Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
Mi a kizös és mi a sajátos? Wyu gáton mostanában sok szó esik a szocializmus különböző »modell jeiről«. A polgári propaganda, saját céljainak megfelelően, úgy állítja be a dolgot* hogy az SZKP csupán egy modellt ismer el ezekből, mégpedig a sajátját, s arra törekszik, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet minden kérdésének megoldásában csakis a saját modelljét erőszakolja rá más kommunista pártokra.' Mi a helyzet a valóságban? A reális szocializmus immár hat évtized alkotómunkáját tudja maga mögött. Ugyanakkor a Szovjetunió már régen nem az egyetlen szocialista állam. És akit érdekelt, az megfigyelhette, hogy a társadalom szocialista átalakításának számos kérdését különbözőképp oldották meg az egyes szocialista országokban. Ez természetes, hiszen ezek az országok nem egyforma történelmi múlttal, gazdasági fejlettséggel, politikai hagyományokkal, nemzeti kultúrával rendelkeztek. Ilyen körülmények között a szocialista átalakítások egyazon receptjének alkalmazása gyakorlatilag lehetetlen lett volna, és minden ilyen kísérlet helyrehozhatatlan károkat okozott volna. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet tehát sokféle megoldással történt, minden esetben az adott ország sajátosságainak megfelelően. A forradalom győzelme után A Szovjetunióban, mint ismeretes, történelmileg úgy alakult, hogy csak egyetlen párt, az SZKP létezik. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a marxizmus—leniniz- mus nem Ismeri el a pártok kérdésének más megközelítését a szocialista társadalomban. A* októberi forradalom győzelme után a Szovjetunióban volt még egy párt, a baloldali eszerek pártja, amely kezdetben együtt haladt a bol- sevikokkaL Képviselői helyet foglaltak a kormányban. Később azonban a baloldali eszerek vezetősége fegyveres fölkelést szervezett, harcot Indított • bolsevikok ellen, akiket azonban a dolgozó nép túlnyomó többsége támogatott. A fölkelés törvényszerűen vereséget szenvedett, a baloldali eszerek teljesen lejáratták magukat, és letűntek a politikai élet színpadáról. Azóta a Szovjetunió dolgozói a kommunistákban látják valódi érdekeik egyedüli képviselőit. Nemzeti vagy hazafias frontok Ês mi a helyzet más szocialista országokban? Az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Bulgáriában a kommunista és munkáspártokon kívül más politikai pártok is vannak. Ezek természetesen a szocializmus talaján állnak, és hozzájárulnak az új társadalom létrehozásához. Tevékenységüket a marxista—leninista pártok vezető szerepét elismerő nemzeti vagy hazafias frontokban fejtik ki. Ez a Szovjetunióétól eltérő politikai szervezeti forma, a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásának megnyilvánulása. De vannak más különbségek is. A Szovjetunió *mo- delljétől« eltérő módon folyt le — és helyenként folyik még ma is — például a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az NDK-ban nem államosították a földeket, kezdettől fogva többféle mezőgazda- sági termelői társulás jött létre és létezik ma is. Másképpen alakult ki és fejlődött a szocialista ipar. Viszonylag hosszú ideig álltak fenn a kezdetben magán, majd vegyes (állami-magán) kis- és középvállalatok. Lengyelországban a mezőgazdaság alapja mai napig is a paraszti kis- hirtok, és jelenleg is ennek fejlesztését tekinti a LEMP soros feladatának. A testvéri pártok és államok e téren szerzett tapasztalata felbecsülhetetlen érték, s hozzáférhető mindazok számára, akik a szocialista útra lépnek, anélkül, hogy bárki Is kényszerítve lenne azok felhasználására. Alapvető közős vonások A ‘különböző országokban végrehajtott szocialista átalakítások konkrét formái azonban — minden különbözőségük ellenére — magukon viselik a szocialista forradalom, a szocialista építés alapvető, elidegeníthetetlen vonásait. Ezek figyelmen kívül hagyása esetén csak pusztába kiáltott szó lenne minden, amit az új társadalom felépítéséről mondunk. Melyek ezek a vonások? Mindenekelőtt a forradalomban dől el a fő kérdés, a hatalom kérdése. A munkás- osztály a dolgozó néppel szövetségben kezébe veszi a hatalmat. A reális politikai hatalmat a munkásosztály és szövetségesei arra használják fel, hogy felszámolják a kapitalista és más kizsákmányolok szociális és gazdasági ] uralmát. Enélkül szó sem lehet a szocializmusra való áttérésről. A szocializmus győzelme, továbbá, csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt, harcba tudja vinni a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítéséért. És végül, a szocializmus csak akkor ereszt gyökereket, ha a dolgozók hatalma meg tudja védeni a forradalmat az asz- tályellenség támadásaitól. Az ilyen támadások pedig elkerülhetetlenek. A burzsoázia célja A polgári propaganda a szocializmus különféle modelljei körül csapott lármával egyet szeretne elérni: arra kényszeríti az egyes országok kommunistáit, hogy értékeljék át a szocialista építés általános elvi vonásainak jelentőségét, mivel abban reménykednek, hogy akkor kudarcra lenne kárhoztatva az új társadalom építésének ügye ezekben az országokban. A burzsoázia nem először indít rohamot a marxizmus— leninizmus egyik vagy másik elvi tétele ellen abban a reményben, hogy sikerül letéri- tenie a kommunistákat a helyes útról, és megakadályozhatja a világ szocialista átalakításának folyamatát Az októberi forradalom óta eltelt 60 év azonban bizonyítja: a világ forradalmi folyamata magabiztosan halad előre. M. P. Cél és eszköz A z egyén életében ta fontos, egy ország gazdálkodásában pedig döntő lehet, hogy össze ne keverjük a célokat az eszközökkel. Szabadjon ezt egyetlen példasorral illusztrálni. Az ország előrehaladásában nagyon fontos kérdés a munkaerő-gazdálkodás. Ennek intézése, a személyzetis tevékenység ma már szakma. Megbecsült szakma, de mindenképpen csak eszköz a cél elérésének szolgálatában. Nálunk azonban bizonyos területeken mintha összekeveredne a kettő. A szakemberek például kalkulációkat dolgoznak ki arról, hogyan tudnánk jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaidőalapot. Vizsgálataik során úgy találják, hogy a mezőgazdaságban még mindig van fölösleges munkaerő, tehát irányszámokat adnak ki az átcsoportosításra. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó személyzetisek, ha teljesíteni akarják ezeket az irányszámokat, furcsa helyzetbe hozzák a vezetőket. A növénytermelésben és az állattenyésztésben a beszerezhető gépek segítségével valóban képes kevesebb ember is elérni ugyanazt az eredményt. A gyümölcsültetvényeken, szőlőföldeken és kertészeti táblákon azonban más a helyzet. Ott több emberre van szükség. Ha tehát a létszám csökken, akkor az üzem vezetője kénytelen lesz abbahagyni a kertészkedést, lemondani a szőlő- vagy gyümölcstelepítésről. Vagyis az eszköz a termelési szerkezet torzítását eredményezi, gátolja a cél elérését. A kétoldalúság még inkább tetten érhető a szakmunkás- képzésben. Frázisnak számít ma már az a megállapítás, hogy.a mezőgazdaságban kevés a szakmunkás. Mit tesz hát a személyzetis? Arra igyekszik befolyásolni a vezetőket, hogy képezzék szakmunkássá a dolgozókat, illetve igyekezzenek végzett szakmunkások felvételével javítani az arányszámokat. Mit mutat ezzel szemben az élet? Egy gyakorlott, a termelés minden ágában többé-kévésbé járatos parasztember nem szakmunkás, mégcsak nem is betanított munkás. Am ahova állítják, ott meglepő gyorsan elsajátítja az adott munka végzéséhez szükséges fogásokat, ismereteket. Ha meg tudják győzni az üzem érdekeiről, vagy anyagi érdeke kívánja u«v, akkor hajlandó más megbízatást vállalni — mondjuk beállni egy új üzemrészbe —, és ott is elsajátítani a fogásokat. Mi a jellemző ezzel szemben a szakmunkásokra? Kétségtelen, hogy a betanított munkásnál jobban ismerik szakterületüket, de ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Egy vizsgázott baromfitenyésztő szakmunkás például hallani se akar arról, hogy mondjuk átmenjen a most épült nyúl- farmra, főképpen, hogy tanult szakmájától még távolabb eső megbízatást vállaljon. Már a kérést is sértésnek tekinti. (Tisztelet a kivételnek.) Az állami gazdasági dolgozók soraiban ma 30 százalékos arányt képviselnek a szakmunkások. A divatos megítélés szerint ez kevés, de a vezetők már kezdik úgy érezni, hogy sok. Túl nagy a megmerevedett létszám. Jobban örülnének annak, ha »magas szinten betanított« munkásai lennének, és ezekre jobban számíthatnának a változások követésében. Csakhogy akkor nem teljesítenék a szakmunkásképzésre vonatkozó »elvárásokat«. Tehát az eszköz megint a cél elé tolakszik. Kicsit több magyarázatot igényel, de riasztó is tud lenni a falun telepített ipari üzemek példája. Ezek a rendszerint kicsike üzemek általában úff" születtek, hogy fölmérés készült és az kimutatta, hogy adott területen »pangó munkaerő« található. Családtagok, asszonyok stb., akikre csak szüretkor, almaszedéskor van szükség, egyébként tétlenül ülnek odahaza. A munkaerő- hiánnyal küszködő iparágak örömmel fogadták a hírt, és aTÓ részlegeket létesítettek a felmérés által »fehér foltnak« kimutatott településeken. Azután jön a szüret, vagy az almaszedés. (A példa tetszés szerint választható.) Kide„Tipikus somogyi terület. Ördöngösség — Nincsen abban semmi ördöngösség! Az állatokat etetni kell. és természetesen odafigyelni a növénytermesztésre is! — válaszolta a magyaratá- di termelőszövetkezet elnöke, Kovács Lajos arra a kérdésre, hogyan érték el tavaly a megyében a harmadik helyet tejtermelésükkel, s mi a titka az idei várható jó eredménynek. — Magyar tarkáink vannak, év végére 2800 litert terveztünk, de 2950 liter lesz. — A tejtermeléssel kezdődött a beszélgetés, de tulajdonképpen azt firtattuk, hogyan is végződik majd az év, jót vagy rosszat hozott-e a szeszélyes időjárás, s vajon »milyen zsebbel« kezdődik a 78-as? — Mostoha volt az egész év. Nemcsak nekünk, másoknak is. És bár a tervezettnél jobb lesz az eredményünk, inkább nem részletezem, amit elveszítettünk. Persze siránkozni nincs okunk. Az egy tized híján 60 mázsás kukorica-termésátlag nem lebecsülendő eredmény. Napok kérdése, és befejezzük a mélyszántást, az utolsó nagy munkát ebben az évben. Cukorrépánk is szépen termett, s nagyon jó volt a cukorfoka is. Amit az első háromnegyed év zord időjárása ártott, ' azt megszépítette a hosszú, meleg ősz. — Azért voltak veszteségek is. — Voltak. A kalászosok bizony megsínylették a rossz időt, s ugyanígy járt a paprika is. Ezzel a növénnyel egyáltalán nem volt szerencsénk, mert ami megmaradt az aszály után, abban mintegy három- vagonnyi kárt tett a váratlan szeptemberi fagy. Csupán egy éjszaka kellett hozzá. — Ha most megvonná a mérleget, jobbra vagy balra billenne a mutató? — Nyereséges lesz az év, részesedést is tudunk majd fizetni. Bár összegről még korai beszélni, azt hiszem jobb eredményre van kilátásunk mint tavaly volt. Akkor majd 32 ezer forintot tudtunk egy tagnak fizetni. De ez a zárszámadáson dől el... ' — December van. Mi jár ilyenkor az elnök fejében? — Sók minden. Leltározunk. Most van a jövő évi munka tervezésének, előkészítésének az ideje. Új alapszabályt készítünk: új alapokra helyezzük egész tevékenységünket. rül, hogy nincs, aki elvégezze. Óriási futkosás kezdődik, miniszterek tárgyalnak, és a végén esetleg Budapestről jönnek mérnökhallgatók, hogy szedjék le az almát. Persze jó, ha a mérnökhallgatók megismerkednek az almaszedéssel, de közreműködésükhöz autóbusz kell, szállás kell, zuhanyozó, étkező és pedagógiai érzékű mezőgazdasági dolgozó, aki betanítja őket. Miközben az asszonyok — az adott falúban lakók, mezőgazdaságban járatos asszonyok — fáradhatatlanul állítják - elő a helyi kisüzemben azokat a termékeket, amelyeket nem bizonyos, hogy könnyű lesz majd eladni. Ha ez az üzem két hétre leáll, és az asszonyok jó pénzért elmennek almát szedni, akkor ezzel nemcsak az almatermesztő gazdaság nyer, de az ország is. Am ez a leállás Magyarországon ma jogilag szinte megoldhatatlan. Még akkor is, ha a mezőgazdasági üzem és a helyi ipari üzem vezetői meg tudnának egyezni egymással. Az eszköz szinte lehetetlenné teszi a cél rugalmas szolgálatát. » í gy van ez most, durvábban vagy finomabban ; könnyebben vagy nehezebben kimutathatóan — de egyáltalán nem bizonyos, hogy törvényszerűen. Meggyőződésem, hogy rendelkezünk mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén a dolgokat helyükre lehetrte rakni. F. B. — Ez miben nyilvánul meg? — Most még csak tervek vannak, s hogy azok valósággá váljanak, sok mindenre szükség van, többek közt kedvező időre is... Szerepel terveink közt egy új szarvasmarhatelep építése, melyet már a holstein-fríz keresztezésekkel telepítenénk be. Ha megépül, végre korszerű, jól fölszerelt istállóban tenyészthetjük az állatokat. — Munka tehát lesz bőven. És elegendő ember, aki elvégezze? — öregszünk, ahogy annyi sok más gazdaság. Nem tudom megérteni, miért nem vonzódnak a fiatalok a mezőgazdasághoz! A mai munka legföljebb csak elnevezésében hasonlít a tegnapihoz, s ha a fejlődés ütemét is nézem, úgy érzem, ma még el sem tudjuk képzelni, rövid idő múlva milyen messzire jutunk. Sajnos ez a gyors fejlődés egy kissé kényszerű is: a hiányzó embereket kell a modern technológiákkal, gépekkel pótolnunk. A termelőszöve* kőzetben az irodai dolgozók részére bevezették a szabad szombatot. Tűrhető kereseti lehetőséget kaptak az asszonyok is. reális lehetőség számukra a 3000 forintos átlag. A házat építők, lakást vásárlók számára a tsz 50 ezer forintos kedvezményt biztosít, amelyet az idén nvolcan vettek igénybe És mégis ... Az elnök szavai szőri nt egv kézen megszámlálható volna a tsz-ben dolgozó fiatalok száma. — A jövő tehát biztató, ha egy kis »szépséghibával« is. Miben foglalható össze az év eredmévr/g, a most folyó tevékenység lényege? — Tavaly 22 dolgozónk számára szakmunkásképző tanfolyamot szerveztünk. Mind gyakorlott munkások, Itt van-' nak a gazdaságban. Öt felsőfokú végzettségű vezetőnk van, a szakemberek száma tehát kielégítő. Egyik fő feladatunk volt a költséggazdálkodás alapos, »operativ« ellenőrzése. Mert hiába a nagy eredmény, ha többe kerül a leves, mint a hús. Úgy vélem, ez az odafigyelés érvényesült az önköltségek kedvező kialakításában, s többek között ennek köszönhető az is, hogy nincs hiteladósságunk. Ami a technikai feltételeket illeti, azokkal is elégedettek lehetünk : a géppark kielégítő ; valószínűlég segíteni fogunk a szomszédos gazdaságoknak — ha ezt igénylik. Az idén nagyarányú meliorációs munkaiatok kezdődtek a gazdaságban., A mienk tipikus somogyi terület: ligetes, fasoros táj. Régi uták szűnnek meg, új utak létesülnek, s a mintegy 3 millió forintos beruházás révén korszerűbb, a nagyüzemi igényeknek jobban megfelelő termelés válik lehetővé. A mérleg nem teljes, nem is lehet az, hiszen egy átalakulási folyamatban készült. Egy bizonyos: a rossz vagy jó időjárás ne ti a tervszerű munka függvénye, s bizonynyal hosszú ideig okoz fejfájást a gazdálkodó embernek. Azért a megfelelő fegyelemmel és pontossággal végzett, a kellő időben és jól befejezett munka képes korrigálni a veszteségeket. A magyar- atádi termelőszövetkezet elnöke erről így vélekedett: — Nem hiszek az »óvatos tervezésben«. A járható út a szigorú technológiai fegyelem és a körültekintő költséggazdálkodás. Két egyszerű fogalom, de mennyi mindent takar! Bcncsik András Huzalzománcozó gépek exportra A Pest vidéki Gépgyárban az idén a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére összesen 64 huzalzománcozó gépet gyártanak. A hagyományos zománcozó gépek mellett befejezéséhez közeledik egy új típusú berendezés szerelésé is. A csehszlovák VUKI Zománcipari Kutató Intézet és a Pest vidéki Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehet a környezet- szennyező hatásokat. Telel az állatállomány Országszerte »beteleltek« az állatok, a hideg időjárás véget vetett a legeltetési szezonnak: fedett, védett helyen, jó körülmények között kezdődik meg a téli istállózó állattartás. A mintegy 2 milliós szarvasmarha-állomány fogadására az állattenyésztők felkészültek ; fertőtlenítették, rendbe hozták a téli szállásokat, istállókat, és az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb ta- karmánkészletét biztosították a téli hónapokra. A tavalyinál mintegy 50 ezer Hektárral nagyobb területről takarították be a silókukoricát, amelynek tartósítása jól sikerült: a téli takarmány több energiát tartalmaz, mint a múlt évben, s jnás táplálóanyagokban is gazdagabb, így jórészt _bizto- sítja a magasabb szintű tejtermeléshez szükséges tápértékét. A készletek más takarmányfélékből is bőségesek. A téli időszakban csak kevés állat marad kint régi helyén. Több gazdaságban az úgynevezett ridegtartással kísérleteznek : a külföldről behozott hereford-húsmarhák jól tűrik a hideg időt. ezért télen is fészerekben, félig nyitott, a szél ellen viszont védelmet nyújtó olcsó szálláshelyen maradnak, összesen 15 —20 ezer állat marad kinn a szabadban a hereford fajtából, valamint a magyar tarkával keresztezett utódaiból.
