Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

Lexer ax oktatásban Aa Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola hallgatói már a legmodernebb, lézersugárral működő, geodéziai eszközökkel is megismerkednek. Az Építéstudományi Intézet több ér­tékes műszert kölcsönzött a főiskolának oktatási célokra. A mélyépítési tanszéken a hall­gatók a lézerműszerek gyakorlati alkalmazását is elsajátítják. Ne homályosítsuk el a fényét Evente ezrek kapják meg megyénkben a vállalati Ki­váló dolgozó kitüntetést, bele­értve a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek tagjait is. Ezután se lesznek keveseb­ben. Jogszabály mondja ki, hogy a kitüntetettek száma évenként nem haladhatja meg az átlagos létszám öt százalé­kát. Somogybán — a legutób­bi adatok szerint — a dolgozó férfiak 3,9, a dolgozó nők 3,4 százaléka részesült Kiváló dolgozó kitüntetésben. Ismerek termelőszövetkezeti tagokat, ipari munkásokat és hivatali dolgozókat, akik pon­tosan számon tartják: mikor és hányszor részesültek a ki­tüntetésben, mikor kapták meg a kiemelkedő munkát tanúsító oklevelet. Az okleve­let bekereteztették, és a fal­ra tették; gondosan őrzik fi­ókjukban a jellegzetes dobozt is. Adódó alkalmakkor jogos büszkeséggel viselik a kitün­tetést, hiszen kiemelkedő mun­kájukkal rászolgáltak. Nem is róluk lesz szó, ha­nem azokról a módszerekről, amelyek helyenként elhomá­lyosítják a Kiváló dolgozó ki­tüntetés fényét, csillogását... A kitüntetés odaítélését sza­bályozó minisztertanácsi ha­tározat hangsúlyozza, s a kol­lektív szerződések és munka- verseny-szabályzatok is ki­mondják: milyen föltételeknek kell megfelelniük a dolgozók­nak ahhoz, hogy elnyerjék a Kiváló dolgozó kitüntetést. Mégis van rá példa, hogy fi­gyelmen kívül hagyják eze­ket, és az érdem szerinti el­ismerés helyére a formaliz­mus lép. Magyarán: hiányzik a kitüntetés fedezete, mely föltételezi a munkában, a munkaerkölcsben, a közéleti tevékenységben a kiemelkedő magatartást és teljesítményt. Hiányoznak azok a tulajdon­ságok, amelyekért a társak valóban »-fölnézhetnek-« a ki­tüntetés viselőjére. Előfordul, hogy a kitüntetést »megelőle­gezik-«, vagyis azzal adják át — és ezt a kitüntettél is köz­ük —, hogy remélik: ezután jobban, többet dolgozik majd, s ezzel bebizonyítja, hogy rá­szolgált az elismerésre. Az említett példák nem általánosíthatók. Mégis be­szélni kell róluk, hogy min­denütt megszűnjön a helyte­len gyakorlat. Szükség van arra is, hogy megfelelő felté­tel rendszer alakuljon ki min­den munkahelyen. Akkor nem fordulhatna elő, hogy a fizikai munkakörben dolgo­zóknak jobban meg kell küz­deniük, többet kell tenniük a Kiváló dolgozó kitüntetésért, mint az alkalmazottaknak. Az is igaz, hogy vállalatonként eltérő követelményekhez kö­tik a cím elnyerését, s olykor ez is feszültséget okozhat Nem szül jót az sem, ha a szem előtt levő munkakörök­ben dolgozók — helyzetüknél fogva — előnyt élveznek a távolabb esőkkel szemben. Segítsük tisztán fény leni a kitüntetéseket, és adjuk meg a kitüntetetteknek járó tiszteletet és bizalmat később is. Az SZMT egyik osztályve­zetőjével arról beszélgettem a napokban: hogyan lehetne a munkahelyeken jobban tá­maszkodni az egy vagy több­szörös kiváló dolgozókra. Mi­lyen célravezető megoldás kí­nálkozik? A kiválóak klubjá­ban például — ahol a külön­böző munkakörökben dolgozók találkozhatnak, hiszen a fő­mérnök és a kétkezi munkás, a gépírónő és a művezető is lehet kiváló cím birtokosa — megtalálhatják a közös témát, melynek megvitatása a mun­kahely eredményeinek foko­zását segítheti elő. így és ez­zel is tettrekészségük tanúje­lét adhatják, hiszen az elisme­rés kötelez. H. F. Molnár Zoltán Eljegyzés — Az eljegyzés természete­sen nem hiábavaló, öncélú, gyarló mulatozás lesz. Megfe­lelő helyzetet és hangulatot kell teremteni, hogy az ösz- szes érdekeltek érzelmileg fel­fokozott, fűtött állapotba ke­rüljenek; akkor majd kitör be­lőlük természetes nagylelkűsé­gük, és készek lesznek egy­mással versengve a legesleg­többet felajánlani a rokon­szenves ifjú pár számára. Fé- szekrakási gondjaikon segí­tendő ... Elsősorban persze arra a lelketlen, fukar apád­ra gondolok, akinek mindig fontosabb volt a két kis örö­költ hülye kölyke, mint a sa­ját véréből való egyszülött leánya. Az sem hatotta meg, hogy nyilvánvalóan az ő un­dok természetét örökölted ... Lajos bácsi is beszállhat va­lamivel ... De még Apura is ráfér egy utolsó érzelmi lö­kés; mutassa meg, hogy jobb apát találtál benne, mint amilyet veszítettél abban a másikban... Kati nem osztotta Anyu elő­Somogyi Néplap ítéleteit a két atya természe­tét illetően. Bár időnként eléggé elvé­konyodó, ámde sajátosan gyöngéd szál fűzte elvált, új­ra házasodott, más család gondjait viselő apjához. De azért a mostohaapjával is jól kijött. A két apa között min­dig érzett valami rejtett ver­sengést az ő kisleányi szere- tetéért. S már szerencsére egé­szen kicsi korában is volt annyi esze, hogy mind a két apa iránt megfelelő gyermeki vonzalmat mutasson. Hadd tudja önmagát mind a kettő külön-külön a legmeghittebb bizalom birtokosának. A hatalom, a Legfőbb Ne­velő úgyis mindig Anyu volt. Nemcsak általános jellemfor­máló irányelvekkel látta el mindig, hanem egészen konk­rét magatartási utasításokkal is. Mint például most: — Tanítsd meg Tibort is, hogyan kell viselkednie! Hi­szen a saját szüléd előkészíté­se természetesen őrá háruL Legyetek kedvesek, egyszerű­ek, szeretetreméltóak... Ne­ked ez a legnagyobb felada­tod. Tibor beidomítása. A neheze úgyis az enyém. Az egészet összehozni, megszer­vezni. Még azt sem tudom, hogy hol a pokolban is kel­lene csinálni... — Hool? Hogy hol? — Azt hiszed, mindegy? Apádat, vagyis apádékat pél­dául nemigen hívhatom ide. Azt hiszem, azt Apu nem sze­retné ... — Ugyan, ilyesmi.,: — Te még mindig azt hi­szed, hogy csak az van, amit az emberek mondanak. Majd megtanulod, hogy arra is fi­gyelni kell, amit esetleg tit­kon gondolhatnak. Vagy nem is gondolnak, eszükbe sem jut, de valamilyen módon mégis van, mert befolyásolja a köz­érzetüket, a hangulatukat. De egy nőnek — különösen ha anya — észnél kell lennie... Vagyis kitalálni, számításba venni, mi minden fordulhat meg az emberek fejében. Gitta, vagyis Anyu, ritkán' oktatta ilyen direkt módon egyetlen gyermekét, de ha egyszer-egyszer belekezdett, el-elragadta a szónoki hév. Így ez a közös mosogatás, tö- rülgetés is eléggé elhúzódott... II. Mikor Apu hazajött, el sem tudta képzelni, hogyan lehet­séges anya és leánya türel­mes, csendes, hosszú együtt­működése a konyhában. Halkan bement. Nem nyi­totta ki a tévét, a rádiót; nem vett elő újságot. A könyvespolchoz lépett. Nem tudta, mi vár rá. Kati ugyan értetlenkedett még egy kicsit, de végül is hagyta magát teljesen meg­győzni. Valójában rögtön, vagyis nagyon hamar fölismerte az anyja ötletéből kibontható terv hasznosíthatóságát. Mert ez nyilván igaz: együtt lesznek, nem térhetnek ki ; és főképpen — egymás előtt — nem smudgoskodhatnak. A kocsik 15 százaléka nem felel meg Ha vizsgára megy az autó — Mi az oka annak, hogy Somogybán ilyen magas a »közlekedésre alkalmatlan« gépjárművek száma? — Nemcsak somogyi sajá­tosság ez. Más megyékben sem jobbak az arányok. Egyik oka ennek az, hogy a tulaj­donosok egy része a gyári garancia lejárta után nem vé­gezteti el rendszeresen a kar­bantartást Ezzel szinte siet­teti a járművek elhasználódá­sát; korán jelentkeznek a műszaki hibák. A másik oka, hogy egyes autótulajdonosok e feladatokat — nem egyszer a műszaki ellenőrzésre a fel­készítést is — »alkalmi« szak­emberekkel végeztetik. Az ilyen munka minősége — szerszám, műszerezettség hiá­nyában — az esetek egy ré­szében nem felel meg az elő­írásoknak. Lehet találkozni — főleg a régebbi évjáratú gép­járműveken — a javítási technológia megsértésével, és azzal, hogy egyéni ízlések szerint megváltoztatják a ka­rosszériát így történt hogy egy 407-es Moszkvicsot négy­szer kellett vizsgáztatni — Találkoztak-e csalási kí­sérletekkel? — Tudunk arről, hogy egyes gép jármű-tulajdonosak köl­csönkért kerekekkel, lámpa­betétekkel, prizmákkal hoz­zák kocsijukat műszaki ellen­őrzésre. Legkirívóbb esetként tartjuk számon egy összekar­colt szélvédő ki- és visszacse- rélését (A cserét hivatalos szakemberek végezték.) Las­san »divattá« válik az, hogy a gépjárműveket előzetes fel­készítés nélkül hozzák szem­lére, azután a megállapított hibákra korlátozzák a javítá­sokat. Az ilyen és ehhez ha­sonló mesterkedések ellen semmit sem tehetünk. Nekünk azokat a kocsikat kell el­lenőrizni, amelyeket a tulaj­donosok hoznak. A szélvédő üvegekre ragasztott matricák alapján azonban a közúti el­lenőrzés könnyen kiszűrheti az ügyeskedőket — Mi a helyzet a csúszó­pénzekkel, az alváz alá ra­gasztható ötszázasokkal? — Én is tudok és mások is hallottak már visszaélésekről. Szerencsére nem nálunk tör­tént esetekről van szó. Nyu- gondtan kijelentem, hogy a csoport jelenlegi munkarend­jében szinte kizárt a csúszó­pénzek elfogadásának lehető­sége, illetve a jogtalan elő­nyök biztosítása. A gépjármű­veket állandóan öten ellen­őrzik. Minden embernek meg­van a maga feladata. Ezért az ötből egyet-kettőt hiába vesz­tegetnének meg. — Vannak-e elgondolásai a gépjárművek időszakos mű­szaki ellenőrzésének további javítására? — Jövőre Kaposváron meg­kezdjük egy igen korszerű el­lenőrző állomás építését Ez kapacitását műszerezettségét tekintve felülmúl minden ed­digi lehetőséget Tervünk, hogy munkánk fokozatos ja­vításával, figyelmes, udvarias viselkedéssel elérjük, hogy a gépjármű-tulajdonosok ne el­lenfelekként, hanem partne­rekként tárgyaljanak velünk — mindannyiunk érdekében, a közlekedés biztonságáért Dr. Sb. X „Halat, vadat, s mi jó falat. Puskák és terrszámok A Bala ton nagybereki Álla­mi Gazdaságban az utóbbi években, s különösen az idén alaposan megnőtt a »kibocsá­tott és levadászta tott« szár­nyas vadak száma. Hosszú évek többnyire meddő kísér­letei után alakult ki az a ter­melési irány, mely a javarészt használhatatlan, sőt olykor megközelíthetetlen lápos terü­letei gazdaságos munkát tesz lehetővé. Erről adhat számot Büki László, a vadászati ága­zat vezetője. — A vadászszezon február végéig tart. Mintegy 15—16 ezer fácán kerül addigra terí­tékre. A vadkacsák ideje még a nyáron lejárt, akkor 8800 vadkacsát vadásztathattunk le. A nagyvadak közül 25 bikát — köztük négy aranyérmes volt! — lőttek a külföldi va­dászok. Az egyik trófea 14,6 kilogramm, ami országosan is az elsők között van. Egészsé­ges az állomány, lehetne több aranyérmeset is kilövetni, azonban gondolunk a jövőre, nem akarjuk, hogy esetleg pár évig elmaradjanak a nagy agancsok. Az ágazat idei bevétele 9,5 millió forint lesz, ebben ben­ne van a vadászattal együtt járó szolgáltatás is. A szár- nyasvad-tenyésztésnél általá­ban a kibocsátott, azaz szaba­don eresztett állatok felének a lelövetésével számolhatnak. Ez már jónak számít. A fácánnál ez az arány minden bizonnyal meglesz, a vadkacsánál azon­ban jóval túllépték: az állo­mány hetven százaléka pus­kavégre került. Ebben része van a jó szervezésnek; már fél évvel előbb napra, sőt órára pontosan lekötik a vadászato­kat. A szervezés azonban már túllép a gazdaság keretein, s egy új, első évadját záró »üzem« hatáskörébe tartozik, a január elsején megalakult vadászati rendszerébe. — Hét partnergazdaság és a rendszergazda idei termelé­se 30 ezer fácán lesz. Ez a ta­valyi — még rendszer előtti — számnak éppen a három­szorosa! — tájékoztat Árkos i Zsolt rendszervezető. — Mi tette lehetővé egy év alatt az ilyen arányú fejlő­dést? — Korábban a gazdaságok­nál sem az élő fácán kibocsá­tása, nem az értékesítése nem volt olyan nagy mértékű, mint most. A kialakított technoló­gia azt is biztosítja, hogy a szabadon eresztett állatok ne »kóboroljanak el«. Azonban ennél is fontosabb a jó szer­vezés. Olykor már nekünk kellett helyhiány miatt vissza­utasítanunk a jelentkező va­dászokat. Növekszik az érdeklődés kül­földön, ezért az idei 120 ezer fácán helyett már 200 ezer kibocsátását tervezik jövőre a rendszer tagjai. Ez annyit je­lent, hogy mintegy 100 ezer kerül majd terítékre á követ­kező idényben. — A naptár szerint ugyan befejeztük az első évet, a sze­zon azonban még javában tart. Foglalkoznunk kell a jö­vő évi tervekkel is. Elsősor­ban a rendszert kívánjuk erő­síteni. Többet és gazdaságo­sabban — így lehetne össze­foglalni a legfontosabb teen­dőinket, s a mintegy 34 millió devizaforint bevétel remélhe­tően növekedni fog. A már meglévő nyolc mellé tagnak jelentkezett a mesz- tegnyői tsz és a Dél-somogvi Állami Gazdaság is. Jelenleg arról folynak a tárgyalásoK, hogyan léphetne be a Pápai Állami Gazdaság, valamint a keszthelyi erdőgazdaság. Befe­jezésül álljon itt egy össze­hasonlító adat: tavaly az álla­mi gazdaságok összesen 35 ezer szárnyast lövettek. Az idén a hét tagnál 45 ezer fá­cán és vadkacsa került terí­tékre! B. A. A forgalomban részt vevő gépjárművek időszakos mű­szaki ellenőrzését a KPM köz­lekedésfelügyeleti osztályá­nak műszaki csoportja végzi. Munkájuk sok ezer embert érint, a közvélemény ennek ellenére alig ismeri tevékeny­ségüket. Lehetne ezen változ­tatni? — kérdeztük Ilon Mik­lóstól, a csoport vezetőjétől. — Nemcsak lehetne, hanem kellene is. A műszaki csoport igen fontos szolgáltatást vé­gez a közlekedésbiztonság ér­dekében. Ezt a feladatot 1972 novembere óta öt főállású dolgozónk Kaposváron két he­lyen, azonkívül Siófokon, Marcaliban, Nagyatádon látja el. Munkájukat igen megne­hezíti, hogy nem állnak ren­delkezésükre korszerűen be­rendezett helyiségek, a mű­helyek műszerezettsége pedig nem mindig kielégítő. A gép­járművek fékhatását például még ma is a szabadban fi­gyelik meg. Pedig a követel­mények évről évre nőnek, több a gépjármű, az üzemben levők öregszenek. 1977-ben havonta átlag minden máso­dik nap 45—50 (nem ritkán 60—65) gépjárművet ellen­őriztek. Ez azt jelenti, hogy mintegy 15 ezer kocsit kel­lett minősíteniük, alkalmas-e vagy sem a közlekedésben való részvételre. — Hallani olyan megállapí­tásokat, hogy »ma a vizsga- biztos túl szigorú volt-. — A vizsgabiztos szigorú, de hogy aznap túl szigorú volt-e, az már egyéni megíté­lés kérdése. Azok a gépkocsi­tulajdonosok, akik »közleke­désre alkalmatlan« határoza­tot kaptak, feltehetően így ítéük meg. A szigorúság azt jelentheti, hogy a vizsgabiz­tos a jármű műszaki jellem­zőit a rendelkezések szerint bírálja el. Az idén az ellen­őrzött kocsik 14—15 százalé­ka kapott alkalmatlan minő­sítést. — Azt mondják, anyagilag érdekeltek a »bukásban«. — A közhiedelemmel ellen­tétben az ellenőrző csoport tagjai ezért nem részesülnek anyagi juttatásban. Fix fize­tésük van, prémiumlehetőség nélkül. A gépjárművek ismé­telt vizsgáztatása viszont szá­mottevő többletmunkát je­lent A közlekedésbiztonság érdekében azonban ezt vállal­ni kelL — Akkor most megmond­juk Apunak? — Vacsora közben? Szó sem lehet róla. Kati nem értette — Először is: nem Apuval, hanem apáddal kell kezdeni. Holnap délelőtt felhívom te­lefonon a munkahelyén. Apu­nak majd azt mondjuk, hogy az egész dolog apád ötlete volt. De nem... az nem jó! Legyen inkább az ő ötlete? Vagy az sem jó... ám ha például... mondjuk... Sze­gény kislányomnak az az egyetlen kívánsága, hogy ... hogy a házassáqkötés küszö­bén mindazoknak az egyetér­tését érezhesse, akiket tisztel és szeret A... hm... a ter­mészetes apa és nevelőapa .. azaz fordítva... Ez a kettő különösen fontos. Egyiknek a testét, másiknak a jól nevelt nemes lelkét köszönheti... Na, mit gondolsz? — Nemigen hiszi el rólam, hogy ilyen szentimentális va­gyok. — Nem az a fontos, hogy elhiggye, hanem hogy ne tud­ja visszautasítani. Kati megállt, leoldotta ma­gáról a kötényt, és kislányo- san lóbál ta: — Ahogy gondolod, anyu­kám. Te ehhez biztosan job­ban értesz. Anyu nevetett, a lányához lépett, beltúrt a hajába, ösz- szeborzolta. — Ravasz kis kígyó... té­ged sem kell félteni... Nem is féltelek, tudod. Egyébként. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents