekre azonban mind kevesebb hárul: a jégen és a sekély vízben egyaránt jól közlekedő Pelikánok évről évre többet vállalnak. A balatoni nádat mind le kell vágni, mert egyre keresettebb . cikk. ‘Száz kévéből negyvenet exportra szállítanak: egy részét tetőfedő anyagnak, a másik részét pedig feldolgozva. — Az idén 110 ezer kéve nád kerül exportra és 200 ezer négyzetméter sűrűtekercs. Hogy mi az a sűrűtekercs? A feldolgozóüzemben édeskés- kesernyés nádillat tölti meg a folyosóikat. A hajdani kastély nagy méretű termeiben csattogva dolgoznak a gépek: vékony dróttal fonják szorosan egymáshoz a nyílegyenes szálakat. A hosszúság a megrendelő kívánsága Szerint változik. Ilyen nádpadlót készítenek a hazai igények kielégítésére is. — Ezenkívül 160 ezer négyzetméter nádlemezt is gyártunk exportra. Ez a lemez kitűnő hőszigetelő. Úgy veszik a nagy építkezésekhez, mint a cukrot... / A BALATONI nád negyven százalékát exportra viszik. Főleg nyugatnémet, francia és holland építőipari cégek használják föl. — Megéri eladni a nádat? — Meg bizony — mondja a telepvezető. — A nádfeldolgozó évi termelési értéke 21 millió forint. Ebből 12 millió forint értékű terméket exportálunk. Az itthon maradt hatvan százalékból 9 millió forint a bevételünk. Sokan kérdezték már, hogyan lehet az, hogy a kevesebb termékért több pénzt kapunk? A felelet egyszerű: a balatoni nádhoz hasonló minőségű sehol nem terem Európában. Épp ezért a külföldi piacon ára van. Az, amit tetőfedőnek, kévében adunk el, a legszebb nád, és sok évig ellenáll az időjárásnak. Egyenletes vastagságú szép anyag kerül a sűrűte- kercsbe is. Dr. K. L
