Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
A DÖNTŐ SZAKASZ KEZDETÉN A JÓ MUNKA ELISMERÉSE Gazdasági feladatokról döntött a megyei pártbizottság Tegnapi számunkban az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság legfontosabb feladatait vázoltuk a megyei pártbizottság ülése alapján, és nem titkoltuk gondjainkat sem. Tájékoztatónk befejező részében a beruházásokkal, a lakosság életszínvonalának alakulását befolyásoló tényezőkkel, az irányítás feladataival foglalkozunk. És egy már-már hagyománynak tekinthető módszer szellemében szót ejtünk a gazdaságpolitikai agitáció feladatairól is, melyeket a párt vezető testületéi az utóbbi időben mindig a gazdasági feladatokkal együtt határoznak meg. ELŐNYBEN il LflSflSÉPlTÉS Az országos elképzelések jól ismertek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy 1978- ra 7—9 milliárd forinttal többet lehet előirányozni beruházási célokra, mint az eredetileg tervezett összeg, ez azonban az ideinél kevesebb. A tervszerűségen van a fő hangsúly: ezt szolgálják azok az intézkedések, amelyek szűkítik a kedvezmények körét, mérsékelik az állami támogatást, és arra mutatnak rá. hogy a beruházásban növelni kell a vállalatok saját forrásainak az arányát. Előremutató intézkedés: a korábbinál szigorúbban kell megkövetelni, hogy mindenütt a döntés előtt vegyék számba a költségeket, a kivitelezés, a gazdaságos működtetés és értékesítés lehetőségeit. Az elmondottakból nyilvánvaló: megyénk gazdálkodó szerveinek is felül kell vizsgálniuk a következő három év indításra tervezett beruházásai! Úgy \ döntött a testület hogy részesítsék előnyben a termékszerkezet korszerűsítését és az exporttermékek gyártásának fokozását szolgáló fejlesztéseket. A tanácsi beruházásokkal szemben a fő követelmény: előnyben kell részesíteni a lakásépítést és járulékait, a közműfejlesztést, az általános iskolai és a szakmunkásképzést szolgáló létesítményeket, a gyermekintézmények fejlesztését. Nem véletlen az a megfogalmazás sem, hogy politikai és gazdasági eszközökkel is föl kell lépni a tervekben nem szere,Aő elképzelések ellen. ÉSSZEROEN A megyei pártbizottság döntése világos. A tervezett beruházások felülvizsgálatánál a költségek alakulása az üzemeltetés feltételeinek ismerete nagyon fontos. Kutatni kell tehát a típustervek, az új, gyors és olcsó megöl ■ dások lehetőségét Nem kétséges tehát, hogy a megyei bc- ruházáspolitikának is a nép- gazdasági egyensúly javítását kell szolgálnia. Ez megköveteli a rekonstrukciók, a megkezdett beruházások gyorsítását és mielőbbi befejezését 1978-ban egyébként 2900 lakást, 450 óvodai, 140 bölcsődei helyet és 30 általános iskolai tantermet kell megépíteni a piegyében. Nagy gondot kell fordítani Kaposváron a gépipari szakközépiskola építésére. A Központi Bizottság utak arra, hogy a korlátozó intézkedések nem szoríthatják vissza a vállalkozói kedvet. nem jelentik az ötéves terv előirányzatainak a mérséklését, ellenkezőleg. Az ésszerűségre utalnak, s azt a követelményt erősítik, hogy minél jobb minőségben és időben teljesítsük az V. ötéves terv feladatait. A megyei pártbizottság részletesen «kimunkálta a beruházásban részt vevő szervek közvetlen feladatait is. Többek között intézkedett arról, hogy o megyei tanács negyedévenként vizsgálja meg a beruházáspolitikai elvek érvényesülését, a lakásépítési technológia alkalmazásának távlatait új javaslatokat dolgozzon ki, s a közlekedésben, a kereskedelem fejlesztésében is megszabta a feladatokat. ÉLETSZÍNVONAL Olvasóink ismerik már a Központi Bizottság életszínvonal-politikai döntéseit A lakossági jövedelmek és az árak együttes emelkedésének mértéke o tervezettnél szerényebb életszínvonal-növekedést tesz lehetővé. A jövedelempolitikában viszont az a követelmény, hogy azok a tényezők kerüljenek előtérbe, melyek a termelés hatékonyságának növelésével együtt szolgálják az anyagi jólét további javulását A kiegyensúlyozott áruellátás nélkülözhetetlen. Azt írta elő a megyei vezető testület hogy az ellátás 1978-ban jobban igazodjon a lakossági igényekhez. Csökkenteni kell a hiánycikkek számát, és valamennyi termékcsoportnál javítani kell a kínálatot. A zavartalan élelmiszer-ellátásra különösen nagy gondot fordítunk. Gondolt arra is a megyei pártbizottság, hogy a kereskedelem és a vendéglátás színvonalának további növeléséhez meg kell teremtenünk a személyi és a tárgyi feltételeket. E követelmény teljesítésének felelőseit is meghatározta. A jövő évi feladatok — mint az eddigiekből is kitűnt: feszítettek, de reálisak és vegrehajtnaiók. A követelmény nem más, mint az, hogy a változás szükségszerűségét felismerve elképzeléseink cselekvéssé, napi gazdasági életünk gyakorlatává váljanak. Ehhez pedig fegyelmezettebb munkára, a munkaviszonnyal járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére van szükség. IRÁNYÍTÁS [S SZERVEZÉS Nagyon fontós — állapította meg a megyei pártbizottság —, hogy a politikai és a gazdasági vezetők jól értsék a népgazdasági terv követelményeit, s azoknak megfelelően, fegyelmezetten és alkotó módon dolgozzanak. Terveink valóra váltásához továbbra is nélkülözhetetlen a nyugodt politikai légkör, s ennek rrieg- teremtésében rendkívül nagy szerepük van a pártszerveknek és -szervezetéknek. Politikai eszközökkel kell elérniük a tervek megismertetését és végrehajtását. Növelni kell a kommunisták személyes felelősségét, és példamutatásuk is nélkülözhetetlen terveink valóra váltásához. Fontos, hogy a pártszervezetek fordítsanak nagy figyelmet a dolgozók tájékoztatására, mozgósítására, a személyzeti és kádermunkára, a termelés pártellenőrzésére. A gazdasági szervezetek vezetőitől pedig nagyobb kezdeményezőkészséget, aktivitást vár a testület az üzemszervezésben, a piackutató tevékenységben, az anyagi és szellemi tőke jobb kihasználásában, az üzemi demokrácia szélesítésében. Nem kisebb feladat, hogy munkahelyükön követeljék meg a rendet és a fegyelmet; hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek éppen a fegyelmezett ét folyamatos munka kibontakozásának útjában állnak. A megyei pártbizottság határozatában arra is utalt, hogy az idén kibontakozott szocialista munkaverseny lendületét, eredményeit 1978-ban I fejlesszék tovább. A munkaverseny céljai kapcsolódjanak a minőségi követelményekhez, a hatékonyság növeléséhez, «s segítsék a szocialista munkaerkölcs és fegyelem további megszilárdítását A párt- és szakszervezetek, a tömegszervezetek és -mozgalmak felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújthatnak az alkotó légkör megteremtéséhez, s a dolgozók mozgósításával terveink valóra váltásához. KÖZÉRTHETŐEN A gazdaságpolitikai agitá- cióra egyre nagyobb gondot fordít a megyei pártbizottság. Nem véletlenül. Végtére is céljaink elérésének fontos feltétele, hogy az emberek — sikereivel és ellentmondásaival együtt — jól ismerjék gazdasági helyzetünket, és világosan lássák a feladatokat is. Csak erről az alapról indulva lehet mozgósítani a tömegeket feladataink végrehajtására. A megyei pártbizottság — a politika szellemében — nyílt és őszinte politizálásra szólít, s arra kér: az agitáció eszközeivel is erősítsük azt a közfelfogást, miszerint a jó munka fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerésben részesül. Ez egyre fokozódó követelmény. A tömegpolitfkai munka fontos feladata többek között, hogy magyarázza és megértesse árrendszerünket Igaz, az árakat a világpiaci árváltozás is befolyásolja, de 'alapvetően saját munkánk, a termékek előállításának társadalmi költségei határozzák meg. így hát nem kétséges, nagyrészt minden kis közösség és személy felelősségteljes munkáján áll, hogyan alakulnak az árak Magyarországon. A gazdaságpolitikai agitáció munkásai felkészülten, színesen és érdekesen, megcáfolhatatlan érvek birtokában állhatnak a gazdaságpolitika szolgálatába, s ez mindany- nyiunk érdeke. A megyei pártbizottság végül megállapította : Somogy lakossága eredményesen teljesítette a megye 1977. évi terveit. Ebinek tudatában elismerését és köszönetét fejezte ki a dolgozó közösségek helytállásáért. Kérte, hogy 1978-ban is odaadóan szolgálják helyi törekvéseinket a megye szocialista fejlődését, a lakosság érdekeit Az élelmiszeri örvény előírja Minőség és yédcîem Több mint egy éve jelent meg a magyar élelmiszertörvény. Nemcsak az élelmiszerek előállításáról, hanem tárolásának, forgalmazásának rendjéről is intézkedik: A törvény szakszerűbb, felelősségteljesebb munkát kíván a termelővállalatoktól és ,a kereskedelemtől egyaránt Végrehajtásában feladatot kaptak a megyei élelmiszer- ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek is. Ezért a somogyi intézetben feltérképezték az élelmiszer-termelési ágazatok üzemeit és résztevékenységeit, s ennek alapján összeállították az éves ellenőrzési ter vet Átlagban 4800 tételt vizsgálnak meg egy évben, s tételenként 4—5 mintát . vesznek. Nemcsak a végtermékekkel bajlódnak: a területükhöz tartozó üzemekben a gj ártási technológia* is vizsgálják. — Hol jártak az idén az intézet ellenőiti? — kérdeztük Juhász Árpád igazgatótól és Várvízi Imre igazgatóhelyettestől. — Rendszeresen jártunk a Balatonnál, élelmiszerüzleteket, -vendéglátó helyeket ellenőriztünk. Ez munkánk fontos része. Minden évben gondolunk arra is, hogy a nagy nyári forgalom, a többször; ellenőrzés után javult-e a munka, van-e a kimért italoknál szándékos minőségrontás. Az őszi—téli ellenőrzéseken kevesebb hamisítást tapasztaltunk a borhígítványoK- nál, a kimért boroknál. Több volt viszont a hamisítás, és a mérce sem volt mindig pontos a rövid italoknál. A kávéból, kimért szörpökből kevesebb mintát vettünk, ez az adat összehasonlításra nem nagyon alkalmas. Tapasztalataink alapján több szabálysértési eljárást indítványoztunk. Az intézet munkatársai a boltokban kapható áruk széles körét vizsgálják. Megállapításaik tanulságosak. Évek óta több panasz volt például a szaloncukorra: öreg, száradt, s mire a karácsonyfára kerül, felületin kiütközik a fehéres kakaóv;, j. Az intézet decemberi vizsgálatai alapján megállapító:in. hogy az idei szaloncukor nrr.ősége megfelelő. 13 420 kilogramm ilyen cukrot ellemviz'f k a Füszé ", megyei fióKjaib* n és az ipar Balaton parti csomagolóüzemeiben. Az üreges csokoládé- árukná' nem találtak súlyni- ányt. Megvizsgálták és fogyasztásra alkalmasnak találták a bogiári állami gazdasági új termékét, a piros szőlőlevet. Mar az idénkapható volt az üzletekben. Kifogásolták viszont a siófoki áfész balaton- kiliti sütőüzemének munka- feltételeit. Felszólításukra kikormozták a kemencéit!), hűtőszekrényt vásároltak az élesztő tárolására, és kicserélték, kitisztították a műanyag rekeszeket Megkezdték a helyiségek meszelését, festését és a sütőtér javítását. (Ilyen egyszerű eszközökkel is javítható a sütőipari munka!) Jelezték, hogy a esemege- és téliszalámi hasonló »köntösben« jelenik meg, holott árban és minőségben nem csekély az eltérés. Ez szinte csábít a visszaélésre, az árdrágításra. Javasolták a kétféle szalámi világos megkülönböztetését a fogyasztók jobb informálása érdekében. Találtak 1150 üveg üledékes, zavaros, erjedt Traubiso- dát is a megyében. A Badacsonyi Állami Gazdaságnál nyilván nem ügyeltek elég szigorúan az előírt technológia betartására. Kaposvár kereskedelmi egységeiben zároltak húsz kiló penészes, csomagolt sertészsírt. A hibái a Budapesti Húsipari Vállalatnál az üzemi higiéniai szabályok megsértése okozta. Több, fontos javaslatot is tettek a gyártó és a forgalmazó vállalatoknak. Például a jugoszláv Jaffa bisquit nevű edesseg szavatossági idejének megullapilása hibás volt A termék zselérétegének vékony csokoládébevonata nem biztosít védelmet hat hónapig, és a sütemény megpenészesedik. Ugyancsak szavatossági probléma, hogy sokáig nem ellenőrizte megfelelően a Csemege- és Édesipari Gyár a ba- latonszemesi üzemét, s a díszdobozokon rosszul jelölték a dátumokat. A negyedkilós konyakmeggy gyártási idejének megjelöléséhez például a szavatossági idő lejártának dátumát pecsételték! Jelzésükre 7600 díszdobozt csomagoltak és pecsételtek újra. Csak így lehet megelőzni az olyan eseteket, mint amilyen novemberben történt: nagy mennyiségű, fogyasztásra alkalmatlan, lejárt szavatossagú édesipari áru került forgalomba Siófok környékén. Eladásai az intézet megtiltotta, s a kiszállított minőséghibás terméket a kiskereskedelemben fölkutatta. Cs. T. Óvják a terményt Száz vagon sárgarépa es mintegy tíztizenöt vagon- nyi zöldség telel földdel letakart prizmákban a siófoki Sió Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben. Ahogy a megrendelők kérik, a kertészetben dolgozó tizennyolc-húsz asszony úgy válogatja a konyhára valót. Gondosan ügyelnek arra, hogy ez a nagy mennyiségű sárgarépa és zöldséggyökér minél kisebb veszteséggel vészelje át a hideg téli napokat: rendszeresen szellőztetik a prizmákat, mérik a tárolt áru hőmérsékletét. A zöldséget a Somogy megyei Zöldért Vállalatnak szállítják, a sárgarépából pedig húsz vagonnal küldenek a Szigetvári Konzervgyárnak. A jövő év első hónapjában szállítanak sárgarépát a dabasi téesznek is, ahonnan mosás és koptatás után ugyancsak konzervgyárba kerül az áru. A Sió Tsz az üllői gyökérzöld- ség-termesztési rendszer tagja. Nem a legszerencsésebb dolog. hogy ekkora tömegű zöldségfélét kell tárolniuk — hallottuk a szövetkezetben. Nincs tapasztalatuk ilyen nagy méretű prizmás tárolásról, beruházásokkal sem készültek föl erre a feladatra. Sokat segít helyzetükön a jövőben, ha megvalósul a tervük, mely szerint 1978-ban száz vagon koptatott sárgarépát adnak át a Szigetvári Konzervgyárnak, így jóval gazdaságosabban értékesíthetik a gyökértermést, mint eddig, és a Siójuton végzendő munka számos tsz-tag- nak biztosít foglalkoztatási lehetőséget a három téli hónapban. A zöldség válogatásához olyan épületet is igénybe vettek, mely a kertészetben más célokat szolgál: tartósan kemény hidegben a dísznövények csomagolására és tárolására használt helyiségben, enyhébb időben pedig az üvegházakban dolgoztak. Áz év pillanatai A tavaszi vetés- utolsó előtti napján délelőtt eltört az egyik gép nyomjelzője a ba- latonszabadi határban. Füst István maga ment a műhelybe, kézbe vette a vasfűrészt és a hegesztőpisztolyt, s kijavította a hibát. Voltaképpen akkor sem tehetett volna neki szemrehányást senki, ha csak áll, bosszankodva tekinget az órájára, és a szerelőkre panaszkodik. A fiatal traktorosnak ez eszébe sem jutott. — így gyorsabban kész. •Tudja, védnökséget vállaltunk a vetésért. Azt a táblát, ha törik, ha szakad, még ma el leéli végeznem. Egy óra sem telt el, s újra felzúgott a motor... Ezen a tavaszi napon a szokásosnál vidámabb volt a reggeli nekigyűrkőzés a Kutas! Állami Gazdaság gépudvarán. A szerelők kapták feladatul, hogy készítsék el a gazdaság főbejáratát díszítő nagy »Kiváló Vállalat« jelvényt. — Látta volna azt a lelkesedést, mikor a kész munkát körülvitték, hogy mindenki megnézhesse — emlékezett Bárány Tibor brigádvezető. Sok, éjszakába nyúló javítás jutalma volt az a néhány perc. Az aratás utolsó napján — vasárnap déli negyed egykor — a toponári tsz elnökét, Bodnár Imrét a gabonaátvevő fülkénél találtam. Kimerültén róskadt egy sámlira. Már le sem törölte homlokáról a verejtéket. — Ha a fene fenét eszik is, befejezzük holnapra! A jég kétszer elverte a búzánkat és elvitte a termés negyedét A kalászosoknak több mint a fele fekszik... De ami megmaradt, az holnapig a magtárba kerül. Tíz gép dolgozik. Azaz csak kilenc, mert likőr kiállítottam egyet, amelyik túlságosan nagy szemveszteséggel aratott. Nekünk az a két-háromszáz kiló is kell. A kombájnosokat ebéd közben találtam éthordók; üdítős ládák és dinnyehalmok között..; A hangulat jó voit, bár az embereken látszott, a fáradtság. Azután véget ért az) ebéd, mindenki föltápász- roaott Tudták, már csak néhány óra, mégis úgy éreztek, mintha a hátralevő munka nehezebb volna, mint a md-, göttük álló hónap ... Az új dohány törésének e.fő napján kerestem meg a szuloki asszonyokat. Hátuk közül — akikkel beszéltem — négy még az idén nyugdíjba megy. — Legalább megszűnik a pörlekedés — így Huber Simonne. — A férjünknek ilyenkor, törés idején legföljebb tejbegrízt főzünk. Ma reggel hatkor kezdtük, • és csináljuk, amíg látunk. Huber Józsefné délelőtt tízkor már a pajtánál volt, és kezdte felfűzni a leveleket. — Az elkészült füzéreket rudakra akasztjuk, a legmagasabbhoz öt métert kell mászni. Nem kis dolog ám ötvenen túl! — És a fiatalok? — «kérdeztem tettetett naivsággal. Az asszonyok derültek. Az éjszakai szántás negye-, dik órájában a nagybajom! tsz traktorosának, Poierkác Lászlónak még volt kedve viccelődni. örült, hogy végre van kihez szólnia. A szántás minőségére, áz ő két évtizedes tapasztalatára terelődött a szó, amikor a gép nagyot rán- dult és megállt. A félhomályban is olvastam a férfi arcából: »Sok éjszakát töltök itt egyedül, erre most, hogy valaki eljön megnézni, hogy megy ez, elakad az eke az összegyűlt csutaszárban .. .« Keze újra és újra markolta a sebességváltó kart, megemelte és újra leengedte az ekét. A gép rázkódott az erőfeszítéstől, míg végre kiszabadult A traktoros próbált úgy tenni, mintha mi sem történt voina. de azután már nem tréfálkozott... Nem is sejtette, hogy abban a néhány pillanatban többet tudtam meg az éjszakai szántásról, mint az egesz beszélgetés alatt, B. F. Somogyi Néplap
