Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
Mindent beüo? SrtJfc egy hónap van már csak hátra az évből, a naptár szerint Kár lenne illedelmeskedve kerülgetni, ami úgyis bekövetkezik: a gazdasági életben megint megkezdődik az év végi hajrá. Megint — mondom —, s ez a gond tartósságára, ismétlődésére utal, hiszen hosszú ideje lázgörbé- hez hasonlóan emelkedik és süllyed az ipari termelés egy- egy nagyobb naptári időszakban, negyedévben, félévben, az esztendő végén... Az idén júniusban például kereken 18 milliárd forinttal több árut értékesített a szocialista ipar, mint áprilisban, s tavaly, tavalyelőtt ugyancsak ez volt a helyzet. Sőt a tavaly októberi és decemberi árukibocsátás közötti különbség értéke 21 milliárd forintot tett ki, s ez — ha az átlagot nézzük — fél hónap teljesítményének felel meg. « oggal következtethetünk ebből az eltérésből arra, hogy vagy az októberi eladások maradtak el jóval a lehetőségektől, vagy a decemberiek haladták jóval túl — tehát egészségtelen mértékben. Mondhatnék: is-is. Mindkettő igaz, ám az a fontos és érdekes ebben épp az, hogy miért tűnnek elkerülhetetlennek az ilyesfajta igazságok. A naptár hatalma Válasz, magyarázat, persze sokféle kínálkozik. A szállítási szerződések rendszere — pontosabban annak betű szerinti érvényesítése — módot ad a gyártóknak az áru lökésszerű továbbítására. A pénzügyi elszámolások rendje is növeli — ahogy a szakemberek mondják — a naptár hatalmát. Nem másodrangú tényező a tervteljesítés —, s vele bizonyos anyagi javadalmazások — elérése, és így tovább. A más és más tényezők ösz- szegeződése azután fölerősíti a külön-külön esetleg nem is lényeges hatásokat, s ez vezet oda. hogy az esztendő végének közeledtével fölhangzik — ha képletesen is — a sportpályákon helyénvaló bíztatás: »Hajrá, mindent bele!-« S ez a »-minden« a gond. Mert ilyenkor némely termelői közösségben semmi sem számít: a túlórák tömege éppúgy nem, mint a kibocsátott termékek minősége, a fölhasznált anyagok és alkatrészek mennyisége. Részletekbe menő és megismételt — azaz megegyező időszakokban újólag végrehajtott — vizsgálatok igazolják: az árukibocsátás lökésszerű emelkedésével a hibás termékek aránya is bővül. Magyarán: több a selejt. Ez bizonyosodott be a híradás- technikai iparban, a műszeriparban, a bútorgyártásban például.; meg az is, hogy a hajrák időszakában növekszik az egységnyi termékre jutó fajlagos költség. Megint csak magyarán: drágábban állítják elő az árut. Nehogy félreértés legyen: sok olyan iparág van, ahol a technológia és a termék jellegénél fogva, vagy éppen a gyártás időszakosságát — úgynevezett szezonalitását — tekintve, lehetetlen az egyenletes árukibocsátás. Motorvonatokat, bizonyos gyógyszereket, azután konzervipari sűrítményeket és hasonlókat képtelenség hónapról hónapra azonos mennyiségben előállítani — mert olyan a termék, a technológia. S azt, hogy mennyire fontos tényező a technológiai kényszer, az iparágak termelési eredményeinek sora igazolja. A' nyersacéltermelésben, a kőolajfinomításban például a technikai, technológiai körülmények egész egyszerűen nem adnak módot semmiféle hajrára, itt egész évben egyenletesen kell dolgozni. Ne mindenáron! Ilyesfajta kényszer híján azonban könnyen fölborul a rend, szabályosnak látszik a szabálytalan, sikernek az erőlködés. Ráadásul ott is erőlködnek, ahol épp a terv nem teljesítése növelné a nép- gazdasági eredményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru csak a készleteket gyarapítja —, ahol a ráfordításokat nem térítik meg a bevételek. Ez azonban eltűnik a könyvelés számtengerében, s később — amikor a közgazdaság: osztály utólag megállapítja, mi történt a hajrá idején — már mindegy, odafigyelni sem érdemes, hiszen változtatni nem lehet rajta. Ami már megtörtént, azon nem. Ámde okulni belőle illene, kellene! Csakhogy erre az okulásra nincs különösebb kényszerítő erő. A vállalati gazdálkodás kereteibe még mindig belefér a hajrák okozta többletkiadás, s belefér a partnerek kapkodása is, meg az egymásra- mutogatás. A vállalati terv csak addig lehet szentírás, ameddig összhangban áll a társadalmi érdekkel, amíg nem kerül szembe a munka társadalmi hatékonysága min- Senkori követelményével. Hihetjük-e, hogy nem kerekedik a csoportérdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol decemberben kétszer annyi árut adnak át a készáruraktárnak a műhelyek, mint két hónappal korábban, és januárban mindössze egy negyedét a decemberinek? Nem ritka eset ez. Értelmes célok Ne hallgassuk el azonban: akadnak kivételes helyzetek is, amikor g hajrához valóban népgazdasági érdekek, exportkötelezettségek fűződnek. Bár kétségtelen, legtöbbször ilyenkor is a korábbi »sétamenet« okozta hátráxiyt kell ledolgozni. Kivételből azonban szabályt fabrikálnak némely termelőhelyen, s a népgazdasági érdek hamisított pecsétjét ütögetik azokra az intézkedésekre, amelyeknek valódi célja a mulasztások, a szervezetlenségből származó késedelmek, a kapkodás szülte bajok leplezése. Értelmes célokhoz érdemes minden erőt összeszedve igyekezni. A »kerül, amibe kerül« alapon ösz- szehozott eredményektől azonban mentsen meg bennünket a sors! Csak ennyi különbséget kell most tenni •— de mindenütt! — hajrá előtt. K. T. Mindennap őrségben Határszélen élni felelősséget jelent. S nemcsak azoknak, akiket hivatás kötelez erre — azoknak is, akik itt születtek, vagy később telepedtek le itt Munkám gyakorta szólít valamelyik határszéli községbe; sokszor beszélgetek idős emberekkel, fiatalokkal, köztük úttörőkkel is. Mindig csodáltam bennük azt a szevedélyt, ahogyan határaink sérthetetlenségéről, és a felelősségről beszéltek. Pamuki László Húsz éve határőr tiszt Pamuki László százados. Ahhoz az őrshöz, amelynek parancsnoka, három község tartozik. Heresznye, Bolhó és Ba- >ócsa. Ebből kettő — Bolhó és Babócsa — érdemelte ki eddig a »határőrközség« kitüntetést — Többfelé szolgáltam már, s mindenütt éreztem, hogy a lakosság — a gyerekektől az idős emberekig — segíti a munkánkat Csak ott és akkor tudtunk eredményesen tevékenykedni, ahol a lakossággal jó együttműködés alakult ki. Ez a munka továbbjavult, amióta megalakultak az önkéntes határőrcsoportok. S nemcsak azok támogatják munkánkat, akik e csoportokban feladatokat vállaltak. Úgy jellemezhetném az itt élő embereket: mindenki mindennap őrségben van, s ezt önként és készségesen végzi. Örsünk együttműködik a KlSZ-szer- vezetekkel, őket is bevonjuk ebbe a munkába. Babócsán pedig úttörő határőrszakasz működik. KISZ-szervezetünk Jegesi István őrvezetőt bízta meg, s ő rendszeresen eljár a gyerekekhez, azok is gyakran ellátogatnak őrsünkre. Ott megismerkednek a határőrizeti feladatokkal. A parancsnok példák tucatjait sorolja. Olyan eseteket, amikor ünnepen, késő éjszaka vagy napközben kellett mozgósítani az önkéntes ha________ tárőröket. — Veszélyes Tóth József bűnözőket köröztek, s ellenőrizni kellett az autóbuszokat, a gépkocsikat meg a vasúton utazókat. Jöttek azonnal: otthagyták a televíziónézést, a pihenést A bolhói Tóth József, Kulcsár János, Kiss József, a Ellenőrzés után okos javaslat Aludt a traktoros, a motor meg járt Somogy termelőszövetkezeteinek függetlenített belső ellenőrei és ellenőrzési bizottságainak elnökei gyűltek ösz- sze a héten Keszthelyen a Helikon szállóban, s a gazdaságok belső ellenőrzésének tapasztalatait összegezték. Az állt a középpontban, hogy a változó termelési szerkezet, az egyre növekvő értékek milyen vagyonvédelmi feladatok elé állítják mindazokat, akik a közös fölött őrködnek, a tagság, a tulajdonosok nevében. — Nem hálás feladat ez — mondta Balogh József, a bö- hönyei termelőszövetkezet belső ellenőre. Évek óta ezt a tisztet tölti be ő is. — Az is igaz, hogy meg lehet értetni az emberekkel: az ő érdekük az ellenőrzés. Sok ember figyelmére szárnottartó események követték egymást a héten. Somogy az ország nemzetközi kapcsolataiban is részt vállalt: Kaposvárrá látogatott a kubai köny- nyűipari miniszter, Nora Fro- meta Silva asszony. A szocializmust építő Karib-tengeri ország könnyűipara bár a történelmi okok folytán sokban különbözik a miénktől, több hasonló gonddal küzd. Hogyan lehet a 'termelést gyorsabban növelni, divatos, szép. és praktikus gyermekholmikat készíteni? — egyebek között ezért jött a miniszterasszony a somogyi üzemekbe. Egészségnevelési hetek kezdődtek a héten megyénkben. Minden embernek fontos a jó fizikai állapot, a kellemes hétköznapi közérzet, s ehhez nélkülözhetetlen tartós egészségi állapot. És tennünk is kell . érte valamit. Mást és másként, mint eddig. A családok és az egyes személyek egészségügyi ismereteinek gyarapítása, higiénés kultúrájuknak emelése igen fontos társadalmi feladat. Nem arról van szó, hogy házipatika legyen az otthonokban, hanem arról, ismerje mindenki szervezetének fő folyamatait, és azt, hogy a betegség megelőzhető. Ismerje a legfontosabb egészségvédelmi szabályokat is. Egészségügy! szakemberek, társadalomkutatók figyeltek föl egy érdekes ellentmondásra. Jóllehet aiz egészségügyi felvilágosítás hosszú évek munkájával széles körben tudatosította a szükséges ismereteket — s hatékonyan és eredményesen el is terjesztette —, az emberek nagy része mégis elhanyagolja vagy mellőzi például az evés előtti kézmosást, a fogápolás.t stb. Ellentmondás van tehát az ismeretek és a magatartás között: a tudat fejlődését nem követte a jó szokások kialakulása. Ezért ebben a munkában a tudatformálás helyett mindinkább a maga tartásalakítást kell hangsúlyozni. Ezért is helyesebb egészségnevelésről, mint egészségügyi felvilágosításról beszélni. A maga eszközeivel ezt a munkát segíti a somogyi rendezvények sora. A műszaki hetek előadásainak, kerekasztal-konferen- ciáinak, filmvetítéseinek sokaságából lassan kirajzolódik : eleven, pezsgő köz- és egyesületi élet van a megyében. Az előadás azt igazolja, megyénk műszaki és közgazdasági értelmisége élénken reagál a tudományos-technikai forradalom új és úiabb kihívásaira; van mondanivalója, s ezt kénes jellegzetesen magyar — és somogyi — színekkel, árnyal átokkal gazdagítani. Egy-esv ilyen egész napos rendezvényen áttekintik az egész inarág vagy szolgáltatói tevékenvség helyzetét Így történt a héten is, amikor I megyénk ivóvízzel való ellátásának helyzetét, a vízépítő- j ipar gondjait és a távlati el- I I4tá* dolgát a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete, a húsipart foglalkoztató legidőszerűbb kérdéseket pedig az Élelmezésipari Tudományos Egyesület helyi csoportja vitatta meg. E héten zajlott le a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének legtöbb rendez-, vénye is. Mi ezeknek konkrét, a mindennapokban is mérhető haszna? — Láttunk például olyan kiállítást, ahol a rendezők az egyes munkafolyamatok közvetlen korszerűsítését »vették célba«. Kisgépek, szerszámok sorakoztak a tárlókban és az asztalokon. Ezekkel a munka könnyen automatizálható. Alkalmazásuk révén fáradságos és ma már egyre kevésbé kapható kézi erőt lehet megtakarítani. Ma az országban a termelés bővítésének csak az lehet az egyetlen útja: az élőmunka- felhasználás hatékonyságának — akár műszaki, akár köz- gazdasági eszközökkel történő — növelése. S ehhez sok jó ötletet ad a műszaki hónap. A héten a hőmérséklet éi- szakánként a fagypont alá süllyedt. A siófoki kikstőt'*,n fázósan topogott néhány vállalkozó kedvű ember: a túlsó nartra igyekeztek, .halóval. Naponta háromszor indul és fut be a kikötőbe a Szigliget motoros; a többi haiót a só- 1 va téren vizsga1 iák figyelmes tekintetek és javítják hozzáértők kezek. A havas eső tegnap havazásba ment át. Közeledik a tél. Csupor Tibor — Mi tartozik a feladatai közé? — A vagyonvédelmen kívül a munkalapok ellenőrzése, az elszámolások, a vezetők munkájának felülbírálása. Természetesen az ellenőrző bizottság tagjaival együtt. Nálunk sok a melléktevékenység: húsfeldolgozó, húsbolt, tejbolt, eémázóüzem. Ezek mind rengeteg feladatot adnak, alkalomszerűen, legtöbbször azonban meghatározott terv szerint. — Mi a véleménye: ez a munka előreviszi-e a gazdálkodást? — Ügy érzem, a többi kollégával is beszéltem erről: mindenképpen sok gondot leveszünk a főkönyvelő válláról, mert ellenőrizzük a számviteli munkát. A mezőgazdászoknak pedig azzal segítünk, hogy felülvizsgáljuk a munkafolyamatok gazdaságosságát. Mészáros József Nagyatádról jött a tanfolyamra. Harmincnyolc éve dolgozik a szakmában — mezőgazdászként, tsz-elnökként —, most a gazdálkodás őre. — Ezt' a munkát, egyre jobban bebizonyosodik, csak szakember végezheti. Méghozzá olyan, aki ért a gazdálkodás minden apró mozzanatához, s ugyanakkor jártas az elszámolásban. Nem azt fürkésszük, hogy a tag nem visz-e haza a közösből két szem paprikát. Sokkal nagyobb gond az, hogy például állnak a traktorok, vagy más nagyobb teljesítményű gépek. Nem egyszer előfordult, hogy az éjszakai ellenőrzéskor találtunk álló gépet, A traktoros aludt, közben meg járt a motor. Ezekre a dolgokra föl kell hívni a figyelmet. S mennyi esetet fedezünk föl, amikor balesetveszélyre hívhatjuk föl a figyelmet! Kéki László, a somogyjádi termelőszövetkezet ellenőrzési bizottságának elnöke. Az ő gazdaságukban nagy • gbnd volt a vagyonvédelem. A műtrágya ott állt a Balatonra vezető út mellett, és bizony fogyott. Azóta elzárták, s ügyelnek rá. Ez. az eset fölrázta azokat is, akiknek az őrködés a feladatuk. — Mindig azt mondom a bizottsági tagoknak. ők ugyanis társadalmi munkában' látiák el ezt a feladatot: úgv kell dobozniuk, hogy legyen erkölcsi alapjuk másokat figyelmeztetni, felelősségre vonni. Farkas Kálmán mondta el, aki Somogysárdról jött a tanfolyamra: — Nem egyszer előfordult, hogy a traktorosok elvitték az alkatrészt egymás gépéről. Kicserélték a jót rosszra, és azzal dolgoztak tovább. Nem lehetett kideríteni, ki tette. Vajon lopás ez? Igen. Ha viszont megnézzük a hátteret, bebizonyosodik, hogy alkatrészhiány miatt történt. Ez persze nem jogosít föl rá senkit! Sok előadás hangzott el a vagyonvédelemről, az ellenőrzésről, a megnövekedett, megváltozott felelősségről a tanfolyamon. Az új feladatok között szerepel a vezetők — a tsz-elnök, a mezőgazdászok, a középvezetők — munkájának ellenőrzése, a gazdaság érdekében. Kovács Károly, a Somogy megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége revizori irodájának vezetője — a tanfolyam vezetője — ezéket tartotta legfontosabbnak. Ehhez viszont olyan felkészültségű emberek kellenek, akik átlátják a termelést. — Az a célunk, hogy minél több számviteli szakembert, agrárközgazdászt alkalmazzunk ezekre a tisztségekre. Annak ugyanis semmi értelme, hogy az ellenőrző bizottságok tagjai kampányszerű látszatellenőrzéseket végezzenek. Szakemberekre van szükség — minél hamarabb. -Méghozzá olyanokra, akik a földerített hiányosságok mellé odateszik a változtatással, a jobbítással kapcsolatos elképzelésüket. — Megvan-e ennek a lehetősége Somogybán? — Igen. Simon Márta babócsa i Keresztúri József, Toldi János, a heresznyei Szabados Béla és még sorolhatnám a neveket. Az ő érdemük is, hogy nem volt büntetlen határsértés a területükön. Tóth József magas, erőteljes fiatalember. — A bolhói termelőszövetkezet cérnaüzemében vagyok karbantartó lakatos — mondja. — Ott dolgozom Kulcsár Jánossal, az önkéntes határőrcsoport parancsnokával. Családi okok miatt nem lehettem katona, de a határőrizeti feladatokból mindenkor készségesen részt vállalok. En vagyok a csoport helyettes vezetője. Ez arra kötelez, hogy ne sajnáljam az e munkára fordított időt. S nemcsak én vagyok így. A csoport minden tagja hasonlóan gondolkodik. Az a közös cél, hogy megőrizzük a határőrközség rangot, amelyre nagyon büszkék vagyunk ... Keresztúri József részt vett már fegyveres határ- sértő elfogásában Is. — Harminc-' hetedik éve vagyok a vasútnál, s mindig a határok közelében szolgáltam. 1 Keresztúri József Az állomásról ketten, Vukman József váltókezelővél együtt vagyunk önkéntes határőrök. Am nemcsak mi, hanem a többi vasutas társam is kötelességének tekinti e munka segítségét. Keresztúri József ötvenöt éves ; még néhány év, és nyugdíjba megy. Kiváló vasutas, vezetője az állomás November 7. szocialista brigádjának. S mint mondja: csak a vasúttól megy nyugdíjba, a határőr csoporttól nem válik meg. Mindennap őrségben. Csak elismeréssel lehet szólni a határ mentén lakó emberekről. Azokról, akik az önkéntes határőr csoportokban, munkájuk mellett, szabad idejüket feláldozva tevékenykednek. S azokról is, akik felelősségérzettel segítik az őrsök munkáját, védik határainkat. Szalai László Üveggolyók és a madárkárok A frankfurti madárvédelmi állomás kísérleteket végzett különböző kártevő madárfajoknak üveggolyókkal való távoltartására. A kísérletekhez az Ötletet az a megfigyelés adta, hogy a héjákat elriasztják a parasztudvarokról a 4 méter magas rudakra erősített palackok. Alumínium ötvözettel bevont, erősen tükröző üveggolyókat is kipróbáltak. Az eredmény kitűnő volt: a golyók távol tartották a héjákat, a karvalyokat, a szajkókat és a kuvikokat. Két új üzem a boly! kombinátban A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban ünnepélyesen átadták a dunai új kikötőt és az agrokémiai központot. A kikötő a termények vízi úton történő — olcsó — szállítását teszi lehetővé. az agrokémiai központban pedig gazdaságosan tudják tárolni a kemikáliákat.
