Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
I)j aranykor? Az arany sárga színű, nagy fajsúlyú (19,29) nemesfém, jó elektromos és hővezető, a savakkal szemben ellenálló, jól nyújtható, ötvözhető, alakítható — állapítják meg az általános lexikonok. A közgazdasági lexikonok ezt a felsorolást kiegészítik azzal, hogy az arany — pénzanyag. Miért az arany vált pénzanyaggá, általános egyenér- tékessé? Erre a kérdésre Marx adott választ a Tőke I. kötetében. Az arany magas értékkoncentrációt képvisel, egységnyi súlyú arany előállításához viszonylag sok emberi munkára van szükség. Minősége homogén jellegű, esztétikus, nem oxidálódik, ipari célú felhasználása pedig — Marx idején — alacsony volt. E tulajdonságok miatt emelték ki az aranyat az ásványvilágból és vált az a pénz megtestesítőjévé. Kü önleges ára Az arany és a pénz évezredeken keresztül át azonosult fogalom volt, bár a pénzforgalomban már korai szakaszban is az aranyhelyettesítők (réz, ezüst, vas stb.) játszották a főszerepet. Marx az aranyat különleges árunak tekinti, amelynek mozgása kettős irányú : a termelés helyétől exporttermékként olyan országokba áramlik, amelyekben azt pénzzé változtatják és e pénz megkezdi körforgását az országon belül és az országok között; a másik irányba mozog akkor, amikor az arany a pénzforgalomból kikerül és mint a gazdaság biztosítéka, kincsként felhalmozódik a bankok jól őrzött pénztáraiban, a magánosok páncélszekrényeiben. Az arany iránt! vágy, az arany mint a gazdagság jelképe az irodalom egyik fő témája, s aligha íródott kevesebb könyv az aranyról, mint a szerelemről. Aranyért mindent meg lehetett vásárolni a középkorban, még a »lelki üdvöt« is. A dél-amerikai népeknél az arany fontos anyaga volt a vallási szertartásnak. A napimádó vallásokban az arany a napfényt szimbolizálta, s a papok arany álarcot, arany süveget és más, aranyból készült holmikat hordtak, illetve a rítus során aranytárgyakat használtak. De a termelés, a gazdasági élet fejletlensége miatt ezeknél a népeknél az aranynak még nem volt pénz jellege. Az egyiptomi aranykultusz, »a fáraók kincsei« elkápráztatták a világot. Ez a gazdagság és művészi kifejezőképesség joggal nyűgözi le korunk emberét is. Bölcsek köve Az arany a jó, a nemes, a drága, a hasznos jelzői értelmet kapta a különböző nyelvekben (aranyember, arany szive van, aranyat ér, aranykezű stb.). A bölcsek köve évszázadokon át a telhetetlen mo- hóságú nemesség és királyi házak ábrándképe volt. (A bölcsek kövét valami olyan titkos pornak képzelték, amelyet a megolvasztott közönséges fémbe szórva, azt arannyá változtatta volna.) Az arany- csinálás láza a középkorban szökött a legmagasabbra. Az aranyat kereső alkimistáknak kő- Tutenkámen fáraó színaranyból készült maszk. szönhető Euró- J®» pában a porcelán fölfedezése, hiszen J. F. Böttger alkimista Erős Ágostot azzal szédítette, hogy aranyat csinál, s eközben véletlenül rátalált a porcelánra; innen ered a világhírű meisseni porcelán, amely aztóta is aranyat ér. Korunk gyermeke a mindennapi életben már nem találkozik az aranyérmével, legföljebb akkor, ha múzeumba megy. Napjainkban is bocsátanak ki aranyérméket, azonban ezek már a pénzforgalomban nem vesznek részt, mert azonnal felvásárolják a gyűjtők, akik ezt szenvedélyből vagy kincsképzésből teszik. (Megfigyelhető, hogy az aranyérméknek már kibocsátásuk pillanatában magasabb a piaci áruk, mint amennyi az aranytartalom alapján indokolt lenne.) Az aranyérme kibocsátása és értékesítése több országban a központi bankok egyik üzleti tevékenysége. Teljes értékű pénz A klasszikus pénz, melyre a közgazdaságtudomány a pénz törvényszerűségeit felépítette, az aranyérme volt, amelynek súlya kifejezte annak értékét, a törvényesen megengedett kopási határon belüL (Ezt a határt a szaknyelv remediumnak nevezi, ez egy bizonyos százalékérték, amelynek megfelelő kopás ese tén az érmét a forgalomból ki kell vonni ) Az aranypénzt ezért nevezik teljes értékű pénznek. Az aranynak általános megjelenési formái az aranyérme korszakban a következők voltak: az aranyérme (aranyforint, aranykorona, tallér stb.), az aranyrúd vagy -tömb (állítólag az első aranyrudat Krőzus i. e. 540 körül öntette) és az ékszer. Az aranyérmét, mint a pénzügyi rendszer alapját, a XVIII. században Angliában vezették be először és ettől az időponttól számítódik az aranystandard (az aranypénzrendszer). (MTI Foto — KS) Logikus, hogy Anglia törvényesítette az aranystandardot, mert e korszakban a sziget- országba — mint a világ legfejlettebb és leggazdagabb országába — a Föld minden pontjáról áramlott be az arany; a Bank of England pincéi megteltek a gyarmati kizsákmányolásból, a gyorsan fejlődő gazdaságból származó arannyal. A trónfosztás nyitánya Az aranyérmerendszert az I. világháborúig tartották fenn, bár a századforduló első évtizedeiben már erős törekvés jelentkezett arra, hogy az aranyat a pénzforgalomból kivonják. Az I. világháborút követően az aranyérmerendszert egyik állam sem állította helyre. Az aranystandard módosított formája volt az aranyrúd, illetve az aranydevizarendszer, melyet az 1920- as években vezettek be a világ országai. Az arany fénykora az amydevizarendszerrel zárult. Az aranydevizarendszer azonban még az 1970-es évek elejéig fenntartotta magát a Nemzetközi Valutaalap normáinak megfelelő szerény keretek között. De ez a korszak, mint a következőkben látni fogjuk, már az arany trónfosztásának nyitánya lett. (Folytatjuk.) Wiesel Iván Áz átszervezett orvosi ügyeletről AZ V. ÖTÉVES TERV a létesítmények gyarapodása, a hálózat továbbfejlesztése és a gyógyító-megelőző ellátás átszervezése, integrálása révén is eseménygazdag időszak az egészségügyben. Az egészség- ügyi törvény minőségileg is újat hozott azzal, hogy állampolgári jogon biztosítja az egészségügyi ellátást. A minisztérium most az ügyeleti rendszer módosítását írja elő, s ezzel nem tesz mást, mint továbbfejleszti az ellátás rendszerét az egészségügyi törvény szerint. Mit jelent ez ? Azt, hogy a jelenlegi ügyeleti rendszereket részben átszervezi, a szétaprózottakat, a nehezen ellenőrizhetőket összevonja, a városiakat — ahol még ez nem történt meg — központosítja; ellátja orvossal, nővérrel, ahol kell gépkocsival, hírközlő berendezéssel. Somogybán sok az apró település és az orvosi körzetek is ezekhez igazodnak. Amikor az új ügyeleti rendszert megterveztük, figyelemmel kellett lenni az ügyeleti központ helyére, a közlekedési adottságokra, a kialakult szokásokra stb. A városokban könnyebb a helyzet. Kaposváron évék óta működik az általános körzeti orvosi, á gyermekkörzeti orvosi és a fogászati ügyelet. A városi tanács gondoskodott a feltételekről. Jó kapcsolat alakult ki a városi ügyelet, a megyed kórház és a mentő- szolgálat között. Hasonló szervezetben működik ez a szolgálat Siófokon is. E városokban tehát átszervezésre nincs szükség. A KÖZSÉGEKBEN, nagyközségekben eddig olyan ügyeleti rendszer volt, amely inkább megegyezésen, szokásokon alapult és bizonytalanságokat rejtett magában. Az ügyeletes orvos tartózkodási helye rendszerint a lakása volt, ezért az őt kereső beteg annyiszor kényszerült máshova menni, ahányszor más orvos volt az ügyeletes. Az új rend főleg a betegek érdekeire „van tekintettel, ugyanakkor tehermentesíteni tudja az orvost is. A nagyközségekben és a községekben úgy alakul ki az új rend, hogy az egymáshoz közel levő 3—4—5 körzeti orvos alkot egy ügyeleti egységet és hét végeken felváltva vannak szolgálatban. Ilyen rendszer van már a megyében Tabon, Barcson, Csurgón és másutt. E formák beváltak, elégedettek a lakók és az egészségügyi dolgozók is. Ezeken a helyeken az ügyvezető körzeti orvos felelős az ügyeleti rendszerért, ö fogja ösz- sze a szolgálat minden dolgozóját, ő osztja be az ügyele- tet és javaslatot tesz az ügyelet helyére. Az új ügyeleti rend akkor jó, ha többet ad, mint a korábbi. A többlet az, hogy az ügyeletes orvos mindig ugyanazon a helyen található, távollétében egy egészségügyi dolgozó följegyzi a hívásokat. Az orvos a munkaszüneti napokon ellátja a folyamatos gyógykezelésre szoruló betegeket, gondoskodik a beteg kórházba utalásáról, gyógyszerrel való ellátásáról; szükség szerint igazolja a beteg keresőképtelenségét és a hatóság kérésére a betegnél vagy sérültnél általános orvosi vizsgálatot végez. Ahogyan az integráció, úgy az ügyeleti rendszer átszervezése is folyamat, s ma még a kezdeti lépéseknél tartunk. A jövő útja az, hogy az ösz- szevont vidéki ügyeleteket fokozatosan ellássuk személyzettel, felszereljük URH-ké- szülékekkel, gépkocsikkal stb. Állandóan figyelemmel kísérjük a lakosság véleményét, hogy tovább alakíthassuk, formálhassuk ezt a rendszert. Ehhez anyagi erőinkkel is úgy kell bánnunk, hogy a megyei és a helyi erők azonos irányba hassanak. A helyi tanácsok értik az új ügyeleti rendszer lényegét és sok helyen saját erejükből is hatékony segítséget nyújtanak. A járási-városi főorvosokkal való egyeztetés után a helyi tanácsok tájékoztatják a lakosságot az ügyelet helyéről, az ügyeletes orvos személyéről, az összevont ügyelet helyi rendjéről. AZ ÜJ ÜGYELETI rend fejlődés az egészségügyben, mert nagyobb biztonságot jelent a betegnek, kevesebb terhet rak az orvos vállára és több körzeti orvosi szolgálat összevonása még gazdaságosabb is, mint a korábbi szervezet volt. Dr. Varga Leverte megyei főorvos Gázmérgezés A házaspárra a lányuk bukkant rá. Az asszony ott feküdt a fürdőszobában, mozdulatlanul. A férfi a hálószobában, az ágy előtt összegörnyedve. A férfi élt, a kórházban tért magához. Az asszonyon már nem lehetett ngíteni. Vérében nagy mennyiségű szénmonoxi- dot találtak. A halál oka: fulladás. Az események, melyek végül is tragédiába torkolltak, tavasszal kezdődtek. Az 53 éves Mátés János, aki mező- gazdasági technikus, és a gabonaforgalmi vállalat raktárosa, ezen a tavaszon vásárolt egy propán-bután gázfűtőt a hetesi lakásába. A fürdőszobába szánta, és úgy gondolta, nincs szüksége senkire, ő maga fölszereli. Nem hívta a gázművek szakembereit, nem Értesítés! Értesítjük T. kereskedelmi ügyfeleinket, hogy kaposvári kirendeltségünk VAS-I. raktárában 1977. december 27-től 1978. január 11-ig MŰSZAKI raktárában 1977. december 27-től 1978. január 7-ig év végi vagyonmegállapító leltárt tartunk. Fenti időpontban az árukáadás szünetel. A leltározás ideje alatt megrendeléseket felveszünk. TITÁN Kereskedelmi Yttlslat Somogy megyei Kirendeltsége Kaposvár, Zalka Máté a. 18. (138654) 1918 elejétől nagy élet zajlott a Veres Pálné utcai lakásban. Igazi Parnasszussá lett Ady Endre otthona. Aki számított valakinek a művészetben és az irodalomban, az mind , megfordult itt esténként, délutánonként Schöpflin Aladártól Bölöni Györgyig, Hatvány Lajostól Babits Mihály- ig, Móricz Zsigmondtól Fenyő Miksáig, Ignotus Páltól Jászi Oszkárig. Ady az állandósult testi gyengeség miatt ritkán mozdult ki a lakásából, elvétve vállalkozott egy-egy vendéglői vacsorára vagy rövid sétára a Duna-korzón. Ám otthon is sokat adott közismert ápoltságára. Mindig elegáns volt, akkor is, ha teveszőr köntösét viselte. Néha napokig nem kelt föl, ilyenkor csak bizalmasabb vendégeit fogadta. Igaz, ami Igaz: B i Berta képes volt a n. öltőhöz méltó igényes ot t teremteni. De a költekc erősen túlzásba vitte. A váloga- tottan értékes antik bútorok, vagyont éró szőnyegek rengeteg pénzbe kerültek. Ruhái úgyszintén. A háztartás Is sokat emésztett, pedig a ágyhoz- lakáshoz kötött Ady korántsem köletett annyit, mint 'dvnán Készpénzük vészes ; új '(£ %gÉ§É gyoisasfggal fogyott Ezért, részben a mériétaelen költekezés elől is menekülve, 1918 június utolsó hetében hosz- szab1. időre .'.szavonultak Csúcsára. Forradalom, köztársaság E&ős, rossz nyaruk volt, Csúcsán, Ady állapota egyre romlott. Csak suttogva tudott beszélni, déli egy óra is elmúlt, mire összeszedte magát de külsejére változatlanul sokat adott És mindenekelőtt a tájékozottságra. Alig érthető, hogy ebben az ernyedt, halálosan beteg állapotában is pontosan tudta, mi történik a világban. Megjegyzései, tömör értékelései kísértetiesen pontosak voltak. Egy-egy nap ra fizikailag is talpra állt a megtévesztésig életerős benyomást keltve. A rövid megújulások után annál tehetetlenebből zuhant vissza a teljes letörtségbe. Nem tudni a pontos okát, miért idegenedett el Csinszkától fokozatosan. Ekkor már alig bízott benne. A maga módján áldozatkész feleség sokat szenvedett emiatt, hiszen a beteg növekvő ellenszenve nélkül is elég bánatot okozott neki Ady reménytelen egészségi állapota. De a tőle megszokott intellektuális fegyelemmel viselte nehéz helyzetét. tűrt és helytállt a kötelességében. Többet, sokkal többet nyújtott magatartásával emberi érettségében, erkölcsi önfegyelemben, mint amennyire képesnek hitték huszonhárom éves létére. Ezért tehát bármit állítanak Csinszkáról azok, akiknek valamiért ellenszenves, mellette szól maga a tény: hősiesen gondoskodott a nehezen kezelhető, önmaga fizikai romlását siettető költőről. Augusztusban sürgősen magához hívta Csúcsára édesanyját Ady. Közölte vele, hogy kriptát akar építtetni Ér- mindszenten, minél hamarabb. És környörgött, haladéktalanul vigye magáyal, mert otthon* kíván meghalni. Gyászos beszélgetés volt. Ady Lő- rincné nem mutathatta ki kétségbeesését, vigasztalta gyermekét, ahogy tudta, pedig főképp ő szorult vigasztalásra. Reménytelenül, összetörtén búcsúzott el fiától, akit most látott utoljára. Noha éppen elég gondja volt önmagával Adynak, jutott figyelméből arra is, hogy törődjön a csúcsai ház kenyerével. Súlyos háborús viszonyok lévén, sehogy nem szerezhették be a környéken a szükséges gabonát. Levélben kérte apját, juttasson el valahogy Csúcsára hat métermázsa búzát — pontosan annyit, amennyit fejadagként engedélyeztek a hatóságok. (Folytatjuk) kért tanácsot senkitől. Barkácsolt egy tartóállványt, arra tette a készüléket a fürdőkád mögé. Volt otthon egy régi nyomáscsökkentője, ezt előkereste, azután fölszerelte a palackot. Arról azonban megfeledkezett Mátés János, hogy a gáz égéstermékeit el kéne vezetni. A szénmonpxid ott kavargóit a fürdőszobában, melynek ablakát, ajtaját fürdéskor becsukták, hogy n* szökjön ki a meleg. Szeptember 18-a, vasára nap este volt. A ház körüli munkák véget értek, a házaspár bezárkózott a lakásba. A fürdőszobában égett a gáz, melegedett a levegő, és közben gyűlt, egyre több lett a szénmonoxid. Az ágyakat a hálószobában megvetették, majd Mátés János megfúr-, dött. Utána pizsamába bújt és lefeküdt. A televízióban A Hét műsorát sugározták. Ezt kezdte nézni, de elnyomta az álom. Úgy emlékszik, nem nem volt rosszul, nem érzett semmit. Másnap délelőtt a kórházban tért magához. Az asszony a férje után ment fürdeni. Hogy vele mi történt, kiderítette a vizsgálat. A férfi nem hiszi el, hogy felesége szénmonoxid-mérge- zésben halt meg, de az orvos- szakértők véleménye egyértelmű. Ö maga is a szénmonoxid- tól lett rosszul, csak neki szerencséje volt: »a barkácsolásért« nem kellett az életével fizetnie. Az ember gyakran kénytelen saját maga elvégezni egy-egy kisebb javítást. szerelést a ház körül. Azonban vannak dolgok, amelyekkel nem szabad próbálkozni, még akkor sem, ha azt hisszük: mi magunk elvégezhetjük azt a kis munkát. A gáz a legveszélyesebb. A hetesi esetnél kiderült, hogy a Mátés János által vásárolt gázkészüléket csak kéményre kötve szabad használni, hogy az égéstermékek távozhassanak. Itt pedig nem volt kivezető cső, a szénmonoxid a parányi fürdőszobában gyűlt össze. A férj kevesebbet volt ott, kisebb mennyiségű mérgező gázt lélegzett be, kisebb mérgezést szenvedett. Az asszony, aki többször bement a fürdőszobába, majd valószínűleg hosszabb ideig tartózkodott ott, nagy mennyiségű szénmon. oxidot szívott be, és ez okozta a halálát. Az ügyben befejezte a vizsgálatot a megyei rendőr-főkapitányság. és a vizsgálati anyagot vádemelés végett átadta az ügyészségnek. D. T.
