Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
Véget ért az országgyüiés (Folytatás a 2. oldalról) kásra jutó termelési érték ebben a gyáregységben 26 százalékkal lesz magasabb, mint a törzsgyárban. Pedig az anyavállalatnál, ahol magasabb a szakmunkások aránya és a gépellátás is jobb, ott joggal lehetne elvárni jobb gazdasági eredményeket. A mi progresszív-bérszínvonal- emelési kérelmünket azonban azzal az indokkal utasították el, hogy a törzsgyárban több a szakmunkás — mondotta a képviselőnő, és rámutatott : ezért úgy tűnik, hogy a szakmunkás-bizonyítvány csak potenciális lehetőség a jobb és nagyobb képzettséget igényló, magasabb színvonalú munkára. Ahol ezt a lehetőséget nem tudják kihasználni, ott az a munkaszervezés hiányosságaira utal, s egyben arra is figyelmeztet, hogy a szakmai végzettség a munka szerinti elosztás elvének érvényesítése érdekében nagyobb óvatosságot igényelne. Valaminek a lehetősége ugyanis nem mindig azonos annak gyakorlati megvalósulásával. Mert ha Marcaliban valóban csak a szakképzettség hiánya miatt ilyen alacsony a bérszínvonal, akkor a gyáregység dolgozói joggal kérik, hogy az anya- vállalat biztosítson olyan profilt számukra, amely a munkásokat is jobban ösztönzi a tanulásra Így még az idősebbek is szívesebben vállalnák a tanulással járó terheket, s ennek mindenki örülne, örülnének a szülők, hogy szakmunkás fiúk, lányuk otthon marad, és örülne a város is, mert fejlődését nagy mértékben befolyásolja a területén működő üzem helyzete. Ugyanakkor, de nem utolsó sorban, jól járna a társadalom is. Ám ha ez nem történik meg, akkor ennek figyelembe vételével kell meghatározni a bérfejlesztés dinamizmusát is. Nem elvtelen kérés ez. Így kívánja a társadalmi igazságosság. Ezek a gondok szerencsére nem általánosak — fűzte hozzá. — A Május 1. Ruhagyár marcali teledén van például az ország egyik legkorszerűbb ruhaipari üzeme, s ennek a kis »-gyárnak« olyan fejlődési lehetőséget biztosít a Lewis- * program, amellyel az egész város elégedett. — S hogy mégis a Mechanikai Művelt gyáregységéről szóltam részletesen, annak oka az, hogy választókerületemben ez a Mechanikai Művek gyáregysége a legnagyobb üzem; ebben a kérdésben — családtagjaik révén — választók nagy része személyesen is érdekelt. Ugyanakkor a törvénytervezet társadalmi vitájában is a törzsgyárak és gyáregységek kapcsolata került szóba a leghangsúlyosabban. Somogybán nem véletlenül ez váltotta ki a legtöbb vitát, hiszen ezek az ellentmondások nemcsak erre az üzemre jellemzőek. Dr. Horányiné Fehér Zsuzsa végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a törvénytervezet jól fogja szolgálni az állami vállalatoK még nagyobb arányú hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez, s ennek révén a települések kiegyensúlyozottabb területi fejlődését is elősegíti. A délutáni vitában szólalt föl Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter. délutáni szünetben összeült az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bélák Sándort, a bizottság elnökét — saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemeinek elismerésével — tisztségéből felmentette. Ugyancsak saját kérésére — más munkakörbe kerülés miatt, érdemeinek elismerésével — mentette föl tisztéből Kovács Istvánt, a bizottság titkárát. A bizottság elnökévé Cselőtei Lászlót. titkárává Kasó Józsefet, a mezőgazdasági bizottság tagjait választották meg. Apró Antal az országgyűlés nevében köszönetét fejezte ki a hosszú évek munkájáért Bélák Sándornak és Kovács Istvánnak. Fáik Miklós Bács-Kiskun megyei küldött után Sörés István Szabolcs megyei küldött szólalt fel. Az utóbbi kiemelte: a dolgozók közössége sok lehetőséget rejt magában, s ezek közül az egyik legfontosabb a munkás vezetők képzése, felkészítése, a káderek nevelése. — Fontos tennivaló az is — mondotta —, hogy minél szélesebb körben ismertessék a törvényeket. rendeleteket, a gazdaságpolitikai alapelveket és feladatokat, ne csak az eredményekről, hanem a gondokról is tájékoztassák a dolgozókat. Ezzel a törvényjavaslatról szóló vita lezárult. Válasz és határozathozatal Tovább kell erősíteni a munkahelyi demokratizmust A vitában elhangzottakra válaszolva Korom Mihály elmondotta: egyetért a parlamenti bizottságok által előterjesztett módosító javaslatokkal, s az országgyűlési vitában is elhangzott jó néhány olyan kezdeményezés, amelyet a kormánynak, a minisztériumoknak, a főhatóságoknak és a végrehajtási rendeletek kidolgozásakor és a végrehajtás gyakorlati segítésében és ellenőrzésében feltétlen figyelembe kell venniük. Támogatja egyebek között azt a javaslatot amely szorgalmazta: a kormány egy éven belül vizsgálja meg a trösztök helyzetét, s a törvény szellemében, azzal összhangban tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ily módon meggyorsítható azoknak az ellentmondásoknak a felszámolása, amelyeket az ülésszak kon több képviselő is szóvá tett A miniszter egyetértett azokkal a képviselőkkel is, akik a törvényalkotás és a tudomány szorosabb együttműködését sürgették. Hozzáfűzte, hogy nemcsak a törvényalkotóknak, hanem a tudomány képviselőinek is aktívabbaknak kell lenniök, javaslataikat kérés nélkül is terjesszék elő, ezzel nagy segítséget nyújtanak a jogalkotás számára. Az országgyűlés ezután a vállalati törvényjavaslatot a bizottsági módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. 36 EVE SZABAD KALINYIN Ünnepi megemlékezés Kaposváron Interpellációk Keserű Jánosné kiemelte a munkahelyi és a szociális körülmények fejlesztését, ami a többségében nőket foglalkoztató könnyűiparban különösen nagy jelentőségű. — Az iparágban — mondotta — öt év alatt 3—3,5 milliárd forintot szánnak a munkahelyi körülmények javítására és a szociális létesítmények bővítésére. Az eltelt két év tapasztalatai bizonyítják, hogy a vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek e kötelezettségeik teljesítéséért Minden nehézséget azonban 1— mondotta — nem lehet pénzzel megoldani; sokszor többet jelent a figyelmesség, a jó szó, a meggyőzés, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy bővüljön az üzemi demokrácia. A minisztériumi munka demokratizmusát is erősíteni kívánják. Egy-egy fontosabb döntés előkészítésébe, végrehajtásának megszervezésébe a vállalati, szövetkezeti, tanácsi szakemberek minél szélesebb körét igyekeznek bevonni. Ha kell, vitatkozva a társadalom érdekeit háttérbe szorító nézetekkel, kikérik a szakemberek véleményét; ugyanakkor a minisztérium kerüli a kicsinyes beleszólást, beavatkozást az olyan vállalati ügyekbe, amelyekbe a következményeket is felelősen vállalva a helyi vezetésnek és közösségi fórumainak kell dönteni. Ezután Makkos Antalné Győr megyei képviselő a mosonmagyaróvári kötöttáru- gyár pártbizottságának titkára a törvényjavaslatnak különösen azokat az előírásait méltatta, amelyek a vállalatok és a tanácsok fokozott együttműködését szorgalmazzák. E módszerrel a község- és városfejlesztés is gyorsítható, amire Mosonmagyaróváron is sok példa van már. Törő Sándor Borsod megyei küldött a felsőzsolcai Mezőgép-vállalat mezőcsáti gyáregységének igazgatója, olyan jelenségek ellen lépett föl. amikor egyes vállalatok saját érdekeiket a népgazdasági érdekek fölé akarják helyezni. Hatékonyabb szankciókat Varga Jánosnak (Pest megyei képviselő), a Monori Állami Gazdaság állatorvosának kérdésére válaszolva Abrakára Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondotta: a szociális követelményeknek meg nem felelő — főleg a sok gyermekes, alacsony jövedelmű családok által lakott — telepek gyorsabb ütemű felszámolására 1978- ban 20 ezer forinttal emelik az építési és felvásárlási kölcsönök összegét. Másrészt fokozottan igyekeznek megteremteni az új otthonok létesítéséhez szükséges kapacitást. A jövő év első felében további intézkedéseket kívánnak tenni a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásának gyorsítására. Baráth Endre Pest megyei képviselő kérdésére Mada- rasi Attila pénzügyi államtitkár a szociális, oktatási és közművelődési intézmények fenntartásához nyújtott támogatásról adott tájékoztatást. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Az állam, és a vállalatok továbbra is jelentős támogatásokat nyújtanak, most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a társadalmi munkát a fenntartáshoz szükséges anyagiak átmeneti hiányának megszüntetésére is felhasználni. A VI. ötéves terv Kidolgozásakor pedig egyes pénzügyi kötöttségek feloldásának, illetve a rendelkezésre álló összegek átcsoportosításának lehetőségeit is mérlegelik. Az országgyűlés és az interpellálok mindkét választ elfogadták. Ezzel véget ért az ország- gyűlés téli időszaka. (MTI) Testvérvárosunkban, Kali- nyinban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tovább folytatódnak az ünnepségek. A Kalinyinszkaja Pravda a múlt héten ünnepelte megjelenésének 60. évfordulóját, s ezen a Somogyi Néplap is képviseltette magát. A négy- százezer lakosú Volgr-parti ipari város tegnap ünnepelte október szellemében felszabadulásának 36. évfordulóját. Szép hagyomány, hogy a magyarországi testvérváros minden évben megemlékezik Kalinyin felszabadulásának évfordulójáról. A városi párt- bizottság, a Kaposvári Húskombinát MSZBT tagcsoportja ünnepi megemlékezést rendezett tegnap délután öt órakor az ÉDOSZ Művelődési Ház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Varga Sándor, a Táncsics Gimnázium igazgatója, a városi párt-vb tagja, Galamb László, a megyei pártbizottság munkatársa. Rózner Katalin, az MSZBT országos elnökségének tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Tóth Tamás, a Táncsics Gimnázium irodalmi színpadának tagja elmondta Váczi Mihály Nem elég című versét. Ezután Nagy Lászióné, a húskombinát MSZBT tagcsoportjának ügyvezető elnöke megnyitotta az ünnepi megemlékezést. Hangsúlyozta: az igazi barát mellettünk van a dolgos hétköznapokban, velünk örül és együtt ünnepel az ünnepünkön. A mai estén ilyen barátok vagyunk mindannyian. Horváth László, a városi tanács általános elnökhelyettese idézte fel a harminchat évvel ezelőtti eseményeket. 1941. december 16-án jelent meg Kalinyin felett a győzedelmes vörös lobogó, testvér- városunk felszabadult a fasiszta elnyomás alól. — Kaposvár város dolgozói kegyelettel gondolnak a kali- nyini hősökre és együtt ünnepeljük testvérvárosunk fel- szabadulásának évfordulóját. A Nagy Honvédő Háború nehéz megpróbáltatást jelentett a szovjet népnek. A kali- nyini terület a háború első heteitől kezdve kegyetlen ütközetek színhelyévé vált. A pártszervezetek minden erejüket az ellenség visszaverésére összpontosították és derekasan hozzájárultak az ellenség szétveréséhez. A káli- nyiniak a hősiesség csodáit tanúsították a gyűlölt ellenség elleni harcban. E te-ület derekasan hozzájárult az ellenség szétveréséhez, s ezért csaknem háromszáz kalinyini — többségük kommunista — nyerte el a Szovjetunió Hüe kitüntetést. Kalinyin városban rövid ideig tartott a fasiszta megszállás, ezalatt azonban sok szenvedést, kínt zúdítottak a lakosságra, barbár pusztítást végeztek a városban. Az emberek azonnal hozzákezdtek a romok eltakarításához, a háború okozta sebek eltüntetéséhez. Huszonöt nappal a város felszabadulása után ösz- szeült a, pártaktíva és megtárgyalta a város helyreállításának tervét. Nagy erőt és lelkesedést adó beszéddel lépett fel a kommunisták előtt Mihail Ivanovics Kalinyin, a kiváló államférfi, Lenin harcostársa, a város névadója. S amikor elérkezett a győzelem, az egész szovjet nép megkezdhette a békés építőmunkát, Kalinyin városa a háború után öt évvel már elérte a háború előtti termelés színvonalát. — Kalinyin ma festői szépségű város —■ mondta Horváth László. — Műemlék épületei megőrizték a múlt hangulatát, s mellettük fölépültek az új, korszerű lakóházak ezrei. Toronyházak övezik azt a körteret, amelyet a mi városunkról, Kaposvárról neveztek el, a amely Kaposvár és Kalinyin szoros barátságát hirdeti. Ezután Kalinyin és Somogy testvérkapcsolatának tizenhét éves múltjáról hallhattak az ünnepi megemlékezés részvevői. — Az őszinte barátságot hirdeti városunkban a Kali- nyin lakótelepen elhelyezett emléktábla. Ma kegyelettel adózunk a hősöknek, akik vérük hullatásával, életük feláldozásával felszabadították a hős várost, Kalinyint. Kalinyin és Kanosvár között a több ezer kilométeres földrajzi távolságot lerövidítette a testvéri kapcsolat, mert barátságiink éltető ereje a közös cél: a szocializmus és a kommunizmus építése. Színvonalas műsor következett ezután. Ebben a Táncsics Mihály Gimnázium irodalmi színpada, a Vörös Hadsereg úti iskola kamarakórusa, a Kisfaludy utcai iskola néptánc csoportja szerepelt. Jó alkalmat adott ez az este arra is, hogy az MSZBT ügyvezető elnökök és párttit- károk kicseréljék a barátsági tevékenység tapasztalatait. L. G. kért árok ellen Is, akik gondatlanul vagy felelőtlenül kezelik a társadalmi tulajdont. — Elfogadhatatlan — mondotta —, hogy gondatlanságból a népgazdaságnak nagy károkat okozók gyakran kisebb bírságot fizetnek, mint az a gépkocsivezető, aki lakott területen, teljesen veszélytelen helyzetben, túllépi a sebességkorlátozást. Pályi Sándorné Veszprém megyei képviselő, a Peremar- toni Ipari Robbanóanyaggyár üzemvezetője helyeselte, hogy a törvénytervezet értelmében az alapító szervnek kell ellensúlyoznia azokat a gazdasági hátrányokat, amelyek a vállalatnak adott utasítások következtében keletkeznek, nem tartja azonban indokoltnak azt a rendelkezést, hogy erre az ellensúlyozásra csak a vállalat külön kérelmére kerülhet sor. A képviselő véleménye szerint az utasítás kiadásával egy időben föl kellene hívni a vállalatot a teljesítéssel járó anyagi hatások kimutatására, s ha veszteség mutatkozik, azt külön kérés nélkül kellene rendezni. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bejelentette: a A munka öröméről Középtermetű, erőteljes ember. Naptól és széltől barázdált arcú, mint általában azok az emberek, akik állandóan sokat tartózkodnak a szabad levegőn. Márpedig Szulimán Györgynek, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat művezetőjének kora ifjúságától bőven lehetősége volt erre. — Még tízéves sem voltam, már napszámba jártam. Hordtam a vizet az aratóknak, vezettem lovat, dolgoztam kubikosok mellett, mikor mit kellett. De hát, hatan voltunk testvérek, apám nincstelen szegény ember volt, aki sem taníttatni nem tudott bennünket, sem pedig — állandó kereset hiányában — a rendes megélhetést biztosítani. Ügy éltem én is, mint a sok hasonló korú és sorsú szegény gyerek. Egy földes, vertfalú, vályogból készült ház volt az otthonom. Talán ez érlelte meg benne azt az elhatározást, hogy kőművesszakmát tanuljon. Arra gondolt: eljön majd az az idő, amikor az egészségtelen cselédházak helyett igazi otthonokat építhet az egyszerű emberek számára is. Sokfelé dolgozott a megyében. Huszonöt éve elmúlt, hogy vállalatánál van, egyike az alapító tagoknak. S egyike I azoknak, akiknek irányításával negyedszázada megkezdődött Kaposváron az új, egészséges lakások építése. — Számomra mindig a jól elvégzett munka jelentette a legnagyobb örömet. Most a kaposvári Kinizsi-tömb lakásépítéseinél vagyok művezető. Olyan brigádokkal dolgozom ott, amelyek szeretik a szakmájukat, s felelősséget éreznek munkájukért. Tudják, mennyire várják az új lakók, hogy kifogástalan otthonokba költözhessenek. Örömmel sorolja, miként lendítette előre az építkezés ütemét a nagy október tiszteletére kibontakozott versenymozgalom, s azt, hogy ez a verseny nem zárult le, folytatódik. Azért, hogy az ezután építendő lakásokat is határidőre és kifogástalan minőségben adhassák át. Vállalatánál lett kommunista, tevékenyen részt vesz a pártszervezet munkájában. Tagja a városi tanácsnak, a Donnerban lakók érdekeit képviseli. Ott él ő is, ott teljesült gyerekkori álma: egy szép, háromszobás otthont épített családja számára. Ritka este, hogy munka után hazajut. Tanácstagsága mellett a donneri körzet népfronttitkára, s tagja a tanács műszaki-fejlesztési bizottságának is. Hol ide, hol oda hívják, véle-1 ményét kérik, vagy választói érdekében emel szót. Ötvenöt esztendős. S noha gyakran fá- ä radt, soha nem panaszkodik, hogy kevés idő marad pihenésre, a családjára, a hatéves unokájával, Babival való foglalkozásra. Ha fáradt is, eszébe jutnak a napszámos évek, a gyerekfejjel végzett fárasztó munka. S az, hogy mennyivel más sors jutott gyermekének, s mennyire más élete lesz majd kis unokájának. Az építők napján vette át vállalatánál a huszonöt év utál járó törzsgárdajelvényt és az aranygyűrűt. Most, november 7-én pedig a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. — Végtelenül jólesett, munkám megbecsülését láttam benne. Annak különösen örült, hogy a vállalat vezetői személyesen, az építésügyi miniszter, a városi tanács elnöke és nagvon sok ismerős — ismeretlen — levélben köszöntötték őt. Még ma is, egy hónappal a kitüntetés után gyakran megállítják a Donnerban, megszorítják a kezét, s ennyit mondanak: — Gyuri bácsi, gratulálunk, megérdemelte __! S zalai László