Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

Otthon -—két hektáron

fii gyermek- és ifjúságvédő intézel

Jk tizenöt éves Kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet úgy ünnepelte fennállásának évfordulóját, hogy egyben új létesítményt is avattak Kaposváron, a toponári városrészben, az Őrei utca 18/a. számú épületben. Az avatót megelőzően határozat született, hogy feladatánál fogva a jövőben megyei intézményként működik az új somogyi létesítmény, melyre 18 millió 500 ezer forintot költöttek. A korszerűbb feltételek a nevelőmunka javára válnak. A korábban negyven gyermek megőrzését vállalni képes intézet új épületében nyolcvannak teremtettek otthont.

A tegnapi avató ünnepségen dr. Orbán István, a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója emlékezett meg az elmúlt tizenöt évről, majd dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese méltatta az új létesítmény jelentőségét.

— Somogy megye 1963 előtt ilyen intézménnyel nem rendelkezett. Ezt megelőzően hatszáztizenhárom állami gondozott gyerek a pécsi,

let és jutalmakat adott át a

törzsgárdatagoknak. Az intézmény dolgozóinak az ötvenhárom százaléka nyerte el ezt a kitüntetést már.

Az intézményben százhúsz adagos konyha, pszichológiai vizsgáló, orvosi rendelő, két megörzőszoba, betegszoba és tornaterem is van. Az intézmény kéthektáros területen fekszik. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kétezer facsemetét ígért ajándékba az új kaposvári gyermekintézménynek.

Az avató ünnepségen László József, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője arról beszélt, hogy a minisztérium az elmúlt hat évben kilenc új gyermek- és ifjúságvédő intézet létrehozásában működött közre. Közülük is a legkorszerűbb a kaposvári, ahol minden feltételt megteremtettek az eredményes nevelőmunkához, ahhoz, hogy a gyerekek otthonuknak érezhessék az intézetet.

majd a nagykanizsai gyermek- és ifjúságvédő intézetben volt elhelyezve, teljesen elszakadva a családi környezettől. Az

1963-ban létrehozott kaposvári intézmény személyi és tárgyi feltételeit az Oktatási Minisztérium és a megyei tanács teremtette meg.

Eddig ebben az intézetben 5432 gyermek kapott otthont pótló helyet, évente az állami gondozásba vett gyerekek száma meghaladja a kétezret. A légi intézet kinőtte a helyiségeit, ezért vált szükségessé az új gyermek- és ifjúságvédő intézet létesítése.

Dr. Balassa Tibor ezután megnevezte azokat a szocialista brigádokat, amelyek kiemelkedő munkát végeztek. A Bíró Sándor és a Horváth Jenő vezette ácsbrigád, a Till János és a Ródi János vezette festő iparitanuló-cso- port és a villanyszerelők kaptak elismerést. Otolecz Árpád építésvezető és Wágner Péter, Kovács János művezetők külön is kiérdemelték a dicséretet.

Az avató ünnepség után az intézmény igazgatója okleveKét üveg pálinka

F

arkas Lajos hazahozta a pálinkafőzőből a valódi kisüstit. Tisztára mosott két félliteres üveget, tölcsért keresett elő, s a nagy fonottüvegből mind a kettőt teleöntötte. Mielőtt zsebébe süllyesztette volna, szeme elé emelte az üvegeket, úgy gusz- tálta bennük a kristálytiszta italt. Még csettintett is hozzá. Nem messze van Doroghoz Üjfehértó, átballag vele a komájához, hadd lepje a sárga irigység, miféle jó pálinkát főznek Dorogon. Úgyis csak holnap este lesz újra iskola, addigra bőven lesz idő megtanulni a földrajzot Nehéz volt belefognia negyvenhat éves fejével, de már a hatodik osztályt járja, majd vége lesz egyszer. Zsebre vágta az üvegeket fejébe nyomta kucsmáját, s bekiáltott a nagyszobába feleségének:

— Megyek Dékány komámhoz Fehértóra, éjfél előtt itthon leszek, kedves!

A második kilométerkőnél jutott az eszébe, hogy még csak meg sem kóstolta saját pálinkáját Pedig a hideg februári szél a csontjáig hatolt Elővette az egyik üveget, meghúzta. Így már valamelyest kibírhatóbb. De csak valamelyest Mikbr tavaly a komája hozta neki a barackpálinkát kóstolóba, bezzeg a literes üvegben csak félig lötyögött Fukar fehértói. Elég lesz neki kóstolóba az egyik üveggel is. Ismét a szájához emelintette az üveg nyakát s minden kortynál érezte, hogyan melegíti belsejét

A negyedik kilométerkőnél

megint meghúzta. Az ötödiknél szintén. A hatodiknál alig nyelt egyet, az üveg kiürült Leült a kőre,__ gondolkodott De kár, hogy nem hozott külön még egy üveggel a maga részére is. A csípős szél belopakodik a bekecse alá. No de gyerünk, nincs már messze Üjfehértó. A távolból már világítanak a község lámpái.

Felfrissült erővel csapta az üveget a kilométerkőhöz. Ekkor úgy érezte, hogy danolni kéne valami szép nótát Muszáj énekelni. Csak belerikoltott a havas éjszakába, de nóta nem akart kikerekedni. Mindegy. A szél mind erősebben marta az arcát Nincs messze Üjfehértó. Már hai- lik a távolból a kutyák csa- holása. Elővette vadonatúj csibukját, melyet az asszonytól kapott a hízó árábót Rácsiholt Vagyis csak csiholt volna, mert a szél rögtön elfújta. Újra megpróbálta, de nem sikerült. Hogy az a... Befútta az utat a hó... — danolászott torkaszakadtá- ból. Legalább egy nótára gyújtson rá. De a dohányfüstöt nem pótolja még az a nóta sem, hogy »Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu föstve«. Itt pedig minden fehér, aligha meg nem vakítja az embert ez a fehérséges hónyavalya.

Megfordult, hogy a szélnek háttal rápipáljon. Ekkor érezte, hogy megszédül. Szétvetette lábát az út közepén, háttal a szélnek, háttal Üj- fehértónak, úgy csiholta a gyújtót. Végre sikerült. Nagyot szítt, kifüstölt, azzal nyugodtan megindult. Beletemetkezett a pipafüstbe. De arra már nem futotta a gondolatából, hogy vissza is kellene fordulni. Csak ment billegőéivé az út közepén visz- sza, Dorog felé. Arra is ki tud emléKezni ebben a dermesztő időben, hogy egy üveg pálinka már odavan. Előhúzta a másik, még tele üveget, meghúzta. S ment mind nagyoob erőlködéssel, mindig lassabban — visszafelé. Mégsem akar jönni ez a kutya Üjfehértó. Az előbb még világítottak a község lámpái. Vagy csak a szeme káprázott? Az nem lehet, hiszen a kutyaugatást is hallotta. Nem kell ezen gondolkodni, a gondolkodás is nehéz, fárasztó, csak menni és menni előre. Meg néha húzni egy kortyot az üvegből. Nincs is olyan dermesztő hideg.

A dorogi első kilométerkőnél megpihent Kigurgulázta a második üveg fenekén maradt pálinkát is. Hirtelen fényesség szűrődik a lába elé az úttestre. Ugyan mi ez? Hát egy boltnak az ajtajából jön a világosság. Na végre, itt vagyunk Üjfehértón. Vea- ni kéne a komám kisfiának egy mogyorós csokit Hadd lássák, milyen szíve van a dorogi embernek. Szédelegve belépett. Elcsodálkozott. Ki is mondta, amit gondolt:

— Maga meg éppen úgy fest, mint a mi dorogi Lázár Lajos boltosunk.

— Hát az vagyok, Lázár boltos. Nem ismer meg? Egy padban ülünk az esti iskolában. — És nagyot nevetett hozzá.

Nahát, hogy gúnyolódnak ezek a fehértóiak a dorogi emberrel. Zsebre vágta a csokoládét. Az ajtóból még visszafordult:

— Mondják! Messze van még a komám háza?

— Hát ki a komája?

— Hát ki volna? Szöllősi János. Neki vinném ezt a kis pálinkát kóstolóba — Azzal kivette zsebéből az üres üveget, felmutatta. A boltban a mennyezetig csapott a nevetés. Lázár boltos odaszólt a tanulógyereknek :

— Pista fiam, vezesd el a szomszédot a komájához. — És nagyot kacsintott A fiú mindjárt tudta, hogy a lakására kell vezetnie.

Mikor benyitott a háza ajtaján, felhördült:

— Ez meg .éppen olyan, mint az én házam.

Felesége láttán kimeresztette a szemét:

— Takaros egy asszony, akár a saját feleségemet látnám.

L

ehúzták róla a deres

ruhát, lefektették. A jó meleg ágyban kezdett eszmélni, amikor kezébe nyomta felesége a frissen főzött feketét. — Most már bizonyos — dadogta az ágyban, szürcsölgetve feketéjét —, hogy kerek a világ. Kerek is, meg gömbölyű is, meg forog is, ahogy a tanító úr mondja. Csak hát hogy tudtam ilyen könnyen körüljárni. — Rászólt a feleségére. — Vigyél át, lelkem, a tanító úrnak egy üveg pálinkát. Le csak egy kétdecis üveggel. És mondd meg neki, hogy tisz- teltetem, holnap felelni szeretnék földrajzból, mert értékes tapasztalatokat szereztem.

Magára húzta takaróját. A

jó meleg dunyha alatt nemsokára ott érezte magát Üjfehértón, Szöllősi komájánál.

Másnap este niába várták az esti iskolában.

Dénes Géza

80 éve született Sallai Imre

»Kötél vár az elfogott kommunista vezetőkre!" — harsogta az Est 1932. július 24-i számának címfelirata, egybehangzóan szinte az egész polgári sajtóval. A kötelet az illegálisan működő KMP három vezetőjének — Sallai Imrének, Fürst Sándornak és Karikás Frigyesnek — készítették, akiket a párt irodáján, Budapesten, a VIII. kerület, Thék Endre utca 32. számú házban foglak el Horthy rendőrnyomozói. Ot nappal később, július 29-én kivégezték az akkor 35 éves Sallai Imrét és a 29 esztendős Fürst Sándort, akik utolsó szavaiitloal a pártot, a világ or vadaimat éltették. A nemzetközi közvélemény fölemelte szavát az ítélet ellen, tiltakozott több világhírű író, művész, itthon tízezren írták alá a József Attila fogalmazta röplapot, mely a dolgozó polgárokhoz, munkásokhoz, gondolkodó emberekhez fordulva és az ő nevükben követelte az igazságügy- minisztertől az ítélet megmásítását. »Nálunk még mindig akasztanak azért, mert emberek nem bírják az , éhséget, mert a társadalmi berendezések javítását vagy megváltoztatását kívánják. Ma kommunisták életét akarják kioltani, holnap más politika válhatik halálosan veszedelmessé a mai viszonyokra, s akkor mások kerülhetnek akasztófa alá. A politikai ellentétek kcHcllel való megoldása ellen ma és bármikor minden érzésünkkel és ideg szálunkkal tiltakozunk- — írták a röpirat szerzői. Mindhiába, az ítéletet végrehajtották.

Ki volt Sallai Imre, akitől ennyire féltek, akit ilyen nagyon gyűlöltek Magyarország akkori urai? Egy korabeli személyleírás így rajzolta meg alakját: -Sovány, 178 cm

magas, barna szemű, kiálló arccsontú, szemüveges, barna hajú, nyírott bajszú. Beszél magyarul, németül és oroszul.-" Harmincöt éves volt akkor, s immár másfél évtizedes politikai, mozgalmi múlt állt mögötte.

1897. december 17-én született Erdőfülén, Udvarhely megyében. Apját, aki falusi szatócs volt, kétéves korában vesztette el, s néhány hónappal azután anyja is meghalt. Mindketten tüdőbetegek voltak. Szülei halála után apai nagyszülei nevelték Miskolcon, később anyai nagyszüleihez került, az Udvarhely megyei Homrod-Oklándra. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a Háromszék megyei Barát község polgári iskolájába íratták be, majd Budapesten a felsőkereskedelmi iskolában érettségizett 1916- ban. A kitűnő tanulót az iskola ajánlatára a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bánik Rt. fölvette tisztviselői közé. Ez a »kiváló szorgalmú és minden tekintetben elsőrangú hivatalnok« — ilyennek jellemzi a bank egyik, 1918 elejéről kelt minősítése — nem sokkal azután, hogy megkezdte polgári, kenyérkeresö pályáját, olyan tanításokkal és nézetekkel kötött ismeretséget, amelyek messze eltérítették attól a munkától, amelyet 1916 tavaszán még életcéljának vélt.

Az alig húszesztendős Sallai 1917-ben a Galilei-kör haladó antimilitarista diákjainak maroknyi csoportjában, Szabó Ervin mellett ismerkedett meg a szocialista eszmékkel, s kezdte meg politikai tevékenységét. Háborúellenes röpcédulák terjesztéséért 1918 májusában börtönbe került, ahonnan az őszirózsás forradalom szabadította ki. Alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának, munkatársa a Vörös Újságnak, szerkesztője a Vörös Katonának. A proletárdiktatúra idején a Belügyi Népbiztosság politikai osztályán dolgozott, mint Korvin Ottó helyettese. Jelentékeny szerepet játszott az ellenforradalmi összeesküvések földerítésében. A Tanácsköztársaság megdöntése után mint emigráns a párt és a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezésén munkálkodott Becsben. Előadásokat tartott, cikkeket írt, dolgozott az osztrák és az Ausztriában kiadott magyar nyelvű kommunista sajtó szerkesztésében, ugyanakkor az illegális mozgalommal való kapcsolattartásnak, a különféle akciók, összejövetelek megszervezésének -aprómunkájában« is nagy odaadással és hozzáértéssel vett részt. Precizitása, szervezőképessége, konspirációs érzéke már ekkor megmutatkozott.

A húszas évek elején mégis más feladatkör jutott számára osztályrészül. 1924-ben a Szovjetunióba került, ahol a Marx—Engels—Lenin Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője lett. Pontossága, rendszeretete a marxizmus klasszikus műveinek összegyűjtése és feldolgozása során — ami az intézet feladata volt — szintén nagyon jól kamatozott. De a magyar kommunista mozgalom sem nélkülözhette tehetségét: 1928-ban rábízták a párt budapesti illegális nyomdájának működtetését. Szigorú illegalitásban, lakásából alig kimozdulva állította elő itt a párt lapjának példányait: egymaga készítette a stencilt, végezte a sokszorosítást, javított a kéziratokon, és írta meg némelykor a hiányzó cikkeket is.

1929-ben újból Becsbe, majd a Szovjetunióba került, ahonnan 1931 tavaszán tért ismét haza. Ekkor már tagja a KMP Központi Bizottságának, mely két részből állott: a Külföldi Bizottságból és az itthon illegalitásban tevékenykedő Titkárságból. A két szerv tagjai negyedévenként váltották egymást. Sallaira a legnehezebb, a legtöbb gonddal járó munkaterületek — a munkanélküliek mozgalma, a szakszervezeti ellenzék, a falusi szervezkedés, a KIMSZ — politikai irányítása hárult. -Kipróbált és állhatatos munkatársaként jellemezte a Komintern végrehajtó bizottságának szóló jelentésében Huszti Ferenc, a KMP Külföldi Bizottságának akkori vezetője, s hozzátette: -Az egész párt legtehetségesebb konspirátora, aki a központi apparátust eddig nem látott magaslatra emelte."

A párt tevékenysége akkoriban fellendült, az addig nem ismert mélységű gazasági válság, az általa okozott tömeges munkanélküliség, a nyomor fokozódása fogékony- nyá tette a munkás- és szegényparaszt tömegeket a kommunisták szava iránt. Fokozódott a tüntetések, megmozdulások száma. A válságtól és következményektől megrettent uralkodó körök az erőszak fokozásában kerestek kiutat. Ürügyként használva a biatorbágyi vasúti híd felrobbantását, statáriumot hirdettek, mely az úgynevezett -kommunista bűncselekményekre" is kiterjesztette a rögtönbí- ráskodás hatályát.

Sallai Imre ebben az időben már sokat betegeskedett, szervezete nehezen birkózott a néhány évvel korábban kapott malária következményeivel, nemegyszer 40 fokos lázzal ment el az illegális megbeszélésekre. Kérhette volna, hogy újra emigrációba mehessen gyógykezeltetésre. De ő fontosnak tartotta, hogy a magyar munkásosztály harcának fellendülése idején személyes részese lehessen e küzdelemnek.

Horthyék politikai rendőrsége nagy erőket vetett be, hogy rajtaüthessen a KMP vezetőin, s 1932 nyarán sikerült is a Titkárság tartózkodási helyének nyomára bukkanniuk. Itt fogták el július 15-én Sallai Imrét. A legkegyetlenebb brutalitással, válogatott kínzásokkal igyekeztek őt és társait vallomásra bírni, de hiába. Pártkapcsolataikról nem vallottak, sem a rendőrségen, sem a rögtönítélő bíróság előtt.-Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár!" — hangzik az ismert munkásmozgalmi induló szövege. A felszabadult magyar munkásosztály, dolgozó népünk híven őrzi a nyolcvan esztendeje született Sallai Imre emlékét.

Gj. M.