Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

1

Közlemény a Maiyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. dscemker 1-i üléséről

(Folytató* az 1. oldalról)

A hazafias és internacionalista érzéseket egyaránt kifejező bensőséges hangulatú ünnepségek, a jubileumi munkaverseny hozzájárultak a szocialista öntudat erősödéséhez, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság további elmélyítéséhez és az országépítő munka időszerű feladatainak megoldásához.

3. a Nagy Október tiszteletere a Szovjetunióban rendezett felemelő ünnepségeken társadalmunk képviseletében párt- és kormányküldöttség, az országgyűlésnek, a Szak- szerveze.ek Országos Tanácsának, a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és más társadalmi szervezeteknek, a testvérvárosoknak és test vármegyéknek a küldőt.ségei vettek részt. A Központi bizottság jóváhagyta a Kádár János elvtárs vezetésével a Szovjetunióban járt párt- és kormányküldöttség tevékenységét'

A magyar kommunistákat, egész népünket őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió történelmi vívmányai, amelyekről a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Leo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs adhatott számot ünnepi beszédében. A soknemzetiségű Szovjetunió, a nagy szovjet nép lenini pártjának vezetésével a társadalom gyökeres átalakítása útján, a szocialista viszonyok szüntelen tökéletesítésével a gazdaság, a tudomány, a kultúra olyan fejlődését, az emberi jogoknak olyan kiteljesedését érte el, amilyenre a történelemben még nem volt példa.

A szovjet állam, amely születése pillanatától a lenini békedekrétum elveit követi, a nagy Október 60. évfordulóján ismételten hitet tett a béke mellett. Pártunk, népünk abban a meggyőződésben, hogy e tartós béke biztosítása az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele, üdvözli és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és minisztertanácsának a béke, az enyhülés megszilárdítására és további kiterjesztésére szólító, minden ország népéhez, parlamentjéhez és kormányához intézett felhíyását. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű nemzetközi visszhangot kiváltó szovjet javaslatokat, amelyek a nukleáris fegyverek gyártásának* megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkoznak. Meggyőződésünk, hogy e javaslatoknak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot súitó fegyverkezési hajsza megfékezésére.

4* A Központi Bizottság elismerését fejezi ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban méltóképpen emlékeztünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról; köszönetét mond a jubileumi munka verseny be bekapcsolódott dolgozóknak és kollektíváknak.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi elevenen élnek népünkben; internacionalista helytállásra, a szocialista haza tettekben megnyilvánuló szeretetére ösztönöznek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a nagy Október példájának követése, forradalmi szelleméhez való hűség Magyarországon' ma mindenekelőtt a szocialista építés feladatainak megoldásában. a fejlett szocialista társadalom eredményes építésében fejeződik ki.

63.

Ä Központi Bizottság megtárgyalta az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, és jóváhagyta az 1978. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelveit.

I« A Központi Bizottság

megállapította, hogy népünk cselekvőén támogatja a párt gazdaságpolitikai törekvéseit, eredményesen dolgozik az 1977. évi gazdasági feladatok megoldásán. A terv céljainak megfelelően gyorsult a gazdasági fejlődés üteme, dinamikusan nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. Javult a gazdas-ÍSi munka hatékonysága, fokozódott a munka termelékenysége, erősödött a végrehajtás szervezettsége. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Előrehaladás mutatkozik a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb felhasználásában. Erőteljesen bővült a kivitel. A lakosság életkörülményei javultak, az életszínvonal emelkedése a tervezettet valamelyest meghaladta.

A XI. kongresszus határozatainak helyességét, dolgozó népünk helytállását és munkájának sikerét tükrözi, hogy a nehezebb feltételek ellenére elérjük vagy megközelítjük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. Ezt elősegítette a csepeli dolgozók által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és országossá vált szocialista munkaverseny. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a dolgozó kollektívák becsülettel teljesítették vállalásaikat.

tó:

a) A nemzeti jövedelem a tervezettnél' nagyobb mértékben, várhatóan mintegy 8 százalékkal nő. A gyorsabb fejlődést megalapozta, hogy a termelés növekedése különösen a mezőgazdaságban, de az iparban és az építőiparban is meghaladja az előirányzatot.

— Az ipán termelés a tervezettet meghaladja, várhatóan 7 százalékkal növekszik. Leggyorsabban az élelmiszer- ipar termelése nő, a többi ágazaté lényegében a tervnek megfelelően emelkedik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendelkezésre állt. Az ipari termelés fejlődését segítette a múlt évinél éíénkebb kereslet. A népgazdasági terv követelményeinek megfelelően az ipari export nagyobb mértékben bővült, mint a belföldi értékesítés. Az üzembe helyezett új kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés és a termékszerkezet fejlesztéséhez. A termelés növekedése ez évben is teljes egészében a termelékenyebb munka eredménye. Nem kielégítő az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a versenyképes termékek arányának emelésében.

— Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal nő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé vált. A beruházások jelentős részénél — döntően előkészítési és szervezési hibák miatt — a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet.

— A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest várhatóan. mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott a termelési kedv, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság.

— A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áruszállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együttműködés a közlekedési, valamint a szállító és termelő szervezetek között.

,b) A beruházások volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13 —14 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A célcsoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a tervezettet, az egyéb áliami beruházásoké azonban

elmarad attól. A gyorsított

ütemű nagyberuházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes exportárualapok termelésére alkalmas kapacitások.

Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiái korszerűsítéséi szolgálják, és segíiik a termelés hatékonyságúnak javítását, az ' exportképesség tokozását. Az ilyen mérvű beruházási tevékenység azonban nem all arányban a népgazdaság jelenlegi teljesí tőképességével,

a kivitelezés lehe.oségeivel. A folyamatban levő beruházások szárna növekszik, s emiatt az üzembehelyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben.

c) A foglalkoztatottak száma — a tervnek megfelelően — az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a munkaerő-gazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő.

d) A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat Az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamos- energia-lpar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a parasztság reálkeresete — a terv céljainak megfelelően — lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem és a lakosság ösz- szes fogyasztása egyaránt 4—

4,5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad.

A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak.

Az életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai i hely és mintegy kétezer kór- j házi ágy létesül.

e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal.

f) A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változás miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet.

3* A Központi Bizottság, figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg:

— A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a haté konyább társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás aránya közeledjék az V. ötéves tervben

számítotthoz, a lakosság élet- színvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék.

— A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét

Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználósa Ipari termelés Országos építési—szerelési teljesítmény

Mezőgazdasági termékek termelése

A szocialista szektor beruházásai Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem *

Az egy keresőre jutó normálbér orsz. átlagban Fogyasztói árszínvonal Az egy lakosra jutó reáljövedelem Az egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér

Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés

— ebből állami

Az állami költségvetés

— bevétele legalább

— kiadása legföljebb

a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék:,

— az ipari termelés 5,5— 6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban.

— Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezésék jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meggyorsítása.

— A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2— 3 százalékos növelésének a feltételei adottak.

A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bízott Ságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit.

b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák.

c) Az élet- és munkakörülmények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni.

— Az 1978-ra tervezett reálbér emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között.

— A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vállalatoknál, az állami gazdaságokban, valamin' a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg.

— A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat.

A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg:

A tervezett növekedés

1978. évi

előirányzatai

5

százalék

2

százalék

5,5—6

százalék

4 —5

százalék

2 —3

százalék

180—182 milliárd Ft

7 —7,4

százalék

7

százalék

4

százalék

3 —3,2

százalék

2,8—3

százalék

2,8—3

százalék

3,4—3,6

százalék

90 ezer lakás 32—33 ezer lakás

6 százalék

7 százalék

— A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt - ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói.

— 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft- ról 70 Ft-ra emelkedik.

A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját. A kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az impor,t szállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást.

Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolat’an áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978- ban ne haladja meg a 4 százalékot.

A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás, az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100- zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák hálózata.

d) 1978-ban beruházásokra 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani keli a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése.

e) Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a koo- perci'ió gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat

A fejlődő * országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük.

f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat es a szövetkezeteket növekvő teljesítményre, a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére.

g) A központi irányító szervek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására; segítse elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket.

3. Az 1978. évi terv előirányzatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság < kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozott emelését.

A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzél^),^ a tervfeladatok megvalósítását

A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez.

A pártszervek- és szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaságpolitikai céljaink elérésére, a terv teljesítésének segítésére.

A kommunisták ' járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában.

A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását.

A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidőveszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését.

Az agitációs és propagandaszervek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása.

Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkás- osztályt, a parasztságot, .az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához.

IMTI)

Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítha-