Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
A hét három i hl»’' kérdése Aï év második hetében láthatólag máris magasabb se- bességfokozatra kapcsoltak a nemzetközi diplomáciában. Genfben újrakezdődtek a SALT tárgyalások, s jelentőségüket aláhúzzák a bizakodó nyilatkozatok, hogy a következő hónapokban lehetségessé válhat egy új szerződés megkötése. Napokon belül folytatja munkáját a belgrádi találkozó; a Közel-Kelettel kapcsolatosan egyelőre túl sok az értekezlet és túl soványak a valóságos eredmények; az ENSZ palotában viszont megkezdték az év egyik kiemelkedő eseményének ígérkező rendkívüli, leszerelési közgyűlés előkészületeit Végül, de nem utolsósorban sajátos ve- tületet kaphattak a Francia- országban, Olaszországban és más nyugat-európai országokban zajló belső viszályok is azáltal, hogy nyílt beavatkozási kísérletekre kerül sor az amerikai külügyminisztérium részéről. Washingtonból nyomatékosan tanácsolják, hogy a kommunistákat ne vonják be a »szükség-kormányzatokba«. A fontos, kétoldalú találkozók sorozatát jelzi a brit miniszterelnök ázsiai és a francia elnök afrikai útja, az iráni sah egyiptomi látogatása, s Addisz Abebába érkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki még további négy országot keres fel a fekete kontinensen. Természetesen figyelemre méltó bejegyzések kerültek a héten a moszkvai diplomáciai vendégkönyvbe is. O Miről tártryaltak a héten Moszkvában? A Közel-Kelet és Ázsia kérdései álltak előtérben azon a tárgyalás-sorozaton, amelyekre a szovjet fővárosban kerüli sor. Bumedien algériai elnök váratlanul Moszkvába érkezett, s rövid látogatásának több tényező is különleges jelentőséget adott. Az algériai államfő egyike a Szadat politikáját legkövetkezetesebben bíráló arab vezetőknek, részt- vett a tripoli tanácskozáson is. Moszkvai útját megelőzően tíz arab országban járt, hogy kiszélesítse a különtárgyalások helyett átfogó rendezést kívánók frontját, s feloldjon bizonyos- ellentéteket, például közvetítsen Irak és Szíria között. Ütja nyomán egyelőre elhalasztották a tripoli hatok újabb összejövetelét, nyilván abban a reményben, hogy egy újabb értekezleten már többen fognak résztvenni. Miközben — ha nem is minden nehézség nélkül — de egyre többen sürgetik a visszatérést az ésszerű rendezés útjaihoz, sikertelenül végződött az egyiptomi—izraeli katonai bizottság ülése, s erősen bizonytalan, hogy a másik testület, a politikai bizottság képes lesz-e előrelépni. Ha nem születik gyors megállapodás, az egyiptomi elnök aligha tud továbbra is »előre menekülni«, s az eddigieknél jobb feltételek teremtődnek egy genfi újrakezdéshez. Ezért volt olyan lényeges mozzanat az antiim- perialista arab erők egyik szószólójaként fellépő algériai elnök találkozója a szovjet vezetőkkel, hiszen a Szovjetunió a genfi békekonferencia egyik társelnöke. IZ ESEMÉNYEK címszavakban Hétfő: Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. — Genfben megkezdődik a SAX.T—2 megbeszélések újabb fordulója. ■— Az egyiptomi—izraeli katonai bizottság ülése Kairóban. Kedd: A Szojuz—3/7 űrhajó fel- bocsájtása Makarovval és Dzsanibekovval a fedélzetén: a Szaljut űrállomással történő öszekapcsolás után már négyen dolgoznak a kozmoszban. — Amerücaellenes tüntetések Panamában. Szerda: Intézkedések ta NDK-b*n a Spiegel provokációs cikkei nyomán: bezárják a hamburgi hetilap berlini irodáját. — Összetűzések baszkföldön és Navarrá- ban. Csütörtök: Külügyminiszterünk afrikai útjának első állomásán, Addisz Abebában folytat tanácskozásokat. — Állásfoglalások Vietnam mellett, javaslatok a vietnami —kambodzsai viszály békés megoldására. Péntek: Bumedien algériai elnök tíz arab országban tett körútja után Moszkvában tárgyal. — Kormányválság fenyeget Olaszországban. Szombat: Vance közel-keleti útja, előkészületek az egyiptomi —izraeli politikai bizottság jeruzsálemi összejövetelére. — Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakáról tárgyaltak New Yorkban. vaUanak az Írások. «melye* az egyetemi felvétel! Tizsgák- tól a mozijegy vásárláson át az anyagi érdekeltséget dicsérő munkáslevelekig terjednek), másrészt számos kommentár látott napvilágot a kádermunkáról, a »szélkakas« káderekről, művészi túlélőkről stb. A Kína-szakértők általában két következtelést vonnak le a megszaporodott írásokból. Folyik a három évre hirdetett »rendteremtési« és konszoli- dálódási program, 1978 immár a második esztendő, de ez a folyamat továbbra is párosul a belső hatalmi harccal. Ennek frontjait illetően különböző kombinációk hangzanak eh A nyugati sajtó három irányzatról ír: a Hua elnök vezette »fiatalokról«, akik a kulturális forradalomban tűntek fel, a*» Teng fémjelezte »öreg káderekről«, akiknek többségét csak nemrég rehabilitálták, és szavuk különösen érződik a kultúra és oktatás területén, — valamint a centrumban állókról, akik Je marsall-lal az élen szeretnék elkerülni a belső ellentétek újabb robbanását. Az igazi vitakérdés, hogy miként lehet végrehajtani az elkerülhetetlen változásokat a maoista tanokra történő hivatkozással, hiszen szemmel láthatóak az ellentmondások, a kinyilvánított elvek, s a gyakorlat között. Minden jel szerint ez a belső harc nem lanyhul, hanem erősödni fog, különösképpen az állami funkciók (például miniszterelnöki poszt) körül, amikor tavasszal összeül — ha összeül — a népi gyűlés többször hangoztatott ülésszaka. Moszkvába vezetett az új japán külügyminiszter, Szo- noda első külföldi útja is, de a háromnapos tárgyalások során — az álláspontok tisztázásának és egy kulturális szerződésnek aláírása mellett — nem sikerült megoldást találni a szovjet—japán viszony két komoly problémájára. Tokió területi követeléseket hangoztat, s ezekre hivatkozva mindezidáig megtagadta egy békeszerződés, sőt az áthidaló megoldásként szovjet részről javasolt jószomszédi szerződés aláírását is. Emellett a japán jobboldal »az egyenlő távolság« külpolitikai doktrínájának felülvizsgálatát követeli. Gyakorlatilag ez a Szovjetunióval és Kínával fennálló, lényegében azonos szintű kapcsolatok megbontását jelentené — Kína javára. Olyan japán—kínai egyezményt kötnének, amely szpvjetellenes záradékot is tartalmazna. A japán magatartás következtében igazi haladásról tehát nem lehetett szó, de a tárgyalások nyomán olyan »gondolkodási idő« következik, amelynek során Tokióban mégegy- szer mérlegre tehetik a különböző tényezőket... O Mi áll a különböző kínai kommentárok hátterében? A világsajtó szinte naponta idézi a kínai lapokban megjelenő cikkeket és kommentárokat, amelyek a kínai struktúrák ismeretében a jéghegyek csúcsait jelzik. Ezek a cikkek kétirányúak: egyrészt kiigazítását adják a kulturális Áz osztrák emberrablók bűnlajstroma A Böhm-ügyben kiterjedt és eredményes nyomozást folytató osztrák rendőrség csütörtöki akciója a vártnál nagyobb eredményre vezetett. A bécsi bank pénztára előtt őrizetbe vett Paul Francsics és Franz Panagl mellett rendőrkézre került a bűnszövetkezet harmadik tagja is, az NSZK-ból áttelepült, 29 éves Christa Schnek. Első kihallgatásukon fény derült a banda teljes bűnlajstramára. A december 12 én elkövetett emberrabláson kívül négy hankbetörést cs gy postarablást ismertek ]. A bűncselekmények nem kevesebb mint harmincmillió schillinghez juttatták a mindenre elszánt fiatal bűnözőket, , © Miért robbantak bombák Navarrában? Spanyolország lakosságának csupán 65 százalékát teszik ki a kasztíliai nyelven beszélő spanyolok, s a fennmaradt egyharmad főként a katalánok és baszkok közül kerül ki. A két nemzetiség évszázadok óta küzdött az autonómiáért, ami végül is a második köztársaság és a népfront-kormány alatt oon- takozhatott ki. A polgárháború során a katalánok és baszkok általában a köztársasággal rokonszenveztek, amit Franco az autonómia eltörlésével, valamint a nyelv- használat eltiltásával büntetett A spanyolországi változások során a demokratizálási folyamatban először Kataló- nia, majd most a Baszkföld is visszanyerhette az autonómiát. A baloldal elégedett az intézkedésekkel, s érdemes megjegyezni, hogy a katalán helyi kormányban — Madridtól eltérően — a szocialisták és a kommunisták is részt vesznek. A baszkföldi önrendelkezést viszont két oldalról is támadják. Vitakérdés, hogy Navarra tartomány, amelyet Franco kivett a baszk területből és »jutalmazott« kiváltságokkal látott el, a baszkföldhöz tartozzék-e. Valószínűleg népszavazásra kerül majd sor, s ezt a bizonytalan légkört használják ki a szélsőséges ETA terroristái bombarobbantásokra, fegyveres akciókra, éppen Pamplonában, Navarra székhelyén. A nem kevés gonddal küzdő Spanyol- országnak egyelőre szembe kell néznie a francóista örökség csődtömegével, az ultrabalos és szélsőjobboldali akciókkal. Réti Ervin MSZMP—HKP közös köziemén A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1978. január 1«. és 14. között a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának delegációja Óuári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és Jahoda Lajos, a külügyi osztály munkatársa. A küldöttség megbeszélést folytatott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével és Hermann Gautier- rel, a párt elnökhelyettesével. A szívélyes légkörű megbeszélésen az NKP részéről részt vett Ludwig Müller, az elnökség tagja és Fritz Rische, a vezetőség munkatársa. Az MSZMP küldöttsége látogatást tett Wuppertalban az Engels-centrumban és az En- gels-emlékházban, Essenben, az NKP Ruhr-vesztfáliai kerületi szervezeténél, továbbá az NSZK Saar-vidéíd kerületi szervezeténél, ahol megismerkedett a pártszervezetek sokoldalú tevékenységével. A látogatás befejezéseként a küldöttség részt vett az NKP Lenin—Liebknecht—Luxemburg találkozóján Nümbergben. A két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről és pártjuk tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentumban közösen rögzített, a békével, biztonsággal, együttműködéssel és társadalmi haladással kapcsolatos célok megvalósításáról és úgy ítélték meg, hogy ahhoz további kezdeményezésekre van szükség. Az MSZMP és az NKP elsőrendű feladatnak tartja a békéért és biztonságért folytatott harcot és a helsinki konferencia elveivel összhangban folytatja tevékenységét az enyhülés folytatásáért és elmélyítéséért, a belgrádi értekezlet sikeres befejezéséért. A küldöttségek egyúttal aggodalmuknak adtak kifejezést az enyhülés ellenzőinek fokozódó aktivitása miatt, akik korlátlan fegyverkezési versennyel — ideértve a neutronbomba gyártását is .—, valamint az antikommunizmus szításával é6 a szocialista országok elleni uszítással próbálják aláaknázni e folyamatot. A két párt álláspontja szerint a Szovjetunió kormányának nemrég nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatai konstruktív hozzájárulást jelentenek a népek közötti béke és együttműködés biztosításához. Az MSZMP és az NKP képviselői méltatták a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jó kapcsolatok fejlesztése terén tett lépéseket, amelyekhez Kádár MSZMP KB első titkárának 1977-ben az NSZK-ban tett látogatása új impulzusokat adott. Az MSfZMP tMcgáeM)» nagyra értékelte az NKP-nsIt a békéért, a társadalmi haladásért, valamint a demokratikus és szabadságjogokért folytatott harcát. Kifejezte n»li- daritását az NKP-val és tiltakozását a kommunistákat sújtó diszkrimináció minden formája ellen. Az NKP üdvözölte’ az MSZMP vezetésével a szocializmus építésében Magyarországon elért eredményeket A párt igyekszik hozzájárulni a magyar nép és az NSZK népe közötti barátság elmélyítéséhez, a két ország dolgozóinak Osztályalapokon nyugvó kapcsolataihoz. A küldöttségek megerősítették pártjaik azon akaratát, hogy a proletár nemzetköziség szellemében hozzájáruljanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom cselekvési egységének kialakításához. Kifejezték szolidaritásukat a szabadságnak visszaszerzéséért küzdő chilei nép, a törvényes jogaiért harcoló Palesztinái arab nép, az Afrika déli részén nemzeti és társadalmi felszabadulásukért harcoló népek, valamint a vüág összes antiimperdalista ereje iránt. A két párt képviselői megállapodtak szoros és baráti kapcsolataik továbbfejlesztésének, elmélyítésének 1978. évi programjában. Bumedien elutazott Moszkvából Megismerték az álláspontokat Szovjetunió egyre szélesedő együttműködésének is. Az algériai elnököt a repülőtéren Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Vaszilij Kuznyecov, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első helyettese, a politikai bizottság póttagja, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője, a forradalmi tanács elnöke moszkvai látogatásának befejeztével szombaton délelőtt elutazott a szovjet fővárosból. Bumedien csütörtökön érkezett Moszkvába, ahol baráti és gyakorlati jellegű tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel; Koszigin miniszterelnökkel, Szuszlovval, az SZKP KB titkárával, Gromiko külügyminiszterrel és másokkal. A megbeszélések során áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a Közel-Kelet problémáit. Az algériai elnök moszkvai látogatását a szovjet főváros sajtóköreiben nagyfontossá- gúnak tekintik. Mint ahogyan Koszigin szovjet kormányfő is aláhúzta, Bumedien előzőleg számos olyan arab ország fővárosában járt, amely ellenzi a közel-keleti kérdés kü- lönutas megoldására való kísérleteket és a Szadat elnök jeruzsálemi látogatását követő tripoli értekezlet állásfoglalásának megfelelő politikát folytat. Az algériai elnöknek így ezzel egyidőben volt alkalma személyesen is megismerni a Szovjetunió kormányának állásfoglalását. Bumedien látogatása fontos állomása volt nemcsak a Szovjetunió és Algéria egyenletes, fejlődő, jó kapcsolatainak, hanem az arab államok, illetve az afrikai népek és á Andreotti a kormány sorsáról tárgyal Giulio Andreotti miniszter- elnök szombaton megkezdte ’ tárgyalásait a pártok parlamenti csoportjainak vezetőivel arról, hogy támogatják-e kormányának hatalmon maradását vagy sem. Rómában úgy tudják, hogy ha nem kapná meg a szükséges támogatást Andreotti, akkor hamarosan benyújtaná lemondását Leone köztársasági elnöknek. A kereszténydemokrata parlamenti képviselői csoport pénteki ülésén támogatásáról biztosította Andreotti kormányát. Az OKP, az OSZP és a köztársasági párt (PRI) továbbra is demokratikus egységkormányt sürget. Meghalt Humphrey, volt alelnök Szombatra virradó éjszaka Wawerly-i otthonában (Min- nessota-állam), hosszantartó, súlyos betegség következtében elhunyt Hubert Horatio Humphrey amerikai demokratapárti szenátor. A 66 éves politikus haláláról szóló hírt Walter Mondale alelnök jelentette be szombaton hajnalban Washingtonban. Az amerikai politikai élet egyik legnépszerűbb személyisége gyógyíthatatlan rákban szenvedett. Humphrey politikai pályafutása alatt három ízben próbálkozott meg azzal, hogy eljusson a hatalom csúcsára. Az elnöki cím megszerzéséhez 1968-ban állt a legközelebb, amikor a demokrata párt jelöltjeként csak kisarányú vereséget szenvedett Richard Nixontól. 1965 és 1969 között az Egyesült Államok alelnüke, és csaknem mindvégig hűséges kiszolgálója volt Lyndon B Johnson elnök politikájának. Hűségéért az elnökválasztási csata elvesztésével fizetett, hiszen a vietnami háborúval való nyílt szembefordulása néhány héttel a választás előtt már túl késői volt ahhoz, hogy megszerezze a háború ellenzőinek teljes támogatását Miért ugrált Grecsko az űrben? A dokkolás veszélyei Földi utasításra, a Földről közvetített jelzések ütemére kellett ugrálnia a Szaljut—6 űrállomás »futópályáján« izomerősítésre használt végtelen szőnyegen Georgij Grecs- konak, hogy elvégezze az úgynevezett rezonancia-kísérletet az űrállomáson. A kísérletre még azelőtt került sor, hogy a Szojuz—27 űrhajót útnak indították volna és fontos szerepe volt abban, hogy meghatározzák: nem okozhat-e kárt a második űrhajó dokkolása az űrállomásban. Mint jelentettük, korábban egyes tudósok úgy vélték, hagy a dokkolás következtében repedések, törések is keletkezhetnek az űrállomáson, vagy bekövetkezhet az, hogy a korábban összekapcsolt űrhajó egyszerűen leválik a Szaljutról. Ez az egy esetben következhetett volna be: ha a dokkolás okozta rezgés hullámok mintegy felerősítik az űrállomás »önrezgését«. Ilyen körülmények között valóban bekövetkezhetett volna olyan jelenség, mint amikor a hídon lépést tartva menetelő katonák alatt hirtelen összeroppan a hídszerkezet — a rezgések egymást felerősítve törést eredményeznek. Grecskónak ugyan meglehetősen nehéz munkát jelentett, hogy a súlytalanság körülményei között »ugráljon«, de a gondos gyakorlás réven sikerült a kívánt hatást elérni — olyan további rezgést előidézni az űrállomáson, amelynek hullámhossza megegyezett. a dokkolásnál fellépő többlettel. így a gyakorlatban bizonyosodott be, hogy a második űrhajó-összekapcsolás nem jelent veszélyt. Az űrállomás négytagú személyzete folytatja a kijelölt feladatok megoldását.
