Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
A DÖNTŐ SZAKASZ KEZDETÉN EGY ÉV UTÁN - ELŐRE TEKINTVE Siófoki felmérés Javult a munkások életszínvonala Gazdasági feladatokról döntött a megyei pártbizottság Olvasóinkat tájékoztattuk arról, hogy december 14-én jövőnk szempontjából nagy jelentőségű témát vitatott meg a párt megyei vezető testületé. A Központi Bizottság legutóbbi ülésének és határozatának szellemében elemezte Somogy 1977. évi gazdasági fejlődését, és alapos mérlegelés, az adottságok, lehetőségek és kötelezettségek figyelembevételével alakította ki az 1978. évi cselekvés programját. Nem kétséges, az V. ötéves terv végrehajtása szempontjából a döntő szakasz kezdetén határozott a testület: mit, milyen ütemben és milyen eszközökkel kell elérnünk ahhoz, hogy Somogybán is még jobb, kiegyensúlyozottabb legyen az emberek élete. Mától sorozatban számolunk be a jövő évi elképzelések és kötelezettségek legfontosabb mozzanatairól. KEDVEZŐ VÁLTOZÁS A Központi Bizottság elemtó módszerét követve a megyei pártbizottság is áttekintette az ötéves terv első két évének legfőbb gazdasági tendenciáit, hiszen csak így tudhatott elmélyülten dönteni — a következő évek várható eredményeit, nehézségeit is számba véve. Nem árt tehát föleleveníteni, hogy a gazdasági fejlődés minőségi követélményei, a hatékonyság gyorsabb növekedése áll a célok középpontjában. Somogybán — igaz, a lehetőségnél kisebb mértékben — 1976-ban is javult a munka minősége. A gazdasági növekedés üteme azonban elmaradt a tervezettől. Az export csökkeni A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés stagnálása miatt — hiszen szerepük meghatározó a megyében — az életszínvonal szerény mértékben növekedett, számottevő rétegeknél nem változott, és helyenként csökkent. Nem véletlen tehát, hogy ez évre a tavalyi lemaradás pótlását es a termelés erőteljesebb növelését határoztuk el. S hogy összegezésében kedvező változásról adhatott számot a megyei pártbizottság, ez a határozottabb vezetésen, a tervszerűbb irányításon és a következetes elszámoláson kívül mindenképpen a megye lakóinak összefogását, a különböző társadalmi osztályok és rétegek tagjainak megértését, jobb munkáját és áldozatvállalását dicséri. S jóllehet önelégültségre nincs okunk, az idei eredmények mindenképpen biztatóak. MEDDIG JUTOM? Somogybán — a célnak megfelelően — mindenekelőtt a végrehajtás minőségi tényer zői javultak. Ennek bizonyítására elég megemlítenünk, hogy a termelés növekedését valamennyi ágazatban a termelékenység javulása eredményezte. Ipari üzemeink — az év vége előtt néhány nappal már beszélhetünk múlt időben — 6—7 százalékkal több terméket állítottak elő, mint 1976-ban. A legnagyobb mértékben — az országos tapasztalatokkal egyezően — az élelmiszeripar termelése növekedett. Érthető, hiszen kitűnő alapot adott ehhez, a mezőgazdasági termelés bővülése. A többi ágazatban a tervnek megfelelően növekedett a termelés. Az építésiszerelési teljesítmény 9—11 százalékkal (a magasépítésé 15—17, a mélyépítésé 4—5 százalékkal) több, mint a múlt évben. A kapacitáshiányt azonban továbbra is csak enyhíteni tudjuk, megszüntetni nem. A kiemelt beruházásoknál és különösen a lakásépítésnél javult a munka terv- szerűsége és szervezettsége. De változatlanul gondot okoz, hogy a befejezés gyakran elhúzódik. Tehát van még mit tenni a technológiai fegyelem, a munkaszervezés és a minőség javításáért A megye mezőgazdaságának termelése 9—10 százalékkal nagyobb, mint 1915-ben volt. Nőttek a hozamok. Ennek köszönhető, hogy az idei kenyérgabona- és szemestakar- mány-termés fedezi az országos szükségletet, sőt búzából és kukoricából már kivitelre is jut. Számottevően javult a zöldség-, a gyümölcstermelés és -ellátás. A lakosság ezt a választékból és az árak alakulásából is érzékelhette. Elismerést érdemel, hogy az idén 323,5 mázsa volt Somogybán a cukorrépa termésátlaga, cukortartalma pedig 16,5 százalékos. KORSZERŰ MÓDSZEREKKEL A megyei pártbizottság megállapította, hogy Somogybán az idén tovább nőtt a rendszerszerű termelésbe vont növények területe és aránya. Különböző társulások alakultak, s az összefogás, a korszerűbb módszerek alkalmazása döntően befolyásolta gazdasági fejlődésünket Kedvező jelenségek bontakoztak ki az állattenyésztésben. Gyarapodott az állomány, és javult a tenyésztői munka. A tejtermelés 14 százalékkal nőtt, de a hústermelés is nagyobb a tervezettnél. Figyelemre méltó viszont, hogy míg a sertésfelvásárlás 18 százalékkal nőtt, addig a hízómarha és a juh felvásárlása néhány százalékkal csökkent Megnőtt a kistermelők tenyésztési kedve; jóval több sertést tartanak, mint a múlt évben. Várhatóan 18 százalékkal növekszik Somogybán a termelőszövetkezetek nyeresége. 18 tsz-ben viszont veszteséggel, illetve alaphiánnyal számolnak. A megye állami gazdaságai teljesítik a tervüket; termelési értékük 30 százalékkal lesz magasabb, mint 1975-ben volt Igaz, hogy növénytermesztési eredményeik elmaradnak a várakozástól, az állattenyésztésben viszont számottevő sikereket értek el. Kisugárzó hatásuk az új módszerek bevezetésében és a termelési rendszerek kialakításának kezdeményezésében is érződik. BERUHÁZÁSOK. GONDOK A mezőgazdaságot kivéve jelentősen megélénkült a beruházás Somogybán. Mértéke — az országossal megegyezően — 13—14 százalékkal nőtt. Gondjaink azonban alig csökkentek. A húskombinát rekonstrukciója például — a munkásközösség elismerésre méltó előkészítő munkája, a megyei és a városi szervek rendszeres segítése ellenére is — csaknem egyéves késésben van. A tervezettnél lassabban halad a Mezőgép építése is, s a rég tervezett kaposvári és siófoki vasútállomás, a siófoki autóbusz-pályaudvar ügyét sem sikerült megnyugtatóan rendezni, örvendetes viszont, hogy a megye fejlődése szempontjából fontos, folyamatban levő nagyberuházások körülbelül egymilliárdos előirányzatát időben fel tudjuk használni. A tsz-ekben nőtt a gépi, és csökkent az építési beruházások aránya. Javult a tanácsok beruházási tevékenysége; az idén pótolják az 1976. évi lemaradást is. Gondjainkról szólva megállapította a megyei pártbizottság, hogy fejlődésünk 1977- ben is lassúbb volt az indokoltnál. A termékszerkezet korszerűsítése, a beruházások kiegyensúlyozottsága, a tőkés export növelése a gazdasági szervezetek jelentős részében Tanácskozás a sertéstenyésztésről Nagyobb összhangot a termelés és feldolgozás között Az ötéves terv eddig eltelt időszakában nem emelkedett a tervnek megfelelően a gazdaságokból kikerült vágósertések száma. — Ez a megállapítás hangzott el tegnap a megyei tanács mező- és élelmiszer-gazdasági bizottságának ülésén. Sok szó esett a lemaradás okairól. Kiderült: nem csupán az a gond, hogy viszonylag kevés sertést ad némelyik gazdaság; néni használják ki kellően a lehetőségeket. Nemegyszer előfordult például, hogy az anyakoca a vártnál kevesebb malacot ad. Ennek oka lehet a gondozó« hozzá nem értése, vagy a születés utáni elhullás. Ezt az utóbbit meg lehetne akadályozni, ha a gazdaságok beszereznék a szükséges infra- lámpákat, egyéb berendezéseket, ha a gondozók pontosan betartanák a technológiai utasításokat. Berkes László, az állattenyésztési felügyelőség igazgatója a további okok között említette a sertéstelepek korszerűtlenségét, A szakosított telepek színvonala gyakran elmarad a hagyományosokétól: nem kerül ki onnan több és jobb minőségű sertés. Ezért már megkezdődött ezeknek a telepeknek a rekonstrukciója. Az állattenyésztési felügyelőség szakmai tanácsadást is vállal azokban a gazdaságokban, ahol ennek szükségét látja. A felügyelőség igazgatója térképekkel, grafikonokkal illusztrálta a termelékenység alakulását, a takarmányfelhasználás gazdaságosságát. Emellett bemutatott egy térképet, amelyen zöld színnel tüntették fel a Ka-hyb sertés elterjedését a megyében. Első látásra kitűnt, hogy északon és délen — tehát a siófoki is. a barcsi járásban — alig-alig találhatók Ka-hyb telepe«. Már a következő évben változtatni kívánnak ezen a helyzeten, mint ahogy, az egymástól külön működő termelőszövetkezetek sertéstelepeit is koncentráltabbá teszik. Arról is sző esett, hogy ipari feldolgozásra leginkább a Ka-hyb felel meg. Ennek el-_ lenére — főként a kistermelőknél — bizonyos ellenállás tapasztalható. Igaz, a húsipar sem rendel a termelőtől meghatározott fajta sertést. Pedig ennek a kérdésnek megoldása nem tűr halasztást, A húskombinát szakembere elmondta, hogy a két év múlva induló sonkakonzerv-gyártás sok alapanyagot, azonos minőségű húst igényel. A mezőgazdasági főiskolán sok kísérlet folyik az új, keresztezett fajok szaporodásával kapcsolatban. Erről beszélt ár. Guba Sándor főigazgató — éppen a Ka-hybbal kapcsolatban. Megállapította, hogy ez a fajta a környezettel szemben igényesebb, a szaporodására jobban oda kell figyelni, és egyfajta technológiát alkalmazva az előírásokat szigorúan betartani. Mindehhez \ csatlakozott több szakember, hangsúlyozva, hogy az iparszert feldolgozáshoz iparszerű termelési mód szükséget — az erőfeszítések cTtenérv — elmaradt a követelményektől. Lassú a munkaerő ésszerű átcsoportosítása. Az élelmiszer-, a gép-, a könnyű- és az építőipar továbbra is munkaerőgondokkal küzd, miközben az alacsony hatékonyságú kisüzemekben nőtt a létszám. Nem javult kielégítően a munkaszervezés, és több vállalatunknál egyenlőtlen a termelés. Mindez feladatot is jelöl a következő évre. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A testület megállapította: a lakosság életszínvonala a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt. Tovább javultak az életkörülmények. A lakosság pénzbevétele 8—9 százalékkal, ezen belül a bér és bérjellegű bevétel 7—8 százalékkal növekedett. Több területen rendezték a béreket, a műszakpótlékot A kiskereskedelmi forgalom — folyó áron számítva — 9—11 százalékkal emelkedett; bővült a választék, s bár még sok a hiánycikk, körük változott A megye lakóinak takarékbetét- állománya 360 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 3,2 milliárd forintot Az életkörülmények alakulását kedvezően befolyásolta, hogy lakásépítési terveink megvalósulnak. Az év végére várhatóan 1100 lakást adnak át, s ez a kislakásépítéssel együtt 2700 új otthont jelent! A társadalmi összefogás révén a tervezett 650 helyett 1000 óvodai hely készült el. S jóllehet sikereink mellett iskolai, tantermi és egyéb gondok feszítenek, végtére is nem lehetünk elégedetlenek önmagunk munkájával. Az 1977-es év gazdasági eredményei — tőlünk független, és önmagunk teremtette ellentmondásaival együtt — jó álapot adnak ahhoz, hogy a vezető testület biztonsággal, a lakosság készségére és tenni akarására építve tervezhesse a jövőt. Erről szólunk következő számunkban. (Folytatjuk.) A Siófoki Városi Pártbizottság legutóbbi ülésén a többi között az MSZMP Központi Bizottsága 1974. márciusi határozatának helyi végrehajtásáról tárgyalt, azaz a siófoki munkások élet- és munkakörülményeit értékelte egy széles kört felmérés alapján, melyet a várospolitikai munka- bizottság végzett az üzemekben. A város sajátos adottságait figyelembe véve nem csupán az üzemi munkásak, hanem a kereskedelemben, a vendéglátó és más szolgáltató munkahelyeken dolgozók körülményeit is mélyrehatóan megvizsgálták. Mint ismeretes, Siófok jelentős ipari hagyományokkal nem rendelkezett A IV. ötéves terv időszakában erősödtek meg a helyi vállalatok és fejlődött gyors ütemben az idegenforgalom. E két tényező hatására a város munkássága a várossá válás óta több mint másfélszeresére nőtt. Siófok munkásainak ma már fontos szerepük van a város politikai, gazdasági és társadalmi életében, azonban megállapítható, hogy aránylag kevesen dolgoznak az iparban, s a nagyvállalatok munkásai is (KW, GOV, DRW) zömmel az egész országban "-szétszórtan-« tevékenykednek. Jelentős a bejárók (a kétlakiak) száma. Ezek egy része munkahelyét csupán a biztos jövedelem forrásának tekinti, gondolkodásmódja (nem utolsósorban az idegenforgalommal kapcsolatos bizonyos manipulációs lehetőségek hatására) kispolgári, s az öntudatos munkássá érést hátráltató. A városban élő munkásság életszínvonala az utóbbi években örvendetes módon javult, a helyi és a központi bér-, szociálpolitikai intézkedések, az áruellátás, a szolgáltatás színvonalának emelkedése folytán. Az üzemi dolgozók havi átlagkeresete I 1971-ben 2000 forint volt, az- ■ óta 2600—2800 forintra emelkedett. A hatvanas évek végére, Illetve a hetvenes évek elejére jellemző munkásvándorlás csökkent, az üzemekben létrejöttek a megbecsült törzsgárdák. A munkakörülmények javítására jelentős összegeket fordítanak a váll*2 latok. A MAHART például 1975—1976-ban több mint kétmillió forintot költött, a KW pedig az V. ötéves tervben mintegy tizenkétmillió forintot szán a fizikai munka megkönnyítésére. A munkába járás feltételei javultak. A legtöbb vállalat ma már saját autóbusszal szállítja dolgozóit, vagy buszbérleteket ad a bejáróknak. Néhány korszert munkásszálló épült a városban (mint például a MAHART-é), az üzemi étkeztetés színvonala kielégítő. Javult a munkások egészségügyi ellátottsága, bár ez még most sem megfelelők A nagyobb vállalatoknál van üzemorvosi rendelés ugyan« de sok kisebb munkahelyen hiányoznak ehhez a tárgyi, de főként a személyi feltételek. Az utóbbi években, mint a legtöbb gyorsan fejlődő városban, Siófokon sem enyhült a lakásgond. A munkásság fejlődésének alapfeltétele a szakmai képzés, a továbbképzés javítás* és az általános műveltség emelése A város szakmunkás- képző intézetei a vállalatokkal együttműködve megváló-; sították a tanműhelyéé kép- j zést: ehhez a tárgyi és a személyi feltételek megvan-1 nak. A fizikai dolgozók gyér-, mekeinek továbbtanulását » vállalatok segítik, a felnőttoktatás hagyományosan, jói működik. (Az 1976—1977-«ft tanévben hatvannégyen irat-; koztak be a dolgozók általános iskolájának hetedik és nyolcadik osztályába.) A munkások látogatják a könyvtárakat, a kulturális központ rendezvényeit. A siófoki pártbizottság ok-' kai állapította meg, ' hogy a várospolitikai intézkedések, az üzemek hatásos kezdeményezéseinek egész sora meggyorsította a Balaton-parti városban a munkássá érés folyamatát, valamint, hogy az érvényben levő párt- éa tanácsi határozatok következetes végrehajtása révén minden bizonnyal eredményesen megvalósíthatják a Központi I Bizottság 1974 áprilisában hozott határozatát. S*. A. Költekezési divat A minap új szőnyeget kaptunk az irodánkba. Egy kicsit rikítót, de újat. Az ünnepi pillanat sem zavarta meg kíváncsiságomat, és megkérdeztem az új szerzeményre büszke munkatársunkat: miért most kaptuk meg a már régen áhított szobakelléket? Válaszát szó szerint közlöm, mert az egy közgazdasági esettanulmánnyal ér föl. "Tudja, kolléga, az év végére maradt volna 300 ezer forintom, és ezt el kellett köl- tenem, mert jövőre 20 százalékkal növelni szeretném a keretet. Sajnos a szőnyeg azért lett kicsit rikító, mert i más vállalat és intézmény megelőzött; ők már hamarabb elköltötték maradék pénzükét. Hiába, okosan kell gazdálkodni!« Égnek állt a hajam, hogy a gazdasági szabályozás jelenlegi rendjében is még találkozhatunk ilyen szemlélettel, amelynek tünetei és következményei ismertek: mindent elsöprő költekezési hullám, a hatékony felhasználás elhanyagolása, raktárra vásárlás stb. Mi az igazság az iménti állítással? A vállalatok költség- gazdálkodása ma nincs keretekhez kötve. A vállalat maA tisztább vizekért Az OVH Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központjában nagyszabású környezetvédelmi munka folyik többek között a vize.k tisztaságáért. A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézete is részt vett abban a kutatási programban, amelyet az ENSZ csaknem egymillió dollárral támogat. E program keretében alakították ki a vízminőségvédelmi mintaterületeket a Duna Budapest fölötti szakaszán és legszennyezettebb fo- lyónkon. a Sajón. Képünkön » Dunából vett vízmintát vizsgálják. ga dönti el, készít-e beszerzési tervet. A jól gazdálkodó vállalatok valóban készítenek ilyen előirányzatot, de az nem kötelező, s betartása a vállalat belső ügye. A tervben meg nem valósult beszerzéseket — indokolt esetben — a vállalati vezetők a következő évben engedélyezhetik — ez vállalati hatáskör. A vállalati belső mechanizmusok megmerevedése következtében azonban előfordul, hogy a saját hatáskörben kialakított keretek a végrehajtó dolgozók, sőt gyakran a vezetők számára is "szentírássá« válnak, és az említett tüneteket idézik elő. Ez a megmerevedés azonban egyáltalán nincs összhangban a gazdaságirányítás céljaival, a jól értelmezett vállalati önállósággal. A tanácsi és egyéb költség- vetési szerveknél is szinte teljes a keretek felhasználási szabadsága: a bér- és jutalmazási alap kivételével az egyes rovatok között szabad az átutalás. Egyébként a tanácsi gazdálkodásban évente milliárdos maradványösszegek keletkeznek, amelyeket átvihetnek (át is visznek) a következő költségvetési évre. Más kérdés, hogy a maradványok keletkezésének milyen okai vannak? Nem kétséges, hogy a takarékos, ésszerű gazdálkodás ellen két tényező hat: az árak változása és a beszerzési piac bizonytalansága. A vállalatok és a költségvetési szervek gyakran ázért nem takarékos- kodnak, mert kereteik vásárlóértékét termékben akarják megőrizni. Az sem zavarja őket túlzottan, ha ez a raktározási, kezelési költségek növekedésével jár. Ebből következik, hogy niég mindig időszerű feladat erőteljesen korlátozni az év végi költekezési divatot. k N.
