Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
A fertőzést elsősorban azzal előzhetjük meg, hogy nem tároljuk huzamosabb Ideig a babot. A kisebb, fertőzött tételeket főzzük meg, vagy darálva takarmányozásra használjuk fel. A nagyon régi, fertőzött maradékot leghelyesebb elégetni. Mivel a kártevő a hidegre érzékeny, ezért az étkezési bab tárolóhelyéül lehetőleg alacsony hőmérsékletű helyet válasszunk. A padláson tárolt és szétteregetett babban megakadályozzuk a kártevő elszaporodását, s ha a hőmérséklet tartósan, fagypont alá süllyed, a zsizsik elpusztul. A kártétel jelentősen csökkenthető a raktár vagy padlástér rendszeres és gondos tisztításával, továbbá azzal, hogy csak fertőzésmsiites babot raktározunk, tárolunk. Házikertben, ahol a babot kukoricában köztesként terSomogyi Néplap Szenvedélye az újítás gozom itt Kazánházi segédmunkásként kezdtem, majd az erőtelep géptermébe kerültem betanított munkásnak. Sokat voltam együtt villanyszerelőkkel, mindig vonzott ez a szakma, ezért kezdtem tanulni, s tettem szakmunkásvizsgát. Ennél egy kissé többre is vágyódtam. 1965-ben beiratkoztam Pécsen a technikumba, leérettségiztem, technikusi képesítést szereztem 1969-ben. Tizedik éve vagyok művezető. Rengeteg szabad ideje, pihenőnapja, sok éjszakája ment el, amíg megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt, s elvégezte a technikumot. Érdekli a szakirodalom, s a munkájával kapcsolatos — nemegyszer bonyolult — munkálatok egyszerűsítése, ésszerűsítése. Jéger Ferenc igazgató: — Nálunk a kiváló dolgozók a »hangadók-«. Törzsgár- datagságunknak mintegy hetven százaléka rendelkezik egy vagy több kiváló jelvénnyel. Ezt azzal érdemelték ki, hogy már a kitüntetés előtt hosz- szú éveken át példát mutattak a gazdasági feladatok elvégzésében, a társadalmi és a közéleti tennivalók végrehajtásában. Újítóink is közéjük tartoznak. Évente 150—160 újítás, ésszerűsítés kidolgozásával segítik gyárunk eredményesebb munkáját. Bujtás László villanyszerelő művezető is közéjük tartozik. Csaknem húsz esztendeje kezdett újítások kivitelezésén töprengeni, s azóta minden évben jelentkezik hat-nyolc újítással Most novemberben volt a gyárban újítási hónap, tőle ez idő alatt négyet fogadtak el Van úgy, hogy egy-egy dolgon — tanulmányozva a különböző szakirodalmat — hetekig töpreng, amíg megoldást talál. Más esetekben villany- szerelő társaival, Szalai Lászlóval, Segesdi Sándorral, Raczkó Józsefei, Nagy Józseffel és a többiekkel közösen lát munkához, g együtt jutnak el a megoldáshoz. — Nem készítettem nagy horderejű dolgokat, országos jelentőségű újításokat, csupán olyan apróságokat, amelyeket | bárki megvalósíthat, ha egy kicsit töri a fejét — mondja. Ötszörös kiváló dolgozó, megkapta már az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést. S ebben az évben vette át az Élelmiszeripar kiváló újítója kitüntetés bronz fokozatát. Sz. L. Csalódottan tértek vissza Csúcsára. A rosszul sikerült próbálkozást betetézte az újabb sorozási idézés, amely ezúttal Bánffyhu- nyadra szólította Adyt karácsony hetében, 1915. december 20-án. Gyanítható, az orvos akkor is alkalmasnak nyilvánította volna, ha hordágyon viszik elébe. Bevált Csinszka felháborodott és kétségbeesett. Az aljával vívott harc óta most nyílt először szomorú alkalma, hogy bebizonyítsa Adyért való szívósságát elszántságát. Valósággal kicsikarta a hatóságoktól a fölmentést így megszabadult a költő a katonai szolgálattól. Nem is a fölmentés ténye, hanem az asszony ragaszkodó elszántsága hatotta meg nagyon Ady Endrét. Ennek bizonyítéka az őrizem a szemedet című verse. 1916. január 16-án közölte a Nyugat amelynek Ady változatlanul főmunkatársa volt, és épp erre való tekintettél kapott fölmentést, de kötetet nem mertek kiadni tőle, respektálandó a hisztérikus háborús hangulatot. Néha azzal vádolták a költőt hogy adott esetben a barátaival szemben sem volt kíméletes, de az igazság az, hogy erős érzelmi kötődéssel tudott ragaszkodni. 1916 januárjára megint sokat hanyatlott egészségi állapota, mégis elment Ziiahra nagybetegen, amikor értesült Kincs Gyula haláláról. Megrendültén, zokogva borult egykori igazgató-tanárának koporsójára, majd megírta a Pesti Naplóba a siratóverset: Kincs Gyula emlékére. Tavasszal ismét gondosabb gyógykezelésre szorult. — Ez itt egy targonca motorja. Tekercseléséhez nem kaptunk megfelelő huzalokat. Házilag oldottuk meg, hogy az értékes gépek ne álljanak hosszú időn át kihasználatlanul. Bujtás László, a Nagyatádi Konzervgyár tmk-műhelye villanyszerelő csoportjának művezetője türelmesen, többször is készségesen elmagyaráz egy-egy olyan műveletet — újításának lényegét —, amelyről látja: nem egészen érthető számunkra. Transzformátorok, zsugorfóliázó gép, elektromos ponthegesztő, akkumulátorok, nagyfeszültségű berendezésék, különböző gépek és töltőszivattyúk, elektromos ajtók stb. kerülnek szóba. Mindezek a szakemberek részére világos, érthető dolgok. Ám a laikus csak hallgat és néz. Az viszont a kívülálló számára is kitűnik: olyan ember magyarázatát hallgatja, aki nemcsak a szakmáját szereti nagyon, hanem munkahelyét, a gyárat is. S hogy miért, kitűnik abból a néhány mondatból, amellyel életútjának egy szakaszát eleveníti föl: — Huszonharmadik éve dől- , Növényvédelmi tájékoztató Védekezzünk a babzsizsik ellen ! A tárolásra szánt bab veszedelmes kártevője a babzsizsik. Az érett babszemen több, szabályos kerek lyuk találha- - tó. A bogár távozása előtt hártyaszerű készítmény borítja a lyukat, erről jól felismerhetők a fertőzött, lárvákat tartalmazó szemek. A kártevő bogár apró, barnás színezetű ormányos, a hátoldalán levő jellegzetes szürke foltokról könnyen felismerhető. Lár-i vái (fehér színű kukacok) csoportosan találhatók egy- egy magban. Évente több nemzedéke fejlődik, és nemcsak a babot, hanem a borsót, a bükkönyt, a szójababot is károsítja. J A kártevő tömeges elszaporodásakor a lárvák a babot a felismerhetetlenségig összerágják, és étkezésre vagy vetésre teljesen alkalmatlanná teszik. Nagyüzemeknél megoldott a zsizsiktelenítés, ugyanis tárolás előtt kötelező a termék gázos fertőtlenítése. Az étkezési bab legnagyobb részét a háztájiban termelik, s a termés egy részét visszatartják újabb vetéshez — esetenként akkor is, ha zsizsikkel fertőzött mesztik, a kártevő szabadföldön az összekötött kukorica- szár védelmében is áttelel, így a következő évi fertőzés egyik forrása lehet. Nagyon fontos ezért a kukoricaszárat még az ősz folyamán felhasználni, illetve elégetni. A vetőmagnak szánt mennyiséget tárolás előtt csávázni kell Hungária L—2 pofozószerrel, 1 kiló vetőmaghoz 2 gramm szert adagolva. A csávázott vetőmagot étkezési célra felhasználni tilos! A keveredés megakadályozása végett ezért a csávázott babvetőmagot felcímkézve, elkülönítve kell tárolni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fertőzés miatt Kaposvár egész területe növényegészségügyi zárlat alatt áll, ezért a városi piacokon babot árulni tilos! A boltokban vásárolt babot előzőleg fertőtlenítették. Epiil-e naperőmű Magyarországon? A Villamosipari Kutató Intézetben a közelmúltban készült el két önálló, 40 watt teljesítményű fotovillamos áramforrás. Képünkön a modulokból felépülő napelemes egység látható. A néhány héttel ezelőtt megtartott isztambuli energetikai világkonferencián megállapították, hogy a világ energiaigényei 1990-ig évente 3,3 százalékkal növekednek. Ez elmarad ugyan a múlt évtized évi 6 százalékos növekedési ütemétől, az összes fel- használás azonban az ezredfordulót megelőző évtizedben még így is kétszerese lesz az 1970. évinek. Az energiatermelés jelentékeny növelésében a következő évtizedekben is elsősorban ma ismert, hagyományosan energiahordozókra kell támaszkodnunk; természetesen az atomerőművek hálózatának további bővülésével a nukleáris eredetű villamos- energia-termelés jelentékeny növekedésére lehet számítani. Mindinkább előtérbe kerül azonban a környezetkímélő energiaszolgáltatás is. Noha a világértekezleten elhangzott vélemények szerint a megújuló energiaforrások — például a nap-, a szél-, a geotermikus energia — csak a század végén játszhatnak jelentős szerepet az energiagondok megoldásában, több országban már foglalkoznak ezek gyakorlati megvalósításával. Kür lönösen a nap sugárzó energiájának kiaknázására indultak meg kísérletek. A napsugárzás hasznosítására jelenleg két út kínálkozik. Az egyik: anyagok fölmelegítése kisebb-nagyobb területről optikai úton összegyűjtött sugárzással. A másik: villamos áram előállítása közvetlenül a nap sugárzási energiájából. A fényelemek fejlesztésének az űrkutatás nagy lökést adott s néhány konstrukció már jól bevált energiaforrásként. A fejlődést igazolja az a tény is, hogy e készülékek hatásfoka a kezdeti néhány százalékról napjainkra mintegy 10—15 százalékra nőtt Mivel azonban a napsugárzás intenzitása a földrajzi helytől, évszaktól, valamint a napszaktól függően is változik, így naperőművek telepítése elsősorban ott gazdaságos, ahol a napfényes órák száma különösen magas. Hazánkban széles körű kutatómunka folyik a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban. A Villamosipari Kutató Intézetben a napenergia hasznosításának lehetőségeivel is foglalkozni*. Az intézet munkatársai a közelmúltban készítettek el két egységből álló, egyenként 40 watt teljesítményű szilícium alapanyagú fotovillamos (napenergiát villamos energiává alakító) áramforrást. Jelenlegi kutatásaik a nagy hatékonyságú napelemek gazdaságos előállítására irányulnak. A feladatok sikeres megoldása már csak azért is előnyösnek ígérkezik, mert a napelemek exportjára is lehetőség nyílik. Bár nálunk az éghajlati adottságok miatt nem látszik gazdaságosnak naperőmű építése, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a legtöbb napfényt élvező városainkban (pL Kecskemét. Szeged, Pécs) az ezredfordulón már kísérleti naperőmű üzemelhess», G. DL Miskolci lányok Kaposváron A borsodi tájszólás szokatlan az idegennek; a közvetlen környezet lassanként megszokja már. Ötödik esztendeje, hogy a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában miskoli lányok »vendégeskednek«. — Igaz, hogy már az újságban hirdeti az ottani pamutfonó a munkásfelvételt. Egyre- másra nyílik alkalom a nők számára is. Pár évvel ezelőtt a nehézipar uralkodott nálunk, s főleg a férfiaknak adott munkát. Kaposváron pedig már akkor hiány volt a női munkáskézben, hát ide küldtek bennünket Nem nagyon idegenkedtek a kaposvári munkavállalástól a lányok, hiszen jól keresnek. Aki vállalkozik a »vendégsze- reolésre«, nem bánja meg; az első hónapban, ha a teljesítménye — sa keresete. — kevesebb az otthoninál, a különbö- zetet megtéríti a vállalat Az itt töltött második hónaptól háromszáz forint »továbbma- radási pótlékot«, a harmadiktól pedig ugyanezen a címen négyszáz forintot kapnak. Havonta Csinszka elkísérte Budapestre, de anyagi fedezet hiányában nem maradhatott mellette a Városmajor szanatóriumban, így a fiatalasszony hazautazott Csúcsára, Ady pedig néhány hét alatt szépen rendbe jött. Belekóstolt a régóta nem gyakorolt szabad legény- életbe, pillanatnyi meggondolatlanságában válást emlegetett, és nem egészen indokoltan azt hajtogatta, hogy elege van már a »csúcsai rabságból«. De berzenkedése csak addig tartott, míg Csinszka meg nem érkezett. Felesége tudomást sem vett az alkalmi udvarlásokról, sértődés nélkül rendel teremtett, és Ady hűségesen, hálásan udvarolt fiatal feleségének egész pesti tartózkodása alatt, majd zokszó nélkül, sőt kívánkozva tért vissza a »csúcsai rabságba«. Ügy látszott, egészségi állapota kielégítő marad. Erdélyi magányában se nbm romlott, se nem javult egy ideig fizikai és lelki közérzete. Drámai fordulatot csak az őszi hadi események idéztek elő nála. 1916 októberében a Román Királyság hadüzenet nélkül belépett a háborúba, csapatai egyik napról a másikra el- özönlötték a Székelyföld és Dél-Erdély nagy részét. Csuegyszcr a vállalat költségén utazhatnak haza, és térítés nélkül lakhatnak a leányszálláson. — Kellemesek a szobák, hárman lakunk együtt — mondja egyikük. — De megéri-« Kaposvárnak, hogy az ötven miskolci szakmunkásért ennyit vállaljon? — Feltétlenül — válaszolta Csatot István, a munkaügyi osztály előadója. — Ennek indoklására elég, ha elmondom: szeptember 30-ig az ötven miskolci munkásnő 583,7 tonna fonalat készített, ami össztermelésünk 6,6 százaléka a háromnegyed évben. És nincsenek álló gépeink! Horváth Lászlóné a nővérét követte, aki végleg kaposvári lett, hiszen itt talált férjet magának, s éppen a második gyermekével van otthon gyermekgondozási szabadságon. Jó testvér módjára Horváthné is ebben a gyárban, a ládaszege- zők közül választott magának férjet, és Csilla nevű kislánya már ebben a gyári bölcsődében birtokolja a járókái esa közvetlen hátországgá váll Ady szeme láttára egyik csapattest a másik után vonatozott el házuk alatt a frontra, visszafelé a sebesülteket szállították, a vasúttal párhuzamos országúton pedig a menekültek ezrei futottak az ország belseje felé. Adyt teljesen összetörték az élmények. Személyes tragédiájának érezte az emberek szenvedéséi bármelyik oldalon is viselték el a megpróbáltatásokat. Állapotát, tiltakozását, erkölcsi felháborodását örökíti meg az ekkor írott Ember az embertelenségben című verse. Az élmények hatására elszenvedett megrázkódtatása ismét sokat rontott nehezen fenntartott egészségén. 1916 októberétől állandósult szervezetének folyamatos romlása. Gyakran a teljes reménytelenség uralkodott el rajta, ilyenkor jósolgatta, hogy rövidesen meg fog halni, máskor meg a remény esélyeit bizonygatta. Hitt a józan ész és a becsületes törekvések diadalában. Eszméinek győzelmét mindenképpen meg akarta érni. f (Folytatjuk) — Miskolcon bejáró vertem — mondja Horváthné. Itt kényelmesebb volt a leányszálláson is, most az albérletben is, hiszen nem vagyok vonathoz kötve. 1980- ra munkás- lakást ígértek, akkor leszek igazi kaposvári... — Miskolcon sok flatabuw- szony, anya dolgozik a fonodában — mondja Lipták Katalin, aki több mint egy éve itt dolgozik. — Érthető, ha a lányokat küldték, közöttük engem is. Nem volt a számításomban, hogy maradjak, de így jött feL_ Megismerkedtem egy fiúval, komolyan foglalkozunk egymással. Megismertem a szülei t,' ő is volt nálunk. Eleinte nagyon tiltakozott a család, hogy idegenbe jöjjek, de mióta látják, hogy mégsem vagyok egyedül, beletörődtek. A munkaügyi osztály kimutatásaiból azt is megtudom, hogy öt év alatt huszonegy miskolci lány kötött házasságot nálunk, s eresztett gyökeret városunkban. Szabó Ella, Magyar Klára, Trungel Margit, Tarnóczi Margit és Szetnán Katalin gyűrűs- fonók, Derján Etelka, Juhász Mária, Varga Mária, Kardos Éva előfonók több mint egy éve itt dolgoznak, sőt van olyan is, aki huszonöt hónapja. A csoportvezetőjük Sinka Erzsébet Nem fenékig tejföl az élete, hiszen ötven nő ügyes-bajos dolgait intézi. Nagy tehertétel ez egy huszonnégy éves lánynak. Ö ezt természetesnek veszi, sőt arról beszél, hogy szinte lelkiisimeret- furdalása van, amiért a három műszak helyett állandóan nyolctól dolgozhat, amióta csoportvezető. — Eleinte nehéz volt az új környezetben, de megbarátkoztunk vele. Ebben sokat segített, hogy a KISZ-esek meghívtak a rendezvényeikre. Most már tudjuk, itt egy számít: a munkánk. Nagyon rendesek velünk az itteniek. Ha például elromlik a gépünk, jönnek, nem hagynak bajban. A kezdeti hazautazások alkalmával sokat kellett otthon mesélni, milyen is az a Somogy, milyen emberek lakják. Most már csak arról faggatják a lányokat, hogyan telt, amióta nem találkoztak. És hazaviszik a kisunokát; a nagymama, nagypapa rácsodálkozik a csöppségre; — Nahát, milyen soimogyiasan gagyog... Gombos Jolia
